Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
4 1993. május 5., szerda Gazdasági tájoló Hétről hétre Hazánk amerikai kereskedelmi feketelistán? A szerzői jogvédelem alá eső termékek forgalmazásában a nemzetközi kereskedelmet leginkább eltorzító országok közé sorolta Magyarországot az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája, és szigorú szankciókat követel ellene. Javasolja, hogy a 16 leginkább vétkes országot vegyék fel arra a feketelistára, amelynek „élmezőnyét” kereskedelmi szankciók fenyegetik az Egyesült Államok részéről. Magyarország a megvádoltak első csoportjában foglal helyet. Moldova érdekelt a kapcsolatok bővítésében Moldova érdekelt a Magyarországgal folytatott együttműködés bővítésében, mindenekelőtt a mezőgazdaság terén - közölte Andrei Sangheli moldovai miniszterelnök. Magyarország szintén készséget mutat arra, hogy államközi megállapodások alapján gazdasági kapcsolatokat létesítsen a Szovjetunió felbomlása nyomán függetlenné vált köztársasággal. Világméretű telefonrendszer terve Húsz japán vállalat elhatározta, hogy együttesen csatlakozik a mobil telefonok világméretű hálózatának létrehozását célzó nemzetközi tervhez. A Motorola amerikai cég javasolta, hogy mintegy 4-5 milliárd dolláros fejlesztéssel hozzanak létre világméretű rendszert, tegyék lehetővé azt, hogy hordozható telefonokkal a világ bármely részéről bárhová lehessen telefonálni. Az új rendszer, amelyet az elképzelések szerint 1996-ban kezdenének kialakítani, 1998-ban lenneműködőképes. Lengyel tömeges privatizáció - második nekifutás A legyei parlament elé került privatizációs változat szerint kezdetben kétszáz vállalat részvénye öt-hét alapba kerülne, ezeket ingyen osztanák szét a dolgozók és a nyugdíjasok között. A fennmaradó 400 vállalat részvényeit pénzért adnák a lakosságnak. Kritikus a helyzet az orosz olajiparban Kritikus helyzet alakult ki az orosz olajipari ágazatban - véli a köztársaság energetikai minisztere. Jurij Safranyik kijelentését alátámasztandó olyan előzetes számításokra hivatkozott, amelyek szerint az idei olajtermelés 50 millió tonnával marad el a tavalyitól. Ez azt is jelenti, hogy az 1991. évi termelési szinthez képest a csökkenés 340 millió tonna lesz. Légicsata Vietnamért A kiélezett légi-utasszállítási társaságok minden lehetőséget megragadnak piaci jelenlétük fokozására, újak megszerzésére. Nem véletlen tehát, hogy a nagy amerikai légitársaságok sorra megjelennek Vietnamban - arra számítva, hogy az embargó immár nagyon közeli feloldása után terjeszkedni kezdjenek a délkelet-ázsiai ország - az elemzések tanúsága szerint is - perspektivikus vonalain. IMP-prognózis a volt Szovjetunió gazdaságáról A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a volt szovjet köztársaságokra az idén is nehéz napok várnak, hiszen a termelés előreláthatólag 12 %-kal csökken majd, az árak pedig hatszáz százalékkal mennek föl. Tavaly a volt Szovjetunióban 18,5 százalékkal esett vissza a termelés, egyidejűleg pedig 1 200 %-kal emelkedett a fogyasztási árszint. BŐVÜL A BENZINKÚT. A kunmadarasi benzinkutat ’91-ben megvásárolta a Szentesi és Egri Bt. Az épületet bővítették, büfét nyitottak, tetőt építettek a kutak fölé. Új tartályokat helyeztek, illetve helyeznek a földbe a nagybani kiszolgáláshoz. Nagyobb mennyiségű rendelés esetén tartálykocsival házhoz szállítják z üzemanyagot, illetve a fűtőolajat. 95-ös és 98-as oktánszámú benzinnel is bővültek. - nzs -Hiteljegy, lízing, részvény Mit várhatunk a tömeges privatizációtól? A tömeges privatizáció bevezetésével a közelmúltban egymás után foglalkozott az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa, a Gazdasági Kabinet, majd a kormány. Az utóbbi döntésével szabad utat nyitott a privatizáció új eljárásainak, amelyekkel a kisvállalkozók széles rétegeit kívánja tulajdonhoz juttatni. Az új formákat igénybe vevő hazai kisbefektetők nagy része egyben kisvállalkozó is lenne, ami annyit jelent, hogy a megszerzett vagyont maga kívánja működtetni, illetve részt kíván venni annak működtetésében. Ezért türelmetlenül várják a feltételek ismertetését, a felkínált vagyontárgyak listáját, az eljárás szabályait. A részletek kimunkálása várhatóan csak június végére fejeződik be, ezért ma még csak az új lehetőségek főbb elveit ismerjük. A tömeges privatizáció egy óhaj és egy szükségszerűség felismerésének együttes eredménye. Az elsődleges szándék az volt, hogy széles lakossági rétegek jussanak tulajdonhoz, érezzék a rendszerváltozás hatásait társadalmi helyzetük megváltozásában. jövedelemforrásaik összetételének módosulásában. A szükségszerűség pedig: nagyon lecsökkent az állami vagyonnak az a része, amelyet készpénzért el lehet adni. a belföldi tőke csak a gazdasági élet pontosan körülhatárolható, szűk területei iránt érdeklődik. Ez annyit jelent, hogy a feltételeknek szükségképpen igen kedvezőknek kell lenniük, hogy a kispénzűek számára is elérhetőek legyenek. A kedvezmények jellegét és mértékét előre jelzik azok a változások, amelyek az egzisztenciahitelt is jellemzik: kevés indulótőkét kívánnak, szokatlanul hosszú a hitel lejárata és a türelmi idő, - s nem utolsó sorban - alacsony a kamatláb is. Az újabban bevezetett többi privatizálási technika - mint például a lízing, amely nem más, mint egy kölcsönbérleti szerződés - a kevés pénzzel új egzisztenciát teremteni kívánó vállalkozókat igyekszik segíteni. A kedvezményes feltételek azonban ne tévesszenek meg senkit, nem jelentik azt. hogy a vállalkozótól a bank, vagy a tulajdonos ne várná el a lehető legmagasabb bevételt, az észszerű költséggazdálkodást, a kockázatvállalást. Csak alapos mérlegelés után szabad felvállalni a mégannyira kedvezényes feltételeket is! Már csak azért is meg kell fontolni a döntést, mert a várható kínálat minden bizonnyal a kevésbé „csillogó”, készpénzért már-már eladhatatlan üzemekre, vagyontárgyakra épül majd, ami persze nem jelenti azt, hogy az élesszemű vállalkozók ne találhatnának a kínálatban talpraállítható üzemet, kitűnő piacszerzési alkalmat. Az a döntés, hogy az ÁVÜ önálló hirdetési újságban teszi közzé az ajánlatokat és azok privatizálásának eljárási módját, meg fogja könnyíteni az eligazodást. Azoknak a befektetőknek, akik saját munkájukkal nem kívánnak a gyár, vagy üzem működtetésben részt venni, az új eljárás a részvénytulajdont kínálja. Ez azt is jelenti, hogy a tőzsdei papírok száma és a tőzsde privatizációs szerepe növekedni fog. Bácskai Tamás (Ferenczy Europress) Csődök és felszámolások Bár nem túl nagy mértékben, de az előző havihoz képest nőtt a bíróságokhoz érkezett csodás felszámolási ügyek száma márciusban - derül ki az Igazságügyi Minisztérium legutóbbi összesítéséből. Februárban 117 csőd- és 670 felszámolási kérelmet adtak be a bíróságokhoz. A márciusban beadott csődkérelmek száma 125, a felszámolási eljárásoké 834 volt. A felszámolási eljárások száma valamivel meghaladta egy átlagos tavalyi hónap szintjét is. A megelőző havihoz hasonlóan márciusban is több volt a befejezett csődeljárások száma az újonnan beadottakénál, a befejezetlen felszámolások száma azonban ismét gyarapodott: 506 felszámolási ügy végére tettek pontot. A 199 befejezett csődeljárásnak csaknem a fele - 97 - felszámolással végződött. A csődbe, illetve felszámolás alá került gazdálkodószervezetek többsége a korábbihoz hasonlóan korlátolt felelősségű társaság volt: csődhelyzetbe 81, felszámolás alá 431 jutott.A kft.—k után a legnagyobb számban szövetkezetek ellen kértek csőd- és felszámolási eljárást. Szövetkezetre márciusban 12 alkalommal kértek csőd- és s 172 esetben felszámolási eljárást. (MTI) Ebben az évben is lesz pótköltségvetés? A jelenlegi pénzforgalmi helyzet még nem indokolja, de valóban vannak olyan jelek, hogy szükségessé válhat pótköltségvetés benyújtása - erősítette meg Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a múlt hét szerdáján az MTI kérdésére. Az államtitkár szerint az eredeti elképzelésektől eltérően alakulhatnak többek között a pénzintézetek adóbefizetései, valamint vállalkozásokból származó és a privatizációs bevételek is. A költségvetési törvény módosítása már akkor is elkerülhetetlen lesz - állítja Becker Pál -, ha a banki közgyűléseken olyan mérlegeket fogadnak el, mint amilyen előterjesztések készültek. Az eddigiekből úgy látszik, hogy ötmilliárd forintnál nem számíthat többre a költségvetés a bankoktól, pedig a költségvetési törvényben 25 milliárd forintra tervezték a pénzintézetek befizetéseit. Ez a 20 milliárd forintos várható bevételkiesés már olyan nagyságrendű, ami önmagában is szükségessé teheti egy pótköltségvetés készítését. (MTI) Hírek az Állami Vagyonügynökségből Elkelt a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat Petőfi Sándor utcai üzlete. A vételár: 50,2 millió forint. * Az idén mintegy 20 millió forint osztalékot fizet és 55 millió forintot eredménytartalékba helyez a Global TH Kereskedelmi Rt. A cég tőzsdei bevezetésének munkálatai már korábban megkezdődtek. A Global várhatóan augusztusban, legkésőbb szeptemberben kerül a tőzsdére. * Az ÁVÜ vezetői értekezlete döntött arról, hogy eladja a pbgáz hazai értékesítésével foglalkozó PRÍMAGÁZ Rt.-ben lévő 49 százalékos részvénycsomagját. A cég többségi tulajdonosa a PAMGAZ hollandangol konzorcium. Az ÁVÜ a tőzsdei értékesítést tűzte ki célul. A tranzakció lebonyolítására hamarosan tanácsadói pályázatot írnak ki. * Sikeres volt az a szakértői konferencia, amelyet az ÁVÜ szervezésében a Magyar Gazdasági Kamara épületében tartottak. A tanácskozáson azok a szakértők vettek részt, akiknek működését az ÁVÜ Igazgatótanácsa egy héttel korábban jóváhagyta. Á konferencián értékelték az önprivatizációs program első ütemét, és lehetőséget adtak arra, hogy a szakértők aláírják a legújabb keretszerződés III—at, ami lehetővé teszi, hogy továbbra is az ÁVÜ tanácsadójaként tevékenykedjenek. * Csaknem 16 millió forintért vásárolta meg az új tulajdonos a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat Rákóczi úti üzletét. (MTI) Az adófizetés még nem becsület dolga Nyomozni fog az APEH? A sajtó és néhány felelős személyiség felvetette, hogy meg kellene szigorítani az adóbehajtást, mert különben jelentős pénzek tűnhetnek el. Erről és egyéb kérdésekről beszélgettünk dr. Bokor Pállal, az APEH első elnökhelyettesével.- Az APEH elnöke a hivatal tájékoztatójában bizonyos átalakítást sürget. Melyek lennének ezek?- Az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett az adóval foglalkozó cikkek, interjúk és egyéb műsorok száma. Szeretnénk, ha az állampolgárok tisztában lennének az általuk befizetett adó további sorsával, ugyanakkor a végrehajtott átalakításoknak köszönhetően leegyszerűsödne az APEH belső felépítése is. Ma. Budapesttel együtt, húsz megyei igazgatóságból és a hozzájuk kapcsolódó Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetből áll a hivatalunk.- Milyen a lakosság adómorálja?- Az önadózás rendszere feltételezi, hogy az adófizetők többsége tisztességesen eleget tesz a kötelezettségeinek. Mások megpróbálnak kibújni alóla.- Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: a vagyonnyilatkozat arra lett volna jó, hogy az eltitkolt nagy jövedelmekre következtetni lehessen. Van ennek valami más módja is?- Az eltitkolt jövedelmek felderítésének eszköze az információgyűjtés és azok elemzése, ezt egészíti ki az ellenőrzés. Meg kell szigorítani az adóbehajtást, és ha kell, ennek érdekében akár nyomozati jogkörrel is fel kell ruházni az APEH-et. Ehhez persze több jogszabály - köztük törvény - módosítására volna szükség, mert a nyomozás csak akkor lehet hatásos módszer, ha magában foglalja az információgyűjtés és feldolgozás ma még jogszabályilag szigorúan körülhatárolt lehetőségeit is. Bizonyos fajta „bűnmegelőző” tevékenységet is kifejthetünk, ha nem csupán külső bejelentésekre akarunk reagálni.- A hivatalnak milyen lehetőségei vannak az államtól megspórolt „pénzek eltűnésének" megakadályozására ?- Csak az áfa visszaigénylések példáját hadd említsem. Előbb ellenőrizzük annak jogosságát, és - betartva az előírt határidőket - csak azután utaljuk vissza az összeget. Korábban azonnal fizettünk, azután futhattunk a pénzünk- pontosabban - az állam pénze után. B. Szabó László (Ferenczy Europress) KÉRDŐJELEK Hallgatnak ránk? A magyar szakemberek az elmúlt években minden nemzetközi fórumot felhasználtak annak bizonyítására, hogy Magyarország - miként Kelet-Közép-Európa többi állama is - nem segélyeket vár a fejlett országoktól, a külföldi pénzintézetektől, hanem segítséget a gazdaság korszerű fejlesztéséhez. Mit javasoltunk az Európa Bank közgyűlésén? Szabó Iván pénzügyminiszter a bank minapi közgyűlésén sürgette, hogy a pénzintézet növelje a magánszektor fejlesztését célzó tőkebefektetések arányát, annál is inkább, mert alapszabálya szerint kihelyezéseink 60 százalékát fordíthatja a magángazdaság finanszírozására. Hogyan fogadták az indítványt? A kormányzók által is támogatott banki stratégia már tartalmazza a kis- és középvállalkozások finanszírozásának fontosságát. így a jövőben várhatóan az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznek az infrastruktúrát fejlesztő beruházásokra, ami nélkülözhetetlen a magáncégek megerősödéséhez kontinensünk keleti részén. Miként döntött a másik világpénzintézet, a Nemzetközi Valutaalap? Igazgatótanácsa ugyancsak éppen a napokban határozta el, hogy rendkívüli alapból segíti a közép- és kelet-európai országokat, valamint a szovjet utódállamokat fizetési mérlegük hiányának csökkentésében. Az IMF hazánkat is besorolta a külön hitelfelvételre jogosultak körébe. A Valutaalap ugyanis a volt KGST és szovjet piac összeomlásából előállt veszteségeket - az export kiesését, az import drágulását - kívánja valamelyest kompenzálni. Ez mindent megold? Nincs az a külső segítség, amely elegendő lenne, ha idehaza nem történnek hathatós erőfeszítések a gazdasági viszonyok rendbetételére. Ezért olyan fontos, hogy e tekintetben a hazai törekvések és az IMF elképzelései egybeessenek. Deficitcsökkentés és privatizálás - ezt a fő irányt - hirdetik Budapesten, Londonban és Washingtonban egyaránt. Ezúttal - úgy tűnik - nemcsak meghallgatnak bennünket, hanem hallgatnak is ránk. P. T. (Ferenczy Europress) Javult a kiskereskedelem és a vendéglátás pozíciója A januári visszaesés után februárban 3,8 százalékkal növekedett az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi forgalom mennyisége - közli a KSH. Az év első két hónapjában egyébként a kiskereskedelem bevétele 241,7 milliárd forintot tett ki, folyó áron számolva 17,7 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A többlet teljes egészében az áremelkedések eredménye, az eladott áruk mennyisége ugyanis két hónap alatt 5,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az általános áruházakban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a gyógyszer-forgalmazásban csökkent az eladott árumennyiség, ugyanakkor az iparcikk-, valamint a tüzelő- és építőanyag-kiskereskedelem menynyiségében is növelni tudta eladásait. Az átlagosan 5,7 százalékos mennyiségi forgalomcsökkenés meglehetősen szélsőséges értékeket takar, hiszen míg például Somogy megyében 18 százalékkal alacsonyabb volt a kiskereskedelem értékesítése, mint tavaly az első két hónapban, Bács-Kiskunban 20,2 százalékkal több. A forgalom volumene egyébként Budapesten, Borsodban, Csongrádban, Fejér megyében, Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hevesben, Komárom-Esztergom megyében, Nógrádban, Somogybán. Szabolcsban, Tolnában és Veszprém megyében csökkent, Baranyában, Bács-Kiskunban, Békésben, Pest megyében, továbbá Vas megyében és Zalában növekedett. (MTI)' Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre
