Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

Óh, nagymami, drága nagymami... Ráczkevi Anita édesanyját szeretné látni a lapban, akit a családban csak Mamának hív­nak - írja. Három unokája sze­retettel veszi körül. A gyere­kek, unokák valamennyien büszkék édesanyjukra, mamá­jukra. Gulyás Károlyné édesanyját, Sebők Mihálynét szeretné be­mutatni a Szupemagyi pályáza­ton. „Két gyermeke és 3 uno­kája nevében teszem ezt. Saj­nos már 7 éve özvegy, pedig még csak 53 éves. Ezzel sze­retnénk megköszönni neki azt a sok jót, gondoskodást, amit tőle kaptunk.” Király Éva is beküldte nagymamája, Szalai Emőné fényképét. Mint írja „nagy­mamám igen jó asszony. Min­dig csak adni szeret. Kapni is jó, de ő csak ad!” Csók Pál Gábor Kunhegyes­ről egy generációs képet is küldött. Nem rossz ötlet, de sajnos most csoportképek meg­jelentetésére nincs lehetősé­günk. Szívesen teszünk viszont eleget annak a kérésének, hogy szeretteinek kedveskedjen ez­zel az újsággal. „Nekem három Szupemagyim van, akiket sze­retnék születésnapjukon kö­szönteni. Az első az Öreg­mami, akivel egy napon ünne­peljük születésnapunkat, csak éppen 81 év áll közöttünk. (1916. május 28.). A másik a Dédi. aki 1927. június 2-án született. A harmadik a Fajin- mama, aki augusztus 11 -én tölti 47. születésnapját.” . Fehér Márta és Ágnes 17 éves ikerunokák is beküldték nagymamájuk fényképét. írják: „Nagymamánknak csak mi va­gyunk, két ikerunoka. Nagy­mama 80 éves, küzdelmes, ne­héz élete volt. A II. világhábo­rúban nagyapánkat elveszí­tette. Egyetlen fiát, édesapán­kat egyedül nevelte, sajnos négy pici gyermekét kiskoruk­ban eltemette. Nagymama na­gyon szeret bennünket, és mi ezáltal szeretnénk szeretetün- ket még jobban kifejezni, ha fényképe az újságban megje­lenhetne.” „A mi mamánk, Héja Já- nosné jólelkű, kedves, sokat dolgozik. Bár az életben sokat szenvedett, megmaradt ugyan­olyan jónak és fáradhatatlan­nak, mint korábban. Mind a he­ten üzenjük neki, hogy nagyon szeretjük. Jancsika külön üzeni: nagyon jók a sütijei! Unokái: Leila (Kiskunhalas), Jancsika, Bettiké (Beseny- szög). Két fia: Józsi (Kiskun­halas), Jancsi (Besenyszög). Két menye: Angi (Kiskunha­las), Erika (Besenyszög). Ezzel folytatják levelüket: „Drága Mami, Táti! Három unokád, két fiad, két menyed 32. házas­sági évfordulótok alkalmából sok boldogságot kíván és hosz- szú életet! Mélységes szeretet­tel gondolunk rátok!” Czikkely József özv. Kocsis Antalné fényképét küldte be. „Nekünk ő a legjobb nagyi a világon! Sokat dolgozik és na­gyon szeret bennünket. Ő egy igazi szupemagyi. Mindent megtesz nekünk és gondosko­dik rólunk, mikor szüléink dolgoznak. Rákóczifalván la­kunk. Nagyon szeretjük őt. Unokái: Józsi, Antika, Zsolti.” Horti Ildikó özv. Magócs Pálnénak üzeni: „Drága Ma- mus! Köszönjük neked a sok jót, mit értünk tettél. Nagyon szeretünk téged! A három uno­kád: Karcsi, Ildi, Zsuzsa, és kis dédunokád: Szilviké.” Pótár Bóta István két nagy­mamája fényképét küldte be. A dédnagymama özv. Makai Ist­vánná, a nagymama özv. Pótár Bóta Sándomé. Mint írja, „sze­retettel és hálával tartozunk mind a két mamának.” Kasza Mónika írja: „A mi falunkban, itt a Tisza partján az én mamámat mindenki csak úgy ismeri: Mami. Az igazi neve: özv. Keresztes Lászlóné. A mi mamink 67 éves. Három lánya van, mi hatan vagyunk unokák és egy dédunokának is örvendezhet mami az egész családdal. Megjelenése fiata­los, mindig jókedvű, vidám asszony. Szeret énekelni és táncolni. Nagy örömet szerez­nének a család tagjainak, ha az ő fényképével is gazdagítanák a Szupemagyi címen meghir­detett pályázatot.” Özv. Molnár Jánosné fény­képét szerető unokája, Andi küldte be szerkesztőségünk­nek. „Nekem az én nagyma­mám a legdrágább a világon. Tizenkét gyermeket nevelt föl, köztük az én édesanyámat. Már 72 éves, de nagyszerű egészségnek örvend. Velem együtt 32 az unokák létszáma. Ezen kívül a dédunokák hu­szonegyen vannak. Ez a nagy család imádja és nagy szeretet­tel veszi körül. Ezt meglepe­tésnek szánom a legdrágább szupemagyinak. Ő akkor bol­dog, ha nevető unokáit, déd­unokáit látja.” A kunhegyesi Kovács La­josné leveléből idézünk: „Az én drága jó anyám, özv. Bu­gyik Mihályné 79 éves. Ő egy nagymama a sok közül, akinek népes család az élete, jólelkű, kedves asszony. Nyolc gyer­meket nevelt föl özvegyen. Ti­zenhárom unokája, 10 déduno­kája van. Kis nyugdíjából amit tud, segít családjának. Mindig jó és vígkedélyű. Ha visszaem­lékezem az 1933-as évekre eszembe jut, milyen nehezen nevelt bennünket. Kukoricás görhét sütött és krumplis ke­nyeret - de nagyon finom volt. Minket nem babakocsiban, ha­nem teknőben ringatott. Ha is­kolába mentünk, kettőnknek volt egy pár cipője; az ment is­kolába, akire éppen aznap esett a cipőhordás. Szegénységünk nem volt szégyen. Büszkék vagyunk rá azért a sok verejté­kért, amit tett értünk. Még a talpát is megcsókoljuk érte. Mint legidősebb lánya, köszö­netét mondok a szerkesztőség­nek, hogy gondoltak az idő­sekre is.” aki csak jót és szépet éld! 172. Ráczkevi Istvánná, Abádszalók 173. Özv. Sebők Mihályné, Kunhegyes 174. Özv. Szalai Emőné, Szolnok 175. Özv. Bagi Andrásné, Budapest 176. Ács Lászlóné, Budapest 182. Özv. Kocsis Antalné, Rákóczifalva 183. Özv. Magócs Pálné, Jászberény 184. Özv. Bús Lászlóné, Jászberény 185. Özv. Makai Istvánná, Martfű 186. Özv. Pótár Bóta Sándomé, Martfű Szupernagyi Mint már tájékoztattuk Tisztelt Olvasóinkat, a május 20-ig beérke­zett fotókat folyamatosan, beérke­zési sorrendben közöljük. Kérjük, újabb fotókat ne küldjenek! A pályázat végén a fényképek be­küldői között értékes ajándéktár­gyakat sorsolunk ki. A szolnoki Stílus Férfi-Női Di­vatáru Jókai, Baross úti üzlete 5.000 forintos vásárlási utalványt ajánlott fel. További felajánlásokat is várunk, és köszönettel elfogadunk. 187. Özv. Németh Jánosné, Törökszentmiklós 188. Özv. Keresztes Lászlóné, Tiszakürt 189. Özv. Molnár Jánosné, Bánhalma 190. Özv. Bugyik Mihályné, Kunhegyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom