Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. május 5., szerda Hazai tükör 3 Abortuszra várva Akiknek nem kell a gyerek Tánc, musical A kárpótlási jegyek értéke 1992 decemberében született meg a magzatvédelmi törvény, s a tisztiorvosi szolgálaton belül létrehozták a családvédelmi szolgálatot. Karcagon Rónyai Zsuzsanna foglalkozik a terhes­ségmegszakításokkal. Az eddigi tapasztalatairól kérdeztem:- A hozzám fordulók első re­akciója: nem kell a gyerek! Az intim beszélgetéskor felvilágo­sítom őket arról, hogy hogyan védekezzenek egy másik ter­hesség ellen. Se le, se rá nem beszélem a nőket, de 3 napig még mindenki megondolhatja magát. Eddig 108 esetem volt, ebből négyen nem mentek el a műtétre. Ezt az arányt nem tar­tom sikertelenségnek; most a pénz győz minden esetben. Ak­kor lenne sikeres a munkám, ha a társadalom visszaállítaná az anyaság dicsőségét. Ma sajnos ujjal mutogatnak arra, aki há­rom vagy több gyereket nevel.- Hogyan végzi a felvilágosí­tást?- Testreszabott tanácsadást alkalipazok. Az egészségneve­lés egy sziszifuszi munka. olyan, mint Kőműves Kelemen falépítése. Mindig elölről kell kezdeni. Mindenhol erről beszé­lünk, mégsincsenek tisztában a védekezéssel a nők. Két-három gyerekes családanyák jönnek ide, akik azt sem tudják, hogy milyen védekezési módok van­nak.- Sok a fiatalkorú páciense?- Sok. Sírva jönnek hozzám anyukával, amikor már megtör­tént a baj. Találkozom nyolca­dikos kislányokkal, akik nem is tudják, mi történt velük. Sajnos a családok nem figyelnek ka­masz gyerekükre.- Idén már várandósági pót­lékot kap a kismama. Osztön­­zöbb-e az a szülésre?- Ez az összeg mindenkinek alanyi jogon jár. A szűkös anyagi helyzet miatt ezt sokan felélik, mire megszületik a baba, s nincs miből pelenkát, babakocsit venni. Ez a pénz csak egy bizonyos réteget ösz­tönöz a szülésre, de remélem fordul kocka, s nő a születések száma, a családok tudják vál­lalni a babát. D. E. Szántóföldi növényvédelem Tennivalók az őszi búzával Tavaszi határszemlénk során megállapítottuk, hogy az őszi búza vetések a vetési időtől függően különböző fejlettséget mutatnak. Vannak megfelelő fejlettségű állományok, de főleg a későbbi vetések az időszakhoz képest visszamaradottabbak. A csapadékos tavaszi időjá­rás, majd az azt követő felmele­gedés hatására elsősorban a gyenge fejlettségű állományok­ban megindult a gyomok kelése és fejlődése. A gyomnövények általában élelmesebbek, mint a kultúrnövény, és gyorsabban növekednek, jobban hasznosít­ják a talaj tápanyagkészleteit. A nagy kártételi veszélyt je­lentő gyomnövényekkel fertő­zött területeken, mint például a ragadós galaj (már 10 m2-en­­ként 1 db indokolttá teszi a vé­dekezést), az ebszékfű, a pipi­­térfajok. A fenti gyomnövények ellen a hagyományos MCPA, 2,4 D hatóanyagú készítmények hatástalanok, így szulfonilurea, mecoprop P, diclorprop, di­­kamba stb. hatóanyagú készít­mények, illetve ezek kombiná­ciói használhatók eredménye­sen. A megye más területein az egyszikű gyomok is gondot okozhatnak a gabona vetések­ben. Legnagyobb jelentőségű a vadzab, mely 150 db buga/m2 borítás esetén már 30 százalék­kal csökkenti az őszi búza ter­mésmennyiségét. Ellene a vé­dekezés megoldható, őszi és ta­vaszi kalászosokban engedé­lyezett vadzabirtó készítmé­nyekkel! A gyomirtatlan gabonákban annyira felszaporodhatnak és megerősödhetnek a gyomnövé­nyek, hogy a termés jelentős mértékű csökkenése mellett még a betakarítás is szinte meg­oldhatatlanná válik. A gabonatábláinkat (búza, ápra) különös kártételi veszél­lyel fenyegeti a vetésfehérítő bogár, népies nevén az „árpa­csiga”. A kártevő tömeges bete­lepedése és tojásrakása folya­matosan történik. Már a kifejlett bogár is okoz kárt a gabona leveleinek há­­mozgatásával, de a tojásokból kikelő, csigára emlékeztető lár­vák igen érzékeny károkat okoznak. A lárvák is hámozgat­­ják a gabona levélzetét. A táb­lán kifehéredő foltok jelzik a kártevő károsítását. A védeke­zéseket vagy a kifejlett bogár, vagy a fiatal lárvák ellen kell irányítani, az engedélyezett ké­szítmények a tojásokat nem pusztítják el, és az idősebb lár­vák sem adnak megfelelő ered­ményt. A gabonák közül a tavaszi árpa a kártevő egyik legkedvel­tebb tápnövénye, melyből a megyében a korábbi évektől el­térően nagyobb területet vetet­tek a termelők. A védekezésre a Bancol 50 WP, Thiodan 35 EC és a szintetikus piretroid ható­anyagú készítmények engedé­lyezettek. A védekezések vég­rehajtásánál nagy körültekintés­sel kell eljárnunk, mert ha a te­rületen, illetve környékén vi­rágzó növények találhatók, a védekezést csak méhkímélő technológiával hajthatjuk végre. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Tánc, tánc, musical címmel szombaton egész estét betöltő, önálló összeállítással mutatko­zik be a Madách Színház Tánc­kara. A közönség népszerű zenés darabokból, musicalekből láthat részleteket Seregi László, Rácz Sándor, Kaszás Ildikó, Molnár Éva, Földi Béla betanításában, Szerednyey Béla rendezésében. Az együttes kiegészült a Spartacus RSG ritmikus sport­gimnasztika szakosztály tagjai­val, a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeivel, a Győri Balett, valamint a Talen­tum Együttes táncosaival és ar­tistákkal. (MTI) Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátásra kerülő kár­pótlási jegyek jelenleg a cím szerinti értékük 132,1 százalé­kát érik. Ezek szerint az ezer fo­rintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1321 forint, az ötezer forintosé 6605, míg a tí­zezer forintos 13.210 forintot ér. Ezt a kamattal növelt névér­téket kötelesek figyelembe venni azokban az esetekben, amikor a kárpótlási jegyeket közvetlenül állami tulajdon megvásárlására fordítják a kár­pótoltak. Ebbe a felhasználási körbe tartozik még az önkor­mányzati lakásvásárlás. Ugyanakkor természetesen nem érvényesül ez az árfolyam a kárpótlási jegyek adás-vételé­ben, így például a tőzsdén sem. Szintén nem érvényesül a ka­mattal növelt névérték a kárpót­lási földárveréseken, ahol a cím szerinti érték a mérvadó. Hétfőtől egyébként csökkent a kárpótlási jegyek kamata, mi­után a Magyar Nemzeti Bank csökkentette a jegybanki alap­kamatot. A kárpótlási jegyek az első kárpótlási törvény hatályba lépése óta kamatoznak a min­denkorijegybanki alapkamat 75 százalékával. Miután hétfőtől az alapkamat 20-ról 19 száza­lékra csökkent - a kárpótlási je­gyek jelenleg évi 14,25 száza­lékkal kamatoznak. (MTI) Talán már júniustól autózhatunk gázzal is Start előtt a gázautóprogram Minisztériumi források sze­rint, immár az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban is alá­írás került arra a rendeletterve­zetre, amely várhatóan 1993. június elején hatályba lépve, le­hetővé teszi a gáz gépko­csi-üzemanyagként történő fel­­használását - természetesen szabályozott körülmények kö­zött. Miután az elmúlt időszakban több, félreértésre is okot adó közlemény jelent meg a gáz­árakkal kapcsolatban, a gáz­program egyik vezető cégének, a Globimpex Kft.-nek (az Au­­togas program gesztora) az ügyvezetőjét, dr. Steier Józsefet kérdeztük meg:- A rendelet az autózás szem­pontjából milyen gázokra terjed ki, és mi az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalat?- A rendelet szabályozza a sűrített földgáz (CNG), vala­mint a propán-bután (LPG) tí­pusú gázok gépjárművekben történő felhasználását. Nemzet­közileg, mintegy 90 százalék­ban az LPG (azaz a cseppfolyós propán-bután) felhasználása a legelterjedtebb számos előnye miatt, míg a CNG inkább a köz­üzemi járműparknál használa­tosabb. A Shell kutatóközpont­jának véleménye szerint azon­ban a propán-bután átveszi ezt a területet is, olcsóbb kiépíthető­sége és technikailag egyszerűbb volta miatt.- Hogyan alakulnak a gáz­árak Magyarországon?- Az utóbbi időben a földgáz árával kapcsolatban - amely a propán-butánnal szemben ható­sági áras! - számos áremelésre utaló nyilatkozat jelent meg, így a CNG ára literre vetítve és a vonatkozó adónemeket is figye­lembe véve 40-45 forint lesz li­terenként. Az LPG-ből - amely egyébként szabadáras és libera­lizált is - túlkínálat van Ma­gyarországon és a környező or­szágokban is - hála a gyorsított földgázosításnak! Ezért a pro­pán-bután üzemanyag ára, összhangban a nemzetközi ará­nyokkal, tartósan 40-44 forintos literenkénti áron lesz megvásá­rolható az Autogas-hálózat partnereinél. A Primagas Rt.-vei egyébként megállapodá­sunk van erre az árra.- Van-e már működő gázkút Budapesten?- Igen, kettő várja a stratjelet. Az Autogas-Globimpexé So­roksáron Péterimajorban, to­vábbá a BR-CAR-é Solymáron. A megnyitásra a rendelet ha­tálybelépésének napján kerülhet sor. További kúttelepítések vár­hatóak, hiszen mintegy 50 mo­bil LPG-kútra van érdeklődés.- Milyen felkészülést igényel a gázprogram?- Vizsgázott szerelőket és vizsgáztatott műhelyeket, ahol kizárólag hatóságilag engedé­lyezett berendezéseket szabad szerelni. Ezért folyamatosan szervezzük tanfolyamainkat a Globimpexnél, azzal, hogy a rendelet hatálybelépésekor hallgatóink az elsők között vizsgázhassanak a minisztéri­umi bizottság előtt. * Az Autogas hálózat már je­lenleg is mintegy 100 partnerre talált az országban, és ez garan­cia is lehet a gázzal való autózás gyors, szakszerű elterjesztésére. L. Pormentesítés a fővárosban Porolják a budapesti utcákat. A Fővárosi Közterület-fenn­tartó Vállalat dolgozói nagy erőkkel, számos locsolóautó és seprőkocsi bevonásával a fővá­rosi villamospályákat tisztítják. A panelbe ágyazott síneken közlekedő villamosok ma már nem húznak maguk után olyan porfelhőt, mint korábban. A BKV-val kötött szerződésüknek megfelelően már eddig több forgalmas villamosjárat, pél­dául az 1-es, a 4-es, a 6-os, a 42-es, a 47-es és a 61-es sínjei­ről és sínjei közül távolították el a fém-, homok- és egyéb szeny­­nyeződéseket. (MTI) A turizmus egyik alapfeltétele a környezetvédelem Expo előtt - egy rendhagyó turisztikai konferencia (2. rész) A turizmus környezetvé­delmi közelítése a konferencia egészére kih'atott. Mint „csu­pán” itt élő állampolgárok is megdöbbenve vettük tudomásul levegőnk dobogós helyezését a világranglistán kén- és nitro­génszennyezettségben. S noha felszíni vizeink szennyeződése több helyen megtorpant, rossz hír, hogy a talajvíz és a felszín alatti vizeink szennyeződése fokozódik. A tanácskozás epicentrumá­ban természetesen a szorosan vett kereskedelmi turizmus állt. Többen is említették, hogy ez Magyarországon igazi húzó­ágazat legyen, kezdetben foko­zottabb állami segítségre szorul; a közlekedési, kommunális és infrastrukturális beruházásokat nem szabadna kizárólag az egyes önkormányzatok nyakába akasztani. Kedvező hír, hogy a világ tu­ristaforgalmából minden 2. tu­rista Európát részesíti előnyben, hogy a turistaforgalom évi 4-5 százalékos emelkedésével vál­tozatlanul számolhatunk az ez­redfordulóig. A légi turizmus ezen belül akár a dupláját is el­érheti. A kunmadarasi repülőtér mielőbbi hasznosítása már ön­magában emiatt is fontos térségi érdekünk. A sokat emlegetett húzóágazat jelleget jól érzékel­teti, hogy például a közepesen fejlett országokban a GAP évi 4-6 százalékos fejlődésével számolnak, s hogy a turizmusra fordított 1 százalékos kiadás 2,6 százalékos turisztikai fogyasz­tásnövekedést indukál, s hogy az államháztartásban tavaly 592 millió dollár aktívummal a tu­rizmus volt a legnagyobb tétel. Jó tudni, hogy a német vendé­gek közül minden második visszatérésével számolhatunk, ha ügyelünk a minőségi turiz­musra, a színvonalas vendégfo­gadásra. És e téren már sok a bökkenő, illetve a teendő az utazás- és közbiztonság, s fő­képp a környezetvédelem terén. A német-osztrák illetőségű, kb. 20 százalékos látogatásvissze­­sés mögött jórészt az említett problémák állnak. S ha már most nemzeti tu­rizmusunknál maradunk - mint felkért előadó - örömmel nép­szerűsítettem és érzékeltettem a Tisza-tó turisztikai szempontú természeti adottságait. Erről itt nem szólnék, hisz legtöbben ismerjük . .. Számunkra inkább az a tanulságos, hogy sokan semmit sem hallottak még e tér­ségről, ami bizonyos mértékben érthető is, hisz például az 1991-es, OIH-s kiadású Ma­gyarország turizmusa című ki­adványban még a Tisza-tó sem szerepel... Az osztrák turisztikai szak­emberektől változatlanul sok tanulnivalónk van, még akkor is, ha fórjuk szinte behozhatat­­lannak látszik. Számos lele­ménnyel és tudatosan megkom­ponált tervszerűséggel húzzák mind nagyobbra az országukba látogató, többnyire nyugati tu­risták utazási és tartózkodási idejét, a turistaszezont, s ezzel együtt a már így is csillagászati nagyságrendű idegenforgalmi bevételt. (Folytatjuk) Dr. Horváth Attila Opera­bemutató A Budapesti Kamaraszínház szombaton a Kiscelli Romtemp­lomban mutatja be Bertolt Brecht - Kurt Weil: Koldus­opera című művét. A szövegét Márton László fordította ma­gyarra. A darabot Csizmadia Tibor rendezte, a díszlet El Ka­­zovszkij, a jelmez Bánki Rozá­lia munkája. Bicska Maxit Rá­­tóti Zoltán alakítja. (MTI) A WESTEL Rádiótelefon Kft. irodája- Szolnok, Baross u. 1. -MEGNÖVELT NYITVATARTÁSI IDŐVEL VÁRJA TISZTELT ÜGYFELEIT, minden SZOMBATON 9-13 óráig Telefon: 06 60 86-000 *25314/4H* HÍREK Tiszabura 1993-ban hat ülés sze­repel a 2747 lakosú község önkormányzatának mun­katervében. Május köze­pén azonban már ötödször ülnek össze a képviselők; a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálata és a földrendező bizottság rövid beszámolója szere­pel a napirenden. Szó esik majd a környezetvédelmi rendelet végrehajtásáról, a zártkertek, mezőgazdasági területek védelméről és a község rendezési tervéről. * 1993-ban 62 millió fo­rintból gazdálkodik az ön­­kormányzat. Csupán az in­tézmények működtetése 46 milliót visz el! Ez az összeg még a tavalyi szín­vonal tartását sem teszi le­hetővé. A gondok már érezhetőek a községi könyvtárban és a művelő­dési házban, ahol - hatá­lyos testületi döntés értel­mében - félnapos munka­rendben dolgoznak az al­kalmazottak. * Tragikus Tiszaburán a szociális helyzet. A telepü­lésen 326 nyilvántartott munkanélküli él, de az ön­­kormányzati felmérések alapján kb. hatszáz sze­mélynek nincs jövedelme. A lakosságnak mintegy 60 százaléka a létminimum alatt él. Az önkormányzat­nak csupán 7,9 millió fo­rintja van ennek ellensú­lyozására. Az április 1-jei adatok alapján százhúszan kerültek ki a munkanél­küli-ellátásból. Számuk az év végére száznyolcvanra emelkedik. * Elkészült a szennyvíz­­elvezetési és csatorná­zási, valamint a szilárdhul­­ladék-lerakó telep terve, és rövidesen elfogadják a község gázellátásának ta­nulmánytervét is. A beér­kezett pályázatok elbírálá­sától függően az önkor­mányzat már 1993 végén szeretné elkezdeni a kivite­lezést. * A község lakosainak 44,2 százaléka cigány származású. Érdekképvi­seletükkel két, hivatalosan bejegyzett szervezet, a Lungo Drom és a FIROSZ is foglalkozik; vezetőik szoros kapcsolatot tartanak az önkormányzattal. Erre szükség is van, mert a szo­ciális gondok 90 százaléka a cigány lakosságot érinti. * Szövetkezeti formában gazdálkodik tovább a volt téesz, Tiszaburai Mező­­gazdasági Szövetkezet né­ven. A szövetkezetben dolgozik az 1993. február 12-én megalakult, tizenhét tagú földkiadó bizottság vezetője, Józsa Ferenc. Az ő tájékoztatása alapján: a földigényléseket április 24-ig felvették és rendsze­rezték. A következő ülésü­kön fogadják el az ügyren­det, és meghatározzák a még 1993-ban végrehajt­ható feladatok sorrendisé­gét. Addig is folyamatosan végzik az adatok feldolgo­zását. A lakosság felmerült problémáira a szövetke­zetben és a polgármesteri hivatalban kaphat felvilá­gosítást. * Április 26-tól komplex egészségügyi vizsgálat (vérnyomás-ellenőrzés, vércukorszint-mérés, rák- és tüdőszűrés) volt a mű­velődési házban. Ezek kö­zül egyedül a tüdőszűrés tartozik a kötelező vizsgá­lat sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom