Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

1993. május 15., szombat Hazai tükör 3 ÚJ LEHETŐSÉG.Közel egy éve, hogy üzemel Szolnokon a 28-as Ofotértben a Kodak printer gép. A napokban megérkezett a géphez az új objektív, s most már a 9x12-es képméret mellett 10x15-ös és 13x18-as nagyítást is tudnak készíteni, természetesen Kodak papírra. Képünkön: munkában a printer. -nzs-Hétfőn kezdődik az érettségi Hamis ékszerek Hétfőn országszerte 81 ezer 331 nappali tagozatos végzős gimnazista írja meg érettségi dolgozatát magyar nyelv és iro­dalomból. E nap reggelén - 8 óra 05 perckor a TV 1, valamint a Kossuth rádió ismerteti a ki­dolgozandó tételeket - tudta meg az MTI munkatársa pénte­ken a Művelődési Minisztérium illetékesétől. Kedden reggel 8 óra 05 perc­kor ugyancsak a TV 1-ből, va­lamint a Kossuth rádióból is­merheti meg a széles nyilvános­ság, mely matematikai példákat kell kidolgozniuk az érettségi­zőknek. A tételeket jelenleg páncélszekrényben, pecsét alatt őrzik. A lezárt borítékokat ked­den reggel viszik át a televízió székházába. Közülük a TV ép­pen ügyeletes bemondónője fogja kihúzni azt a kettőt, ame­lyek a gimnáziumok, illetve a szakközépiskolások számára összeállított feladatokat rejti. Esti és levelező tagozaton az írásbeli érettségi vizsgák június 1—jén kezdődnek. Ekkor készíti el magyar nyelv és irodalom dolgozatát az a 13 ezer 685 hallgató, aki munka mellett ta­nult középiskolában. Az ő téte­leiket június 1-jén 14 óra 05 perckor hirdetik ki a TV 1-en és a Kossuth rádión keresztül. Másnap ugyanebben az időben a matematikatételeket hozzák nyilvánosságra a televízió 1-es csatornája és a Kossuth rádió segítségével. (MTI) Csaknem 21 millió forint ér­tékű, hamisított fémjelű ékszert foglalt le a vám- és pénzügyőr­ség egy horvát állampolgár tu­lajdonában lévő kft. magyaror­szági ékszerüzletében - tájékoz­tatta a VPOP az MTI-t. A hatósági ellenőrzés során 2247 darab, együttesen több mint 8 kilogrammnyi arany ék­szerben találtak hamis behoza­tali fémjelet. A társaság a ne­mesfém tárgyakról nyilvántar­tást nem vezetett, és könyvelése is hiányos volt. A külföldről származó ékszereket a vám- és pénzügyőrség csempészet és bé­lyeghamisítás elkövetésének alapos gyanúja miatt lefoglalta, és nyomozást rendelt el ismeret­len tettes ellen. (MTI) 600 MILLIÁRD A TÉT SZAKSZERVEZETEK AMIT MA MEGTEHETSZ.,.SZAVAZZ A HOLNAPRA! Mostanság Az utolsó hódítás Az Al-Duna vidékének szépségeit és a Kazán-szorost legtöbben Jókai Mór leírásá­ból ismerjük. Az aranyember című regényének egyik hely­színe az al-dunai Senki-szi­gete. Jókai 1872 körül, mikor ezt a gyönyörű regényét meg­írta, több kisebb-nagyobb szi­getet láthatott a lassan kimúló Oszmán Birodalom és Ma­gyarország határán. Az 1876-78-as orosz-török háború után aztán alaposan át­rajzolták a tárgyalóasztalokon a Balkán-félsziget térképét. Végül a Berlinben tartott kongresszuson az Oszt­rák-Magyar Monarchia, Ang­lia és Németország meghátrá­lásra bírta a háborúban győz­tes orosz cárt. Szerbia, Monte­negró, Románia függetlenné váltak a „fényes portá-”tól. A Monarchia okkupálta Bosz­nia-Hercegovinát és a Noviba­­zari Szandzsákat. Bulgária is lehetőséget kapott az újjászü­letésre, ha jóval kisebb terüle­ten is, mint orosz védnökei tervezték. Az Al-Dunától a tö­rök messze visszahúzódott. Orsovával szemben, a Du­nában volt egy sziget 1,75 ki­lométer hosszan és 400-500 méter szélességben. A nagyha­talmak Berlinben megfeled­keztek a szigetről, annak om­ladozó erődjéről, minaretjéről és 800 török lakójáról. 1878. május 25-én a sziget, Ada Ka­­leh a Monarchia védnöksége alá került. Állandó helyőrséget nem telepítettek, csupán dunai naszádok őrizték Magyaror­szág határát és a szigetet. Az omladozó erőd katonái és csa­ládjaik Ada Kalehon maradtak és békés polgári foglalkozást űztek. Gyermekeik a helyi tö­rök iskolában tanultak. A Monarchia vezetése 1908-ban a Bosznia-Hercego­vinát érintő annexiókor sem foglalkozott e kis dunai sziget­tel. 1912-13-ban a Balkán-há­borúkban először a török biro­dalmat fosztották meg mara­dék európai tartományaitól, majd a győztesek küzdöttek meg a zsákmányért, itt az igazi vesztes Bulgária lett. 1913 má­jusára Törökország is vissza tudta szerezni Drinápoly kör­nyékét. 1913. május 14-én megtörtént a sziget Magyaror­szághoz csatolása. A hódító expedíció tagjai egy folyami dereglyén érkez­tek. Dr. Medve Zoltán, Krassa-Szörény vármegyei fő­ispán, császári és királyi ka­marás vezetésével heten, Isse­­hutz Aurél alispán, egy csend­őrtiszt és négy csendőr. Serif bej, a sziget török kor­mányzó-elöljárója meglepő­dött, először ultimátumot akart átnyújtani, majd mozgósítás­sal fenyegetőzött. Az expedí­ció tagjai elmagyarázták a szi­getlakoknak, hogy milyen elő­nyökkel jár, ha Magyarország polgárai lesznek. Serif bej el­utazott Bécsbe, hogy a török követségen érdeklődjön. A kis török település lakói háborítatlanul éltek az első vi­lágháborúig, hiszen 1913-tól hazánkban az iszlám is bevett felekezet lett. Az első világhá­borút követő trianoni béke­­szerződés ezt a kis mohame­dán közösséget a szigettel együtt Romániának ítélte. A hatvanas évek közepéig éltek az egykori török katonák leszármazottai szülőföldjükön. Románia erőműépítés miatt felduzzasztottá a folyót. Ada Kalehet ki kellett üríteni, a szigetet elnyelte a Duna. Har­mincöt család Törökorszába települt, a többiek a Constan­­cában lévő török kolóniára. Régen eltűnt már a történelem színpadáról a Gemütlich-han­­gulatot árasztó Osztrák-Ma­gyar Monarchia. Ma már elképzelhetetlen, hogy Közép-Európa és a Bal­kán falánk országocskái évti­zedekre háborítatlan nyuga­lomban hagyjanak élni egy kis közösséget, amely szívósan őrzi vallását és szokásait. Egyöntetű stílusban épült erőművek, szakszerű határőri­zet és precízen működő állam­­hatalmak gondoskodnak róla, hogy kevesebben gondoljanak azokra az időkre, amikor 800 töröknek, akár Magyarország védnöksége alatt is, lehetett egy külön szigete. Wirth István Nemeskürty István kitüntetése Az egészségért Pécsett tanácskozott a WHO „Egészséges városok” program­jának „Dohányzásmentes váro­sok” elnevezésű munkacso­portja. Az angol, észt, ír, len­gyel, litván, magyar és svéd képviselők az önkormányzatok lehetőségeit vitatták meg. A köztársasági elnök - a mi­niszterelnök javaslatára - több évtizedes kimagasló színvonalú munkássága elismeréseként Nemeskürty István Széchenyi­­díjas filmtörténésznek, írónak, a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola egyetemi tanárának a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csillag­gal kitüntetést adományozta. A magas elismerést Göncz Árpád nyújtotta át a Parlament­ben. Az átadásnál jelen volt Antall József miniszterelnök is.(MTI) Kihelyezett kabinetülésre készülve Mit tenne a kormány asztalára? A tanár, az állomásfőnök, az adminisztrátor, az újságíró meg a segédmunkás Mivel a jövő hónapban a kormány kihelyezett ülésének megyénk lesz a helyszíne, a kü­lönböző szakmák, foglalkozások képviselőit folyamatosan kér­dezzük: vajon ők mit, milyen kérdéseket tennének a képzelet­beli asztalra. B. Tóthné Csábi Ildikó, gimnáziumi tanárnő, jelenleg második gyerekével gyedes édesanya Szolnokon:- Én például a sorsunkat he­lyezném a kormány asztalára. A férjem középiskolai tanár, és szó szerint reggeltől estig dolgozik azért, hogy minél kevésbé érez­zük a gyedemet. Nem beszélve arról, hogy egyéves lányomnak egy szolid szandál 1 ezer 600 fo­rint, a hétéves Balázsnak 1 ezer 800 a cipő, és akkor még nem is drágát vettem. Kifizetem a re­zsit, megveszem az ennivalót, a gyerekeknek ruhát, és bármilyen hihetetlen, magunkra jut is, meg nem is. Holott semmi költséges hobbink nincs. Ha közbejön egy nagyjavítás: mondjuk elromlik a televízió, az tragédia. Kérem szépen, ez az értelmiségi sors ma? Hozzátéve: a közalkalma­zotti törvény értelmében meg­kaptuk az átsorolást, az emelést. De, hogy ebből nekünk, pedagó­gusoknak mikor lesz több pénz, ez talány. Vagy tudja valaki a választ? Baritsa Györk állomásfőnök, Szolnok:- Szerintem végre el kellene már dönteni, hogy az országnak, az államnak a vasútra szüksége van-e, és milyen mértékben. Ugyanis a műszaki állapot - kellő anyagiak hiányában - a szegénység következtében rom­lik. Ide tartozik, hogy a környe­zetvédelem javítása érdekében akarunk-e valamit tenni, hiszen óriási a kamionforgalom, a köz­úti járművek okozta zaj, szeny­­nyeződés, sőt nem éppen hízelgő az utak állapota. Ezt azért mon­dom, mert a két, látszólag kü­lönböző téma nagyon is össze­függ, elvégre a vasúti meg a vízi szállítás megközelítőleg sem annyira szennyező, mint a köz­úti. Gyenese Béláné, aki a me­gyeszékhelyen adminisztrátor:- Huszonnégy esztendei mun­kaviszonnyal rendelkezem, és egyedül nevelem 12 éves lá­nyomat. A havi keresetem a csa­ládi pótlékkal sincs 20 ezer. Mit szól ehhez a kormány, akit mi tartunk el? Tartásdíjat nem ka­pok. Ennek ellenére szerények az igényeim: meggazdagodni még véletlenül sem szeretnék, csak tisztességesen élni, dol­gozni. Azt biztosnak tudni, hogy van munkám, képes vagyok el­tartani a lányom, és ne adj' isten taníttatni, mivel kitűnő a bizo­nyítványa. Lassan a fizetésem a rezsire elég, ráadásul önkor­mányzati lakásban élünk a Szé­­chenyin. Pluszpénzre semmi ki­látásom: rövidre fogva ez a kilá­tásom. Baranyi György 28 éves új­ságíró:- Én mindenképpen elisme­réssel adózom a kabinetnek, mert ebben a helyzetben másféle összetételű kormányzatnak is hasonló, sőt ugyanezen problé­mákkal kellett volna szembe­sülni, amelyeket nem biztos, hogy jobban oldott volna meg. Nem mondom, hogy nem követ­tek el hibákat, de én úgy érzem, a lehetőségekhez képest tisztes­ségesen dolgoztak. Nekem az a véleményem, hogy a jelenlegi gazdasági bajainkért nem őket kell reggeltől estig szidni. Rá­adásul úgy látom, hogy az em­berek nehezen tudnak a jövőben gondolkodni. Böjti János, korábban mun­kanélküli, most szeptemberig kapott állást. Több szakmával rendelkezik, jelenleg segédmun­kás:- Én azt kérdezném meg tő­lük: uraim, mikor mennek már el és adják át a terepet azoknak, akik értenek a gazdasághoz? A Horthy-rendszemek 24 év kellett ahhoz, hogy 3 millió koldusunk legyen, most sikerült három év alatt ennél több nincstelent pro­dukálni. Három gyereket neve­lünk, a feleségem meg én is munkanélküliek voltunk, de itt Berekben, a fürdőben őszig kap­tunk állást. Ketten 25 ezret vi­szünk haza, tessék kiszámolni, mire futja? Kérdezem a kormány tagjait, ha ők lennének 44 évesen a helyemben, miképpen fogal­maznának? Az Országgyűlésen is megy a vita a rádió, a televízió elnökéről, meg ki az igazi ke­resztény. Érjük már el végre, az legyen a példa, aki rendesen dolgozik, függetlenül az esti imájától. Rendelkezem pár szakmával, és most segédmun­kásként alkalmaznak. Nem szé­gyellem, jobban mondva nem nekem szégyen ez . .. Körkérdésünk végére értünk. Bizonyára lesznek, akik egyet­értenek a felvetésekkel, mások esetleg már mást emeltek volna ki. Ki szolidabban, ki vehemen­sebben. Hogy a vélemények mennyire túlzóak, esetleg köz­hangulatot tükröznek, ennek az eldöntését tisztelt olvasóinkra bízzuk. D. Szabó Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom