Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

1993. május 20., csütörtök Hazai tükör 3 „A védelem ezzel ki is merült.. Német madárkutatók a megyében A Magyar Madártani Egyesü­let megyei szervezetének meg­hívására a Német Madártani Egyesület néhány tagja me­gyénkbe érkezett. Végigjárják az Alföld jellegzetes madárle­lőhelyeit, többek között eddig megtekintették a Tápió vidékét, Dévaványán a túzokrezervátu­mot és a Hortobágyi Nemzeti parkot is. A csoport vezetőjétől, Gerd Dahmstó\ érdeklődtünk tapasztalataikról.- Nagyon örülünk annak, hogy a fehér gólyákért tesznek valamit. Ezen a fészkek védel­mét értem. A védelem ezzel ki is merült, ugyanis életteret nem biztosítanak számukra. Kese­rűen tapasztaltuk, hogy voltak olyan területek is, amelyekről a természetes vizet elvezetik, ez­zel szüntetik meg a gólyák táp­lálékszerzési forrását, ugyanak­kor a területet nem is hasznosít­ják. Láttunk különleges sasfajtá­kat. Nagyon ritka sólyomfajtá­kat és egy nagyon ritka madár­fajt is felfedeztünk: a pásztor­­madarat.- A természetvédelem terüle­tén milyen tennivalók szüksége­sek nálunk?- Mi úgy látjuk, nagyon so­kat kell még tenniük. Láttunk mélyrepülésben szálló helikop­tereket olyan terület felett, ami potenciális természetvédelmi terület és túzokélőhely. Ezt ná­lunk nem engedik meg, hiszen ezek érzékeny madarak, és ilyen jellegű zavarásuk miatt a költőhelyüket elhagyják. Pedig így is fenyegeti őket a kihalás veszélye. Meglepődtünk egy olyan táblán, mely hirdette a mérgezett területet, ugyanakkor egy ritka, védett madárfaj - a szalakóták itt táplálkoztak.- Milyen segítséget tudnak számunkra nyújtani?- Az is egyféle segítség, hogy kontaktust tartunk egy­mással. Ez teljesen mindegy, hogy hivatalos vagy sem.- Talán jobb is a hivatalos formát elkerülni, így eredmé­nyesebb - mondja Urbán Sán­dor megyei titkár.- Az is nagy segítség, ha Ma­gyarországra megérkezik egy külföldi csoport, és a nyilvános­ság előtt szóvá lehet tenni a problémákat - folytatja Gerd Dahms. - A negatívumok egy részét egy tollvonással meg le­hetne szüntetni. Zárásként mondhatom, hogy az itt eltöltött napok számunkra felejthetetlenek lesznek.- ez -Szociális munkás Angliából A gyermekek elleni erőszakról fog értekezni A szolnoki Nevelési Ta­nácsadó Gyermekvédelmi Csoportjánál dolgozik Jan Beagley szociális munkás, a walsalli (Anglia) Szociális Szolgálat osztályvezetője. Ko­rábban az Angliai Szociális Munkások Egyesületének volt az elnöke. Tapasztalatgyűjtés céljából szolnoki iskolákat keres fel. Az Újvárosi Általános Iskola és Speciális Szakiskolában - ahol tájékoztatót tartott a nevelőtes­tület részére - kértük fel az alábbi beszélgetésre.- Hogyan foglalná össze szolnoki munkájának lényegét?- A Know-how Alapítvány ösztöndíjasaként dolgozom az Önök városában. Azért jöttem, hogy a szociális, népjóléti prob­lémákkal, a speciális magyar gondokkal ismerkedjem, segít­sem az itt folyó munkát. Az ala­pítvány eredetileg bankigazga­tók számára készült, ez az első alkalom, hogy személyemben szociális munkás részére is le­hetőséget ad külföldi kitekin­tésre. Azt tapasztalom, hogy a magyar kollégák szívesen rá­hangolódnak a segítség elfoga­dására.- Angliában foglalkoztatnak az iskolák szociális munkáso­kat?- Igen. A helyi önkormány­„Az Önök iskoláiban a német szisztéma figyelhető meg” - mondja Jan Beagley szociális munkás zat biztosítja a státuszukat, a ta­nulók létszámától függően. Olyan gyerekek problémáit ka­rolják fel, akik egészségügyi vagy szociális helyzetükből adódóan hátrányos helyzetben vannak. A szociális dolgozó a tanárokkal és a szülőkkel is tartja a kapcsolatot.- Nálunk most a társadalmi változásból és oktatási rendsze­rünk átalakulásából eredően is legkiszolgáltatottabbak a gye­rekek. Sok a gond, drága a tan­könyv. Milyen különbözősége­ket tapasztal a két ország kö­zött?- A tankönyv csak elmélet­ben ingyenes nálunk. A gyakor­latban a szülők szerzik meg a rávaló pénzt, és ezt adják át az iskoláknak tankönyvvásárlásra. A szegényebb, hátrányos hely­zetű gyerekek az iskolai könyv­tárakban juthatnak hozzá. Amit tapasztalok, hogy mi nagyobb hangsúlyt helyezünk a tanulók individuumként - egyéniség­ként - való kezelésére. Áz Önök iskoláiban inkább a német szisz­téma figyelhető meg, az osztá­lyokban folyó csoportmunka is struktúráltabb szerkezetű.- Egyéb, eddigi tapasztala­tai?- Általános gyakorlat Ma­gyarországon az intézeti neve­lés. Úgy vélem, hogy ez nem a legszerencsésebb forma, mert ezek a gyerekek nehezebben épülnek be később a társada­lomba. A gyermekek ellen elkövetett erőszakról fogok előadást tar­tani az ifjúságvédelmi felelősök részére. Azt tapasztalom, hogy Magyarországon az ilyen jel­legű erőszakot egyrészt nyugati jelenségként tüntetik fel, más­részt megpróbálják elrejteni, mintha nen létezne, ami pedig nagyon is jelen van a társada­lomban fizikális, emocionális és szexuális erőszakként. Fotó: Illyés Csaba Simon Cs. József Júliustól: Szabad kórházválasztás A német madárkutatók és magyar vendéglátóik egy csoportban Beszélgetés a Népjóléti Minisztérium szóvivőjével Nincs is olyan messze Bútorok Zalából Új készülék autótolvajok felderítésére A számítástechnikát veszi igénybe az autólopások vissza­szorítására a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A Sión elnevezésű magyar-angol kft.-tői átvette azokat a most ki­fejlesztett készülékeket, ame­lyek memóriájába a körözési listán szereplő - jelenleg negy­venezer - gépkocsi adatait táp­lálták be, s naponta felfrissítik az információt. Ezekben a na­pokban hatvan ilyen készülék­kel járják a rendőrök a Budapest környéki utakat, s menet köz­ben bármelyik gépkocsirend­számot azonnal ellenőrizhetik. Ha a készülék jelez, megvan a keresett autó. Az elmúlt két hétben negyven elkötött autó tolvaját sikerült így lefülelni. Tekintve, hogy évente Magyar­­országon 16-17 ezer autót lop­nak el, s a nyugat-keleti irányú „fekete” autóforgalom nagy ré­sze is rajtunk keresztül zajlik, a készülékeknek nagy jövője van. A gyártó cég már dolgozik a rendszer továbbfejlesztésén. Az újabb műszer a forgalmas utak mentén fényképezi majd vala­mennyi előtte áthaladó autó rendszámát, s ha lopott kocsit regisztrál azonnal riadóztatja a rendőrséget. (MTI) Veszteglő hajók Az ENSZ-embargó megszi­gorítása óta a Mahart több von­tatóhajója vesztegel a romániai kikötőkben - nyilatkozta Móser Ferenc, a Mahart Folyamhajó­zási Főosztályának helyettes vezetője az MTI-nek. Valamennyi hajó még az em­bargó szigorítása, azaz május 5-e előtt rakodott be, és akkor rendelkeztek az indulásuk ide­jén megkövetelt ENSZ-engedé­­lyekkel. A május 5-e után meg­­követeltekkel azonban termé­szetesen nem rendelkezhetnek. Tiszafüreden a Sport Club épülete az elmúlt időkben na­gyon sok változáson ment át. Először a biliárddal együtt el­tűntek a kártyaasztalok, majd egy ideig öltözőként és torna­csarnokként is funkcionált. Ké­sőbb élelmiszerdiszkont lett. Tavasztól bútorok eladását hir­deti a cégér. Nincsen ebben semmi különös, hiszen min­denki egyenlő eséllyel bérel­hette ki ezt az épületrészt. Azt már azonban érdekesnek talál­tam, hogy az itt megrendelhető, megvásárolható bútorok Zalá­ból érkeznek a Tisza partjára. Farkas Béla zalaegerszegi bútorasztalos, vállalkozó üze­méből utazzák le a maguk 400 kilométerét. Korunk végletekig feszített, adóval „megspékelt” pénzügyi viszonyai között fel­vetődik a kérdés: mi motiválta a Közel s távol másfél éve hú­zódik a Csarnok és Piac In­tézmény ügyében a vita Kéri József alpolgármester (Fidesz) és Ignácz Ervin önkormány­zati képviselő (SZDSZ) kö­zött. A piac társasággá alakításá­ról a két fél merőben külön­böző véleményt képvisel, ami már korábban a bizottsági ülé­seken is kiderült. Keddi ülé­sén a képviselő-testület meg­szavazta az alpolgármester előterjesztését, egyetlen ellen­­szavazattal, így a szolnoki piac nem alakulhat társasággá. Kéri József alpolgármes­ter:- Az intézmény tevékeny­ségének továbbfejlesztése ér­dekében a Vidékfejlesztő Szolgálat Kft. megvizsgálta a vállalkozót az ország nyugati végéből erre a lépésre? Sok meglepetést nem okozott a vá­lasz: Farkas Béla a maga gaz­dája. A kereskedelmi árrést úgy határozza meg, hogy megtérül­hessenek az utaztatás költségei. Ezenkívül megrendelésre min­den igényt kielégít, házhoz szál­lít és a praktikus átalakításokat is elvégzi termékein. Mindezt egy hónapos határidővel, és csupán két füredi alkalmazottal. Ez az oka, hogy tavasszal meg­nyitott üzletet hamar megismer­ték a vásárlók, Egerből és Deb­recenből is felkeresik. Az üzlet egyik alkalmazottja a szom­szédos sportpályán edző és ját­szó, határozott szándékkal NB III-ba igyekvő focicsapatban rúgja a „bőrt”. A bútorasztalos vállalkozó is tartani akarja ezt az NB-s színvonalat. piac működését, és szüksé­gesnek látja a vagyon önkor­mányzati tulajdonban mara­dását. Ez nem utolsósorban poli­tikai kérdés volt, hiszen az árusítók nagy része őstermelő, mint élő tradíció szerepelnek a piacon. Gazdasági értelemben nem látom be, miért kellene társasággá alakítanunk a pia­cot, azok az elemek megtalál­hatóak benne, melyek a ver­senyszerűséget biztosítják, ebben a szervezeti keretben megtarthatók az érdekképvi­seletek. Ha mondjuk kiadjuk a pia­cot egy társaságnak bérbe, ak­kor az az önkormányzatnak je­lenthet az eddigi hatmillióval szemben tizenhat-huszonkét millió forintos bevételt is, de a terhek ebben az esetben áthá-Egy április elején hozott kormányhatározat lehetővé tette, hogy a szabad orvosvá­lasztáshoz hasonlatosan július elsejétől bevezethessék a sza­bad kórházválasztást is. Az egészségügy aktuális tenniva­lóiról Veress Pálmát, a Népjó­léti Minisztérium szóvivőjét kérdeztem.- Már amikor 1990-ben új vezetés került a tárca élére, az volt az első dolga úgyszólván, hogy meghirdesse az egészség­­ügyi reformot - mondja elöljá­róban.- Tavaly a korábbi körzeti orvosok helyett a családi orvo­sok hálózata kezdett kialakulni. Az a biztosított, aki kártyáját a bizalmát bíró orvosnak adta át, ezzel pénzt is juttatott néki. A versenynek föltétele a tel­jesítmények mérése, ami csöp­pet sem könnyű az egészség­ügyben!- Az emberek túlnyomó több­sége azonban a régi körzeti or­vosát választotta . ... A falvak­rulnak a vásárlóra. Vagyis en­nek hatására még tovább nő­het a termények ára. Ignácz Ervin képviselő:- Nekem az a véleményem, hogy a piacot valóban piaci alapon kell működtetni, az önkormányzat felügyelete mellett. Ezért számomra elfo­gadhatatlan Kéri József alpol­gármester úr előterjesztése. Hatósági jogköreit a hivatal megtarthatná, nem kellene fenntartania az intézményt, ha a valódi piaci működést a sze­replőkre bízná. Hogy maffia ne uralja a piacot, egyszű szerződéskötéssel ki lehet vé­deni. Versenyeztetni kell, nem pedig arra várni, hogy valaki majd „ráakad” a témára. A vá­ros vezetése ilyen értelemben nem vállalkozásbarát. B. G. ban nem is tehettek volna egyebet!- Valóban, ismereteink sze­rint a biztosítottak 80-90 száza­léka a már ismert körzeti orvos­hoz fordult kártyájával - így Veress Pálma.- Az is tény és való, hogy a lakosságnak legföljebb a hetven százaléka teheti meg, hogy va­lóban tudjon választani, hiszen a kisebb településeken erre nin­csen mód.- A kórházak esetében talán még kevésbé!- De, persze elsősorban a vá­rosokban máris megindult az áramlás egyes kórházaink felé, nem akarok neveket mondani. Fontos mérni a teljesítményü­ket, ehhez - német mintára - pontrendszert dolgoztak ki szakembereink.- Csak nem akarnak pontozni egy vakbélműtétet?- Miért ne? - kérdez vissza interjúalanyom. - Ha valahol 50 vakbélműtétet hajtanak végre naponta, annak megfelelően kapja meg a kórház pénzét a társadalombiztosítástól. Koráb­ban fix összeget juttattak a kór­házaknak, abból kellett gazdál­­kodniok, hogy jól vagy rosszul, az közömbös volt. Ma is tudok olyan klinikáról, ahol a drága Persillel mossák föl a köveket. Nyomorúság és pazarlás saj­nos együtt van jelen az egész­ségügyben, amely valóban vál­ságban van. Úgy is mondogat­ják, hogy beteg, ám a reformok­ról lemondani nem fogunk. Még akkor sem, ha kiszorul, és ezért a reformot hibáztatja né­mely orvos, hiszen a verseny­ben van vesztes is, nemcsak nyerő. Ez utóbbiak egyikétől, egy győri orvostól olvastam olyan levelet, amelyben keresetének megnégyszereződéséről ad szárnm.- Ő már alighanem vállal­kozó háziorvos.. .- Valóban: megjelentek a vállalkozók, akik önmaguk dön­tik el, mennyi asszisztensre van szükségük. A minisztérium tá­mogatja ezt a még csak éledező gyakorlatot, ami ellen korábban erőteljesen hallatták hangúkat az önkormányzatok, még ha nem is általánosságban. A ma­gyarázat alighanem abban rej­lik, hogy e vállalkozók nem raj­tuk keresztül, hanem közvetle­nül kapják meg pénzüket a tb-től. Az is nagy előny számukra, hogy leírhatják adójukból pél­dául a szakkönyveket, amelyek megvásárlása drága, de nélkü­lözhetetlen egy magára valamit is adó orvosnak.- így csakugyan széthúzódik a mezőny, ráadásul felbukkan­tak a természetgyógyászok is. Róluk mi a vélemény itt, a mi­nisztériumban?- Enyhén szólván is megosz­lik, mert bizony akad köztük sarlatán, s rengeteg a visszaélés részükről - mondja a szóvivő. - Korábban ez tiltott volt, a rend­szerváltás után mint a gombák szaporodtak el. Nos, a tárca el­készítette a miniszteri rendelet tervezetét, amit már megtár­gyaltak az érdekeltek, így a ka­mara vezetése is, majd rövid időn belül miniszteri értekezlet fogja megvitatni. A lényeg ab­ban van, hogy támogatni fogjuk a tisztességes természetgyógyá­szokat; persze jogszabállyal ezt megteremteni nem - legföljebb ellenőrizni lehetséges.- A sokat emlegetett privati­záció megjelent-e a kórházak háza táján is?- Nyilvánvaló, hogy az egye­temi klinikák, ahol oktatás is fo­lyik, csakis állami kézben kép­zelhetők el továbbra is. A tárca irányítói azonban tanulmányoz­zák, miként lehetne vállalko­zásban működtetni egyes kór­házak egyes részlegeit, de ma­gántulajdonba nem szándéko­zunk adni egyet sem!- Ha majd valóban bevezetik a pontrendszert, akkor ugyebár fontos lesz megteremteni a jobb információszolgáltatást is?- Természetesen, számítógé­pes adatszolgáltatásra fogja ösz­tönözni a társadalombiztosítás a kórházakat. Máris van ezer fo­rint havi pluszpénz erre a célra, ami jelképes inkább, de dr. Já­vor Ándrás államtitkár a közel­múltban Washingtonban írt alá szerződést a Világbank képvise­lőivel 132 millió dollár kölcsön­ről a tb informatikai hálózatá­nak korszerűsítéséhez. Keresztényi Nándor (MTI-Press) Egyetlen ellenszavazattal elöntött a testület A szolnoki piac nem alakul társasággá Vita a lehetőségekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom