Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

4 1993. június 1., kedd Magunk, embertársaink védelmében A sóúton még dolgoznak „A sóúton!” című, május 13-án közreadott észrevételre a Szolnoki Közúti Igazgatóság az alábbiakban válaszol: Mint az országos közutak ke­zelői, ismerjük az úthálózati kapcsolatokat, és mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy közútjaink hálózati rendszere, illetve állapota a közlekedők érdekeit szolgálja. Az út építése - mint sok más beruházás - ütemezetten törté­nik. A tisztelt olvasó, aki Fegy- vemekről Bánhalmára vagy Kunhegyes útvonalon arra köz­lekedik, láthatta, hogy a burko­lat felső, úgynevezett kopóré­tege még nem készült el telje­sen, sőt a híd burkoltának épí­tése is az idei feladataink közé tartozik. Mindez - a látszat ellenére - azt jelenti, hogy az út építési te­rület, melyen még tart a munka, és a KRESZ szavaival élve: nincs megnyitva a közforgalom •számára. Nem történt meg sem a műszaki átadás-átvételi eljá­rás, sem a hivatalos forgalomba helyezés, és ez nem protokoll kérdése, hanem tisztán műszaki feladat. A sóutat előreláthatólag jú­niusban adjuk át a forgalom­nak. Helytelennek tartjuk, hogy egy félkész, nem teljesen meg­felelő műszaki állapotú, teher­bírású utat - még mielőtt elké­szülne a terveknek és a forgalmi igénynek megfelelően - egye­sek már használatba veszik, esetleg károsítják. Ezen túlme­nően, mélyen elítéljük azt a szemléletet, hogy a kihelyezett- a forgalmi rendet szabályozó- KRESZ-táblákat, azok utasí­tásait és tilalmát figyelmen kí­vül hagyják, önkényesen felül­bírálják, és ahhoz további part­nereket toboroznak. A tisztelt olvasókat e helyen is emlékeztetni szeretnénk ha­zánk szomorú közlekedésbiz­tonsági helyzetére, az áldozatok számára; hogy a KRESZ a biza­lom elvére építkezik, ami azt je­lenti, minden jármű vezetőjének bíznia kell (lehet?) abban, hogy a közlekedési partnerei - az előttük, mögöttük, velük szem­ben haladó járművek vezetői - ugyanúgy értelmezik a jelzőtáb­lák és burkolati jelek utasításait, és be is tartják, mint saját ma­guk. A Szolnoki Közúti Igazgató­ság - mint az országos közutak forgalmi rendjéért büntetőjogi­lag felelős szev - kéri az olva­sókat, a jármüvek vezetőit, hogy a forgalmi rendet szabályozó jelzéseket önmaguk és ember­társaik védelmében fontolgatás nélkül tartsák be, mert ellen­kező esetben előbb-utóbb oko­zói vagy áldozatai lehetnek a közlekedési baleseteknek. Meg­értésüket elvárva, balesetmen­tes közlekedést kíván: Hutter Zoltán a Szolnoki Közúti Igazgatóság osztályvezető főmérnöke Küldjön egy képet! Elsőáldozók - 1933-ból Hol vagytok, ti régi osztálytársak? Remélem, hogy ez a kép, ami 1933. május 10-én Jászkiséren készült rólunk, római kato­likus elsőáldozókról, jó egészségben talál benneteket. Sajnos engem utolért a baj, 68 évesen súlyos betegségben szenvedek. Kissé megfakult már a kép, de bizonyára magatokra, egy­másra ismertek, és szívesen időztök egy kicsit fölötte, ahogyan én is mindig örömmel nézegetem, emlékezem rátok. (A legfelső sorban - jobbról az első vagyok.) Kiss Jenő Béláné (Homoki Mária) Jászladány Augusztusra kész az új tornaterem A balett tagozatosok sikeres bemutatkozása Az amatőr tánciskolák orszá­gos bemutatóját május 8-án Bu­dapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Házában rendezték meg - a Táncpedagógusok Szö­vetségének szervezésében. A nyolc budapesti együttes mellett, az ország minden ré­széből - Debrecen, Szeged, Za­laegerszeg. Békéscsaba, Pécs, Tiszaföldvár, Szolnok - képvi­seltették magukat a képzett ba­lett és táncokatók vezetésével működő amatőr balettiskolák. A klasszikus balett mellett helyet kapott a modern - és dzsessz - tánc, a ritmikus sport­gimnasztika is. A látványos, telt ház előtt a szolnoki Konstantin Általános Iskolában második éve működő balett tagozat növendékei is bemutatkoztak - Rimóczi Márta balettmester irányításá­val. Örömmel és büszkén láthat­tuk, hogy a 8-9-10 éves, csupán 2. éve balettet tanuló gyereke­ink derekasan helytálltak - a főként 14-20 évesek között. A baletthez értő szakemberek és a lelkes közönség előtt a ko­rukhoz illő két táncetűdöt mu­tattak be - vidám Strauss-pol- kára. Színpadra lépésüktől kezdve, a közönség szinte mindkét számukat végig tap­solta. Mindezt óriási sikernek könyvelhetjük el. E beszámolónkkal egy idő­ben örömmel tudatjuk az olva­sókkal, a kedves szülőkkel még azt is, hogy az idén, augusztus­ban elkészül az új tornater­münk, mellyel a gyerekek szép, egészséges mozgásra tanításá-' ban szélesebb lehetőségünk nyílik. László Árpádné a Konstantin Általános Iskola igazgatója A szerkesztőség postájából Mentsük meg a kufároktól El a kezekkel a magyar földtől! Május 25-én (kedden) reg­gel hallottuk a Falutévé műso­rában, hogy egyik „honfitár­sunk!” újra kiállt amellett: a föld eladását minél hamarább tegyék lehetővé a külföldiek számára is, mert csak így áramlik be tőke a mezőgazda­ságba. Én nem gazemberezem le ezeket az embereket; még csak azt sem mondom rájuk, hogy a hazánkat áruló, megtévedt emberek; hogy - talán - így akarnak maguknak, család­juknak, rokonaiknak vagy csak ismerőseiknek az eddig felhalmozott vagyonukhoz még többet harácsolni. De azt mondom, KIÁLTOM nekik: el a kezekkel a magyar földtől! - amit őseink eze­regyszáz évvel ezelőtt meg­szereztek; elszenvedték - ve­lünk együtt - az idegen meg­szállásokat . .. Legyen szabad a belföldi földforgalom, de senki, még a sajátját se adhassa el idege­neknek! Az utóbbi három évben ju­tott a mezőgazdaság a csőd szélére, hát húzza is ki a ká­tyúból a mai társadalom. Ne bízzuk ezt „segítő szán­dékú” külföldiekre. Jómagam nyolcvanhatodik életévemben is felemelt sza­vakkal kiáltom: Mentsük meg országunk ér­tékeit, vagyonát a kufároktól! id. Kanta Gyula Berekfürdő Budavár visszafoglalására emlékeztek A déli körbástya alatt A Jászságban nagy hagyo­mánya van a Pro Patria Szövet­ségnek, mivel az itteni csapatok vezetői, tagjai ott voltak Óbu­dán - 1989-ben, a megalakulás­nál. Nem véletlen, hogy május 22-én (szombaton), Budavár 1849-es visszafoglalásának em­lékére, nagyszabású ünnepséget szervezett a Pro Patria Szövet­ség, melyen az ország minden részéből megjelentek a hagyo­mányőrző gyerekek; természe­tesen Jászberényből és Jászjá- kóhalmáról is. Amikor a gyerekek körében emlékezik az ember 1848/49 eszméire, eseményeire, más­képp dobog a szíve - látva a lelkesedést, mely a felnőttekre ma nem nagyon jellemző. A budai várban rendezett törté­nelmi játékban - a maglódiak után - csak három ponttal ma­radtak le a jászjákóhalmi „László Gergely” csapat tagjai. Az eseményen huszonnégy fiatalt avattak Kossuth-tisztté, és Katona Tamás államtitkár tűzfe fel Bárdos Bence, vala­mint Szabó Péter lelkes jász­jákóhalmi patrióták mellére a jelvényt. Az ünnepségen részt vett Rakó József, a Pro Patria Szövetség elnöke - mint fő­szervező -, továbbá Gavlik Ist­ván, a Kossuth Szövetség el­nöke és a honvédelmi miniszter személyes megbízottja, aki fel­olvasta Für Lajos levelét. A ’49-es gyermekhősök em­lékére, a déli körbástya alatt kopjafát avattak a résztvevők. Sajnáljuk, hogy a Jászság is­kolái közül nem mindenhol te­szik magukává ezeket az esz­méket; hogy csupán azokon a településeken működnek Pro Patria csapatok, ahol megszál­lott emberek ismerték fel az if­júság törénelmi nevelésének fontosságát. Fodor István Jászjákóhalma Expressz - ajánlva Ne várjuk tátott szájjal a sült galambot! A nehéz élethelyzetbe került ol­vasóink közül egyre többen fordul­nak szerkésztőségünkhöz segítsé­gért. Volt, amikor közbenjárásunk­kal sikerült az égető gondjaikon enyhíteni, de olyan is akadt, amikor tehetetlenül álltunk a szegénységük előtt. Mert a kialakulásában olykor mi, szenvedő alanyai is hi­básak vagyunk! Jól példázza ezt a szolnoki M. B.-né és család­jának sajnálatos helyzete is. Kedves olvasónktól a napokban kaptunk levelet, és soraiból kiderül: A történet még 1990-ben kezdődött. A kétszobás tanácsi bér­lakás költségeinek fizetésében olyannyira elmaradt, hogy bíró­sági ügy lett belőle. Miért? „Öt gyermeket nevelek élettársam­mal, aki munkanélküli. Én gyesen vagyok, az összes jövedel­münk családi pótlékkal, rendszeres segélyekkel együt 35 ezer forint. Ebből élünk heten” - írja, egyben kérte, nevét és címét ne jelentessük meg. Ä bíróság határozatot hozott, rosszhiszemű jogcím nélküli lakóknak nyilvánította a bérlőt. Egyben a bérleti szerződést fel­bontotta, kiköltözésre kötelezte a családot. Az indoklásban sze­repel, hogy a tartozás törlesztését a per alatt sem kezdte meg, így ezt a bíróság negatív tényként vette figyelembe. A teljes bírósági határozatban viszont egyetlen szó sem esik a bérlő anyagi és szociális helyzetéről! Ennyire hidegen kell al­kalmazni a jogszabályt? „Mindennel együtt már 160 ezer forint a hátralékunk. Nem tudom, mi lesz, hiszen képtelenek vagyunk kifizetni. Kértem a polgármester urat, hogy adjon nekünk kisebb, alacsonyabb bérű lakást, de csak ígérgetnek ...” Olvasónk még 1991-ben benyújtotta a kérelmét. Mi történt azóta? - kér­deztük a polgármesteri hivatal lakásügyi osztályát: Dr. Próbáld Ferenc osztályvezető elmondta, hogy közel há­romezer ilyen igényt tartanak nyilván, melyek kielégítése lehe­tetlen. Ugyanis Szolnok bérlakásállományának - ami 4400 - nyolcvan százaléka összkomfortos! „... nem tudom, mikor kerülünk az utcára?” - idézem olva­sónkat. Ezt tényleg nem tudja sem a hivatal, sem mi, az viszont tény, hogy az önkormányzat nagyon kedvező támogatási rend­szert dolgozott ki. így a nehéz anyagi helyzetben lévő csalá­doknál - amennyiben az összes jövedelmük 35 százalékánál többe kerül a lakás fenntartása - a 35 százalékot meghaladó költséget magára vállalja. De csak akkor, ha az illető - az eset­leges - hátralékát kifizeti! További segítség, hogy a tartozást tíz év alatt törlesztheti egyenlő részletekben. Kedves Olvasónk! Ön a támogatási igényével élt, benyúj­totta, azonban a hátralékának kifizetésére semmilyen lépést nem tett. Pedig ilyen lehetőséget az OTP-s lakások tulajdonosai is szívesen kihasználnák, hiszen a tartozást havi egyenlő részle­tekben kiegyenlíthetnék. És mindemellett - a további lakásre­zsi-költségekhez az önkormányzat jelentős segítséget nyújtana. A fizetendő összeg havonta alig haladná meg összesen a háromezer forintot. Kedves olvasónknak azt tanácsoljuk, éljen a lehetőséggel, amit az önkormányzat segítségül ajánlott. i/'tJ’ßié>~­Újra gyermekei körében lehet - 70 évesen Köszönet a gyógyításért Hónapok óta dolgoznak a kisújszállási határban Figyeljünk a dinnyések munkájára Hosszú évek óta előfizetője és olvasója vagyok a „Nép­lapénak. A május 20-i újság első oldalán mindjárt szemet szúrt a tetszetős felvétel, me­lyen a fóliacsíkkal borított dinnyetáblát láthatjuk. A hozzá tartozó képszöveg pedig így kezdődik: Megjöttek a dinnyé­sek. Igen. Megjöttek a dinnyések, de nem most, hanem március elején, s megkezdték a munkát a kisújszállási határban; és elő­ször több százezer palántát kel­lett gyeptéglákba vetniük a fóliasátrak alatt, majd a kelés után elvégezték a szükséges nö­vényvédelmi műtrágyázási te­endőket. A korai termés remé­nyében csak ezután, április vé­gén, május első napjaiban ültet­ték ki a palántákat a több tíz hektárt kitevő területre, s takar­ták le egy részét fóliacsíkkal. Észevételemmel azt akarom hangsúlyozni, hogy a dinnyések nem akkor érkeznek és kezde­nek munkához, amikor a fólia­csíkok megjelennek a földeken, hanem jóval előtte. Tehát a jövőben hamarabb figyeljünk fel a dinnyések fá­radságos munkájára. És ne csak Abádszalók, Tiszabura térségé­ben. Farkas László Kisújszállás Az Új Néplap régi olvasója vagyok, és a nyilvánosság előtt is szeretnék köszönetét mon­dani a Szolnoki MÁV-kórház és Rendelőintézet ideggyógyászati osztály orvosainak, ápolónő személyzetének. A közelmúlt­ban sajnos megbetegedtem, és csaknem egy hónapot töltöttem a kórházban, de mindvégig ön­zetlen, áldozatkész és szeretet­teljes gyógyító ellátásban volt részem - betegtársaimmal egy­ütt. Ennek köszönhetően újra a családom, gyermekeim körében lehetek. Ismét örülni tudok az életnek, és név szerint hálás köszönete- met fejezem ki dr. Csenkér Éva osztályvezető főorvosnak, dr. Muhari Ágnes adjunktus­nak, dr. Junák Márta osztá­lyos orvosnak, valamint Rudin Gyuláné főnővémek. További gyógyító munká­jukhoz mindannyiuknak szá­mos sikert, jó egészséget, és a magánéletükben sok boldogsá­got kívánok. Hálás betegük: Molnár Istvánné Szajol Az Oldalt összeállította: Csankó Miklósné Gyermekeink jövőjéért A „Gyermekeink szebb jö­vőjéért” Alapítvány nevében a szervezők ■ köszönetét monda­nak Fegyvernek lakosságának, a helyi mezőgazdasági terme­lőszövetkezet közösségének azért a segítségért, hogy ott­hont adtak az alapítvány gyűj­teményes kiállításának. To­vábbá köszönetüket fejezik ki a Felszabadulás Úti Általános Iskola tanárainak, tanulóinak, akik kedves műsorral tették ünnepélyesebbé a kiállítás megnyitóját - május 7-én. (Fotó: Kriston Edit)

Next

/
Oldalképek
Tartalom