Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
4 1993. július 13., kedd Gazdaság — Munkavállalóknak Privatizációs felmérés készült Támogatják vagy ellenzik? Szakértői felmérések szerint a Kisbefektetői Részvényvásárlási Programot érdeklődés övezi, a privatizációt sokan támogatják. Az Állami Vagyonügynökség által ma közzétett szakértői felmérések eredményei arra utalnak, hogy az emberek többsége támogatja a privatizációt, de ezidáig nem érezte lehetőségét annak, hogy részt vehessen benne. Ezt célozza meg a mostani KRP ( Kisbefektetői Részvényvásárlási Program). Kérdés: Általában, Ón támogatja vagy ellenzi a privatizációt? támogatja 35 % ellenzi 25 % épp úgy támogatom, mint amennyire ellenzem 30 % Az eredmények további vizsgálata szerint a privatizációt támogatók tábor egyenlően oszlik meg a kormánypárti és ellenzéki pártra szavazók között. (A részletes felmérést lásd külön) Az eredményekkel kapcsolatos gondolatokra a KRP külön kitér, pl.: az átlagembert célozza meg, és egyenrangú részvételt biztosít mind a magyar lakosságnak, mind a külföldi partnernek a privatizációs folyamatban. A KRP iránti érdeklődés mértékéből lehet következtetni arra, hogy mennyire képes a program Kérdés: Idézünk néhány a privatizációs folyamattal kapcsolatos véleményt. Meg tudná mondani, hogy egyetért, vagy más a véleménye a következőkkel kapcsolatban? Egyetért Nem ért a privatizáció alapvetően fontos az ország szempontjából 45% 16% a gazdaság túl nagy része kerül külföldi kézbe 56% 13% a privatizáció révén a magyar vállalatok erősebbé válnak 24% 31% a privatizáció nem az egyszerű embereknek való 26% 17% a privatizáció a legjobb mód arra, hogy a kisemberek is részesedjenek a gazdasági átalakítás hasznából 38% 16% nem tudok eleget a privatizációról a privatizáció tisztán politikai 52% 15% célból történik 29% 26% a felmerült igények kielégítésére. Kérdés: Az AVÜ egy olyan új terven dolgozik, amely megkönnyítené mindenki számára a már privatizált vállalatokba való befektetést. Elméletileg, mennyire érdekelné Önt az ezzel kapcsolatos további információk megszerzése? nagyon/közepesen 35% nem nagyon 16% egyáltalán nem 40% nem tudja 9% A felméréssel kapcsolatban, a KRP-t irányító team vezetője Lajtai György megjegyezte: Ezen eredmények figyelem- bevételével az ÁVÜ tanácsadó csapata izgalmas feladatnak tekinti egy olyan program kifejlesztését, amely minél több ember részvételét biztosítja. A felmérést június 17-22 között végezték. Összesen 1500-an vettek részt a kérdőív kitöltésében, amely egy országosan reprezentatív minta alapján készült. Az eredmények hibalehetősége maximum 2,5 százalék (a 95 százalék megbízhatósági szinten). A kutató felmérést a Gallup Hungary Kft. végezte a Kisbefektetői Program keretében. Az Angol Kormány Know How Alapja biztosította a pénzügyi feltételeket, ezzel is támogatva a magyarországi gazdasági reformfolyamatot. Külföldi feketemunkások Elillanó alkalmazottak, névtelen bejelentők Negyven külföldi fekete- munkás kereket oldott az egyik pest megyei állami gazdaság almázából, amikor megjelentek a rendőrök. De sebaj, még itt ugyanennyi idegent csak elkaptak a megyei munkavédelmi felügyelőség hat rendőrrel megerősített ellenőrei. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség helyi szervei által ellenőrzött 1100 munkáltató közül mintegy hatszázan foglalkoztattak illegálisan külföldieket. Legfertőzöttebb Pest megye és a főváros, mivel itt a legtöbb a munkaalkalom. Az idegenforgalmi idény beindulásával egyre több külföldi munkavállalót alkalmaznak a Balaton környékén. Igen sok az idegen feketemunkás az ország keleti, déli vidékein, ami különösen megterheli a hazai munkaerő piacot. Ezeken a területeken elsősorban a mezőgazdaságban foglalkoztatják a külföldieket, míg a nagyobb városokban és a fővárosban az építőipar, a Balatonnál a vendéglátás kínál nekik munka- lehetőséget. A munkaadók az igen magas társadalombiztosítási járulék kifizetését ússzák meg a illegális foglalkoztatással. Ezenkívül a főként Erdélyből, Kárpátaljáról érkezők a magyar munkabér feléért, sőt kevesebbért is elvállalják a munkát. A törvényen kívül foglalkoztatott külföldiek több mint háromnegyede fizikai munkás, akiknek harmada szakképzet- len. A feketén dolgozók közül csak minden harmadik nő. Az iparban és az építőiparban a különféle gazdasági társaságok alkalmaznak szívesen illegális külföldi munkásokat, de a kereskedelembe, a közlekedésbe és a szolgáltatásba is előszeretettel vesznek fel nem hazai munkaerőt. Sőt, az iskolákban, a költségvetési intézményekben is bukkantak már az ellenőrök feketén foglalkoztatott „munkatársakra”. Igaz, az utóbbiaknál többnyire csak a lejárt munka- vállalási engedélyt találták szabálytalannak. A munkáltatókra kiszabható bírság az általuk ki- fiztetett bér duplája lehet, ám a ténylegesen kifizetett forintokat nagyon nehéz utólag bebizonyítani. A vállalkozók többnyire zsebből fizetnek és a lelkére kötik a külföldinek, hogy az ellenőr kérdésére mindig azt feleljék: ma dolgoznak először és nem fizetségért, hanem szállásért, esetleg ellátásért vállaltak munkát, vagy mondjuk rokonai a vállalkozónak. Nálunk fejlettebb országokban - mint azt az Országos Munkaügyi Központban megtudtuk - a munkaadók érdekképviseleti szervei, iparkamarái súlyos szankciókkal bünteteik a külföldiek illegális foglalkoztatásából jogtalan előnyre szert tevő vállalatokat, vállalkozókat, s ebbe a cég akár tönkre is mehet. Nálunk jelenleg a gazdasági környezetet jól ismerő önkormányzatok tehetnének a legtöbbet a külföldiek feketén dolgoztatása ellen, de az ellenőrzésre ma még ők sincsenek felkészülve. A megyei munkaügyi központokba az APEH-től, a társadalombiztosítástól és a rendőrségtől érkezik a legtöbb jelzés, a tisztességtelen hasznora irigykedő vállalkozótársak, szomszédok, rokonok(!) névtelen bejelentésein kívül. A tervszerű ellenőrzések mellett sokszor e névtelen levelek nyomán is megjelennek a munkaügyi központ, vagy a munkavédelmi felügyelőség munkatársai. Zörgetnek a kapun, miközben a fóliában, a kertben dolgozó feketézők a kerítésen át elinalnak és persze nem a munkavállalási engedélyért... Deák József (Ferenczy) Egyesület az állástalanokért A munkanélküliek és álláskeresők karcagi egyesülete tavaly decemberben alakult meg, a berekfürdői helyi csoportja pedig egy hónapja. Kocsis Lajos ügyvivő hözhasznú munkásként látja el ezt a feladatot. Saját sorsáról elmondta, hogy ’65-89-ig az üveggyárban dolgozott, majd egy karcagi kft.-hez került, innen lett munkanélküli tavaly árprilisban. A járadéka szeptemberben lejárt volna, így örömmel vállalta el ezt a munkát, hiszen addig öten 25 ezer forintból éltek. A bereki önkormányzattól minden támogatást megkap. Nagy problémája, hogy nem talált szponzorokat, akik biztos anyagi hátteret adnának az egyesületnek. Céljuk: munkahelyteremtés közhasznú munkásként, később szociális, munkajogi tanácsadás a tagoknak. Róluk még nincs pontos adata az ügyvivőnek, nem kapott kimutatást, most végzi a feltérképezést. Ezután fogja csak tudni, hányán kapnak járadékot, illetve hányán kerültek ki az ellátásból. A csoport a karcagi egyesülethez tartozik, így közösen szervezik az akcióikat is. Nemrég volt egy nagyon jól sikerült akciójuk, amin közel 60 mázsa cukrot juttattak kedvezményes 56 Ft-os áron tagjaiknak. A tervekről megtudtuk, hogy szeretnének megszervezni egy polgárőrséget, amelynek célja a közbiztonság javítása lenne. Többen keresték már őket, hogy vályogvetéssel foglalkoznának, így egy ilyen brigád megalakítását is a céljaik közé tűzték ki. Az állásajánlatok közvetítésébe is besegítenek. Ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő embereket egy állásra, pontosan tudni kell kinek milyen végzettsége van. Kocsis úr „ügyfélfogadási ideje” után nyakába veszi a falut, s felkeresi a járadékon lévőket, azokat, akik már az ellátásból is kikerültek. Elmondása alapján többen nem szívesen beszélnek arról, hogy állástalanok. Nekik az egyesület „lelki segélyt” is próbál adni. Alkalmi munkákat keres azoknak, akik már segélyre sem jogosultak. Biztos munkahelyet azonban senkinek nem tudnak ajánlani - sajnos. D. E. Komplex program pályakezdőknek Mint arról a napilapok is hírt adtak, a Munkaügyi Minisztérium, a társtárcák, a szociális partnerek, ifjúsági érdekképviseleti szervek bevonásával, „Adj esélyt” elnevezéssel komplex programot kezdeményezett a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának, elhelyezkedésének érdekében. Az eddigiekhez képest rendhagyó program számít a munkaadók, a médium és az egész társadalom szerepvállalására e mindannyiunkat érintő gond enyhítésében. Május végén 678 ezer munkanélkülit regisztráltak az országban, közülük 50.475 volt pályakezdő. Ősztől újabb hullám várható, hiszen a nyáron 176 ezer fiatal fejezi be tanulmányait a nappali tagozatokon. Az év végére a minisztérium becslése szerint 75-80 ezerre emelkedhet a pályakezdő munkanélküliek száma. Ennek kezelésére, a fiatalokat érintő információk gyorsabb áramoltatására létrehozott „Adj esélyt” programra 3-400 millió forintot különítettek el a Foglalkoztatási Alapból. Ez az összeg azonban csak széleskörű társadalmi öszefogással működhet hatékonyan. Első lépésben a megyei munkaügyi központokban úgynevezett „forró drótot”, külön telefonvonalat hoztak létre, ahol a pályakezdők azonnal hozzájuthatnak a legfontosabb információkhoz. Szolnokon az 56/423-412-es telefonon - kedd kivételével - naponta 8-13-ig, szerdán 8-17 óráig fogadják munkatársaink a hívásokat. Az információs telefonvonalon választ kaphatnak az érdeklődők kérdéseire, sőt, olyan tanáccsal is ellátják őket, hogy ügyintézéseik során hová forduljanak, milyen átképzési lehetőségek közül választhatnak, tájékozódhatnak egyéb foglalkoztatási eszközökről. Ugyancsak az „Adj esélyt” program keretében a megyei munkaügyi központ szolnoki, tiszafüredi és kisújszállási ki- rendeltségein csoportos foglalkozások indultak pályakezdő munkanélküliek részére. A résztvevők személyesen tájékozódhatnak a számukra biztosított támogatási formákról, átképzési lehetőségekről. Képesség- és érdeklődésvizsgáló tesztek segítségével juthatnak közelebb a személyükre szabott tevékenységi körök kiválasztásához. A foglalkozásokon megismerkedhetnek a pályakezdők álláskeresési technikákat oktató programjával. A program során megtudhatják, milyen állás lenne a legmegfelelőbb számukra, hogyan szerezhetnek tudomást minél több munkalehetőségről. Péter Ferencnétől, a szolnoki kirendeltség vezető ügyintézőjétől megtudtuk, hogy Szolnokon 280 pályakezdő vesz részt a - tíz-tizenöt fős - kiscsoportos foglalkozásokon, hogy sorsuk alakulását figyelemmel kísérhessék. Az Á VÜ jelenti Megyénkbeli átalakulások Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa (IT) június 30-i ülésén 18 témát tárgyalt meg. Ezek közöt kiemelésre érdemes - mivel megyei vonatkozású - két cég átalakulásának helyzete. Áz IT megállapította, hogy a Tiszamenti Vegyiművek részvénytársasággá való átalakulása megtörtént. Az ÁVÜ tulajdon- részéből 50,1 százalék nyílt pályázaton került meghirdetésre. A két részegység sikeres értékesítésével az rt. mintegy kétmilliárd forint saját tőkével rendelkezik. A cipőipar helyzetét áttekintve döntöttek arról, hogy meg kell vizsgálni az iparág reorganizációjának lehetőségét. Arra kell törekedni a Tisza Cipő Rt. decentralizált privatizációja során, hogy az tőkebevonással valósuljon meg. A hivatalosan kiírt pályázatok közül térségünket a Mezőtúri Állami Gazdaság privatizációja érinti. Erékesíteni kívánják többek között az Á. G. központi irodai épületét, üzemi konyháját és a terménytárolót, a Soós-major gazdasági épületeit, a gyomaendrődi hőközpontot és gázvezetéket, a pusztabánrévei egységeket és a baromfikeltetőt. A pályázat augusztus 10-ig nyújtható be. Szabó Irén Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaügyi központ kirendeltségeit 1993. júniusában 41.938 fő álláskereső kereste fel, ebből a regisztrált munka- nélküliek száma 36.566 fő volt, 443 fővel kevesebb, mint előző hónapban. Jelentősebb visszaesés (314 fős) Szolnokon, növekedés (108 fős) pedig Karcagon következett be. A pályakezdő fiatalok száma ebben a hónapban a 2468 fő volt, májushoz képest megyei szinten nem történt változás. Arányuk az összmunkanélkülieken belül 6,7 százalék. A munkanélküliek között továbbra is nagy az érdeklődés az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök iránt, júniusban 1549 fő vett részt közhasznú munkában, 503 fő átképzési támogatásban, 1996 fő pedig egyéni támogatásban részesült. Számottevő létszámnövekedés a szolnoki és a jászberényi körzetekben volt. Az előbb említett, átmeneti megoldást biztosító támogatási formák sem változtatják meg azt a tényt, hogy az 1 évnél régebben nyilvántartásban levő munkanélküliek aránya továbbra is magas (56.9 %). Júniusban a megyében a bejeMunkanélkülitársulás A munkakeresés rendhagyó módját alkalmazza Franciaországban egy társulás. Tagjai az Orly repülőtéren az ott várakozó üzletemberek kezébe adták életrajzukat és munkapályázataikat. Az „Objectif Job” elnöke szerint „nem azt várjuk, hogy a várótermekben azonnal munkalehetőséghez jutunk. Névjegyeket gyűjtünk, kapcsolatokat létesítünk, és ezzel is megmutatjuk talpraesettségünket és hogy valóban munkához akarunk jutni.” FEB lentett állásajánlatok száma az előző havi 2523-ról 2642-re nőtt. Az érvényben lévő állás- ajánlatok jelentős hányadát a szezonális bejelentések adták. A felajánlható munkahelyek 33,9%-a szakmunkára, 31%-a betanított munkára, 22,4%-a pedig segédmunkára vonatkozott. A munkahelyek 57%-a már alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető volt. A szellemi munkakörök aránya a kínálaton belül 12,7%-ot képviselt. A megyei átlagtól több körzetben mutatkozott jelentős eltérés. Jászberényben és Martfűn jellemzően szakmunkára, Karcagon, Tiszafüreden és Jászapátiban betanított munkára, Tö- rökszentmiklóson és Kunhegyesen pedig segédmunkára jelentettek be igény a munkáltatók. A bejelentések 48,4%-a feldolgozóiparból érkezett, a mezőgazdasági kereslet aránya 12,6%, az építőiparé pedig 14.4% volt. Júniusban - az előző hónaphoz viszonyítva - a kereslet-kínálat viszonyában lényeges változás nem történt, a 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma átlagosan 7,2 volt. Egy angliai szervezet - az Enterprise Europe melyet fiatal angol üzletemberek hoztak létre, egyedülálló lehetőséget biztosít fiatal magyar vállalkozók számára. A pályázaton részt vevők és az azt elnyerők egytől hat hónapig lehetőséget kapnak gyakorlati tapasztatlatok gyűjtésére az adott szakterületen belül egy-egy angliai vállalatnál. A teljes költséget az adott cég vállalja és 100 font zsebpénzt biztosít minden héten. A megyében megnövekedett az igény az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők iránt. Előnyös pozícióban vannak még az elhelyezkedési lehetőséget tekintve a szakiskolát, gimnáziumot és főiskolát végzettek. Leggyengébb a munkaerő-piaci esélye a technikusoknak és a 8 általános iskolával sem rendelkezőknek. Szakmák szerint Jász-Nagy- kun-Szolnok meyében 500 fő feletti a túlkínálat a géplakatos, esztergályos, gépjárműszerelő, hegesztő, lángvágó, kőműves, villanyszerelő, festő, tehergépkocsi-vezető, takarító, portás és adminisztrátor, írnok szakmákban, ahol a munkáltatók 3-81 fő közötti szóródással jeleztek üres álláshelyeket. Több szakmában a jelentős túlkínálattal (100 fő feletti) szemben egyáltalán nincs kereslet. Nem érkezett bejelentés gépjárműlakatosnak, mezőgaz- dasái gépjárműszerelőknek, elektroműszerészeknek, cipőal- sórész-készítőknek, minőségi ellenőröknek, kubikosoknak, növénytermesztőknek, állat- gondozóknak, művezetőknek, képesítés nélküli pedagógusoknak, bérelszámolóknak. A pályázati feltételek:-25-35 év közötti életkor -szükséges üzleti tapasztalat -megfelelő motiváció („alapvetően újfajta üzleti tevékenységet szeretne elkezdeni Magyarországon”)-jó angol nyelvtudás. Az angol cégek a pályázatok alapján maguk választják ki az általuk megfelelőnek tartott személyt. A részletes tájékoztató és a pályázati anyag a Válllakozás- fejlesztési Irodánál vehető át. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Fiatal vállalkozóknak Angliai tanulmányút
