Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
/ 1993. június 3., csütörtök Hazai tükör Falusi turizmus Szűkös anyagi lehetőségei ellenére hazánknak is az eddiginél többet kell költenie a falusi turizmus fejlesztésére, támogatására - mondta Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Szövetségének elnöke az MTI munkatársának. Annak kapcsán fejtette ki véleményét a szóban forgó idegenforgalmi terület sajátosságairól, hogy a németországi Weidenben - az EK kezdeményezésére - tanácskozást tartottak a témáról. Az eszmecserére a magyar falusi turizmussal foglalkozók képviselőit is meghívták. Csáky Csaba tapasztalatait összegezve rámutatott: a fórumon egyértelműen kiderült, hogy az EK az agrártúltermelés levezetésére - helyenként alternatívaként, helyenként kiegészítő jövedelemszerzésként - különösen alkalmasnak tartja a falusi turizmus fejlesztését. A lehetőség kihasználására nemzeti közösségi programokat dolgoztak ki. FALUNAP TISZASZENTIMRÉN. A gyermeknapi programokhoz kapcsolódva első alkalommal rendeztek nagy sikerrel falunapot a községben. Csaknem ezer ember vett részt az egész napos rendezvényen, amely létrejöttében sokat segített a füredi Discont Bt., az Új Néplap és a Szászakku Kft. Képeink a gyermekek tornabemutatóján és a „Falu legerősebb embere” vetélkedőn készültek. (Fotó: Bakos Judit) Kicsi Két Lotti és a nagy lottó A harminchárom héttel ezelőtt útjára indult Két Lotti játék - harmincháromból hármat - egyenletes fejlődést mutat, hétről hétre többen próbálnak szerencsét vele. Főleg a kiskeresetűek, akik örülnek egy kettesnek (május 4-én 668 forintot ért), és akik számára már egy hármas találat is komoly segítséget jelenthet. (A május 11-ei hármas több mint nettó 300 ezer forintot fizetett, és hetente átlagosan minden 36. szelvény nyertes volt.) Hétről hétre nő, halmozódik a kétszer harmincháromból eltalálható öt-, illetve hattalálatosokra szánt nyereményösszeg (már 5,5 millió) is, így várható, hogy azok is kedvet kapnak a játékhoz, akiket csak a milliós nyeremény reménye vonz. Tehát a lottózók, totó- zók. Valószínűleg ezt ismerte fel a Szerencsejáték Rt., s veszélyt szimatolva ezért indított „bátor” támadást a Két Lotti ellen. Nem vitás, aggodalmai jogosnak tűnhetnek, ha meggondoljuk: míg az ő játékukban, a lottóban és a hatos lottóban kilencven, illetve negyvenöt szám közül kell választani, a Két Lottinál csak 33-ból kell kettőt vagy hármat eltalálni, és ezek együtt öt vagy hat találatot is érhetnek. Igaz ugyanakkor az is, hogy a Két Lotti alapjátéka 10 forinttal drágább, de a nyeremények és esélyek is mások. Vagyis: egy egészen más játékról van szó. Normális, versenysemlegességre törekvő piacgazdaságban erre lehet azt mondani, hogy virágozzék minden virág. Jelen esetben a többségében takarékszövetkezeti, kisebb részben az IBUSZ és a játék hazai alkotójának közös „földjéből” serkenő is. Ez is, az is. Nem feltétlenül egymástól szívják el a levegőt. Vagy ha mégis, hát akkor mi történik? Akkor a piacgazdaságban az életrevalóbb fog megélni az állam polgárainak szabad akarata és választása szerint. Igen ám, csakhogy mióta államiság létezik, léteznek állami monopóliumok is, éppen az állampolgárok érdekében - vetheti ellen valaki. És elvileg igaza van. A legjövedelmezőbb üzletágakat az államok a történelem során mindenütt és mindenkor igyekeztek kizárólagos fennhatóságuk alá vonni, éppen azért, hogy az ilyen jövedelemből a lehető legtöbb állampolgár részesedjen. És erre megint azt mondhatjuk, hogy ez így van rendjén, mert ez a többség érdeke. Csakhogy jelen esetben a gyakorlat több tekintetben eltér a fent leírt elmélettől. Magyarországon ugyanis, s ezt nem más tette közzé (a Magyar Hírlap 1993. április 7-i számában), mint a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke: a költségvetésnek több bevétele származik - a különféle adók révén - a nem állami tulajdonú szerencsejátékokból, mint az államiakból. Vagyis a szerencsejátékból az állam egy közgazdaságilag sokkal modernebb eszközzel is ki tudja venni a pénzét, mint a múltat idéző monopólium/ína/jízírazáísa/. Nem elírás a szó, mert hiszen, ha a dolog így áll - márpedig a Pénzügyminisztérium szerint is így áll! - , hogy az állampolgároknak több nyereséget hoznak magánvállalkozások, mint az állami monopólium, akkor a két tulajdonforma nyereségessége közötti különbséget gyakorlatilag az állam tartja fenn, magyarul támogatja. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ha a törvényhozók megismerik, ellenőrizve helyénvalónak találják ezt a gondolatmenetet, akkor nem fognak igazat adni a Szerencsejáték Rt.-nek, s nem támogatják törvénymódosításra irányuló törekvéseit. G. Gy. A pénz kevés, tenni akarás még annyi sincs Szemetes szemétügyeink Megyeszerte sok gonddal, problémával találkozik az ember. Megismeri egy-egy település problémáját hivatalos, avagy kevésbé hivatalos, de annál mélyrehatóbb szemszögből, így van ez a települések hulladéklerakóinak esetében is. Nagyon sok településen szenved a lakosság ezek bűzétől, füstjétől. Sajnos a jövő nem biztató. A területek kijelölése még az 1960-70-es évek körül történt, az akkori tanácsok és téeszek egyezsége alapján. Bár már akkor is megvoltak bizonyos rendeletek, irányelvek - főként védőtávolságokra -, de ezek nem kerültek érvényesítésre. Általában a mezőgazdasági területek javítása során keletkező digó- gödrök, homokbányák, kitermelt vályogvető gödrök, esetenként rétek lettek kijelölve hulladéklerakásra műszaki védelem alkalmazása nélkül, függetlenül a településfejlesztési elképzelésektől. így történhetett meg, hogy néhány településnél a lakótelkek szomszédosak a szemlétlerakó teleppel (például: Tiszabura, Tiszaszentimre, Jászladány, Jászapáti.) Ez utóbbiról részletesen beszámoltunk a Jászsági körkép oldalán, az áldatlan állapotokról, melyek nemcsak egy-két lakóházat érintenek, hanem egész településrészeket. De azoknál sem jobb a helyzet, amelyek később kerültek kialakításra, mert a már érvényben lévő rendeleteket figyelmen kívül hagyták. így például sok telep bűzétől szenved a lakosság, mivel az uralkodó szélirány épp a településre irányul a szeméttelep felől. A szeméttelepek körülkerítése nem megoldott, kivéve néhány települést, bár történtek törekvések, de a megépített kerítésrészeket estétől-reggelig ellopták, amelynek pótlására már nem volt az önkormányzatnak pénze. így a telepre ellenőrizetlenül bármi bekerülhet, és a szél nagy területeken hordja szét a különböző hulladékokat. Telepített védőerdősáv, amely részben a takarást elősegítené, részben a hulladék széthordását megakadályozná, gyakorlatilag nincs. Kevés helyen sikerült eddig megoldani részlegesen a szervezett szemétszállítást. Erre több helyen tettek kísérletet, vagy az önkormányzat vagy magánvállalkozás keretében, azonban a települések lakói nem vették igénybe a szolgáltatást. Emiatt a lakosság viszi ki a hulladékokat, és oda rakja le, ahová akarja - rendszerint, ha bekötőút van, akkor az út mellé, de nem a kijelölt helyre. Sajnálatos módon az önkormányzatok évente csak néhány alkalommal képesek megrendelés alapján tolólappal egy kupacba összetolni a nagy területen szétszórt hulladékokat. Kevés ön- kormányzat rendelkezik önálló munkagéppel. Igen sok helyen az a gyakorlat, hogy a lakosság a kivitt hulladékokat meggyújtja vagy öngyulladás következik be, és ég az egész szeméttelep (például: Rákócziúj- falu, Örményes, Tiszaörs, Zagyvarékas stb.). Földtakarásról nem gondoskodnak, sőt több esetben volt tapasztalható, hogy a szeméttelep további fogadóképessége biztosítása miatt lett meggyújtva a hulladéktömeg. Kevés telepen sikerült megoldani viszonylagos, elfogadható hulladékkezelést: lerakást, tömörítést és folyamatos földtakarást (Mezőtúr, Túrke ve, Kenderes, Kisújszállás.) Egy-két telepen történik kísérletezés néhány hulladékféle szelektálására (autógumi, fémhulladék), de itt is gond a további hasznosítási lehetőségek hiánya - nincs átvevő ipari háttér. Mi minden kerül ki aVzemét- telepre? A háztartásokban, intézményeknél hulladékként jelentkező mindenféle anyagféleség, kerti hulladék, állattartásból szám]azó hulladék és természetesen a veszélyes hulladékok is. A festékesdobozok festékkel együtt, gyógyszerek, maradék növényvédőé.szerek, rovarölő szerek, akkumulátorok, elhullott (kistestű) állati tetemek. Iparral vagy kisiparral rendelkező településeknél a nem veszélyes termelési hulladékok, de esetenként nrtég a veszélyes hulladékok is kirakásra kerülhetnek, épp az ellenőrizetlen lerakási lehetőségek miatt. Igaz, néhány telepen telepőr is van, de a kivitt hulladékot nem tudja módszeresen ellenőrizni. Sok településen a guberálók valóságos paradicsoma működik. A kivitt szemetet szétdúr- ják, a szél szárnyán repül szét, ami csak tud. A helyzet nem sok településen változik. Pedig a környezetszennyezés elkerülése miatt tenni kell az ügyben. Esetleg a pénzügyi részen előtérbe helyezni a hulladékkezelés megoldását, hiszen nemcsak a most élőkre kell gondolni. A jövő generációi nem győzik majd az általunk okozott károkat helyrehozni. Nekik rrtajd honnan lesz rá pénzük?- ez ÚJ TENISZPÁLYA MARTFŰN. A Mártírok Úti Általános Iskola udvarán műanyag burkolatú teniszpályát épített a sörgyár. (Van már egy teniszpálya a városban, az salakos.) Az iskolában már folyik a teniszoktatás. Az iskola - a polgármesterrel történt megbeszélés után - szeretné kiadni a teniszpályát, már nyártól kezdve. (Fotó: Korényl Éva) A Zsolnai-program eredménye a szülők előtt Gálaműsor, új kiadvány a „Kodályban” Immár hagyományos év végi alapítványi gálaműsorát rendezi meg pénteken és szombaton a szolnoki Kodály ^ Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola. Időről időre más-más helyen tartották meg eddig a neves eseményt, tavaly, az ötévenkénti forduló alkalmából például a Szigligeti Színházban. Idén azonban az iskola ad helyet az éves munkát bemutató rendezvénynek. Ennek lényege, hogy a Zsolnai-féle értékközvetítő és képességfejlesztő program kapcsán a gyerekek nagyon sokféle tevékenységgel ismerkednek meg. Ezek a tevékenységek kerülnek most a színpadra, ezt adják elő a szülőknek. Színjátszó- és néptánccsoportok mutatkoznak be, a két énekkar szerepel, és színre lépnek az aranyminősítésű majorettek, de lesznek egyéni produkciók is. A pénteken és szombaton is - mindkét alkalommal 17 órától - bemutatott műsor bevétele az Iskoláért Alapítvány számláját gyarapítja. A bemutatóhoz szorosan kapcsolódóan - az iskola történetében először - került összeállításra egy évkönyv, amely az eseményekben igen gazdag idei tanévet foglalja össze. Ebben bemutatkoznak az osztályok, a kiemelkedő eredményeket elért gyerekek, kiemelkedő alkotásaikkal. A 64 oldalas kiadvány fő- szerkesztője dr. Kissné Varga Katalin tanárnő volt, és természetesen valamennyi pedagógus is közreműködött benne - a gyerekek bevonásával. Jövő évi kiadását még nem tervezik, az nagyrészt a pénztől függ. ta 3 Kuncsorba Hárommillió forintos forráshiánnyal küszködik a falu. A 23,5 milliós költség- vetés éppen csak az intézmények fenntartásához, minimális működéséhez elegendő. A hiány pótlására pályázatot nyújtottak be, aminek elbírálása szeptemberben lesz. * Megkezdődött a földkiadási kérelmek elbírálása. A durván 57 ezer aranykorona-értékből 15 kerül a kárpótlási igények kielégítésére, a megmaradó 42 ezer aranykorona-értékből pedig több mint 31 ezerre nyújtottak be igényt. Egyébként három földárverés is volt már a faluban, közepes érdeklődéssel. Ez azon múlott, hogy nem volt kárpótlási jegy a tulajdonosok kezében. Lesz még földárverés, az ősszel, talán nagyobb sikerrel. * Felszámolás alatt van a Búzakalász Tsz, amiből időközben négy káefté alakult. Olyan nagy a kintlevősége, a tartozása, hogy nem alakulhatott át másfajta szövetkezéssé. Előreláthatóan meg is fog szűnni teljesen. * Elkészült a tanulmány- terve a gázvezeték- és a szennyvízvezeték-hálózat kiépítésének, de - mondhatni - hiába. Ugyanis csak az előbbi beruházási költsége 40 millió forint lenne. Mindkettőhöz hiányzik a saját forrás, tehát egyelőre le kell mondani a tervek megvalósí- tásáróL * Hét osztállyal működik az általános iskola, mert kettő osztályt összevontak a kis létszám miatt. Októberig elegendő az intézmény működéséhez a pénz, hogy aztán mi lesz, nem tudni, de így van ez az önkormányzathoz tartozó más területekkel is. * Több mint 30 százalékos a munkanélküliség aránya a helységben. Idén várhatóan ötvenen kerülnek ki a járadékellátásból. Az ezzel járó pluszköltség az önkormányzat szociális keretét terheli majd. * Mezőtúrra járnak két hete a gyerekek az iskolából úszástanulásra. A költségekhez pályázaton nyertek támogatást. A csoportok 2-2 hétig ismerkednek az úszás alapismereteivel. * Több mint 40 százalékos volt a részvételi arány a faluban a minapi tb-választá- son. Ez a szám a környéken az egyik legmagasabb volt. A településen is az MSZOSZ vitte el a pálmát, csakúgy, mint az országban. * Összevontan rendezik meg pénteken a gyermeknapot a pedagógusnappal. Az egész napos rendezvényen játékos és sportvetélkedőket is tartanak. * Igen nagy volt az érdeklődés a Csorba Kupa iránt, amelyet az elmúlt hónapban rendeztek meg, immár 10. alkalommal. Az eseményen francia vendégek is megjelentek, sőt, részt is vettek rajta. Annyira megtetszett nekik az egész, hogy jövőre már csapattal jönnek, és mesterszakácsot is hoznak magukkal, mert főzőversenyt szeretnének tartani. * Igen nagy az igény a telefon iránt. Éddig ötven magánember és 19 közület fizetett elő rá. A falu a Kö- rös-Com Rt.-ben van, emiatt bizonytalan, mikor kapnak az igénylők telefont.
