Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993 . május 27., csütörtök Hazai tükör 3 Kilométerenként 100 forint? A rendőrség „titkos” tarifái A Henkel Magyarország Kft. nemrégiben vette át a mosószerüzemet a Tiszamenti Ve­gyiművektől. Már az átvételt megelőzően megkezdte kapacitásbővítő és technológiai, környezetvédelmi beruházásait, amely eredményeként ma a legmagasabb környezet­­védelmi igényeknek is eleget tevő technológiával dolgozik, valamint az itt gyártott ter­mékek is környezetkímélőek. Képünkön speciális tankkocsik szállítják az alapanyagot az üzembe. -nzs-Júliustól kamatot csökkent az OTP Korábban a rendőrbíró jóaka­ratára kellett hagyatkozniuk a közlekedési szabályok megsér­tőinek, s persze ki-ki megpró­bálta „bedobni” a lebeszélő ké­pességét is. Mostantól kezdve azonban gyökeresen megválto­zik a helyzet. Mint megtudtuk, elkészült és az illetékes bírságolok kezében van már az a központi tarifatáb­lázat, amelynek alapján ország­szerte a közlekedési szabályok megsértőivel szemben eljár majd a hatóság. E táblázat szerint a 40 kilo­méteres óránkénti sebességkor­látozás túllépői az első bírságot 44 kilométeres tempó után fize­tik: 500 forint a tarifa. E fölött óránként 51 kilométeres „szá­guldásig” minden kilométer 100 forintba került. Ha valaki ezen a szakaszon 52 kilométerrel halad már 200 forinttal fizet többet, vagyis a büntetés tarifája 1400 forint. 61 kilométeren felül már a jogosítványt is bevonhatják 2 hónapra. A 200 forintos kilomé­terenkénti taksa egészen a 77 km/órás szabálytalanságig jár, ami 7.200 forintba és 9 havi jo­gosítvány megvonásba kerül. 78 és 84 kilométeres tempónál minden egyes kilométer túllé­pés 400 forint. A 84 kilométe­rért 10 ezer forintot kell fizetni és egy évre búcsút mondani ve­zetői engedélynek. Városban, azaz a lakott terü­leten engedélyezett 50 kilomé­teres sebesség túllépői 55 km/ óra után fizetik az első 500 fo­rintot, s a hatóság 100 forint/ km-es jóindulatú bírsága 58 ki­lométeres óránkénti sebességig terjed. 76 km-es tempónál két hónapra veszélybe kerül már a jogosítvány is, 59 és 91 km kö­zött 200 forintonként emelkedik a büntetés. Akit viszont 92 és 95 kilométeres tempóval mérnek be ezeken a szakaszokon, azok minden kilométerért 400 forin­tot lesznek kénytelenek fizetni. 94 kilométerért jár a 10 ezer fo­rintos bírság, és az éves jogosít­vány bevonás. 60 km/órás sebességhatár túl­lépőinek büntetése 66 kilométe­res tempónál kezdődik. A 100 forint/km-es tarifa 69 kilométe­res sebeségig tart, 70 és 110 kö­zött 200 forintonként „ugrik” a büntetés. 85 kilomtéteres sebes­séggel kell annak haladnia, aki 4 ezer 800 forintos büntetés mellett két hónapra már a jogo­sítványát is le „akarja” adni. A 71 kilométeres sebesség­­korlátozás túllépése felett 77 ki­lométeres tempóig hunynak szemet, azután 84 km-ig 100 fo­rintonként emelkedik a bünte­tés. 85 és 104 km között minden kilométer 200 forintba kerül, 105 kilométeres tempó után a pénzbüntetés már legalább 2 hónapos jogosítványvesztéssel is együtt jár. 117 kilométeres száguldás felett minden kilomé­ter 400 forint. A maximális bír­ságot - 10 ezer forintot és az egyéves engedély bevonást - 120 km felett róják ki. (Ferenczy Europress) Július 1-jétől ismét, ezúttal átlagosan 2 százalékkal csök­kenti betéti kamatait az OTP. Eszerint az egy évre lekötött kamatozó betétek után nettó 14-ről 12,5 százalékra mérsék­lődik a kamat. A takaréklevelek esetében 1 éven túl 15-ről 13 százalékra, 2 éven túl 15,5-ről 13,5 százalékra, 3 éven túl 16-ról 14 százalékra csökken a nettó kamat. A lakossági folyó­számlabetétek kamata - már jú­nius 26—ától 7-ről 5 százalékra módosul. A 3, 6, 12 hónapra le­kötött folyószámlabetétek ese­tében a nettó kamatok 2 száza­lékkal, az egyhónapos lekötés­nél pedig 3 százalékkal mérsék­lődnek. A kamatcsökkentés érinti a lakáscélú betéteket és a nyugdíjelőtakarékossági beté­teket is. A hitelkamatokat nem csök­kenti az OTP. A folyószámlahi­telnél 23 helyett 22 százalék kamatot számítanak fel. (MTI) Vlostoha iskolatípus Hidd el, hogy képes vagy rá! A Gála Nőiruha Kft. kunmadarasi üzemében nyugati bérmunkában női blézert, nadrágszoknyát és blúzokat varrnak. Az üzemben egyébként állandó a munkaerőfel­vétel. Fotó: Mészáros Számvevőszékek együttműködése gyásokon, üvegházban és sza­bad kertben is folytatnak. Egy rossz talajú részt pedig cirokkal vetettek be, hogy szabadidőben a seprűkötést is kipróbálhassák. A tanulók által készített termé­keket - pl. bébiruhák - az isko­laszövetkezet próbálja értékesí­teni, csak ez egyre nehezebb, mivel az embereknek kevés pénzük marad ruhavásárlásra. Mostoha iskolatípus ez az ok­tatáson helül •- véli Kiss Ist­vánná igazgató-helyettes. Az iskolában dolgozó 15 szakokta­tónak, tanárnak és gyógypeda­gógusnak gyakran magával a gyerekkel is meg kell küzdenie az eredményért. Sok diák ugyanis - az otthoni körülmé­nyei vagy az általános iskolai tapasztalatai miatt - nem bízik önmagában. Lemond a feladat megoldásáról úgy, hogy meg se próbálta. Ezért sokszor a tanár, a szakoktató önt lelket a diákba: Hidd el, hogy képes vagy rá, hidd el, hogy meg tudod csi­nálni. Szeretnének áttérni a hároméves képzésre, és meg­valósítani, hogy normál szak­munkásképzőbe is átmehesse­nek innen a tanulók, mert az ott kapott bizonyítvánnyal köny­­nyebben elhelyezkedhetnek, mint az ittenivel. A Nemzeti Szakképzési Inté­zet két variációt is kidolgozott arra, hogy hogyan léphetnének át az itt tanuló gyerekek a nor­mál szakmunkásképzőkbe. Az első variáció szerint a tanuló egy évet töltene a szakképző is­kolában és utána jelentkezne át, a másik szerint a két év elvég­zése után kerülhetnek szak­munkásképzőbe azok, akik az ottani követelményeknek is meg tudnak felelni. Ezekről a lehetőségekről próbáltak a szakképzőiskola ok­tatói beszélni azon a tanácsko­záson, amelyre meghívták a megye szakmunkásképzőinek képviselőit. A tapasztalat sze­rint a szakmunkásképzők részé­ről nem egyértelmű a befoga­dási készség. Úgyhogy a Nem­zeti Szakképzési Intézet prog­ramjának elsősorban a szak­munkásképzőket kellene meg­nyerni.-paulina­(Fotó: KÉ) A magyar és brit számvevő­­székek megállapodtak arról, hogy egymással párhuzamosan, de egyeztetett módon vizsgálják a jövőben az egyetemek műkö­dését és a felsőoktatásban ter­vezett fejlesztések pénzügyi, gazdasági, valamint személyi és tárgyi feltételeit. Erre az ad okot, hogy a felső­­oktatás problémái sok tekintet-Az országos járműállomány­nak csupán 64 százaléka jelent meg az elmúlt évben környe­zetvédelmi felülvizsgálaton. A gépkopcsik 76 százaléka felelt meg a követelményeknek, 23 százaléka pedig javítás után kaphatta meg a környezetvé­delmi igazoló lapot. Túl magas a vizsgálaton meg nem jelent gépkocsik száma. A közleke­dési hatóság ezért felhívja a fi­ben hasonlóak, ezért a téma al­kalmas a tapasztalatok összeve­tésére. A számvevőszékek ösz­­szefoglaló jelentéseiket 1994. júliusában készítik majd el, és ezután megküldik egymásnak. A jelentések tapasztalatairól várhatóan jövő év decemberé­ben nemzetközi szemináriumon tájékoztatják a felsőoktatási szakembereket. (MTI) gyeimet arra, hogy május 1-jé­től szabálysértést követ el az, aki a környezetvédelmi igazoló lap nélkül közlekedik. Május 1—je óta a környezet­védelmi felülvizsgálatok szigo­rodtak. A közúti ellenőrzések során kivétel nélkül minden járműnél fel kell mutatni az iga­zoló lapot, mely olyan hatósági engedélynek minősül, mint a forgalmi engedély. (MTI) Szabás-varrást tanulnak a lányok Zöld kártya kell(ene)! FALUSI Jásztelek A falu örült, hogy sikeres volt a tb-választás. Arra pe­dig külön is büszkék, hogy igen jó volt a szavazati arány, 41 százalékos. A Jás­zságban egyébként Jászte­lekről vitték be Szolnokra elsőként a szavazás eredmé­nyét, ami a helyi választási és szavazatszedő bizottság tagjainak jó munkáját di­cséri. * Jól sikerült a hétvégi kul­turális találkozó. A pedagó­gusok munkáját dicséri a gyerekek színvonalas pro­dukciója. A kulturális talál­kozó - mellyel hagyományt kívánnak teremteni - szerve­zésében nagyon sokat dol­gozott Kisbakonyi Istvánná tanárnő, a siker részben tőle is függött. * Jásztelek csatlakozik „A mi falunk legyen a leg­szebb” címmel meghirdetett országos akcióhoz. A falu csinosításához, az elhanya­golt területek megtisztításá­hoz, a parkok, előkertek, rendbehozásához pénz szinte nem kell. A falusiak maguk elvégzik a szükséges munkát. Még ha nem is Jász­telek lesz a verseny győz­tese, mégis nyernek, hisz csinosabb, gondozottabb lesz lakóhelyük. * Öt különböző pályázattal remél pénzt a falu. A cigány­telep felszámolásához a Jó­zsef Attila kulturális és szo­ciális alapítványhoz, az isko­lakonyha ügyében a Népjó­léti Minisztériumhoz, a tor­naterem érdekében a Szere­­csejáték Alaphoz, a gyerme­kétkeztetés támogatásáért a „Józan Elet” Egészség- és Családvédő Szövetséghez pályáztak. Az ötödik pályá­zat a Vízügyi Alaphoz saj­nos nem sikerült. Az 1989 óta tartó vízműrekonstruk­ció befejezéseként 1 milliót szerettek volna pályázat ré­vén nyerni. Ez az összeg az automatikavezérlés korsze­rűsítését szolgálta volna. Most erre nem kerül sor. * Negatív szenzációja a fa­lunak, hogy most már náluk is vannak hajléktalanok. Két ember eladta házát - amit in­kább csak putrinak lehet hívni - s ahová költözni szándékoztak, oda nem en­gedték be őket. Most az er­dőben, parkokban töltik az éjszakát. Munkájuk nincs, várhatóan segélyért folya­modnak. Az önkormányzat problémájukon nem tud se­gíteni. * Következő testületi ülését június 3-án tartja az önkor­mányzat. Itt a cigánytelep sorsáról lesz szó először, majd az általános iskola munkájának értékelése kerül napirendre. Több intézmény élén lesz változás. A könyv­tár vezetői posztjára június 15-ig lehet pályázni. Az is­kola igazgatójának is lejárt a kinevezési ideje, szintén meghirdették az állást. * Elkészült az iskola­­konyha. Most a berendezési tárgyak felújítása van soron. Szeptembertől 250 sze­mélyre főznek itt. A falu ve­zetése egy vállalkozónak bérbe adta a konyhát, így az önkormányzat bérleti díjat kap. * A falu pénztárcája igen lapos. A sok kiadás miatt számláján alig-alig van pénz. Bérleti díjakból, pá­lyázatokból, kicsi pénzük kamataiból remélnek némi bevételt. Helyi adókat Jász­telken nem vezettek be és ezután sem tervezik. Ezt a mondatot megszámlál­hatatlanul sokszor el kell mon­daniuk azoknak a pedagógu­soknak, szakoktatóknak, akik Szolnokon, a megyei önkor­mányzat Szakképző Iskola és Gyermekotthon elnevezésű in­tézményében dolgoznak. A ha­todik éve létező intézmény ko­rábban a 633.sz. ipari szakmun­kásképző intézethez tartozott, most pedig a gyermekvárosban található. Mint Kiss Istvánná igaz­gató-helyettestől, az iskola ve­zetőjétől megtudtuk, a megye minden részéről érkeznek hoz­zájuk azok a diákok, akik a kö­zépiskolai oktatásba gyenge ta­nulmányi eredményük vagy szociális körülményeik miatt nem kerültek be - vagy pedig előzőleg eltérő tantervű általá­nos iskolába jártak. Jelenleg 240 tanulójuk van, közöttük 45 kollégista, illetve állami gondozott gyerekek. A szolnokiak és környékbeliek naponta bejárnak. Lehetőség van arra, hogy a szociálisan rá­szorultaknak a két éves képzés idejére intézeti elhelyezetti stá­tuszt biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy a gyerek hétközben - mi­vel otthoni körülményei nem kielégítőek, - a gyermekváros­ban lakik, és csak hét végén megy haza. Az idén először végeznek a szakiskolában azok a tanulók, akik a háziasszony-képzésben vettek részt. Akik erre, illetve a segédápoló-képzésre jelentkez­tek, szakmai gyakorlatra a szo­ciális otthonba járnak. A lakato­sok a Mezőgépnél végzik a szakmai gyakorlatot. Eddig a cég a végzettek közül évente egy-két diákot fölvett dolgozni. A Bőrtex is fölvállal évente hat gépi tűző tanulót. Lehet még vá­lasztani az asztalos és a gépi varró munkás szakma között. Idén indult először a kézi szö­vés, és most végez az első évfo­lyam a kertész illetve a kisállat­tenyésztő képzésben részvevő diákok közül. A tanulás után persze nagy kérdés, hogy hogyan tovább, hol dolgozzanak, hol kapnak munkát az iskolából kikerülők? A bizonyítvány ugyanis, ame­lyet itt kapnak, nem egyenér­tékű azzal, amelyet a szakmun­kásképzőkben szereznek. A segédápolónak tanulók ál­talában a szociális otthonban helyezkednek el. A szakképző iskola is igyek­szik segíteni a maga eszközei­vel. Többször nyertek már pá­lyázaton (megyei foglalkozta­tási alapból, népjóléti miniszté­riumtól), és létrehoztak egy re­habilitációs célszervezetet, amely tulajdonképpen munka­hely az itt végzett tanulók szá­mára. Sokféle lehetőséget pró­bálnak felkutatni, hogy munkát tudjanak biztosítani számukra. /Most a Bőrtexnek dolgoznak be./ Tavaly - a Tisza klub segít­ségével - belekezdtek a biogaz­dálkodásba, amelyet dombá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom