Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

6 Szolnoki Extra 1993. május 13., csütörtök Pénzt kérnének, csak nem onnan... Az időskorúak ellátásában dolgozók anyagi helyzetéről Közhely: az idős emberek helyzete nehéz. Napjainkban különösen. Ha egyedülálló, hozzátartozók nélkül maradt öregekről van szó, a gondok még tovább szaporodnak. Ok ugyanis már csak az állam vagy a különféle karitatív szerveze­tek gondoskodásában bízhat­nak. Ugyancsak nehéz persze - több ok miatt - a gondoskodó intézmények, szervezetek hely­zete. Ezzel nemrég az Új Nép­lap hasábjain is foglalkoztunk. Hallani lehet azonban más véleményeket is. Részben ezekkel foglalkozott az Új Nép­lap április 20-i „Keddi jegy­zetbe, a „Nyomorúság vám­szedői” címmel. Amiről ott szóltak a beszélgetők, azon jog­gal háborodhat fel bárki. Csú­szó- és hálapénzek, a szolgálta­tásokért elfogadott „uzsoraka­mat” a szerencsétlen, idős em­berektől. De hogyan látják a helyzetet vajon azok, akik a jegyzetben „megszólíttattak”? Felvetődött kérdéseinkkel - mint az ügyben a legilletékesebbhez - Mol­­námé dr. Szabó Juliannához, a szolnoki Egyesített Szociális In­tézmény igazgató főorvosnőjé­hez fordultunk.- Aligha kell bizonygatnom - kezdte a főorvos asszony -, hogy az ominózus írás intézmé­nyünk dolgozóit eléggé sértette. Döntő többségük ugyanis - ezt felelősséggel kijelenthetem - jól és sok áldozatvállalással végzi munkáját. Nekünk ilyen „ügyekről” jelenleg nincs tu­domásunk, ezért - bár rosszule­sett - nem is kívántunk az írásra reagálni. Azt azonban senki se higgye, hogy ha ilyesmit tapasz­talnánk, nem lépnénk fel ellene.- Nos, az írásban említett „szóbeszédek" végső soron nem a munka minőségével, hanem „bizonyos" anyagiakkal kap­csolatosak.- Még egyszer mondom, nincs tudomásunk a cikkben említett pénzkikövetelő maga­tartásról hatáskörünkön belül, ezért nem is tudunk mi ellen fel­lépni. Ha már azonban anyagi­akról van szó, nem tudom, tisz­tában vannak-e a kedves olva­sók - vagy akár az újságírók - azzal, hogy dolgozóink milyen anyagi körülmények között végzik könnyűnek, egyszerűnek még rosszindulattal sem nevez­hető munkájukat. Ez ugyanis tényleg naponta felmerülő, va­lóságos probléma nálunk, ami nyilvánvalóan negatívan befo­lyásolja dolgozóink hangulatát. Annál nagyobb dolog, hogy többségük így is odaadással, jó színvonalon végzi munkáját.- Milyen az Egyesített Szoci­ális Intézmény alkalmazottai­nak átlagos havi bruttó bére?- Irreálisan alacsony: min­denkit beleértve 14 ezer 900 fo­rint. Ez eléggé elmarad a többi költségvetési intézménynél fi­zetett átlagbértől, s nem is gon­dolhatunk ennek létszámszűkí­tés útján való növelésére, hiszen a jelenlegi létszám is kevés az egyre növekvő feladatok ellátá­sára.- Mi az oka ennek a lemara­dásnak?- Lényegében „történelmi” okokat tudok említeni. Intéz­ményünknél korábban is rend­kívül alacsonyak voltak a bérek. Mivel akkor is bértömegből gazdálkodtunk, emelni csak az e gazdálkodási formára jel­lemző „automatizmus” útján le­hetett. Mi abszolút értelemben is le voltunk maradva a legtöbb más költségvetési intézménytől, relatív lemaradásunk így év­­ről-évre nőtt. Jól mutatja a helyzetet, hogy jelenleg Szol­nokon a szociális ellátás terüle­tén működő önkormányzati in­tézményeknél az összköltségve­tésen belüli bérarány 45,4-52,5 százalék között mozog, nálunk csak 34 százalék.- Akkor tehát „a szálak az önkormányzathoz vezetnek” ?- Az önkormányzatnál tud­nak erről a sajátos helyzetről, de megszüntetni nem képesek, ah­hoz korlátozottak a lehetősé­geik. A lemaradás csökkenté­sére viszont együtt keressük a megoldást. Döntés született például a gondozási díjak (új elnevezéssel: intézményi térí­tési díj) - a gondozottak anyagi helyzetét is figyelembe vevő - emeléséről. Remény van arra, hogy az így keletkezett bevételi többlet nagyobb hányadát bére­­síthetjük. Ez átlagosan 2000-3000 forintos béremelést tenne lehetővé (ebben persze még benne van a 44 százalékos tb-járulék). Differenciálni pró­bálunk, „házon belül" is. Ezáltal a szociális otthoni szakfelada­ton dolgozóknál 16 ezer forin­tos átlagot tudtunk kialakítani. Itt főleg a három műszakos, fo­lyamatos üzemeltetést biztosító nővéri állomány helyzete volt már tarthatatlan, igaz, még így sem sokkal jobb. A „cipő” most főleg a házigondozói szolgálat­nál és az idősek klubjaiban dol­gozóknál „szorít”: az ő átlagbé­rük csak 13 ezer forint.- Ezek szerint a megoldás nem ezen a szinten keresendő?- Nem bizony! Az önkor­mányzatok minden jóindulata mellett is elkerülhetetlen, hogy e terület gondjait központilag rendezzék. Hogy csak egyet említsek: ma még teljes mér­tékben hiányoznak a közalkal­mazotti törvény végrehajtásá­nak anyagi feltételei. Helyileg legfeljebb a „lyukak foltozá­sára” van lehetőség, ami nem más, mint e problémák megol­dásának elodázása. De van egy másik fontos do­log is. A jelenlegi bérviszonyok nem csupán dolgozóink anyagi, hanem erkölcsi megbecsültsé­gének hiányát is jelzik, miköz­ben az ilyen intézmények tevé­kenységére - sajnos - egyre na­gyobb szükség van, mivel az ál­taluk ellátottak száma egyre nö­vekszik. E hiányt jól mutatja, hogy a szociális területen dolgozók munkája erkölcsi elismerésének jelenleg egyetlen formája léte­zik: a miniszteri dicséret. Jó lenne, ha az utóbbi vonatkozá­sában sem kerülnénk hátrányba más közalkalmazotti területek dolgozóival szemben, akik számára több elismerési forma adatik meg.- Köszönjük a beszélgetést. SzP A játszótér marad a gyermekeké De kié lesz a gázcseretelep? A kertvárosi Faragó Zoli édesanyja fél füllel hallotta, hogy az önkormányzat el akarja adni a Napsugár és Gagarin utca közötti játszóteret, melyen van libikóka, focipálya, kosárlabda­­palánk, csúszda, és amelyet - mondhatom - évtizedek óta ala­kítgattak a környékbeli felnőt­tek csemetéik számára. Télen korcsolyapályát is csináltak a focipályából, hiszen ott bizton­ságos volt a játék. Buday György alpolgármes­ter lapunknak ezzel kapcsolat­ban azt nyilatkozta: lehetetlen, hogy ebben,a városban egyetlen játszóteret is eladjon az önkor­mányzat, az mindenkor marad a gyermekeké. Viszont nem így áll a dolog a játszótér szomszédáságban álló gázcsereteleppel. Mint Kányási Tibor, az önkormányzat va­gyonkezelő szervezetének fő­munkatársa elmondta, jelenleg éppen vállakozót keresnek a te­lep üzemeltetésére. Egyáltalán nem hoz hasznot a Prímagáz Rt.-nek, sem az ott dolgozónak, aki nemrégiben nyugdíjazását kérte, az évi háromezer palack cseréje. Ugyan a Kertvárosban nagyon sok család bevezetette már lakásába a gázt, de az ezzel járó kiadásokat ugyancsak sok idős ember nem tudja állni. így mindenképpen szükséges, hogy legyen a városrészben egy gáz­cseretelep. Az önkormányzatnak nin­csen ellátási kötelezettsége, ezért a napokban eladásra hir­deti meg a telepet. Az eddigi je­lentkezők között van egy, aki saját portáján szeretne ezzel foglalkozni, s egy másik vál­lalná a házhoz szállítást is. Mindenesetre Faragó Zoli és Balogh Sanyi, a kertvárosi is­kola diákjai tiltkozásul a játszó­tér és a telep megszüntetése el­len aláírást gyűjtöttek, össze is gyűlt körülbelül 400, ami a vá­rosrész lakosságának hozzáve­tőleg egyharmadát jelenti. A le­velet is megfogalmazták már, melyet a polgármesternek szán­tak. B. G. Nyár és gondolat a Búbánat völgyében HOL - MI, MENNYIÉRT Horváth Zsolt belevaló, örökmozgó emberke, aki jelen­leg már a hetedik esztendejét tapossa, és Szolnokon, a Kert­városi iskolában elsős. Különös ismertetőjele, hogy a Dörmögő Dömötör gyerekújság 12 havi tűzvédelmi pályázatára hónap­ról hónapra katonás rendben ki­vágta, összegyűjtötte, levelőz­lapra gasztotta fel a kért képe­ket, szövegeket. Annak rendje és módja szerint elküldték az édesanyjával a tűzoltóság or­szágos parancsnokságára. Mit ad az ég, a sorsoláson Zsolt ne­vét húzták ki, így ő nyerte fődí­jat, a BMX kerékpárt. Nagyon örült a szép ajándéknak, mivel az előző kétkerekűje már tro­pára ment. Egyébként az ifjú bringásnak a kedvenc tantárgya a magyar, étele a tejbeleves, és időtöltése a kerekezés. Arra a kérdésre, hogy mi leszel, ha fel­nősz, rendkívül tömör választ adott: felnőtt. . . Úgy legyen, azután majd meglátjuk! D. Sz. M. Alapvető élelmiszerek ' Szociális Diszkont Szövetség ABC Quintett ABC 1 .számú ABC Skála ABC Ideál diszkont (Dómus raktár) Diszkont 2000 (Füszért Csaba út) Arany- I kanna ABC Kristálycukor dkg) 63.-65.-70-66-61-65-60.50 66-Porcukor (1 kg) 40.-40.-4L-44-38-38-38.80 43-Finom liszt (1 kg) 31.-32.-35-37-30-30-32.90 37-Fényezetlen rizs <B> (1 kg) 54.-70.-62-65-68-56-61-65-Vénusz napraforgó étolaj (l l) 85.-91-94--89-85-87-85-Sertészsír (0,5 kg) 30.-45-39-52-50-45-35,30 62-Rama margarin (250 g) 36.-37-4L-42-39-34-36,90 37-Rama margarin (250 g dobozos) 4L-44--48--39-40,30 47-Zsolt kerékpárt nyert Nyári szellemi kalandra hívja a középiskolás fiatalokat idén is az Ifjúsági Iroda. Az elmúlt években, mivel az országot történelmi forrásbőség árasztotta el, a társadalomtudományok mellett fürdés és ki­rándulás volt, ebben az évben elsősorban a művészetek, a film, a tömegkultúra köréből hangzanak majd el előadások, minden remény szerint olyan stílusban, ami ellensúlyozza a hőség okozta bágyadtságot. Esztergomtól nem messze, a Búbánat völgyénél ott a Duna, ahol valószínűleg minden táborlakó vi­­dámkodik majd és jól fogja magát érezni. A meghívott előadók között lesz Gerő András, és az Ifjúsági Iroda szeretné még ott tudni Király Jenő filmesztétát, Szőnyei Tamást, György Pétert. A film nem maradhat ki a tábor programjából, de hogy mi kerül vetítésre, az egyelőre titok, a szerve­zők meglepetésnek szánják. A tábor július 2-9-ig tart, június 20-ig várják a jelentkezéseket a Somogyi Béla utca 1. szám alatt, és támogatókra is számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom