Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

10 Szabadidőben — családi körben 1993. június 19., szombat Szép feladat Öregedjünk szépen A harmincadik születésnap után lassan, de észrevehetően kezd el változni az emberi test, a hölgyeké - mivel korábban érnek - sajnos előbb, mint a fér­fiaké. Ahhoz, hogy közép-, sőt, időskorúan is szépek maradhas­sunk, méghozzá sebészeti be­avatkozás nélkül, tisztában kell lenni az életfolyamatokkal, hogy célirányosan vehessük fel az öregedés elleni harcot. A haj nemcsak őszül, hanem vékonyodik is a korral. Sok nő­nek teljesen megváltozik a haja, a simából göndör lehet és for­dítva. Vitalitásából, csillogásá­ból is veszít. Ajánlatos tehát a színezésen kívül kíméletesebb hajsamponra váltani, forró he­lyett langyos hajszárítóval szárí­tani és kéthetente tápláló pako­lást alkalmazni. Érzékszerveink működése is csökken és ezen nemcsak az egyre „rövidülő kart” kell ér­teni. Látásunkon kívül hallá­sunk és szaglásunk is romlik. Ne szégyelljünk szemüveget hordani, mert ezzel félreértése­ket, sőt, baleseteket is elkerül­hetünk. Óvakodjunk attól, hogy túlszagosítsuk magunkat, hasz­náljunk ugyanannyi kölnit, mint amennyit 25 éves korunkban. Nem az illatszerek minősége csökkent az autóbbi tíz évben, hanem a szaglásunk tompult! A bőr öregszik a leglátványo­sabban, az arcon - különösen a szem környéken - hamar meg­jelennek az apró ráncok, ame­lyek már soha többé nem tűn­nek el - ezt tudomásul kell venni. Legföljebb mélyülését késleltethetjük. A bőrgyógyá­szok vazelintartalmú készítmé­nyeket ajánlanak; nem mindig a legdrágább külföldi krém a leg­jobb! A pigmentszemcsék erő­södésével sötétednek a barna foltok, bőrhibák, ezért célszerű kerülni a Napot. Ha mégsem tudunk ellenállni, viseljünk szé- leskarimájú kalapot, ami árnyé­kot biztosít a legérzékenyebb bőrfelület számára. Csaknem minden nő alakja deformálódik, még akkor is, ha sikerül megtartaniuk lánykori súlyukat. „Párnácskák” rakód­nak le a csípőn, a fenéken, a combon, lassan az összes feles­leg lefelé vándorol. Ennek egyetlen ellenszere a rendszeres sportolás, elsősorban a futás, a kerékpározás és az aerobic. Belső szerveink működése is megváltozik: a tüdő gyengül, az érfalak elvesztik rugalmasságu­kat, az izmok sorvadnak. Több­nyire nő a koleszterinszint és a vérnyomás is. A csontok mész- tartalma csökken, ezáltal nő a törésveszély. Mindezen segít a mozgás. A rendszeres sportolás valóban megfiatalít, de csak ak­kor, ha felhagyunk a dohány­zással és az alkoholfogyasztás­sal. A csontok erősítése érdeké­ben szedjünk kálcium- és D-vi- tamintablettát is. Piros Christa Ferenczy-Europress Az oldalpárt szerkesztette: Rónai Erzsébet A pedagógia hétköznapjai Szívet cseréljen, ki iskolát cserél? Táplálkozás-háztartás A lenézett egres becsülete A tanév zárását követően rendszerint ’’csöndes válóperek” kezdődnek. Tanári berkekben a tananyaggal sehogysem boldo­guló, az osztályközöségbe beilleszkedni végképp nem tudó gye­rekek esetében vetődik fel az elválás, az iskolaváltás gondolata. Családi körben pedig rendszerint a vártnál rosszabb osztályza­tok, a vélt vagy valós iskolai sérelmek nyomán születnek ha­sonló elhatározások. Az együttélés soronkívüli megszakítása súlyos döntés, amely körültekintő, higgadt mérlegelést követel! Ahogy a bölcs tanács ajánlja: hétszer mérj, míg egyszer vágsz... A tanintézetek ritkán, csak nagyon indokolt esetben élnek az elta- nácsolás eszközével, hiszen a kényszerű búcsú a tanár szá­mára egyfajta szakmai meghát­rálás. Annak beismerése, hogy nem sikerült megtalálni a nehezen kezelhető, bukdácsológyerek eszéhez, szívéhez az utat, az or­voslás pedagógiai receptjét. Nagyobb az elhamarkodott döntés veszélye a család oldalá­ról. A gyatra osztályzatok, a csak a gyerek elmondásából is­mert ilyen-olyan sérelem, tanári igazságtalanság miatti csaló­dottság és indulat többnyire rossz tanácsadó. A végső szó kimondása előtt azt, és csakis azt kell átgon­dolni, milyen kihatással jár a gyerekre az iskolacsere. Az új helyen egy többé- ke­vésbé összeszokott diák-kom­pániába kell beilleszkednie, megtalálnia, sőt kiharcolnia he­lyét, ami nem könnyű. Ismert, hogy a diák-barátság szálai erő­sek, de ha a pajtások egyike ebbe, másika abba az iskolába jár, mégis egyhamar elszakad­nak. Kérdés, hogy sikerül-e ré­giek helyett új játszótársakra szert tenni? Még azt is jó fonto­lóra venni, hogy a tanulmányi kömyezetváltoztatás nyomán nem kell-e jóval többet gyalo­golnia vagy utaznia a gyerek­nek, mint eddig. A gyakorlatban egyébként az iskola-cserékre többnyire annak reményében kerül sor, hogy az új helyen alacsonyabbak a kö­vetelmények, könnyebben osz­togatják a jobb jegyeket. Elkép­zelhető, hogy bejön számítás; az iskolák között, mi tagadás, vannak színvonalbeli különbsé­gek. De ez csak látszatelőny. Lehet, kevesebbet kell piron­kodnunk, izgulnunk bizonyít­ványosztáskor - ám gyerekünk szegényebb marad ismeretek­ben, tudásban, s ennek később mindenképp kárát látja. Természetesen adódnak helyzetek, amikor csakugyan jótékony hatású az iskolacsere. Amikor az osztályfőnök is, szülő is úgy látja: az együttma- radás erőltetésénél jobb, ha új környezetben, tiszta lappal kezdi - folytatja iskolai pályáját gyerekünk. Ilyenkor viszont nincs értelme a halogatásnak, a csöndes válópert közös meg­egyezéssel érdemes gyorsan le- bonyolítnai. Dr.Kecsmár Ilona Ferenczy Europress BARBIE BABA. Ilyen még nem volt... életnagyságú Barbie baba. Barbie lassan nőtt fel, illetve meg. Most ak­kora, mint egy három éves kislány. Lehet, hogy az idők múlásával, még nőni fog? Ezt csak a kereslet és a gyár­tók határozhatják el. FEB Foto Vöröshagyma - ropogósra sütve A szálában ropogósra sült vö­röshagymát sokan szeretik, de készítésének fortélyát nem is­merve, hiába kísérletezgetnek, nem akar sikerülni. Az eljárás roppant egyszerű. A vékony szeletekre vágott hagymát liszt­ben kell meghempergetni úgy, hogy szétmenjen szálára. Ekkor Apu, én összetörlek! A hároméves Balázs átfogta édesapja tér­dét,megszorította, és felnézett rá:- Apu, én nagyon szeretlek!- Én is nagyon szeretlek - felelte boldogan a fiatal édesapa. Balázs még jobban megszorította:- Én úgy szeretlek, hogy összetörlek! Az apa elmosolyodott:- De, ha szeretsz, akkor miért akarsz össze­törni?- Azért, hogy sok apukám legyen - felelt tiszta gyermeki logikával Balázs. A legtöbbször úgy beszélünk a családokról, hogy az anya-gyerek kapcsolatot hangoztatjuk, pedig a gyereknek legalább annyira szüksége van az apára is. És ma már nem ritka, hogy vasárnap délelőtt az ember az utcán gyerekét sétáltató apával ta­lálkozik. Nemrégiben Zalaegerszegen egy szombat délelőtt három édesapát láttam a Sportcsarnok körül sétálni; mindhárman baba­kocsit toltak maguk előtt, miközben a ZTE és a Budapesti Honvéd kosárlabdacsapata vívott bent kemény küzdelmet. Gyakori ma már, hogy az édesapa tiszte a gyerekfürösztés, nem egy fiatal édesapa szíve­sen teszi tisztába is a kisbabát, mások arra büszkék, hogy a gyerek ételét is el tudják ké­szíteni, de ismertem már olyan fiatal édesapát is, aki a babaholmi vasalását vállalta otthon. És itt nem elsősorban a fizikai munkameg­osztás a lényeges, bár az sem utolsó. Ami a legfontosabb: a család légköre, az a légkör, amelyben a kisgyerek szét akarja tömi a papát, hogy „több legyen belőle”, az a légkör, amely­ben a gyereket szeretet és mindenekelőtt nyu­A porrongyok és tollseprük- kedvelt takarítási esz­közök. Egy dolog nem könnyű velük: eltávolítani az általuk felszívott port. Gyakorlott háziasszonyok azt javasolják, húzzunk rá a rongyra egy nagyobb nylonzsákot - szemetes­zsákot -, majd ebbe rázzuk bele a törlőeszköz por­szerű tartalmát. A zsák száját természe­tesen használat előtt szoro­san kössük be! Hamarjában nem lelni még egy gyümölcsöt, amelynek oly sok neve és oly kevés becsülete volna, mint az egresnek. Ekként nevezve, „éretlen szőlőbogyó­nak” vélve pedig már az 1395-ben összeírt besztercei szójegyzékben is szerepel. Az­tán, amikor termesztése töme­gesebbé vált - csaknem négy­száz évvel később -, köszméte, pöszméte, piszke, piszkeszőlő, agras névvel tűnik fel a külön­féle kertészeti írásokban. Az európai eredetű vadon termő, szúrós szárú cserjét lege­lőször egy francia zsolozsmás könyv említi a 12. században. Később az angolok már kerti gyümölccsé szeliditették, és ne­kibuzdulva utóbb annyi energiát áldoztak további nemesítésére, hogy gömbölyű és tojásdad, sima és szőrös felületű, piros, fehér, zöld, sárga változataiból 185-félét írt össze az Angol Kertészeti Társaság fajtajegy­zéke. írásos nyoma van, hogy az egrest először patikaszerként fogyasztották. Annak azonban nincs nyoma, hogy milyen be­tegséget véltek vele gyógyítani. A 20. századi tudományos elemzések mindenesetre megál­lapították róla, hogy a bélmű­ködésre serkentően ható rostos egres gazdag Bl, méginkább B2-vitaminban, és C-vitamin értéke sem lebecsülhető, külö­nösen a piros egresé. Bizonyára fanyarsága az oka, hogy nyersen kevesebben fo­gyasztanak egrest, mint ameny- nyire az kívánatos volna. Mel­lőzöttségének oka lehet az is, hogy nagyjából egyszerre érik be a cseresznyével, és tűnik fel a piacokon, bár többnyire jóval olcsóbban. Az egres „mártásgyümölcs­ként’’* van elkönyvelve. Aki maga termeli, e célra télre is el­teszi. Márpedig mártáson kívül még tömérdek módja van fel- használásának. íme a példák (4 személyre): Egresleves: Fél kiló zöld eg­rest lecsumázunk és 1 liter eny­hén sós vízzel, kevés citromhéj­jal tíz percig főzünk. Közben 1 dl tejfölben simára keverünk 2 teáskanálnyi lisztet, 2 púpozott teáskanálnyi cukrot, és az egres levővel a pépet apránként felhí­gítjuk, majd az egészet a léhez töltve addig forraljuk, amíg habját el nem főtte. Hűtve tálal­juk. Egressel töltött csirke: Fél kg egrest megmosunk, lecsu- mázzuk, egy evőkanálnyi fi­nomra vágott vöröshagymával fedő alatt kevés vajon vagy margarinon meglankasztjuk. Megsózzuk, kicsit megcukroz­zuk, és annyi zsemlemorzsát szórunk rá, hogy az mind a le­vét, mind a zsírját magába ve­gye. (Először keveset szórjunk, mert a morzsa a nedvtől, gőztől megdagad.) A megtisztított csirkét kívül-belül megsózzuk, hasüregét majoránnával bedör­göljük, és a tölteléket részint a hideg vízben fellazított comb-mellbőr Iá, részint a has­üregbe töltjük. A szárnyast ki­kent tűzálló edénybe tesszük, és saját levővel locsolgatva addig sütjük takaréktűzzel, amíg szép pirosra meg nem sül. (Római tálban készítve a csirke köré halmozhatunk kevés cukorban, lisztben megforgatott nyers eg­rest. Ez a pecsenyelében meg­puhul és karamellázódik.) Egreskrém: Fél kg megmo­sott, megtisztított egrest nagyon kevés vízzel 3 evőkanál cukor­ral, fél feketéscsészényi vízzel megpuhítjuk. (Ha magosán nem szeretjük, akkor szitán áttörjük.) 3 tojássárgát simára keverünk lapos evőkanálnyi liszttel, és a langyosra hűlt egressel elegyít­jük, utóbb hozzátesszük a ke­ményre felvert tojáshabot is. Vízgőzre állítva első bugyogá- sig főzzük, aztán gyorsan lehűt­jük. Poharakba töltve, behűtve tálaljuk. már hevüljön a serpenyőben az olaj és amikor a hagyma már körben lisztes, akkor lapáttal tegyük a forró olajba és heves tűzön süssük pirosra. Vigyázni kell, mert 3 perc alatt megsül, ha túl barnára hagyják, megke­seredik. Nyerges Ágnes A szokás hatalma Beküldendő június 26-ig a vicc poénje, melyet az 1., 2. és 3. számú fősorokban rejtet­tünk el. - Hajós újítás című, június 5-i rejtvényünk helyes megfejtése: Rengeteg üzem­anyagot lehet megtakarítani. - Könyvutalványt nyertek: Bagi Béla, Jászladány, Csorna Imréné, Kunhegyes és Németh István, Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom