Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

1993. május 4., kedd Hazai tükör 3 Nyitott napok a General Motorsnál Sikeres Corsa-premier volt Opeleknél Dr. Pungor Ernő miniszter Szentgotthárdon kipróbálja az új Opel Corsát (Fotó: I. Cs.) Keddi jegyzet A lét peremén Laci (nevezzük így az illetőt, de nyugodtan adhatunk neki más nevet is) mostanára kialakított magának egy életformát. Olyat, amely egyre több indulatot vált ki azokból az emberek­ből. akik még ott tartanak, hogy becsületes munkával akarják megteremteni életük alapjait. Laci - vegetál. 6 persze nem érzi vegetálásnak, nem is tudja, mit jelent ez a szó, ő csak úgy „elvan”. Nem dolgozik. Igaz, nem is szeret. Mert ha lenne valamiféle kedve hozzá, akkor először is bevetné szépen a kertjét, hogy legalább az hozzon a konyhára valamit. De neki erre gondja sincs. Ott a munkanélküli járadék. Jogosan immár, hiszen, ha dolgozni akarna, akkor se nagyon kapna munkát. De ő nem is akar. Minek? Az élet neki így is megfelel. Mert kapja a járadékot. Plusz a családi pótlékot a gyerekek után. (Van belőlük négy. Másutt öt vagy még több is.) Ha a munkanélküli járadékból „kifutna” , jön a jövedelempótló segély. Kevés, de ha összeteszik a családi pótlékkal, akkor már valami. Ehhez lehet még kunyerálni az önkormányzattól időnként valamiféle segélyt, hiszen mindenki látja, hogy milyen kevésből élnek! Laci nem is keres munkát. Minek? Ennyi pénzből is elvannak valahogy. Ha végképp nem elég, ki lehet egészíteni. Egy kis sefteléssel, feketézéssel, csalással. Végül is .. . másoktól - akik igencsak megdolgoznak a megélhetésükért - mindig el lehet emelni valamit. A baj csak az, hogy Laci, „Lacik” nagyon sok(an) van(nak) ebben az országban. Egyre többen. Akik erre az életmódra ren­dezkedtek be. Akik ösztönözve sincsenek arra, hogy valami mást is megpróbáljanak, mert így, a lét peremén is eltengetik valahogy az életüket. És a gyerekeik életét. Akiknek nem is olyan nagyon sürgős, hogy munkát találjanak, hogy le is tegye­nek valamit az asztalra, annak fejében, hogy elvesznek onnan. Laci aztán - ha majd nem bírja már fizetni a házának a rezsi­jét - kiköltözik a falu szélére, valami kis putriba. Ahol nincs vil­lany. Ahol nincs gáz. Ahová nem kell tüzelőt venni télire, mert az erdőből lehet fát lopni. Lacinak aztán a gyerekei nem járnak majd iskolába, mert az is sokba kerül . . . különben is: minek járjanak? Minek tanuljanak bármit is, amikor így elélhetnek majd, mint Laci? At kellene egyszer már gondolni, hogy hova vezet Laci (a Lacik) élete. Hogy mi lesz ebből az országból, ahol egyre töb­ben vonulnak vissza (kényszerülnek) ebbe a vegetálásba. Ne higgyük, hogy ezeknek a tömegeknek a lét peremén lebegő élete nem hagy nyomot az országon, nem hat a közbiztonságra, nem látszik meg az utcáink ápolatlanságán, és az ország kultu­ráltságán. Csodálkozom is, hogy szakembereink miért Nyugatra járnak tanulmányutakra. Hiszen mit vettünk át, mit veszünk át Nyugat­tól módszerekben, életmódban, kulturáltságban? Talán jobb volna, ha a tanulmányutak során egy kicsit a Balkánon is szét­néznének . . üv sA Paulina Éva Kiviteli minőségtanúsítás Pénteken a GM szentgott­hárdi gyárában vette kezdetét az Opel-hétvége. A sajtótájékozta­tón a gyár vezetői áttekintést ad­tak az Opel hazai pályafutásá­ról, s bemutatták a legújabb tí­pusokat. Ernst A. Hoffmann, a GM Hungary vezérigazgatója bejelentette, hogy Szentgott­hárdon megkezdődött az új 1,6 literes, 16 szelepes 109 lóerős Vasárnap nyílt meg a buda­pesti Stefánia Galériában a szolnoki származású, abonyi Abonyi Magyar Imre vízfestő kiállítása. A kiállítást a Magyar Honvédség Művelődési Háza és a Szolnoki Gaféííá Baráti koré Kulturális Egyesület szérvezte. A kiállítást - mely május 14-ig naponta 13-19 óráig látható - dr. M. Kiss Pál művészettörté­nész, a festő volt professzora nyitotta meg. Az abonyi lakos Magyar Imre a szolnoki Bútorgyár tech­nológiai csoportvezetője, de munkája mellett termékeny festő. Hosszú kilométereket ke­rékpározik, addig rója a határt, motor sorozatgyártása, melyet kizárólag itt állítanak majd elő, s az új Corsa legsportosabb, GSi modelljébe szerelik be Spanyolországban. A GM veze­tői köszönetét mondtak az ese­ményen személyesen megje­lenő dr. Pungor Émő miniszter­nek, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének a beruházás támogatásáért. míg fel nem fedez egy idilli ké­pet, egy romos vagy tiszta ta­nyát. Nagy értéke képeinek, hogy a már lebontott épületek, kúriák, csárdák, a múlt emlékei az ő alkotásain tovább élnek, s így a jövő emlékei wára^hak. Büszke felfedezőire, akije el­indították őt a képzőművészeti pályán. A Gyulai Iskolában Polgár Lajos rajztanár nyitotta fel szemét a szépre, Horváth Jó­zsef, az alföldi tájak szerelmese szerettette meg vele a természe­tet, tőle tanulhatta a festés csín­­ját-bínját. Finta György iskola­­igazgató a budapesti Képző­­művészeti Gimnázium felé egyengette útját, ahová fel is A „nyitótáncot” követően szombaton és vasárnap az Opel-márkakereskedők - me­gyénkben is - nyitott kapukkal várták az érdeklődőket, akik megismerkedhettek a legsikere­sebb hazai autómárka új típusa­ival, a Corsával, a 4 ajtós Astrá­­val, a két terepjáró családdal, a Fronterával és a Monte­­rey-jel. L. Z. vették. Sokáig nem volt inspirá­ciója a festés iránt, de az abonyi Heiling György művésztanár szakkörében folyamatos alko­tásra sarkallta Magyar Imrét, igazán betegsége idején ízlelte meig az alkotás prömétl Abonyi Magyar Imre két al­kalommal mutatkozott be fest­ményeivel Szolnokon, Abony­­ban, jelenleg Budapesten. Leg­közelebb a ceglédieknek viszi el az abonyi tanyák üzenetét, de abonyi alkotótársaival várha­tóan Fegyvemeken is bemutat­kozik az év folyamán. Képei egyénileg a két megyehatáron túl eljutottak Amerikától Nagy­bányáig. B. Zs. Hiány az exportban A magyar agrárexportban mintegy 300 milló dollár az ex­portkiesés az első negyedévben a múlt év hasonló időszakához képest - tájékoztatta az MTI-t Vajda László, a szaktárca ille­tékes főosztályvezetője. A szakember elmondta: az FM már a múlt évben számolt azzal, hogy az idén visszaesik az agrárkivitel. A múlt évi aszály miatt csökkent a gabona­­termés, s ez már a bevételkiesés felét jelentette. Mivel csökkent az állatállomány nem volt ele­gendő árualap a húskivitelhez. Az aszály lényegében a nö­vényolajexportot is akadá­lyozta. A baromfiexport főként az állatállomány csökkenése és a magas takarmányárak miatt mérséklődött. Az év hátralévő részében még van esélye annak, hogy mérséklődjön a jelenlegi exportárbevétel-kiesés. Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium több intézkedést is tervez. (MTI) Képes történelem Újabb dokumentumokkal gyarapította az ország törté­nelmi közelmúltját feltáró kiad­ványainak sorát a Pécsi Értel­miségi Egyesület. Megjelent „Magyarország képes története 1938-1992” című kötet, mely a szöveget kiegészítő százötven korabeli dokumentumfotóval szemlélteti a magyar történelem utóbbi több mint fél évszázados szakaszának eseményeit. A könyv a rendszerváltás legfon­tosabb eseményeinek képeivel zárul. A pécsi egyesület nemcsak írott és képes, hanem „hangos” kiadványt is megjeTenfetéjrt már századunk legutóbbi évtizedei­nek történelméről. Az országos sikert aratott „Hangdokumen­tumok a magyar történelemből 1932-1962” című négy és fél­órás kazettasorozaton korabeli rádió- és híradófelvételek köz­vetítik a három évtized törté­nelmi eseményeinek és fontos személyiségeinek eredeti hang­ját. (MTI) A magyar exportőröket is érinti az Orosz Föderációban jú­lius 1-jétől bevezetendő új mi­nőségtanúsítási rendszer. Az orosz hatóságok ettől az idő­ponttól megkövetelik, hogy az import áruk minősége megfelel­jen az orosz fogyasztóvédelmi törvényben és a vonatkozó szabványokban előírt élet- és egészségügyi, környezetvé­delmi és biztonságtechnikai elő­írásoknak. A megfelelőséget minőségi bizonylattal kell igazolni, amelynek hiányában az import árut nem vámolják el. Ameny­­nyiben a bizonylat utólagos be­szerzése sem jár sikerrel, az árut vissza kell szállítani. (MTI) Kitüntetett édesanyák Papíripari privatizáció Tisza menti táj a Duna partján Hitel vasúti beruházásra Három karcagi édesanyá­nak duplán öröm volt az idei anyák napja. Nemcsak népes családjuk köszöntötte őket, hanem a megyei hadkiegészítő parancsnokság is vendégül látta őket a több katonaviselt fiú felneveléséért. Öt fiú, egy lány Farkas Ferencné 80 éves, öt fia és egy lánya van. Tizenkét éve halt meg a férje. Pista fiával lakik abban a házban, amit még férjével vásároltak, amikor ha­zaköltöztek a tanyáról. Örege­sen telnek napjai. A 13 unoka és 4 dédunoka sűrűn meglátogatja. Nincsenek már tervei, nehezen tud menni, hallássérült. A szomszédok át-átjámak hozzá napközben. A tanyán lovak, te­henek, birkák is voltak, most néhány tyúkja van csak. Már nem kínlódik ilyenekkel, nem bírja. A gyerekek visszaigényel­ték a földet, közösen szeretnék művelni, ő már nem tud nekik segíteni, de reméli boldogulni fognak vele a fiúk, s megterme­lik a szükséges termést. Margit néni meg-megfőz, ellátja magát, s fiát is. Szeretné még megélni a dédik felnövését is, ha lehetne. Unokák serege Ozv. Tálas Jánosáé 84 éves lesz. Tizenkét családja volt, de öt fiatalon meghalt. Tanyán lak­tak, nem volt saját földjük. Egy évre szerződtek egy helyre, s évről-évre vándoroltak. Erzsé­bet, István, Eszter, Sándor, Imre, László, Lajos 18 unokával és 22 dédunokával örvendez­tette meg. Most István fiánál la­kik. Régen ló, tehén, disznó és sok aprólábas volt a ház körül, mert a nagycsaládnak kellett, most tyúkjai vannak csak. A szomszédok átjárnak hozzá napközben, de ő már nem megy kapun kívülre, csak ritkán, mert nagyon fáj a lába. Az ura hét éve meghalt, nem gondolta, hogy ennyivel túléli. Ha csak teheti, kint van az udvaron, tesz-vesz a ház körül. Nem unatkozik, mert a nászasszonya is itt lakik velük, s az öt unoka is elszórakoztatja. Még soha nem volt kórházban, nem tűzött már ki sokat maga elé, szép kort élt már meg - mondta. Közel a százhoz Kulcsár Sándorné 95 éves, 27 éve özvegy. A napokban te­mette egyik fiát. A hét gyerme­kéből már három meghalt. Szörnyű, hogy ő még megvan, a gyerekek pedig már halottak - mondta szomorúan. Juliska néni még tavaly saját maga vetemé­­nyezett, az idén már a fiával csináltatta meg, ő csak a vete­ményeskertet gondozza. Nagy segítség volt a kis nyugdíja mel­lett, amit az ura után kap, a ház­táji, nem szorult senkire a gye­rekei közül. Csak addig sze­retne élni, amíg maga körül el tud látni, orvoshoz nem megy, csak ha muszáj. D. E. Várhatóan május második fe­lében új lendületet vesz a papí­ripari vállalatok privatizációja. A Papíripari Vállalat vagyonke­zelőhöz tartozó 21 cégből azok­nál, ahol van még állami tulaj­donhányad, megkezdik az érté­kesítés előkészítését, a tende­­reztetést. A papíripari cégeket ugyanis teljes egészében magánkézbe szándékozik adni az Állami Vagyonügynökség. A tervek Vállalkozás-kultúra-turizmus témakörben egy évvel koráb­ban, Szolnokon gyűltek össze jeles hazai és nemzetközi turisz­tikai szakemberek a Vállalkozó Társadalom Kultúrájáért Ala­pítvány és a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Szolgálat invitá­lására. Már akkor elhangzott, hogy e körben újra találkoznunk kellene. Jó hírünk úgy tűnik Budapestig is eljuthatott, mert most a főváros szervezte meg a folytatást, mégpedig nagyon sa­játos módon... A Szilágyi Erzsébet Gimná­zium 4 lelkes - környezetvéde­lem és turizmus fakultációs - diákja vette kézbe a szervezést; s végül mintaszerűen „levezé­nyelték” a 2 napos szakmai konferenciát. Mivel a pályázati összeg csak korlátozott (70 fő) megjelenésre adott módot, s a résztvevők zömét is a sikeresen szerint elsőként a Papíripari Gépgyár Rt. és a Duna-Vitex Kft. kerül tenderre. A Papíripari Gépgyár jelenleg 100 százalé­kos állami tulajdonban van, mi­vel áprilisig a PV leányvállalata volt, a Duna-Vitex pedig 51 százalékban a német VSM Ag. tulajdonában van. Júniusig sort kerítenek a többi volt leányvállalat és az egyéb állami tulajdonrészek meghirdetésére is. (MTI) pályázó diákok és osztálytársaik alkották. Több kitűnő előadás hangzott el, s néhány területen pl.: az Expo készülődésben sok új és konkrét információt kap­tunk. S végezetül, mert a kör­nyezetvédelem, mint a korszerű minőségi turizmus nélkülözhe­tetlen szemléleti kelléke a kon­ferencián végig különös, mond­hatni szokatlan, de meggyőzően hiteles hangsúlyt kapott. A 14, egyenként 30-30 per­ces referátumnak az átfogó, ez­redfordulóig prognosztizálható világturizmustól kezdve a Ma­gyar Villamos Művek Rt. kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos praktikus szolgáltatásainak be­mutatásáig, lényegében 3 met­szetben (dimenzióban) közelí­tették a vendégforgalom téma­körét az idegenforgalmi okta­tásban, környezetvédelemben. A konferencia szellemiségét, A Ganz-Hunslet Vasúti Jár­műgyártó Rt. is megrendeléshez jut annak a hitelcsomagnak kö­szönhetően, amelyet a német kormány nyújt a magyar vasúti beruházásokra. A hitelekből 170 millió márkát lehet kor­szerű, nagy sebességű kocsik német-magyar kooperációban a közismerten interszektorális (sokféle nemzetgazdasági ága­zattal érintkező) idegenforga­lom (újabban és helyesebben szólva vendégforgalom) szá­mos részterületét érintő, nem ritkán eredeti, újszerű gondola­tiságát e helyen csak töredéke­sen tolmácsolhatom. Kezdjük talán a turisztikai oktatás megnövekedett jelentő­ségével. E vonatkozású megké­­settségünkre mi sem jellem­zőbb, hogy 1989-ig Magyaror­szágon nem volt középfokú idegenforgalmi szakképzés. Szombathelyen, egy Vendéglá­tóipari Szakközépiskolára ala­pozva indították be az elsőt, s mindmáig négy hasonló tan­tervű, ötéves iskola működik. Részletezés helyett talán sokat elárul az a tény, hogy évente 8-10-szeres túljelentkezést re­gisztrálnak. A középfokú szak­történő gyártására fordítani. A vasúti kocsikhoz az oszt­­rák-magyar-angol vegyes válla­lat G-H-2050 típusú, nagy se­bességre alkalmas forgóvázait használnák fel, amely a Mün­chenben elvégzett vizsgálatok szerint megfelel a nemzetközi minőségnek. (MTI) képzés másik formája az évvégi utáni 2 éves szakmai átképzés ugyanezen intézményekben. Gondolom, érettségi után sok fiatal számára lehetne vonzó ez a szakképzési forma, annál is inkább, mivel a végzettek 65 százaléka elhelyezkedett, közü­lük sokan külföldön. Mások a felsőfokú szakirányú továbbta­nulással próbálkoztak. Érdekes a 3., hasonló szintű szakképzési forma is (világbanki hitelből a 13 szakmacsoport egyikeként tanulható idegenforgalom vendéglátás). Ez Magyarorszá­gon 60 középiskolában - az el­nyert pályázat alapján - lehetsé­ges, szerencsével Szolnokon is.(Szolnokon ősztől engedélyt kapott a Kereskedelmi Vendég­látóipari Főiskola is, hogy ide­genforgalmi szakképzést foly­tathat.) (Folytatjuk) Dr. Horváth Attila Megkésettségünk a turisztikai oktatásban Expo előtt - egy rendhagyó turisztikai konferencia (1. rész)

Next

/
Oldalképek
Tartalom