Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
1993 . május 25., kedd 7 Jászsági Extra---Jászárokszállás Vállalkozó a varosért A város szélén, a tüzéptelepen délután is nagy a forgalom. Bordás Pál, a telep vezetője - mielőtt kérdéseimre válaszolhatna - még egy szállítóval megbeszéli a következő szállítást, közben telefonon jegyeztet egy másik ügyfelet, egy leendő vásárlótól felveszi a megrendelést. Csak ezután, egy szusszanásnyi szünetben beszélgethetünk.- Mióta önálló vállalkozó?- Három éve. Először szerződéses formában vállaltam a jászárokszállási Tüzép vezetését. Most már önállóan - a telep is a saját tulajdonom -, vállalkozóként dolgozom.-Nem gondolja, hogy nagy merészség most önálló vállalkozóként tüzéptelepet működtetni, amikor az emberek építési kedve - vagy inkább pénztárcája megcsappant?- Csak a lakosságra alapozottan nagy merészség, mert a lakossági vásárlás - építőanyagok, tüzelőanyagok - nem adnának elég nyereséget a telep fenntartásához. A fő profil a közületeknek nyújtott szolgáltatások. Ebben az évben előreláthatóan 30 százalék forgalomfelfutás várható.- Milyenek a beszerzési lehetőségek?- Nagyon sok helyről szállítok. Saját magam bonyolítom az exportot, külkereskedelmi jogom van. A faárut Szlovákiából, a vasáru nagy részét Oroszországból hozzuk. Mindig igyekszem a legkedvezőbb beszerzési forrást megtalálni, hogy a legolcsóbb árszintet tudjam elérni.- A konkurenciának örülnek a vásárlók. Megkereshetik a legolcsóbb eladót.- Igen. Az nem is baj, ha van konkurencia. Rákényszeríti a vállalkozót, hogy felkutassa a legjobb piacot, a legolcsóbb beszerzési forrást, de a „fekete konkurencia” nem jó senkinek. Ők nem fizetnek adót, így kevesebb jut a város kasszájába.- Hány dolgozója van?- A beszerzés az én dolgom, az áruszállításba, árusításba stb. 12 dolgozó segít be.- Távlati tervei?- Egy fűrészüzem beindítását tervezem. Ez már nem olyan távlati terv. 1-2 héten belül kész a telepítés. Itt tervezzük a bérfűrészelésen kívül a saját beszerzésű rönkfák feldolgozását, így a fűrészáru is kedvezőbb áron lesz értékesíthető.- Ön nemcsak a tüzép üzemeltetésével segíti a várost. Első számú szponzora volt a gördeszkapálya megépítésének és úgy tudom, továbbra is támogatja az e sportot kedvelő kis csoportot. Miért?- Üzleti érdek, reklám nincs a dologban. Egy páran megkerestek, próbáljak segíteni, hogy legyen a városban gördeszkapálya. Tetszett az ötlet, biztonságosabbnak láttam egy erre a célra épített pályán való gyakorlást, mint a város különböző forgalmas pontjain a gördeszkázást. Nem sok ilyen pálya van az országban - a gyerekek szerint ez a legjobb. Országos versenyt is rendeztek 1993 tavaszán itt, valószínű, hogy egy nemzetközi verseny helyszíne lesz az árokszállási „félcső”. Úgy gondolom a gyerekek megérdemlik, hogy a lehetőségeimhez mérten továbbra is támogassam sportolási, szórakozási kezdeményezéseiket..- Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok a vállalkozáshoz. Pádár Antalné A jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium 1993-ban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az iskolát a 60-as évek demográfiai hulláma, az oktatáspolitika terve - mely szerint a középiskolákat általánossá kell tenni -, valamint a település lakosainak igénye hívta életre. Ebben az időben több általános iskolában indítottak gimnáziumi osztályokat, így Jászladányon, Öcsödön, Jászjákóhalmán, Űjszászon, Jászalsószentgyörgyön, Kunmadarason. Miután az oktatáspolitikát irányító szervek belátták, hogy lehetetlen és fölösleges erőltetni a mindenki számára elérhetetlen érettségit, valamint a demográfiai hullám is lecsillapodott, az ideiglenesen - általános iskolákban - alakult gimnáziumok sorra elsorvadtak. Nem így történt ez a jászárokszállási gimnázium esetében. Az iskola 1963-ban kezdte meg működését Gimnázium Jászárokszállás néven az akkor még szintén ott lévő általános iskolával, közös igazgatóság alatt. Az 1964/65-ös tanév hozta meg a teljes önállóságot. Ekkor sok problémával kellett megküzdeni a lelkes „kis gárdának”. Meg kell említeni a négy alapító tagot, kiknek alapozó munkája nélkül talán nem írhatnék a 30 éves gimnáziumról. Az alapító tagok közül Győző Gyula volt az iskola első igazgatója. Munkáját segítette az addig a jászapáti gimnáziumban tanító Lázár Kálmán és Tősér Béla. A negyedik alapító tag, Csepelényi Lajos Nagymágocsról jött. Minden kezdet nehéz. így volt ez az árokszállási gimnáziumban is. Nemcsak az iskola állapota és felszereltsége okozott problémákat. Meg kellett küzdeni az előítéletekkel is. Az első években nem bíztak a szülők a gimnáziumban. Inkább „nagymúltú” középiskolákba íratták gyerekeiket. Jászárokszállás három ilyen gimnázium - Jászberény, Gyöngyös, Jászapáti - között helyezkedik el. Be kellett bizonyítani, hogy képes olyan oktató munkára, mely jellemzi az előző hármat is. Az első érettségi és felvételi eredmények bebizonyították. A magas felvételi számok már elhitették a szülőkkel, hogy a helyi gimnázium is képes gyermeküket megfelelően felkészíteni a felsőfokú továbbtanulásra. Az oktató munka mellett nagy hangsúlyt kapott a felszereltség javítása. Az első években történt meg az iskola bővítése, valamint ekkor alakították ki a szinte minden igényt kielégítő sportudvart. A kor szelleme megkívánta, hogy az iskola kilépjen addigi névtelenségéből. 1973-ban Solymosi Ignác nevét vette fel a gimnázium. Az addigi sikeres időszakot megtörték a sűrű igazgatóváltások. Ekkor nagy hangsúlyt kapott az iskola életében a mozgalmi munka, míg a tanulmányi munka színvonala csökkent. Ez az időszak egy stagnáló állapot volt az iskola életében. Nem voltak nagy változások és eredmények az oktató munkában. Mindez megmutatkozott a felvételi arányokban is. Ezen az állapoton változtatott a mai iskolai vezetés. A Deák Ferenc Gimnáziumban - 1990-től ez az iskola új neve - újra nagy hangsúlyt kap az oktató-nevelő munka. Fáradságos munkával próbálja a tanári kar emelni, javítani a gimnáziumban folyó oktatás színvonalát. Magas szintű képzést szeretne biztosítani tanulóinak, de ehhez olyan diákokra van szükség, akik képesek az intenzív tanulásra. Ezért vezették be a felvételi rendszert. A ’90-es években egy új számynyal bővült az iskola épülete. E szárnyban foglal helyet az esztétikus környezetben lévő ebédlő, valamint a számítástechnikai tanterem. Az iskola szakmai képzést is vállal. A számítástechnikát fakultációként felvehetik az iskola tanulói. Heti háromórás fakultáció során a negyedik év végén - sikeres vizsga esetén - középfokú bizonyítványt kapnak. Az 1992-ben beindított 6 osztályos képzés szintén emeli, emelni fogja az iskola színvonalát. A jászárokszállási gimnázium bebizonyította életképességét. A hozzá hasonló módon létrejött iskolák pár éven belül megszűntek, míg ez a nagy múltú iskolák „árnyékában” is képes volt fennmaradni. Mint kis iskola, családias légkört tudott kialakítani, melyben a közvetlenebb kapcsolat révén magas színvonalú munkát tudtak végezni a pedagógusok, s így a diákok is. Jászárokszállás 1991-től város. Egy városnak pedig szüksége van középiskolára, ami nemcsak a szellemi élet magját biztosítja, hanem a felé támasztott igényeket is kielégíti. Ennek tesz eleget az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő gimnázium. Pádár Judit Az első tanév végén tartanak a hatosztályos gimnázium tanulói Vissza a kerékpárhoz Önkéntes tűzoltó kitüntetése Jó három-négy emberöltő óta a kerékpár, vagy ahogy néha megfeledkezve magunkról nevezzük, a bicikli az utcakép állandó tartozéka. Gyermekkorunk nagy álma volt a bringa, a vázas, nagy, férfi Csepel, a kisebb, elegáns Tihany és más márkák. A túrakerékpár a kirándulások kellékeként sporteszköz lett háztartásainkban. Jöttek az olcsó, ámbár silány minőségű, szovjet gyártmányú kétkerekűek, furcsa műszaki megoldásaikkal állandó veszélyforrást képezve tömegközlekedésünkben. A hatvanas évektől a népautók megjelenésével az utcakép változatosabb lett. A fridzsiderszocializmus látványos életszínvonal-növekedésének kétütemű szimbólumai a családi kirándulásokon kiszorították a biciklit. Elkezdtek elkényelmeskedni a tizenéves ifjak, már autócsodákról álmodoztak. Sokan autóra kezdtek gyűjteni, a gépkocsi státusszimbólummá vált. Ha egy Trabant nem is, egy új Skoda már mindenképpen a szolid jólét csalhatatlan jele volt. Aztán szögletesek, majd kizárólagosan négyüteműek lettek a tehetősebbek járművei. Az igazi jólétet az a család tudta bemutatni, amelyik friss jogosítvánnyal és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, sarjainak az ünnepi családi autó mellett saját tanulókocsit biztosított. Az atyák annyi évi sikeres építőmunka után büszkén nézhették motorizált csemetéiket. Kerékpározó embereket is nagyon ritkán mutatott be a tévé. Egy alkalommal a rodéziai telepesek vezére, Jan Smith ült látványosan nyeregbe. Ő volt a rossz példa. A haladásnak ez a konok ellensége ugyanis sem Lada kiutalással, sem pedig üzemanyaggal nem rendelkezett. Kerékpárút hazánkban talán ezért is épült olyan kevés, mert a bringa, így politikai szempontból is, kompromittálódott. Sok év és üzemanyagáremelés elmúlt már. Mostanság a nyugatinak mondott autó birtoklása jelent presztízst. Néhány régebbi tény vált kérdésessé, például az égtájak. Hogyan lehet nyugatinak nevezni egy távol-keleti országban gyártott gépkocsit. Megváltozott az égtájakat jelentő kifejezések értelme: a kelet negatív, a nyugat pozitív kicsengést nyert. Megváltozott a kerékpárok ára. Hol vannak már az üzletekből a nagyvázas férfi Csepelek! Finomművű, szépen nikkelezett kemping már tíz-tizenötezer forintért. egy verseny- vagy sportbringa 25-60 ezer közti áron hozzáférhető. Az ifjak és gyermekek álma újra a kerékpár, amelyik 16-25 sebességes. Mostanság már csak a beosztóan élő szülők kecsegtetik érettségi előtt álló gyermekeiket használt Trabanttal vagy kis Polskival. A piacgazdaság kialakításával elérkeztünk a biciklitől a bicikliig. Igen ám, de milyen géptől indultunk, és a mostaniak vagy összecsukhatóak vagy se-Horváth György őrnagy, városi rendőrkapitány kerékpárral bességváltósak. A kerékpározás egészséges és környezetkímélő közlekedési forma. Az igazán elhanyagolható hiányosság, hogy kiépített kerékpárútjaink hossza még mindig kétszámjegyű. Még így is minden a kerékpár mellett szól. Kidolgoztak egy olyan pedálozási módot is, amihez nem kell sem üzemanyag, de még út sem, ez a szobakerékpár. A szobakerékpár nem okoz balesetet, nem kell ragasztani a gumit. Az ára megközelíti az igaziét és nem lehet vele eltévedni. így jutottunk el annyi küzdelemmel, kerékpárral a kerékpárig. -WHa önkéntes tűzoltókról, tűzoltóversenyekről esik szó Jászárokszálláson, önkéntelenül Faragó Tibor tűzoltóparancsnok jut eszünkbe. Az 1891-ben alakult Jászárokszállás Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapítóparancsnoka nagyapja, Faragó Sándor volt. Családi tradíció késztette, hogy évtizedeken keresztül megküzdjön a pusztító tüzekkel, irányítsa a gátak védelmét árvizes időszakokban. Hosszú pályafutása során vezetésével sokszáz tűzesetet lokalizáltak. Melyik oltásra emlékszik vissza, mint legnehezebb esetre?- Két éve a Fáskert melletti tarlótűz, a viharos szél hatására, szalmatűzzé alakult. A tűz gyors terjedése nehéz feladat elé állította az egységet, mert lángrakapott néhány összehúzott szalmakazal. Végül sikerült felül kerekednünk.- Az árokszállási Tűzoltó Egyesület az ország egyik legsikeresebb versenycsapatát mondhatja magáénak. Melyik eredményre a legbüszkébb?- Több országos helyezést értünk el, így jogosultak lettünk nemzetközi versenyeken történő részvételre. A hazai tűzoltók sajnos harminc éven keresztül nem vehettek részt nyugat-európai versenyeken. Elsőként mi utazhattunk Ausztriába. Itt két alkalommal versenyeztünk és a nemzetközi mezőnyben első helyezést értünk el. Boldogan emlékszem vissza a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség Jugoszláviában rendezett versenyére, ahol Magyarországot képviselve ezüstérmet szereztünk. A versenycsapat tagjaival együtt a Tűzbiztonsági érem bronz, ezüst, arany fokozatát kaptuk nemzetközi szereplésünk elismeréseként. Faragó Tibor parancsnok szerényen hallgat arról, hogy tulajdonosa a Társadalmi Munkáért emlékplakettnek, melyet a belügyminiszter adományozott. Valamennyi szolgálati érmet megkapta. Hét év hivatásos tűzoltó szolgálat után, 38 év óta tevékenykedik önkéntes tűzoltóként. A városavató ünnepség 1991-ben a centenáriumi ünnepség keretében zajlott le. Az egyesület elsőként kapta a város által alapított Pro Űrbe kitüntetést.- Ha most minden kívánsága teljesülne, mit kérne az önkéntes tűzoltók és a város számára?- Még hosszú ideig hasonló szellemben tevékenykedjen az egyesület, amely városunk tűzbiztonságát és városunk hírnevét emeli. Legyen általános városunk többi egyesületében és közösségében az önkéntes tűzoltóknál kialakult bajtársiasság és önzetlen tenniakarás. Faragó Tibor több évtizedes, eredményes tűzoltóparancsnoki tevékenységéért a Szent Flórián emlékérem kitüntetésben részesült. Lapunk olvasói nevében gratulálunk a tűzoltóparancsnoknak, és az eddigiekhez hasonló sikereket kívánunk.-WVárosunk harmadik ír díszpolgára Jászárokszállás történetében harmadik alkalommal került sor a díszpolgári cím adományozására. Elsőként 1857-ben Lévay Sándor, egri egyházmegyei kanonok, nagyprépostot, majd 1882-ben Herdalicska Arnold testőrszázadost jutalmazták ezzel a címmel. 110 éves szünet után idén, 1993, május 1-én dr. Kóczián János orvosnak adományozta a városi önkormányzat ezt a megtisztelő címet életműve méltó elismeréseként. dr Kóczián János „Jászárokszállás Városért” kitüntető címet adományozta az Isteni Megváltóról nevezett nővérek Jászárokszálláson működő tagjai részére. A nyelv- és a zeneoktatás területén kifejtett több évtizedes eredményes tevékenységük elismeréseként vehették át a kitüntetést. Hírek «a *Május 17-én 18 órai kezdettel Donáthné Bozóki Éva tartott előadást a Népfőiskola hallgatói részére. Dr. Donáth Ferenc pályafutásával kapcsolatosan több, eddig ismeretlen adatot közölt. Városunk híres szülöttének özvegye többek között a Nagy Imre per során készült fényképeket és egy eddig ismeretlen férjének szóló, Nagy Imre által sajátkezűig írt levelet mutatott be. * Az 1992/93-as Népfőiskolái tanév évzáró ünnepélyét május 29-én, szombaton 17 órakor tartják a művelődési házban. * A jászárokszállási Háziipari Szövetkezet május 17-én közgyűlést tartott, ahol Bodó Sándomét választották a szövetkezet elnökének. * Az árokszállásiak Baráti Köre 1993. május 22-én tartotta féléves közgyűlését a gimnázium épületében. A közel 200 árokszállási gyökerekkel rendelkező vendég és az ABK helyi tagsága a közgyűlés után ünnepi ebéden vett részt. * Az Országos Gyermekvédelmi Liga jászárokszállási szervezete május 4-5-én gyermekrajz-kiállítást rendezett, az ünnepi megnyitót május 4-én 10 órakor Telek Béla, a jászberényi Tanítóképző Főiskola művésztanára tartotta. Harmincéves gimnázium
