Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1993. június 10., csütörtök Hazai tükör 3 „Egymással - egymásért’’ Előtérben az ember Az Ábrahámhegy! Napok ’89 baráti-szakmai találkozón - amelyen minden évben részt vesznek megyénknek a fogyatéko­sok ügyeivel foglalkozó szakemberei is - fogalmazódott meg az igény, hogy a Világkiállítás kiegészítő rendezvényeiként cél­szerű lenne a technikára irányuló fő figyelem mellett előtérbe ál­lítani az embert. A gyerekek is szívesen járnak a tiszaörsi fürdőbe Bővítik a tiszaörsi fürdőt Csend és nyugalom, családi vállalkozásban Vagyis bemutatni, hogy itt­hon és külföldön hogyan fog­lalkoznak a fogyatékosokkal, bemutatni a hallási, látási, moz­gásszervi, értelmi fogyatékosok és a beszédhibások helyzetét, mindazt ami az érintettek életé­nek jobbítását célozza. A javaslatot 1990 januárjá­ban terjesztették be az expo előkészítő bizottságához. Ezt követően a Szociális Munka Alapítvány, vállalva az előszer- vezést, szándéknyilatkozatokat kért az egyes szak- és érdekvé­delmi szervezetektől arra nézve, hogy bekapcsolódnának-e egy-egy rendezvénnyel az expo programjába. A jelentkezők száma örvendetes módon nap- ról-napra gyarapszik. A Magyar Televízió „Segítőtárs” című műsorának szerkesztősége a rendezvényekről való folyama­tos tájékoztatást, a Forma és Funkció Iparművészeti Alkotó- közösség pedig egy információs iroda berendezését vállalta. A rendezvénysorozatot idő­Lakatosnak csapott fel a kör­zet orvosa. Hetvenen túl lévő, magányosan élő idős hölgyhöz hívták, aki agyérelmeszesedés miatt meglehetősen zavartan vi­selkedett. Magára zárta lakásá­nak ajtaját, és képtelen volt, hogy felszólításra ajtót nyisson. A fiatal orvos nem hagyta any- nyiban az ügyet, hiszen feltéte­lezhető volt, hogy az asszony a lakásba zárva, önmagában vagy környezetében kárt okozhat. Az orvos a lakókhoz fordult szerszámért. Hamarosan előke­közben „Egymással - egymá­sért” jelszóval pályáztatta az alapítvány. A pályázatot a Vi­lágkiállítási Pályázati Bizottság a közelmúltban elfogadta. így remény van arra, hogy az ország valamennyi gyógypedagógiai és szociális gondoskodási in­tézménye az expo időtartama alatt az illetékes minisztériu­mok által deklaráltan nyílt in­tézményként fogadhassák a ha­zai és külföldi szakembereket, érdeklődőket. A programsorozat egy-egy városban már hagyománnyal bíró tudományos tanácskozást, sportrendezvényeket, speciális szakkiállításokat, bemutatókat is magába foglal. A Szociális Munka Alapít­vány kezdeményezése társakra talált. Ezért folytatják az elő- szervezést, hogy a kezdemé­nyezés országos méretűvé bon­takozzon ki, koordinálják a tervbe vett rendezvények idő­pontját, helyét és tematikáját. Simon Cs. József rültek a csavarhúzók, a vésők, az elektromos fúró és a doktor úr - ingújban -, szakavatott laka­tosokat megszégyenítő módon nekilátott a makacsul ellenálló zár felnyitásához. Közel egy órát küszködött, amíg végül is kipattant a zár. A beteget azon­nal megvizsgálta és máris írta a mentőknek a kórházi beutalót. Nemes József doktor, a szol­noki Kolozsvári úti rendelő fia­tal orvosa példát mutatott hiva­tástudatból és egy kicsit a csa­ládi orvoslásból is. -end­Aki mostanában a tiszaörsi fürdőben jár, egészen biztosan lát valamilyen újdonságot. Nemrég a főbejárat szépült meg. Ez a kis fürdő elég messze esik a „civilizációtól”. Aki ki­váncsi rá, annak Örs és Madaras között le kell térnie a 34-es út­ról, és onnan két kilométert kell még autóznia, hogy megtalálja a „csend és nyugalom” biro­dalmát. De járnak ide kerékpárral is a környékről. Talán még gyalo­gosan is felkeresik, mert mosta­nában egyre népszerűbb lesz ez a hely, pedig a legtöbb térképen még nem is jelölik. Lehet, hogy közhelynek hat a következő, de nem találok jobb kifejezést: itt gombamódra nő­nek ki a földből a hétvégi házak, egyre több külföldi szerez tel­ket. „A csend és a nyugalom, a puszta közelsége, a hamisítatla­nul természeti környezet megfi­zethetetlen kincs” - mondják. Persze a legvonzóbb mégis az örsi gyógyvíz. Egy 33 méteres, feszített víztükrű uszoda, gyer­mekpancsoló és fedett gyógy­medence - hétvégeken termé­szetgyógyászati kezeléssel - várja a pihenni, gyógyulni vá­gyókat. A fiatalok körében igen népszerű péntekenként az éj­szakai fürdőzéssel összekötött diszkó. Hogy ez egyáltalán nem zavarja a „csend és nyugalom” birodalmát, azt az bizonyítja, hogy a Tiszafüreden oly sok vi­tára okot adó Zanzi diszkó itt csendben és nyugodtan dolgo­zik. A tiszaörsi polgármesteri hi­vatal is lát fantáziát a terület fej­lesztésében. Ehhez nagyon jó partnert is talált: Kende Károly és felesége 3 éve bérli és üze­melteti a létesítményt. A két­személyes családi vállalkozás - Nádas Gmk. néven - a fentie­ken kívül 80 személyes kem­pinget, 300 adagos konyhát, ét­teremmel üzemeltet. A fürdő te­rületén a hétvégi házakban, va­lamint a főépület szobáiban to­vábbi 80 szálláshelyet tudnak biztosítani. Alkalmazottaik zöme - 8 fő - korábban munka- nélküli volt. Talán az sem mel­lékes, hogy nekik munkát ad a fürdő, ahol idén jól indult a sze­zon. Főleg a kisebb pénzű ven­dégek látogatnak ide szívesen, egyre nagyobb számban. Való­színűleg ez volt az alapvető oka, hogy az önkormányzat és a vállalkozás 50 méteres medence építésébe kezdett. Kende Ká­roly szerint jövőre már működni is fog. Bővül, szépül írhatnám, tehát, de mi lesz akkor a „csend és a nyugalom” birodalmával? Éppen ezért nagyon remélem, hogy az önkormányzat és a vál­lalkozó a jövőben is vigyáz a csendre és a nyugalomra, ami itt a legnagyobb vonzerő. Percze Doktor szerelő Pénz nincs, csak zűrzavar van Interjú Benedek Fülöppel, a Teszöv titkárával Karcag a természetvédő szemével Az érdekvédelem és képvise­let a mezőgazdasági termelők legnagyobb támasza lehetne, azonban a mai kormányzati - politikai, gazdasági és pénzügyi - érdekek, úgy tűnik, nem te­szik lehetővé, hogy a kaput döngetők szava eljusson a meg­felelő helyre. Az illetékesek nem reagáltak a MOSZ közgyű­lésének dekrétumára, és Szol­nok megye mezőgazdasági dol­gozói sem kapnak választ az őket érintő kérdésekre. Benedek Fülöpöt, a Szolnok Megyei Te­szöv titkárát arról kérdeztem, hogy az új érdekvédelmi köve­telményeknek mennyire tud megfelelni a szervezet.- Az érdekvédelmi szervezet a szövetkezetek, illetve magán- gazdálkodók befizetéseiből tartja fenn magát. Mégis, napja­ink legfontosabb kérdéseiben - átalakulások, vagyonnevesítés, csődeljárás és felszámolás - kü­lön kft-t hozott létre a Teszöv, amelynek 50 százalékban üzlet­rész-tulajdonosa is, a szolgálta­tást külön díj térítésért látja el...- A Teszövnek fenntartási gondjai voltak, 50 alkalmazott­ból már csak 8 főállású dolgo­zónk van. Szükséges volt a kft. életrehívása, mert a lecsökkent létszámú apparátus nem tudta volna ellátni ezeket a feladato­kat is, és igény is volt rá.- A kft. megalakulásakor nyi­tott volt, bárki jelentkezhetett tagnak, és a szövetség közgyű­lése is jóváhagyta a szervezet megalakítását. Egyébként a Te­szöv a szövetség irodahelyisé­geivel szállt be apportként a kft.-be.- A mezőgazdasági termelők elhanyagoltságukat, illetve hát­rányos helyzetüket aggasztónak tartják, és követeléseiknek tö­megdemonstrációval is érvényt akarnak szerezni. Érdekképvise­letük megfelelően erős ahhoz, hogy ne az utcán dőljön el az agrárkérdés?- A demonstrációnak egye­lőre nincs itt az ideje, a demok­ráciának mások a játékszabá­lyai. A végső eszközhöz csak akkor szabad nyúlni, amikor a többi lehetőség már kimerült.- A Parlamentben nincs ag­rárlobby. Kevés, a mezőgazda­ság iránt elkötelezett képviselő került a törvényhozásba, és en­nek a levét most isszuk...- A kormány ki akar vonulni a mezőgazdasági termelésből, és az üzletpolitika meg az in­formációs hálózat szervezését az érdekképviseleti szervekre bíznákj‘- j^rormányzat az agrárpoli­tika kuszaságát hagyná most az érdekképviseleti szervezetekre, illetve ebből a kuszaságból pró­bál kivonulni. Az agrárpiac rendtartási törvény nem nyújt biztonságos kereteket a terme­léshez, a privatizációból kizárta a termelőüzemeket, a hitelfelté­telek pedig katasztrófába sodor­ták a mezőgazdaságot.- A koldusszegény mezőgaz­dasági üzemek részvétele a pri­vatizációban még szegényebb élelmiszeripart szült volna...- Ha üres a pénztárca és üres a kamra, akkor csakugyan ez lenne az eredmény, de a mező- gazdasági üzemeknél a kárpót­lás első törvényéből befolyt kárpótlási jegyeket csak ily mó­don tudná hasznosítani. Termé­nyük pedig van, illetve remél­jük, hogy lesz. A kárpótlási je­gyek felhasználására más kifi­zetődő mód nincs, hisz a tőzsdei árfolyamuk már nevetségesen alacsony. A megvásárolt élel­miszeripari üzem hasznából vi­szont már részesedhetett volna a mezőgazdasági termelő is.- A külföldieknek történő ér­tékesítést ellenezték, pedig ezek a cégek azok - növényolajipari üzem, cukorgyár -, amelyek elő­legként tudták finanszírozni a mezőgazdasági termelést.- Ez igaz, mindkét cég kor­rekt volt, a mezőgazdasági ter­melők véleményét, illetve szán­dékát figyelembe sem vették ezen üzemek privatizációjánál. A megyében nincs más élelmi- szeripari üzem amelyet értékesí­tett volna az ÁVÜ, illetve ma­gyar mezőgazdasági termelő kezében lenne...-A Jásztej 7-8 szövetkezet tu­lajdona, 20 milliós nyeresége van, de ezt nem tarthatták bent a tulajdonosok fejlesztésre, mert szükségük volt alaptevé­kenységük finanszírozásához.- A termelés veszteséges, - ezt kellene nyereségessé tenni - a finanszírozásra felvett bankhi­tel nagyon drága. Az élelmi­szer- ipari üzemek megvásár­lása azért lenne szerencsés a termelőknek, mert például a mostani forintleértékelés kia­dási oldala jelentkezik a mező- gazdasági üzemeknél, míg az előnye - az exportért több forint - már a feldolgozónál, illetve kereskedelmi vállalatoknál je­lenik meg.-A Teszöv statisztikai adatai, illetve felmérései lehetővé te­szik-e, hogy termelési szaktaná­csot adjon tagjainak?- Az adatok megvannak, de az ország külső piaci lehetősé­geiről, exportkötelezettségeiről, nem tudunk semmit, vagy csak később szerzünk információkat, az események után kullogunk. A termelés strukturális átalakí­tása szükséges lenne, tehát a pi­acon eladható terméshányad növelése cél, például csonthéjas gyümölcsösök telepítése, csak­hogy ehhez idő és pénz kell. Ismerve a gazdaságok helyze­tét, pénz nincs, idő pedig csak arra van, hogy éhen haljanak.-span­A karcagi Csokonai Könyv­tárban a napokban előadást tar­tott Kovács József István termé­szetvédelmi tanácsadó. Előadá­sában azt elemezte, milyennek látja a várost a természetvédő szemével. Általános gond a csapadék- és szennyvízelvezetés - kezdte. Ugyanakkor több gondot kel­lene fordítani a növényvéde­lemre. A törpemandulásra a Déli temetőben már több mint egy éve felhívta az illetékesek figyelmét, de eddig még nem történt intézkedés. A helyi ter­mészetvédők vállalnák a rend- bentartását, ha helyi rendelettel biztosítanák a védettségét. A szeméttelep gondja még mindig megoldatlan. A természetvédők javaslata alapján új helye a nagykunlaposi határrészen lenne. Meg kellene oldani a vi­zes területek védelmét is. A Bi- kás-tó széle elnádasodott, a ma­lom ide engedi a búzamosó vi­zét. Kotrásra lenne szükség, s a kikotort anyaggal a gátat is meg lehetne erősíteni. így meg­szűnne a bűz, mivel a tóban lévő szerves anyag annyira fel­dúsult, hogy elszaporodott az alga és a hínár. Készíteni kel­lene egy le- és bevezető csator­nát, ami megakadályozná az al- gásodást. A város kunhalmait sikerült megmenteni, de a gyepesítést jelenleg elvetették. A két termé­szetvédelmi területtel (Zá- dor-híd és Kecskési puszta) meg kellene ismertetni az em­bereket. Tavaly a Kecskési tó­nál több mázsa hal pusztult el a szivattyú szívóberendezésének hibája miatt. Jó dolognak tartot­ták, hogy a Zádor-hídnál lesz a Hortobágy délnyugati fogadó­kapuja, de sajnálattal említették meg, hogy ott gumiabroncsokat, rozsdás drótkötegeket találtak a csatorna vizében. A természet- védő szólt a MÉH-telep melletti akkumulátortemetőről is. Az előadás végén a jelenlé­vők közel száz diaképet néztek meg, hogy megismerkedjenek a természetvédők munkájával.-de­A Borsod ZÖLDÉRT Rt. (Miskolc, Baross G. u. 13-15.) megvételre, tartós bérletre felajánlja bükkszentkereszti üdülőjét. Az üdülő címe: Bükkszentkereszt, Völgy u. 7. A telek nagysága: 947 négyzetméter Beépített terület: 100,7 négyzetméter Részletes felvilágosítás, és tájékoztatás az rt. központ titkárságán (Miskolc, Baross G. u. 13-15.) Telefon: 46/347-294 Az érdeklődőket telefonon, személyesen, vagy írásba foglalt jelentkezés alapján 1993. július 31-ig várjuk. BORSOD ZÖLDÉRT RT. *27738/1H* Tomajmonostora A tomajmonostorai könyvtár vezetőjétől, B. Tóth Imrénétől megtudtuk, hogy az úgynevezett élő állomány közel nyolcezer kötetet számlál, hetvenkét gyermek és negyvenegy felnőtt olvasójuk van (a munkanélküliség növeke­désével sokkal több lett a felnőtt olvasók száma). A könyvtárban nagyon kedveltek a régi magyar regények (Jókai, Mik­száth), a verseskötetek és a szakirodalom (állattartás, mezőgazdaság, barkácso­lás). A gyerekek körében a mesék és a gyermekversek a legnépszerűbbek. * * * Évi 25 ezer forintos ke­retből kell gazdálkodnia a könyvtárnak. Ebből a pénzből ötezer forintot tudnak új könyvek vásár­lására fordítani; húszezer forint már elment annak a hat újságnak éves előfize­tésére, amelyeket rendsze­resen keresnek az olvasók. * * * Tavaly novemberben vetélkedősorozatot kezd­tek el a faluban a gyere­kek, amelyet az idén már negyedszerre rendeznek meg nagy népszerűsége miatt. A versengés fiúk és lányok között zajlik. A fiúk feladataiból: miből készül a paprikáskrumpli, habverés; a lányoké pél­dául: kemény fába szöget verni. Az első díj 25, a má­sodik 20, a harmadik díj 15 (maguk sütötte) palacsinta volt. Megszívlelendő jó példa: hogyan lehet a semmiből pénz nélkül re­mek programot szervezni a gyerekeknek. Nagyiván A munkanélküliek száma Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében az egyik legmagasabb a falu­ban; a munkaképes lakos­ság 30-40 százalékának nincs munkája. A szociális törvény alapján jelenleg több mint ötven jövede­lempótló támogatásra van igény, ez a szám az év vé­gére várhatóan 150 lesz. * * * Az önkormányzat költ­ségvetése a működtetéshez szükségeshez képest 10-15 százalékban forráshiányos. Beruházást, fejlesztést a faluban az utóbbi három évben egyáltalán nem tud­tak tervezni. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben három utcában ezemyolc- van méteres szakaszon el­készült az útalap, de az aszfaltborításra már nincs pénz. * * * Május 27-én ülésezett a képviselő-testület. Ennek eredményeképpen minden iskolás korú gyermeknek biztosítják az ingyenes tankönyveket és füzeteket. A közép- és felsőfokú tan- intézményekben tanulók pedig beiskolázási segély­ben részesülnek. Tiszavárkony Június 1. óta ismét van rendőre Tiszavárkonynak, aki a mozi épületében kia­lakított KMB-irodában várja a község lakóit. Szolgálati lakást sem az önkormányzat, sem a rendőrség nem tudott szá­mára biztosítani, így a Gyógyszertár Vállalattól kapott egy igen rossz álla­potban lévő lakást, amit az önkormányzat 6Q ezer fo­rintos költséggel kifestett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom