Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

1993. május 24., hétfő Megyei tükör 3 Jásztelken Kulturális találkozó Szombat délután népes gye­reksereg töltötte meg Jásztel­ken a művelődési házat. Öt szomszédos község általános iskolái mutatkoztak be. Az utóbbi öt-hat évben nem volt lehetőség hasonló összejö­vetelre. A kulturális tálálkozó­­hoz szükséges pénzt pályázat útján nyerték, mely összegből a fellépőket ajándékokkal, a résztvevő iskolákat pedig sport­­felszerelésekkel jutalmazták. Jásztelek önkormányazata is tett felajánlást saját iskolájának, az iskolarádió létrehozásához. A vidám hangulatú összejö­vetelen a gyerekek megismer­kedtek egymással, megismerték egymás színjátszó és egyéb szakköreit, illetve azok tevé­kenységét. - ez -Peugeot-parádé Szolnokon A középkorúaknak a Peugeot név hallatán még most is általá­ban az 1968-as év autója, a le­gendás, elnyűhetetlen 504-es jut az eszébe. Azóta persze az ágaskodó oroszlán emblémájú francia autógyár más típusai is világsikert arattak, a '70-es évek végén például a 305-ös, a '80-as években pedig a szellemes konstrukciójú 205-ös. Tavaly a PSA konszern vezető autógyára (ehhez tartozik még a Citroen is) megkezdte 06-os korszakát. A leginkább kimagasló me­netkomfortjukról és világverő dízelmotorjaikról híres Peu­­geot-kat tegnap a szolnoki kö­zönség is megismerhette, a kecskeméti Panko Jármű Autó­szalon ugyanis bemutatót tartott a Szigligeti Színház előtt. Bács-Kiskun és Jász-Nagy­­kun-Szolnok megye hivatalos Peugeot-dealere elhozta a me­gyeszékhelyre a 106-os, a 205-ös, a 205-ös furgon, a 306-os, valamint a 405-ös egy-egy változatát. A bemutatón a vadonatúj 306-os aratta a legnagyobb si­kert, mindenekelőtt külső mére­tei ellenére meglepően jól ki­használt, otthonos utasterével, gazdaságos motorjaival, és vi­szonylag kedvező árával. L. Z. Peugeot 305-ös és 105-ös Szolnokon, a Szigligeti Színház előtt tartott kiállításon Sorsunk közös, ismerjük meg egymást A jászapáti nyugdíjas-találkozó résztvevői vasárnap Szolnokra utaztak, ahol sétahajó-kirándulá­son vettek részt (Fotó: I. L.) (Folytatás az 1. oldalról) szón át a francia sanzonig sok minden elhangzott. Az estbe hajló műsor végeztével Jász­apáti néptáncegyüttese mutat­kozott be. Tegnap pedig séta­hajó- kirándulást tettek a Ti­szán. Dénes Pál elmondta, ameny­­nyiben lehetőségük nyílik rá és az anyagi forrásaik is lehetővé teszik, a mostani összejövetelt folytatni kívánják, mindig más helyszínen. A résztvevő csopor­tok is jelezték, szívesen szer­veznek hasonló rendezvényt. * * * A jászapáti művelődési ház előterében megrendezett kis ki­rakodóvásáron mutatkoztak be a nyugdíjas amatőr művészek. Többek között itt kértem egy kis beszélgetésre a Pécsről ér­kezett Bozó Andrásáé népmű­vészt és György Istvánná festő­művészt. Érdeklődve fedeztem fel a csuhából készült figurákat.- Van, akinek átadja a tudását?- Nagyon szeretek foglal­kozni a gyerekekkel, olyan ügyesek. Egész Baranya me­gyében járok kultúrházakba, és pedagógusokat is tanítok. Ját­szóházvezető is voltam a műve­lődési központban. De nem csak a csuhéból készített alkotá­sokkal foglalkozom, hanem rajzzal, kosárfonással és még sok mindennel.- Nagyon szépek a munkái.- Ez csuhészobrászatnak ne­vezhető. Nagyon munkaigé­nyes. Nagy gyakorlatom van, de még így is kell 2-3 óra egy-egy baba elkészítéséhez. Felajánlottam, szívesen eljö­vök akár Szolnokra, akár Jász­apátira tanítani gyerekeket, felnőtteket. Csak azt kértem, hogy a szállást és az útiköltsé­gemet fizessék. *- Több helyen volt kilállítá­­som - mondja György Istvánná -, ide is így jöttem el. Egy kel­lemes hétvégét kötöttem egybe a kiállítással. Húsz éve festek, nagyon sok képet festettem. A tanárnő még aktív, a ma­gyar nyelv szépségeit oktatja az Illyés Gyula Általános Iskolá­ban. Szabadidejében fest.- Nagyon szeretem csinálni, örömöm telik benne. Megtudtam, a két pécsi hölgy Jászapátin ismerkedett meg, eddig alig tudtak valamit egy­másról. - ez -Segítség a Jászságból Kanadába Az ember ugye ahhoz szokott hozzá, hogy kimegy valaki az ígé­retek földjére, Amerikába, és ott, a kezdeti beilleszkedési nehéz­ségek után rendszerint fülön csípi a szerencsét, és tollasodni kezd. Később annyira, hogy esetenként itthon maradt szüleit, testvéreit, rokonait is támogatja. írásunkban homlokegyenest ellenkező esetről számolunk be, mivel a hetven éven felüli jász­sági szülők Alsószentgyörgyről segítik a kint lévő családot. A lá­nyukat és még az élőben soha nem látott két szép unokájukat. Zatkó Istvánék mutatós, ker­tes házat építettek Jászalsó­­szentgyörgyön az Ifjúság utcá­ban. Gürcöltek reggeltől estig, húzták az igát, elvégre soha nem volt akkora szerencséjük, hogy a lottón vagy a totón nyer­jenek, esetleg örököljönek. 1950 májusában kötötték össze az életüket. Két gyerekük szüle­tett: a fiuk az idősebbik, aki nős, Jászberényben él és dolgozik. A lányuk, Annamária 1955-ös. Még tizenévesen megismerke­dett egy helybeli fiúval, diák­szerelemként kezdődött a kap­csolatuk.. Ez a fiú 1977-ben kiment Kanadába. Néhány esz­tendeig leveleztek, majd 1982-ben hazalátogatott, és no­vemberben összeházasodtak. Esztendő teltével, a formaságok elintézése után a lányuk is kö­vette a párját, és Kanadában Calgaryban telepedtek le. Két szép gyermekük született, az idősebbet Gergelynek, a húgát Brigittának hívják. Mivel azóta nem voltak otthon, annyit tud­nak róluk, amennyit a levelek elhoztak, illetve az ismerősök mondtak, hiszen él arrafelé más alsószentgyörgyi is. A férj egy malomban helyezkedett el. a felesége pedig a háztartást ve­zette, a gyerekeket nevelte. Mi történt, mi nem, ezt még most is homály fedi, de már tavaly ér­kezett egy kérelem: sürgősen kellene nekik néhány szép kalo­csai csipke, illetve ezerötszáz kanadai dollár. Ugyanis a kis­lányt már kétszer műtötték a szívével. A csipkeremekek, meg a dollárok, hogy a dokto­roknak kellettek-e vagy valaki másnak, ezt nem tudják. A ka­locsai térítőkét megvették, azonban a másfélezer dollár nem pontosan így sikeredett. Nem csoda, sok pénz ez ott, ahol a feleség nyugdíja 6 ezer 800, a férjé 8 ezer 900 forint. Hizlalással foglalkoztak, reg­geltől estig dolgoztak, de így is csak ezer kanadai dollárt bírtak küldeni. Ami jó: időközben a kislány állapota javult, és már egyre rit­kábban kell ellenőrzésre hor­dani. Van azonban egy szomorú hír is: az idén tavasszal, márci­usban a kisfiú születésnapján az apja megivott a társaságukban egy kávét, rágyújtott a cigaret­tára, és mindenkitől elköszönt. Legközelebb már csak holtan látták. A tragédia megrázta a családot, édesapa, támasz nél­kül maradtak. A Zatkó nagyszülők szeret­nék, ha ők hárman minél hama­rabb hazatérnének. Ezzel egye­tért a lányuk is, és megírta: szí­vesen hazajönne, de egyelőre nem bír, annyi az elintézetlen ügye. Még a kislányt is időn­ként ellenőrzésre kell hordani egy speciális szívklinikára, szó­val sok a tennivaló. Ők pedig mit tehetnének mást, mint várják messzire sza­kadt lányukat az unokákkal együtt. Velük utazik az apjuk is: elhamvasztva egy urnában, el­végre magyar volt ő is, falubeli, így határozott Annamária, a feleség. Az ősz hajú asszony, meg a férje kapuig kísér, de még ott is a lelkemre kötik: szé­pet tessék ám írni róluk, mert megszenvedték az életet, hiszen Amerika nem lett amerika, ha­nem tragédia nekik. D. Sz. M. A házaspár és két gyerekük, Gergely és Brigitta, amikor még boldogok voltak. A felvétel Kanadában készült Koncert a munkanélküliek támogatására A Harmony Quartett a megyeházán A négy fiatalember szerdán indult el Freiburgból, hogy - megállás nélküli utazásukat kö­vetően - csütörtökön este a szolnoki közönségnek bemutat­hassa műsorát. Philipp van Voorthoizen, Jo­hannes Müller, Hanz-Wemer Konyen és Marcus Frey a hosz­­szú út és a rendkívüli meleg el­lenére frissen és üdén lépett a hangversenyterembe. A quartett tagjai bizonyára erőt merítettek abból, hogy a koncerten befolyó önkéntes pénzadományok felajánlásuk értelmében Szolnok szociálisan rászoruló munkanélkülijeinek támogatását szolgálják. A hangversenyt az ADRA-Hun­­gary Alapítvány hozta létre. Az ADRA nemzetközi segélyszer­vezet, melyet az Adventista Egyház alapított. Ä négy fiatalember már az első percekben igen kellemes benyomást tett hallgatóira: ele­gáns megjelenésükkel, kedves bemutatkozásukkal és nem utolsósorban műsorukkal — me­lyen gospelek, spirituálék és egyházi énekek modem feldol­gozásai szerepeltek - és annak kulturált előadásával sikerült megnyerniük a közönség ro­­konszenvét. A quartett interpretációit leg­inkább a kidolgozottság és a hittől áthatott áhítat jellemzi. A négy hang kitűnően összeillik; a show-szerű elemek az előadott művek kívánt hatását húzzák alá. Az alkalmazott technika (erősítés és play-back) kifogás­talannak bizonyult. Az előadás sikeréhez - zongorakísérőként és avatott tolmácsként - hozzá­járult Ócsainé Szikora Ilona. Habár a szándék: a művek mondanivalójának minél hatá­sosabb tolmácsolása nyilván­való volt, a csaknem valameny­­nyi előadott darab szinte szó szerinti fordítása kissé körül­ményessé, vontatottá és hossza­dalmassá tette a műsort, „pró­zából” elegendőek lettek volna a műsorszámokat követően el­hangzott prédikációk. Azok, akik eljöttek meghall­gatni a Harmony Quartett kon­certjét, kellemes zene mellett, a lelki felemelkedés és a jóté­konykodás jóleső élményében részesülhettek. Szathmáry Judit imviitív Rákóczifalva A napokban helybeli gazdák megalakították a gazdakört. Ä máris több mint húsz tagot számláló önszerveződő kör bekap­csolódik az országos gaz­daköri mozgalomba is. A gazdák érdekvédelmi szervezete leginkább a kö­zös értékesítés terén próbál segíteni. * Megkezdik a telefonhá­lózat építését a települé­sen. A kiviteli tervről a kö­zeli napokban tárgyalnak. Örvendetes, hogy az erede­tileg eltervezett telefonbe­kötést meg tudják növelni, tehát további jelentkezése­ket vár a polgármesteri hi­vatal. Eddig ugyanis 460 igényt tudtak kielégíteni, míg mostanra már 500 fölött van ez a szám. A la­kosoknak 40 ezer forintba kerül a bekötés, 10 ezer fo­rintot május 28-ig kell le­tenni, a további 30 ezret pedig július 30-áig kell be­fizetni. 1994. április 30-áig vállalta a Matáv, az úgynevezett önkormány­zati modellen belül, a be­ruházás befejezését. Az önkormányzat 6-8 millió forintos hitellel tudja a tervet megvalósítani. * Július 15-ére tűzték ki a tornaterem műszaki átadá­sát. Az ünnepélyes avatót szeptember közepére ter­vezik. A beruházásról a szerződést 1991. szeptem­ber 3-án írták alá. Az 1409 négyzetméter nettó alapte­rületű - ebből 840 négy­zetméter küzdőterű - csar­nok az iskola mellett épült fel, 40 millió forintért. Az épületet közművelődési funkciók ellátására is ki­használják majd, mivel csak egy faluháza van a helységnek. * Ebben az évben feltétle­nül szeretnék befejezni a gázvezeték-hálózat kiépí­tését. A pénz rendelkezésre áll az önerős beruházás­hoz. Eddig ezernégyszáz­­hetvenen jelentkeztek a kétezer ingatlant szám­láló faluban! Ez 73 f szá­zaléka az ingatlanoknak, de még további jelentkezé­seket várnak. Egy bekötés 35 ezer forintba került ta­valy október 31-éig. Jelen­leg 40 ezer forint a pótló­lagos igény kielégítése. A beruházás 1992. augusztus 17-én kezdődött. A Tigáz­­zal most van folyamatban egy megállapodás kidol­gozása, amely szerint, ahol a gerincvezeték elkészül, a helyi lakos kérheti és még az idén megkapja a csatla­kozás lehetőségét. A cég­nek viszont az a kérése, hogy ne egyszerre kérjék a lakosok a bekötést, mert akkor a fűtési szezonra olyan sok megrendelés jö­het össze, amit akkor már nem tudnak időben kielégí­teni. * A legközelebbi képvi­selő-testületi ülés 27-én 14 órakor kezdődik. A legfon­tosabb napirendi pont az iskolaigazgatói pályázat elbírálása. Egy hivatalos pályázó van, a jelenlegi megbízott igazgató. * Eddig két földárverés volt a faluban, még egy harmadik lesz. Összesen több mint 900 hektár föld­re licitálnak. A második licitáláson már érződött az aranykorona-érték erőtel­jes emelkedése. Míg az el­sőn aranykoronánként 5-600 forintért jutottak földhöz az igénylők, addig a másodikban már 7-800, sőt egy esetben 1300forin­tért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom