Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

6 Hazai tükör 1993. július 2., péntek Egy bank - egy millióért felel Meddig terjed a takarékbetétek garanciája? Eddig egy korábbi jogszabály alapján az állam összeghatár- nélkül garanciát vállalt a taka­rékbetétek, a folyószámla beté­tek és a devizabetétek visszafi­zetéséért. Az 1993-ban megszü­letett Pénzintézeti Törvény 34. paragrafusa kimondja, hogy a kormánynak létesítenie kell egy betétbiztosítási alapot. Ennek érdekében a Parlament idén március 31-én elfogadta az Or­szágos Betétbiztosítási Alapról szóló törvényt, amely jelentős változásokat hozott a betétek biztonságát illetően. Miért volt szükség a változtatásra? - kér­deztük Fekete György Andrást, az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatóhelyet­tesét.- Amikor a korábbi garancia- vállalási szabályok megszület­tek, akkor az állam még csak egy-két bankot működtetett, de ma már számos bank működik, köztük magánbankok is. Emiatt és a gazdasági rendszerváltás­ból adódóan is ezek a keretek túlfeszítették a garanciális rend­szer kereteit. Egy részt túl szűknek, másrészt túl tágnak minősültek, ezért kellett változ­tatni rajtuk. Nem terjedt ki az időközben szép számmal gyarapodó egyéni és társas vállalkozá­sokra, ugyanakkor nem tartal­mazott összeghatárt.-1993. július 1-töl a bankok­ban elhelyezett betétekért csak 1 millió forint erejéig vállal ga­ranciát a Betétbiztosítási Alap. Vonatkozik ez a bankokban ezt megelőzően elhelyezett beté­tekre is?- Nem. azokra nem vonatko­zik! Akár bemutatóra, akár névre szóló betétről van szó, egyértelműen a teljes összegre érvényes a garancia.- A devizában elhelyezett be­tétekre is érvényes?- Természetesen.- A július 1. után elhelyezett betétekért csak 1 millió forint erejéig vállal garanciát az Alap. És, ha valakinek öt bank­ban van ötször 1 millió forintos takarékbetétje ?- A törvény kimondja, hogy bankonként és betétenként 1 millió forint a garancia felső ha­tára, tehát így mind az öt betétre vonatkozik a garancia.-Ha valakinek ugyanabban a bankban van devizafolyó­számla- és takarékbetétje, akkor is betétenként érvényes a ga­rancia?- Nem. Ebben az esetben ösz- szevonják a betéteket és csak 1 millió forintig érvényes a ga­rancia felső határa. Miután minden bank egy jogi személy­nek tekintendő, ezért például az OTP két kerületi fiókjában elhe­lyezett betéteket is össze kell vonni, a garancia az egyes beté­tek összegétől függetlenül csak egy millió forintra szól.-Mi történik a bemutatóra szóló betétekkel?- Természetesen csak a névre szóló betétekre vonatkozhat a garancia, ellenkező esetben le­hetetlen volna betartani az 1 millió forintos határt.- Ez a maximális határ a be­téti tőkére vonatkozik. Annak kamatát hogyan érinti?- Az 1 millió forint abszolút értékhatár. Ebbe a tőkét és a kamatot is beleértjük, de forrá­sadóval csökkentett, nettó ka­matot számolunk.- Az új törvény szerint bővül a garanciába bevont betétesek köre...- A korábbi rendszerhez ké­pest a garanciavédelem kiterjed a vállalkozókra és a jogi szemé­lyekre is. Ezen kívül még egy területen bővül a garanciában részesülők köre: az elmúlt években a bankok forrásgyűjté­sük érdekében a legváltozato­sabb nevek alatt hoztak forga­lomba bemutatóra szóló papíro­kat. (Ferenczy Europress) Jászkunsági cellatitkok (2. rész) Régi bűnök s büntetések Az ember ugyancsak kap­kodja a fejét, amikor a hajdani Jász-kun Kerület - melyhez 1876-beli megalakításáig Jász-Nagykun-Szolnok megye nagyrésze is tartozott - büntető­pereinek jegyzőkönyveit lapoz­gatja. Mennyire kemény ítéle­teket hoztak akkor, s esetenként olyan ügyekben is, amelyek ma már szinte bocsánatos bűnnek számítanak. Nézzük a tényeket! Nyissuk ki a jászberényi bíróság 1745 és 1756 között felvett jegyző­könyv-kötetének hetedik olda­lát: „Minthogy Kozák Márton semmiben tartván Isten eö Fel­ségének, és Hazánk törvényeit, az első feleségével tett hites kö­telességét meg szegni, s annak éltében más feleséget magának venni, azzal ismét megesküdni nem rettegett, ezért mások Pél­dájára, a maga Büntetésének el vételére nevezett Kozák Már­tonnak feje hóhér által el ütte- tik.” Úgy látszik a két asszony zsémbeskedését nem találta elég büntetésnek a bíróság. Lám 1921-re mennyire megváltozott a szemlélet: akkor a jászkiséri Nemes István „kettős házasság vétsége” miatt mindössze 14 napot ült a szolnoki börtönben. Persze nem kellett házasság­törést, bigámiát elkövetni ah­hoz, hogy szigorú büntetést szenvedjen valaki. Elég volt az, hogy a korabeli erkölcs szabá­lyait megsértse. íme egy példa 1752-ből: „Ámbár világosan ki nem jön, hogy Kovács János és Szabó Katalin azon lovakat és szekereket, melyekrül vádoltat- tak, el lopta volna, mivel pedig nagy Gonoszságokkal egy Bi­zonyoságnak vallása által ter­heltemének mind ketten, hogy Szabó Katalin magát Kovács Jánosiul, noha Ura nem volna, terhesnek lenni vallotta, ezért az asszony ... 25 korbácsokkal, az férfi pedig 50 Pálczákkal meg büntetődnek.” Iszonyatosan fájhatott nekik, mégis azt mondom: nagy sze­rencséjük volt, hiszen ilyen ügyekben a jászberényi bíróság nem ismert kíméletet. Erre val­lanak a következő jegyzőkönyvi sorok: „Hogy Horváth György, és Nagy Erzsébeth négy eszten­dőnek folyamatja alatt törvénte- lenül paráználkodtak, eránta megbüntettek, és Kecskemétről kiis csapattattak... Ezért említett Fiscalis kívánja, hogy nevezett gonosztevők magok érdemlett Büntetéseknek el vételére, és másoknak iszonytató példá- jokra... criminális életeknek el vesztésével meg büntessenek.” A drasztikus ítéleteknek nem volt meg a várt elrettentő hatá­suk. Betudható ez talán annak, hogy a bűnbe esettek azt hitték, hogy titkuk nem pattan ki vagy talán a bíróság humánusabb íté­letében reménykedtek. Eseten­ként nem is hiába: „Ámbátor Mézes János, és Kovács Erzsé­beth már azelőttis el követett paráznaságokért ezen Törvény­szék álal megbüntettettek, mégis azon Gonoszságokat el nem hagyván újonan együtt tes­tiképpen paráználkodni bátor- kották, az éris ezen újra elköve­tett vétkiknek Büntetésére, és másoknak Példájára Mézes Já­nos még három holnapig itt a Tömlöczben maradni, minden pénteken és szombaton kenyé­ren s vizen böjtölni, azonkívül minden holnapnak végén 50 pálczákat szenvedni fog: Ko­vács Erzsébeth pedigh egy szerdai és szombati böjtölésre, és 40 korbácsoknak el szenve­désére ítéltetik.” Általában az asszonyok sem úszták meg szárazon. Pláne, ha olyan megrögzött csapodárok voltak, mint az egyik bírósági meghallgatásra vitt vádlott, aki­nek a következő kérdésekre kel­lett válaszolnia:- Hogy hínak?- Tott, vagy Csillag Katának.- Hol lakói?- Csányon.- Van-e Urad, Kinek hívják?- Van Csányon, Katona Pál­nak híják Oroszi István Juhásza.- Van gyermeked? S hány?- Vagyon kettő, az egyik 9 esztendős, a másik pedig 12 esztendős, melly most velem vagyon.- Mikor jöttél ide, s miért?- Már három hete, hogy ide jöttem azért, hogy egy legény a falu kocsisa éjszaka hozzám jött, és nálam a lócára le feküdt, melyet mások az Urammal együtt meg lestek, a’ ki vélek alkuszra lépvén, el bocsájtottak, én pedig félvén a Gyalázattul, hogy meg fognak, eljöttem.- Ha semmi gonoszát nem cselekedtél, miért kellett elsza­ladni?-(Semmit erre nem felel.)- Voltál-e már valahol fogva? Vagy áristomban?- Sehol nem voltam sem áris­tomban hanem Vice Ispány Uram előtt forgott dolgom.- Miért forgott dolgod Vice Ispány Uram előtt?- Ázért, hogy akkor Páldy Mihály Uram volt a Házamnál, mellyért gyanoságban ejtettek.- Miképpen szakadott dolgod Ispány Úr előtt?- Áz Uram fizetett értem va­lamit, de nem tudom mit, azután pedig Levelet is adott Vice Is­pány Uram, hogy senki affélét szememre ne vesse.” Ezután a kihallgatás után a következő ítélet született: „Jól­lehet Tott, vagyis Csillag Kata el követett Parásnaságáért Te­kintetes Nemes Heves Várme­gyében meg büntettetett, és az Férje nékie gratiát adván szaba­don bocsájtatott; Mindazontál- tal nem hogy életét meg jobbí­totta volna, ismét újonnan pa­ráználkodni merészlett: Ezekre való nézve említett Fiscalis kí­vánja, hogy nevezett Tott, va­gyis Csillag Katalin... maga ér­demlett Büntetésének el véte­lére és másoknak irtóztató Pél­dájára Hóhér által feje vétes­sék:” Kegyelemre pláne nem szá­míthattak a homoszexuálisok. Sőt, a büntetések legiszonyato­sabb válfaját kellett elszenved­niük. Ezt is tanúsítja egy 1750-ben keltezett jegyzőkönyv: (5.) „Minthogy jelen való Tudky Mátyás Rab sem jó Istenünk­nek, sem Természetnek, sem pedig Hazánk élő Törvényeivel nem gondolt, hanem múlt 1749. esztendőben esett Augusztus havában Magos János nevű fér­fiúval vétkezni merészkedett, ezen kívül most meg mondott esztendőben esett November havának 23-dik Éjszakáján mind adománnyal, mind Borital Töltéssel, mind könyörgéssel Péli Jánossal az meg mondott Természet ellen való vétket el követni igyekezett, el annyira, hogy ha most megint Péli János reá adta volna magát, okvetlen cselekedett is, az jelentett vétket véghez vitte volna... maga go­noszságának nyilvábban való kinyilatkoztatására Hóhér által megkínoztassék... elevenen meg égettessék, annak utána testének pora vagy az Levegő Égben eresztessék, vagy vala- melly foló vízben hányattas­sák.” (Következik: Lopásért fejvesztés) Simon Béla Kérdőjelek ■ Elégedettek a vállalkozók? A gazdaság belső erőforrása­inak számos fokmérője ismert. Közöttük is megkülönböztetett figyemet érdemel az a körül­mény, hogy mennyire élénk a vállalkozókedv és készség, mi­lyenek a vállalkozás lehetőségei és eredményei. A vállalkozás mindenkori állapota társadalmi­lag bizonyos fokig tükrözi a kö­zéposztály helyzetét, hangula­tát, gazdaságilag pedig - egye­bek között - jelzi a fejlesztés belső energiáit, tartalékait. Jók a hazai vállalkozások? Ha a legfontosabb nézőpontból, a lakosság szemével nézzük a dolgot, akkor örvendetes, hogy az elmúlt években egymást ér­ték az új vállalkozások, ame­lyek egyrésze a szolgáltatások­ban talált helyet magának, így a lakosság közvetlenül is érezheti azok hasznát. Nem egy vállal­kozás erősíti a magyar ipar és mezőgazdaság nemzetközi ver­senyképességét is. Élégedettek a vállalkozók? Sajnos - legalábbis országos szövetségük minapi nyilatkoza­tából ítélve - nem.- Mi a gondjuk? Egy mondat­ban így fogalmazták meg: „a gazdasági rendszerváltás még nem következett be”. Ezen azt értik, hogy nem született meg a vállalkozásbarát gazdaságpoli­tikai koncepció, ennek hiányá­ban pedig elmaradtak az egész gazdaság szempontjából fontos reformok, pénzügyi intézkedé­sek, a szociális biztonságot erő­sítő lépések. Mit igényelnek? Szövetségük megnyilatkozásaiból az olvas­ható ki, hogy olyan kormány­zati és jogalkotói politikát, amely előtérbe állítja és gyor­sítja a piacépítést, a vállalkozói szektor fejlesztését. Halasztha­tatlannak tartják az államháztar­tás és a költségvetés reformját. Úgy vélik, erőteljesen meg kell gyorsítani a privatizációt, ne­hogy az állami vagyon még jobban elértéktelenedjék. Mindez csak a vállalkozói ré­teg érdeke? Ha igaz az, hogy a vállalkozás a gazdaság egyik motorja, akkor nyilvánvaló, hogy nem egy réteg ügyéről van szó. Mert a sikeres vállalkozás minden bizonnyal hasznos az egyénnek, de egészen biztosan érdeke valamennyiünknek. (Ferenczy Europress) T ársszékesegyház-avató Információs iroda nyílik Július 15-én nyílik meg a Magyar Hitelintézeti Alapít­vány információs irodája a Ber­lin Étterem Privatizációs Kávé­házában. Az iroda a privatizáció nyilvánosságának javítását, és a gazdasági élet résztvevőinek in­formációval való ellátását tartja feladatának. Az alapítvány bármely jogi, vagy természetes személy számára nyitott. Fel­kért szakemberek helyszíni ta­nácsadást is tartanak. Á Privati­zációs Kávéház szolgáltatásait július 15-től munkanapokon 10-18 óráig vehetik igénybe az érdeklődők. (MTI) Társszékesegyházzá avatták Kecskeméten az országszerte öregtemplomként ismert katoli­kus nagytemplomot. Az avatás­sal egyidőben Dankó László, Kalocsai-Kecskeméti Katolikus Egyházmegye érsekét ünnepé­lyesen beiktatták új tisztségébe. Az immár társszékesegy­házzá előlépett kecskeméti nagytemplom avatási szertartá­sán Angelo Acerbi címzetes ér­sek, apostoli nuncius olvasta fel a főegyházmegye határainak módosításáról szóló pápai bul­lát. Az ünnepségen emlékeztet­ték arra a jelenlévőket, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatása során vetődött fel az egyházmegyei - így a kalo­csai-kecskeméti határok kiiga­zításának gondolata. Őszent­sége a kérések teljesítésével, ez esetben a váci egyházmegye déli részének a kalocsai-kecs­keméti érsekséghez való csato­lásával lehetővé tette, hogy a Kiskunságban élő katolikus hí­vek közelebb kerüljenek a tér­ség legfőbb egyházi vezetőjé­hez. A Szent István által alapí­tott kalocsai érsekség elsőbbsé­gét nem vitatva most már Kecs­keméten is van tanító széke az érseknek. A módosítással az egyházmegye területe ezentúl egybeesik Bács-Kiskun köz- igazgatási területével. (MTI) Tiszafüredi táborozok Hatvanban A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy junius végén har­minckét tiszafüredi és a város vonzáskörzetében élő fiatal táborozott a hatvani ifjúsági és szabadidőközpontban. Képe­ink egy-egy pillanatot örökí­tettek meg a táborozó füredi fiatalokról. -nzs­Kikapcsolódás A kosárfonás csínját-bínját is megtanulták a fiatalok Táskát, szíjat, fonottkorbácsot és még sokminden mást lehet bőrből készíteni r

Next

/
Oldalképek
Tartalom