Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

1993. június 22., kedd Megyei tükör 3 VÁLLALKOZÁSBAN ÜZEMEL. Tavasztól vállalkozásban üzemel a tiszaroffi komp, mely főleg nyáron bonyolít nagyobb forgalmat. Mióta a kövesút a tiszasülyi oldalon is elké­szült, esős, sáros időben is jól meglehet közelíteni a festői környezetben lévő kompot. Fotó: Mészáros Hónapról-hónapra, szerényen Létminimum számítás A hét végi, Parlamentben megtartott létminimum-ebéd vendégei között volt Varga Alajosné, a Központi Statiszti­kai Hivatal főosztályvezetője is. Tőle kérdeztük:- Mezei György, az Újpesti Családsegítő Központ (Új- csakö) korábbi igazgatója, a Fővárosi Szociális Központ munkatársaként újraindítani tervezi létminimum számításait. Mi a különbség a hivatalos - az Ónoké - és az Újcsakö-féle számítás között?- Létminimum számítással rajunk kívül más közvélemény­kutató intézetek is foglalkoz­nak. Az újpesti lokális jellegű, míg mi az egész országra kiter­jedően - Szolnokra is - végez­zük az adatgyűjtéseket. A teljes magyar lakosságot reprezentál­juk. Mások az adatfelvételi módszereink. Ők azoknak a termékeknek, szolgáltatásoknak a körét választják ki, amire vé­leményük szerint szükség van az elfogadható szintű életvitel­hez. Mi élelmiszer fogyasztási normákat számítunk át, amit az Országos Élelmezés- és Táplál­kozás-tudományi Intézettől ka­punk, illetve a lakással kapcso­latos és az egyéb jellegű (egész­ségügyi, kulturális, ruházko­dási, stb.) kiadásokat kísérjük figyelemmel. Minden hónap 15-éig végez­zük el ezeket a számításokat. A létminimum az a társadalmilag elfogadott nettó összeg, amely­ből hónapról-hónapra szeré­nyen, de még elfogadható' szín­vonalon képes megélni égy csa­lád. Ennek nagysága március hónapban a négy tagú átlag magyar családban 43.300forint volt. S. Cs. J. Várakozó vontatóhajók Egyelőre nem folytathatja út­ját az ENSZ-embargó szigorí­tása miatt a romániai kikötők­ben rekedt öt magyar vonatató- hajó. A Mahart ugyan már meg­kapta az engedélyeket a tovább haladáshoz, a román hatóságok azonban erről még nem kaptak hivatalos ENSZ-értesítést. Remélhetően azonban hama­rosan ez az akadály is elhárul a több hete veszteglő hajók indu­lása elől - nyilatkozta Koszo- nics László, a Mahart Folyam- hajózási Főosztályának veze­tője hétfőn az MTI-nek. Fáy Andrásnak, 4 Mahart ve­zérigazgatójának korábbi tájé- koztátása szerint az embargó miatti forgalomkorlátozás az év első öt hónapjában 645 millió forintos fuvardíjkiesést okozott a társaságnak. (MTI) Keddi jegyzet Itt a vakáció, kezdődhet a tanulás Véget ért a tanév, megkezdődött a nyári szünidő. A gondtalan három hónap azonban nem minden diák számára felhőtlen, hiszen az év végi bukás számtalan diákot kényszerít a va­káció ideje alatt is a tankönyvek mellé. Mi lehet az oka az oly sok osztályismétlésnek? Miért szaporodik évről-évre a pótvizsgára készülő ta­nulók száma? Számos alsó tagozatos kisdiák úgy lép fel­sőbb osztályokba, hogy még nem sajátította el az írás-olvasás tudományát, a szorzótábla világa gyakran ismeretlen számára, a legegyszerűbb matematikai műveletet is számológépen végzi el. A halmazelmélet és szóképrendszer útvesztő­jén kanyarogva jut el a felső tagozatba, ahol újabb információözön fogadja, és ahol már nemigen érdekel bárkit is, hogy azért nem oldja meg a számtan szöveges feladatokat, mert nem tudja elolvasni azokat. A tananyaggal haladni kell. Ha nem érted, fiam, olvasd el otthon még egyszer! - hangzik a válasz a gyerekek magya­rázatkérő szavára, s otthon a szülőkre hárul a feladat, hogy iskolába járó gyermeküknek el­magyarázzák a tanórák anyagát. Feltéve, ha az apa vagy az anya meg tudja oldani a többisme­retlenes egyenleteket, értelmezni tudja a végte­len hosszúságúnak tűnő fizikai összefüggése­ket, törvényeket, amelyekre csemetéjét az álta­lános iskolában oktatják. A középiskolákban a helyzet más. Miután a megszeppent, új közösségbe került gyerekek agyukba vésték, hogy „ide nem köte­lező járni”, és kellőképpen felkötötték ama ru­hadarabot, nekiláthatnak a tanulásnak. Sajnos sűrűn, az említett alapok nélkül, s így szinte re­ménytelennek tűnik a feladat, hogy bukás nél­kül átvészelje a delikvens a középiskola négy évét. Ebben a furcsa oktatási rendszerben egyre nagyobb szerephez jut a magántanár, akinek közreműködésével az ingyenes oktatás már ha­talmas családi költségeket emészt fel. Rengeteg újsághirdetésben olvashatnak a szülők arról, hogy hol és mennyiért korrepetálják gyermekü­ket: Akár nyáron is. De hová tűnt az iskolai, in­gyenes korrepetálás? Valamikor a gyenge osztályzatokkal rendel­kező diák köteles volt iskolán belül a szaktanár­tól pótórákat venni, így esélye volt arra, hogy behozza lemaradását, megértse az órán bonyo­lultnak tűnő feladványokat. Úgy látszik, az is­kolai korrepetálások ideje lejárt, s már nyár ele­jén vagy szeptemberben érdemes a szülőknek megfelelő magántanár után nézni, azért, hogy elkerüljék az év végi kellemetlenségeket. A furcsa a dologban az, hogy a magántanárok azonosak azokkal a tanárokkal, akik a tanév ideje alatt valamely iskolában töltenek be állást, s a magántanulójuknak, a legtöbb esetben a nyári szünet ideje alatt, megtanítják azt az egy éves anyagot, melyre egyébként a kilenc hónap egy másik nevelőnek nem elegendő. Sajnálom a nyári szünidőre is házi feladatok­kal ellátott, igazi vakációra éhes gyerekhadat. A pedagógusokról már nem is szólok. H.B. Kamiontámadás A kábái cukorgyár ötvenmillióval támogatja a termelőket Kilenc kamion egy Lada fel­vezetésével vasárnap reggel a Tisza jobboldali töltésén Sze­ged környékén áttörte a határso­rompót és Szerbia felé távozott. Kőműves József alezredes, a Határőrség helyettes szóvivője elmondta, hogy az eset felké­születlenül érte a határőröket. A Lada rendszáma ismeret­len, a kamionokról is csak any- nyit tudnak, Banja Luka felirat volt rajtuk. Feltehetően üzemanyagot csempésztek Szerbiába, erő­szakkal kijátszva az ENSZ-em- bargót. (MTI) Nemcsak kommunális hulladék „Más városok mocskát ne hozzák Túrkevére” Túrkevén a ’80-as évek vé­gére kiderült,, hogy a régi sze­méttelep szennyezni kezdte az első vízadó réteget, illetve nem az előírt 1000 méteres távol­ságra helyezkedett el a lakóterü­lettől. A városban ekkor még teljes kapacitással üzemelt az AÉIT Vállalat, a megye egyik legnagyobb olajos hulladékot „termelő” üzeme. Ezért olyan központi hulladéklerakó-telep létrehozása mellett döntöttek, ahol a város kommunális hulla­dékával keverve, a kőolajszár­mazású olajos hulladékok - ve­gyianyag hozzáadásával - mik- robiológiailag lebomlanak. Ezzel a szabadalmaztatott el­járással - melyet 1987-ben 400 ezer forintért meg is vásároltak - a telep biogáz kitermelésére is alkalmas területté vált. A hulladékok nem mélyített bányagödörbe kerülnek, hanem a föld felszínén, rétegenként földdel borítva nyernek elhe­lyezést. A talajösszetétel - agyagos, vízálló réteg -jó mi­nősége, az uralkodó szélirány, valamint a jó megközelíthető­ség miatt Túrkeve Nyugatújvá­rosnak nevezett részén, a lakó­házaktól egy kilométerre 1987. október 1-jétől - az Országos Környezet és Természetvé­delmi Hivatal Észak-alföldi Felügyelősége és a Közegész­ségügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásainak hozzájárulá­saival megkezdődött a hulladék- lerakási tevékenység. Öt év elteltével viszont a la­kosság részéről oly mértékűvé vált a felháborodás, hogy nyolc képviselő június 18-án 15 órára a szeméttelepen történő bejárás­sal, lakossági fórum megtartását kezdeményezte. Közel 200 em­ber mászta meg - Pápai Károly A száraz időjárás következ­tében a tervezett cukorrépa ter­mőterület egynegyede meg­semmisült az országban, ami a Kábái Cukorgyár Rt. szakembe­rei szerint veszélyeztetheti a belföldi piac elvárható színvo­nalú cukorellátását is. A gyár vezetői ezért válság- kezelő intézkedéseket dolgoz­tak ki: nyersanyagellátó körze­tükben a költségek részbeni át­vállalásával ösztönzik a répa­termesztőket, hogy a tenyészidő még hátralevő részében végez­zék el az aktuális, s mindenkép­pen termésfokozó hatású mun­kálatokat. Ezek sorában a levél- zet egészséges állapotának fenntartásához szükséges ösz- szehangolt, a teljes termőterü­letre kiterjedő, gombafertőzés elleni védekezés teljes anyag- költségét (ez hektáronként két­ezer forint) a cukorgyár magára vállalta. Ezen túlmenően hektá­ronként ötezer forinttal támo­gatják az öntözést, amivel sze­retnék elérni, hogy a 9500 hek­táros termőterületnek legalább 40 százalékát, legalább két alka-' lommal megöntözzék. A prog­ram harmadik elemeként a ter­mőterület egyharmadát kitevő igen hiányos - így folyamato­san gyomosodó - parcellák gyommentesítési költségeinek mintegy harmadát átvállalja a feldolgozó üzem. A válságkezelő intézkedé­sekkel kapcsolatban Juhász La­jos, a Kábái Cukorgyár Rt. me­zőgazdasági igazgatóhelyettese az MTI debreceni tudósítójának elmondta: a termelők ilyen jel­legű támogatása a gyárnak öt­venmillió forintjába kerül, de ez nem gerjeszt fogyasztói cuko­rár-emelést. A támogatás szi­gorú gazdasági számításokon alapul: a cukorgyárnak e több­letköltség vállalása kiegyenlí­tődik majd azáltal, hogy a több terméssel hatékonyabbá tehetik feldolgozó berendezéseik ki­használtságát - mondta a Kábái Cukorgyár Rt. igazgatóhelyet­tese. (MTI) A tb-támogatás hiányában Tönkremennek a gyógyfürdők alpolgármester, a megjelent képviselők és Herczegh László, a telepet üzemeltető Városgaz­dálkodási Rt. igazgatója társa­ságában - a több méter magas, két napja még égő, olajszagú, műanyag kannák halmaival „dí­szített” dombokat. A bejárást - a szakhatóságok jelenléte nélkül, amit többen kifogásoltak - a nyugatújvárosi iskolában fómm követte. A lakosság részéről fel­tett kérdések három nagy téma köré csoportosultak: 1. Más városokból miért és mit szállítanak a telepre, igen gyakran éjszaka is? 2. Ki ellenőrzi és hogyan, hogy a beszállítások folyamán valóban nem kerül veszélyes hulladék a telepre? 3. Mi az oka annak, hogy az elmúlt években a gyerekek kö­rében ugrásszerűen megnőtt a felsőlégúti és vesebetegségek száma. Pápai Károly és Herczegh László a kérdésekre az alábbi válaszokat adta: Szakmailag és tudományosan bizonyítani tudjuk: olyan jel­legű tevékenység nem folyik a telepen, olyan hulladék nem ke­rül be, ami a lakosság egészsé­gét és a környezetet veszélyez­teti. Kőolajszármazású olajos hulladékot - előzetes vizsgála­tok és engedélyek alapján - en­gedünk csak más városokból a telepre. Első veszélyességi osz­tályba sorolandó gőzturbina és transzformátor olajat a telepre szállítani nem engedünk. Mivel az AFIT megszűnt, nem termel, a technológia viszont olajos és kommunális hulladék együttes feldolgozásán alapul, ezért ke­rül más városokból ideszállí- tásra a hulladék. Az ellen­őrzést két módon is végezzük: egyrészt ügyeletesünk éjszaka is ellenőrzi a papírokat, mintát vesz a rakományból, másrészt pedig a telepen található talajfi­gyelő kútból - évente több alka­lommal - vízmintát vesznek az ellenőrző hatóságok. Az ered­mények mindeddig azt bizonyí­tották, hogy nincs átszivárgás, ivóvíz-probléma. A hivatalos engedélyek megvannak, állan­dóan ellenőriznek bennünket. Az, hogy a gyermek megbe­tegedések mennyiben állnak összefüggésben a telep műkö­désével, egy szélesebb körű vizsgálat tudná csak bizonyítani vagy cáfolni. Véleményünk szerint a háztartásokból kike­rülő műanyagok, lakosság ré­széről történő elégetésével, a légkörbe kerülő mérgező anya­gok is hozzájárulnak. Tevékenységünk vállalkozá­son alapuló tevékenység, más városokban üzemelő vállala­tokkal kötött szerződéseken is alapul, melyek felmondása ese­tén jelentős anyagi kiesést oko­zunk a városnak. Az, hogy a la­kosság évente csak 760 forint szemétszállítási díjat fizet ház­tartásonként, köszönhető ezek­ből a szerződésekből származó bevételeknek is. A válaszok közel sem nyug­tatták meg a jelenlévőket. To­vábbra is határozottan követel­ték, hogy szűnjön meg az ide­gen városokból Túrkevére tör­ténő, ki tudja milyen hulladé­kok beszállítása. A közel há­romórás fórum végül is azzal a kompromisszumos megoldással zárult, Pápai Károly alpolgár­mester javaslatára, hogy június 24-én, a testületi ülés elé sür­gősségi alapon, első rendkívüli napirendi pontként kerüljön a következő: a túrkevei hulladék- gyűjtő telepre más városokból semmiféle hulladék beszállítá­sára ne legyen lehetőség, oda csak a város kommunális sze­metét szállítsák. Amennyiben a testület olyan döntést hoz, mely nem találko­zik a lakosság megelégedésé­vel, úgy a jelenlévők - 500 alá­írás után - népszavazás megtar­tását kezdeményezik. C. A. Az év elején bevezetett gyógyfürdő-rendelet módosítá­sát, illetve a tb-támogatás 50 százalékos növelését igényli az ország 46 gyógyfürdőjét tömö­rítő Magyar Fürdőszövetség - tájékoztatta Horváth Gábor az MTI-t. Ugyanis a tb által erre az évre biztosított 950 millió fo­rint - ugyanannyi mint tavaly - támogatás még a gyógyfürdők vegetálásához is alig elegendő. A tb-támogatás hiányában a be­tegek jelentős része immár csak kívülről szemlélheti a gyógy­fürdőket. Elgondolkodtató az is, hogy a rászorultak és a fürdők számára egyaránt rossz rendelet következtében néhány hónap alatt 40-50 százalékkal csök­kent orrszágosan a gyógyfürdők látogatottsága. Az abszurd helyzetre jel­lemző, hogy a fürdőknek már­ciustól nincs is szerződése a tb-vel. Emiatt a fürdők mintegy „hozómra,, dolgoznak. Ezt a terhet azonban már nem képe­sek tovább viselni. (MTI) Közigazgatási alapvizsgák A megújuló magyar közigaz­gatás fontos eredményeként hétfőn megkezdődött a főváros­ban dolgozó több ezer állami és önkormányzati köztisztviselő alapvizsgája - erről a vizsgát szervező budapesti köztársasági megbízotti hivatal kabinetfő­nöke, Sass Attila tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: az e hétre terve­zett három vizsganapon hét bi­zottság előtt, több mint 150 olyan, nem jogi, közgazdasági egyetemi, illetve államigazga­tási főiskolai végzettségű köz­hivatalnok ad számot közigaz­gatási ismereteiből, aki múlt év július 1-jét követően lépett ál­lami, önkormányzati szolgá­latba. A törvény szerint az esetleg sikertelenül vizsgázókat eggyel alacsonyabb köztisztviselői fo­kozatba sorolják be. Sass Attila úgy vélte: az alap-, illetve a később kezdődő szakvizsgák segítségével gyö­keres szemléletváltozás lesz majd a polgármesteri hivatalok­ban, ahol szerinte sajnos még mindig nem érvényesül „a ke­resd az ügyfél igazát” elv. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom