Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
Időszerű teendők a kertben Zöldségesben: A talaj jobb vízgazdálkodását segítjük elő, ha a zöldpaprika sorába érett komposztot szórunk. A gyakori öntözés után sem szárad ki a talaj, és a szedés alkalmával sem kell attól tartani, hogy a talajt letapossuk. A komposzt az uborka esetében is termésnövelő hatású. A termés számottevően növekszik, ha 3-4 alkalommal lombtrágyát használunk. A gyakorlatban legjobban bevált dózis Volldünger és Wuxal-ból 0,5-0,8 százalék. Mértéktelen használat esetén paprikánál, paradicsomnál, uborkánál a lomb erősen megnő, a terméskötés elmarad. Kertünkben a pázsit is igényli az öntözést. Több éves munkánk veszik kárba, ha az öntözővízzel takarékoskodunk. Kiritkulás következik be, ha a kaszálás késik, és felmagzik a növény. A jól beált, gondozott pázsit 6-8 kaszálást is igényel a vegetációban. A kézi- vagy gépi kaszáláskor azonban ügyeljünk arra is, hogy túl alacsonyan ne vágjuk, mert a bokrosodási csomót megsértjük, így az újra sarjadás könnyen elmarad, a pázsit kipusztul. Itt az ideje a sövény második nyírásának. Gyakori hiba, hogy túl magasra vágják több kertben. Ez esetben felkopaszodik, kiritkul a sövény. Már a kialakításnál tartsuk be ezt az elvet, és 6-10 centiméternél magasabra ne vágjuk. Az idősebb növényeknél is csak fokozatosan 10-15 centiméter magasságot növelünk. A végleges magasságot a cél határozza meg. Az úgynevezett térelzáró „porfogó” esetében 1,7-1,8 méter a megfelelő. A végleges magasság elérésekor a nyírást 1-2 centiméterrel növeljük csupán. A fiatalítást „felkopaszodás” estén legjobb tavasz- szal elvégezni. Az eredeti magasság felére vágjuk vissza a növényt. A kertek dísze az énekes madarak jelenléte. A gyönyörű hangjuk mellett sok-sok segítséget is adnak a gazdának, hiszen rengeteg rovart pusztítanak el. Most a hosszantartó szárazság őket is sújtja. Nem könnyű számukra az ivóvíz biztosítása. A szomjúság a puszta létüket veszélyezteti. Könnyen segíthetünk úgy, ha egy tepsit a bokrok közelében elhelyezünk. Vízzel megtöltjük és közepébe 2-3 követ rakunk úgy, hogy az a vízből kiálljon. Erre szállnak ugyanis a madarak. A bokor közelsége, az esetleges macskatámadás esetén nyújt biztos menedéket. Gyümölcsösben: A ribiszke szürete egyszerű, mégis a türelmünket próbára teszi. A tövisekkel jól ellátott fácskáról a szedés sokkal könnyebb, kényelmesebb. mint bokor esetén. A türelmet a többszöri szúrás miatt veszíthetjük el. A kereskedelemben időközönként kapható a kézi szedő. E munka gyorsabban halad és szúrásoktól is mentesülünk. A szörpnek szánt termést teljesen beérleljük, így kevesebb cukor szükséges. A málna is ellánállhatatlan gyümölcs. Szedését akkor végezzük, amikor a vacokkúpról könnyen leválik. Nagyobb mennyiség esetén arra ügyeljünk, hogy a ládába 1-2 réteg kerüljön. Több rétegnél a „törődés” gyors károsodást idézelő. A teljesen letermett vesszőket a szüret után el kell távolítani - ne fertőzzék meg a jövő évi termést adó sarjhajtásokat. Az eltávolítás azért is hasznos, mert a jövő termőhajtások jobban fejlődhetnek, megerősödnek és termőképletekkel berakódnak. Szőlőben: Most időszerű a te- tejezés (csonkozás) elvégzése. Az újabb hajtások 2-3 hét múlva megjelennek. A pero- noszpóra és lisztharmat fertőzés itt jelentkezhet. A védekezésről gondoskodni szükséges. Már csonkozás előtt megjelentek a hónaljhajtások. Visszacsípésük 1-2 levél felett történjen. Erős növekedés esetén, újabb hajtások törnek elő a meghagyott 1-2 rügyből. Arra ügyeljünk, hogy a gombabetegségek a nyár derekán mindig a fiatal hajtásokon jelennek meg. Ezért a „szemmel” tartás indokolt. A tőkefejből kitörő hajtásokat tőből távolítsuk el. Arra azonban ügyeljünk, hogy biztosító hajtás maradjon. Erős fagy esetén ez ad lehetőséget a tőke, kordon felújítására. Bindics István Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Kis- és középgazdaságok vetőgépeinek összehasonlítása A FM Műszaki Intézete nemrégiben összehasonlította a piacon kapható gabona-, valamint szemenként vetőgépeket a többcélú használhatóság, a műszaki paraméterek és nem utolsó sorban a gazdaságosságot meghatározó tényezők alapján. Az alábbi táblázatoktól kiderül melyik gabonavetőgép milyen szolgáltatásokat képes nyújtani az áráért. (Forrás: Mezőgazdasági Szaktanácsadó Füzetek) Vetőgép típusa Gabonavető gépek 1. táblázat A gép felszerelhető Vetöszer- Vetéssel egyidejű Művelönyompár késes sávos tárcsás kezet műtrágya mikro- kialakítása Szélesség csoroszlyákkal típusa adagolás granu- állandó kézi automata (m) látum sorelzárás KFV-16 + *F ♦ bütykös hengeres.Lajta-32 + + + bütykös hengeres ■F11,5* SUPER-SA-32 + + + bütykös hengeres + *f _ 11,5* KÜHNE-CASE-IH-10-6200/1 _ + tolóhengeres + ♦ ♦ -F _ 12; 17,2; 24,4 KÜHNE-CASE-IH-10-6200/2 . *F tolóhengeres + + ♦ ♦ „ 12,2; 17.4 HASSIA DK-400 + ♦ + bütykös hengeres-F + 12: 16; 24 AMAZONE D8-40-E + + + bütykös hengeres-F-F 12; 16; 24 Megjegyzés: a *-pa) jelzetteknél 3 v etőgépet vettünk figyelembe, egy gépnél minden harmadik húzás után nyitniilletve zárni kell a tolózárat. Gyakorlat szempontjából egy gép alkalmazása nem előnyős. Főbb műszaki adatok 3. táblázat SorGéptípus Munka- Javasolt Sorok SortáMagtar-A gép szám széles- üzemel- száma volság tály tér- törneség tetési seb. fogata ge (m) (km/h) (db) (cm) (mJ) (kg) Gabonavető gépek 1. KFV-16 NT 1,92 8 16 12,0 0,35 650 2. LAJTA-32 VNTHG 3,84 8 32 12,0 0,35 1250 3. SUPER-SA-32 VNTHG-MF 3,84 9 32 12,0 0,70 1480 4. SUPER-S AK-3-32-VNTHG 11,52 9 96 12,0 2,10 4800 5. KÜHNE-CASE-IH-10-6200/1 4.31 10 28 15,4 1,45 3317 6. KÜHNE-CASE-IH-10-620G/2 8,70 10 56 15,4 2,90 6810 7. HASSIA DK-400 (egytárcsás csor.-val) 4,00 10 35 11,4 0,67 780 8. AMAZONE-D8-E-R 4,00 10 42 9.6 0,84 885 Milyen betegségekre, kártevőkre számíthatunk? Aktuális növényvédelem A mezőgazdasággal foglalkozó sajtóközlemények az utóbbi hetekben egyik szenzációjává vált a környező megyéken tapasztalt „sáskajárás”. Nem fölösleges tehát, hogy egy kicsit bővebben foglalkozunk ezzel a közvéleményt is foglalkoztató szokatlan jelenséggel. A mezőgazdasági, szűkebben a növényvédelmi szakirodalom számos esztendőt jelölt meg, amelyekben a sáskák tömeges megjelenését tapasztalták, ami a múlt században nem kis gondot okozott a mezőgazdáknak. Ebben az időszakban hatékony vegyszeres növényvédelemről még nem beszélhetünk és tömeges megjelenésükkel súlyos gondot okoztak. Ismert, hogy a világ egyes részein már több ezer esztendővel ezelőtt leírták a sáskajárást, mint természeti csapást, így az Egyiptomot ért csapások közül nyolcnak a sáskajárást jelöli meg Mózes II. könyvének 9.,10. verse. Hazánk rovarvilágának természetes elemei a különböző sáskák és szöcskék, amelyekből mintegy 25 faj él, és elsősorban a réteken és a legelőkön a fűfélékkel táplálkoznak. Felszaporodásuknak kedvez a száraz, meleg időjárás. Ilyen időjárási viszonyok között természetes ellenségeik a baktériumok, ragadozó rovarok, paraziták, stb., kevés kárt tesznek bennük, és így számuk lassú emelkedésnek indul. Ha több száraz év követi egymást, emelkedik az egyedszám, és a szárazság miatt kisülő rétek, legelők nem tudják eltartani az ott élő népességet, ezért máshol keresik meg a táplálékukat. A táplálékban egyébként nem válogatósak. Megeszik a burgonya, paprika, bab, répa, dinnye, lucerna és a tök levelét, de nem kímélik az útjukba kerülő bokrokat sem. A korábbi leírások szerint a Magyarországon tapasztalt tömeges felszaporodási jelenségek zöme a Jászságra, a Nagykunságra, a Hortobágyra, valamint a Maros-Körös közére esett. 1888 és 1957 között 31 esetben észlelték a különböző sáskák, de elsősorban a Marokkói sáska tömeges fel- szaporodását. így például Nagykörű határában 1915-ben 800 hektáron sáskairtó géppel 5 éjjel végeztek sáskairtást teljes sikerrel, az igaz, hogy 20 ezer korona költséggel járt (Jablonowski). Összegezve a most tapasztalt jelenség nem új, hanem ezeknek a rovaroknak a természethez való jó alkalmazkodását jelzi. Annyival könnyebb a mai gazdálkodó helyzete, mint 100 évvel ezelőtt, hogy ma rendelkezésre állnak hatékony vegyszerek, amelyekkel a tömegszaporodást észlelve a kártétel megelőzhető. Valamennyi, ebben a rovatban megjelent cikkünkben jeleztük, a tavasz óta tartó száraz, meleg időjárás elsősorban a rovarkártevők felszaporodásának kedvez. így jelenleg a zöldcserebogár gócos kártétele észlelhető elsősorban szőlőültetvényekben. Ez a zöld színű, rendkívül tetszetős külsejű rovar (1,5-2 cm nagyságú) a Tiszazugban és a Jászság egyes részein megtalálható, a talajból előbújva tömegesen keresi fel a szőlőültetvényeket és rágja le a lombozatot. Bármely rovarölő szer alkalmas az elpusztításukra. Főleg a hobby-kertekben javasoljuk az ellenük való védekezést, mert petéit a talajba rakja, és az ebből kikelő lárvák a zöldségnövények gyökereit károsíthatják. Folyamatosan rajzik a szilvamoly. Ez a molykártevő, amely a kezeletlen szilvafák gyümölcseinek tömeges „ku- kacosodását” okozza. A korán pirosodó, kékülő vörösszilva gyümölcsében ennek a lepkének a hernyóit találjuk, amelyek a természetes érés előtt színeződnek be és hullnak le. Indokolt védekezni ellen, mert megfigyeléseink szerint tömeges a rajzó népesség. A szilvafákon még mindig sok a levéltetű. amely a tényleges kártétel mellett a szilvahimlő nevű vírusbetegséget is terjeszti. Mint jeleztük már, a gyümölcsfélék vírusbetegsége ellen csak megelőző védekezés lehetséges és a vírusos fák kevesebb, satnyább és beltartal- milag gyengébb minőségű gyümölcsöt hoznak. A gyümölcsfákon élő takácsatkák tömeges felszaporodására is kedvező az időjárás. Vegyük szemügyre gyümölcsfáinkat, ellenőrizzük, hogy az eddig elvégzett védekezések megfelelő időben történtek-e, vagy tovább szaporodtak az atkák. Ha a levél fonákán és felszínén több piros és barna mozgó egyedet találunk, védekezzünk speciális atkaölő szerrel, mert az időjárás miatt egyébként is szomjazó fákat szívogatva legyengítik azt, és apróbb marad a gyümöcs. Az almafa lisztharmat az érzékeny fajtákon, elsősorban a jonathánon érzi jól magát, és tovább terjed. Az almaültetvényeken gyakorlatilag a vara- sodás nem okoz gondot. Az alma növényvédelmét ezért a rovarkártevők és a lisztharmat elleni védekezésekre irányítsuk. Benyák József Szükséges vagy nem? Az őszibarack zöldmetszése A vegetációs időszakban végzett metszésről, a zöldmetszésről még napjainkban is igen eltérő a szakemberek véleménye. A rügyfakadástól a lombhullásig igen bonyolult és sokrétű folyamat játszódik le a fa életében. Lombkifejlesztés, hajtásnövekedés, termésbeérlelés és a jövő évi termőalap kialakítása. Egyes nézetek szerint a zöldmetszés a bonyolult folyamatokat megzavarja és a fa károsodhat. Véleményem szerint a fa funkciói valóban bonyolultak, mégis szükségszerű a zöldmetszés elvégzése. A megfelelő időben és szakszerűen végrehajtott bavatkozásnak ma igen is helye van a termesztéstechnológiában. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a fásmetszés kiegészítője. Tenyészidő- szakban a dús lombozattól nehezen tekinthető át a fa koronaszerkezete, ezért ezt a munkát azok végezzék, akik a fásmetszésben már jártasak. Kellő gyakorlat hiányában ugyanis több kárt tehetünk a fa további életét, termőképességét illetően. Gyakorlati tapasztalatom szerint a legkedvezőbb időpont a június vége, július eleje. A zöldmetszésnek véleményem szerint több haszna is van. Egyrészt a konkurens vezérhajtások eltávolításával tápanyagot takarítunk meg. így a megmaradó hajtások jobban beérnek és berakódnak termőrüggyel. A korona belsejét szellősebbé tesz- szük azzal, ha a befelé növő hajtásokat 6-8 rügyre visszavágjuk. Ezek is berakódnak termőrüggyel az esetek nagy többségében. A szellős koronába jobban behatol a napfény. így a gyümölcs jobban színeződik és illata, zamata kifejlődik. Növényvédelmi jelentősége is van a beavatkozásnak. A szellősebb koronában a levéltetvek nehezebben telepednek le, illetve a permetezés adott esetben sokkal hatékonyabb lesz. A metszési felületen a seb hamar begyógyul és nem jelent nyitott kaput a leselkedő károkozóknak. B.I. Amit a talajról tudni kell (4. rész) A kolloidok szerepe, jelentősége A talaj humuszanyagai és agyagásványai szemcseméretük miatt a kolloidok közé tartoznak (méretük 1 és 500 paraméter közötti). De vajon milyen szerepet játszanak - a korábban elmondottakon túl - ezek az „apróságok”, a kolloidok? A kolloidok tulajdonságait alapvetően meghatározza fajlagosan nagy felületük, ahol nagy mennyiségű ion kötődik meg (ad- szorbeálódik), illetve képesek megkötni a talajoldatból. Lényeges emellett a kolloidok elektromos viselkedése is. A hazai talajokban a kolloidok zöme negatív töltésű, ezért a pozitív töltésű ionok adszorpciója a meghatározó. A kolloidok felelősek azért is, hogy hidroszkóposságuk révén vizet (vízgőzt) kössenek meg, valamint tápanyagraktárként szolgáljanak a növények számára. Alapvetően befolyásolja a talaj termőképességét az, hogy egyes ionok milyen egymáshoz viszonyított arányban kapcsolódnak a kolloidokhoz. Ha például a megkötött ionok közül a nátrium van túlsúlyban, akkor szikes talajjal van dolgunk, ha pedig a kalcium, úgy könnyen művelhető, morzsás szerkezetű, úgynevezett csemoz- jom talajról van szó. De előfordulnak magnéziumban gazdag talajok, vagy általában erősen savanyú kémhatású hidrogéntalajok. A kémiai talajjavítás lényege tulajdonképpen az. hogy a kolloidok felületén megkötött, a talaj tulajdonságait hátrányosan befolyásoló ionokat (például a szikességet okozó nátriumot) kalciummal cseréljük ki a meszezéskor. Mint a fentiekből is kitűnik, a kolloidok felületén kialakult dinamikus egyensúly, az itt lejátszódó kémiai és fizikai folyamatok nagyon sok mindenért felelősek, már ami a talaj szerkezetét, művelhetőségét, víz- és tápanyaggazdálkodását befolyásolja. L.Z.
