Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

6 Szolnoki Extra 1993. április 8., csütörtök Hol van, hol nincs A játékkészítők mesebeli világa Puha boa, barna maci, szun­dikáló nyúl. Bélésanyagokkal hizlalt vakondokok. Cérna tartja össze őket, mégis, a gyermekek kezei és fogai kö­zött életre kelnek. Beléjük le­het bújni, kívánják, hogy át­öleljék őket. Ha anyu nincs éppen ott, ők a legjobb társak. A tavaszi, nyári népünnepé­lyek sátorai előtt mindig sok csillogó szemű kicsi próbálja uj- jai közé kaparintani e mesefigu­rákat. Az egyszerű formák, az élénk színek iránt ösztönösen vonzódnak. Sajnos kevesen ké­szítenek ilyen ajándékokat. Görkori Sindy megelőzi őket, nehéz felvenni a versenyt vele, gyorstüzelő robot társaival, és a távol-keleti árufolyammal. Többen próbálkoztak már az­zal, hogy szövetből készült ál­latfigurák készítéséből éljenek meg. Az üzlet, és a lények meg­formálása között azonban gyak­ran ellentét van.- Valamikor titkon azt remél­tem, hogy találok olyan varro­dát, ahol elképzeléseimet valóra váltják - meséli Vígh Istvánná, aki majd’ tíz évig foglalkozott gyerekjátékok készítésével. - De attól tartottam, nem tudják úgy elkészíteni őket, ahogy én szerettem volna. Itthon pedig úgy dolgozni, hogy fejlesszek, új ötleteket találjak ki, az nem megy a varrás mellett. A sza­básminta elkészítése a legnehe­zebb. Aztán el lehet kezdeni a munkát. A Járókában saját termékek­kel rágódik a kicsi. Most éppen a kacsa szárnyánál tart. Olyan bélés kell bele amit mosni is le­het. Amikor még vásároztak, akkor jöttek ki olcsón, ha a ru­hagyárak, varrodák maradék anyagát vásárolták meg. A kép­zőművészeti szakközépiskolát végzett anyuka legsikeresebb saját alkotása volt a bohóc, a róka, a mókus. A gyerekeknek tetszett persze a hatalmas Süsü, Mir-Mur és a tüskéshátú. Jó napnak számított, ha reggeltől délutánig - az előkészített anyagokból — húsz kisebb fi­gura készült el. Tőkés Ágnes óvodás gyermekének készítette az első bábut. Az övé lett a leg­szebb, és azóta ebben a mesevi­lágban él. Igen mesés világ ez, mert ha hiszik ha nem, ebből a munkából nem lehet jól meg­élni. Jólehet bábuik, játékaik nyolcvan százalékát az Iparmű­vészeti Vállalatnál zsűrizték. Az Idea boltokba szállítanak. Szolnoki boltjukban, a Kis vakondban szinte minden kor­osztály megfordul. A magányos kilencvenéves, az álmodozó nagylány, és a totyogó baba. Korábbi fővárosi vásározásuk alkalmával épp egy egyetemi kollégium mellett ugrott meg a forgalom. Az igazi vásárlók persze a kisgyerekek szülei.- Kötetlen alkotói, művészi munka ez, vagy a bevétel a fon­tosabb?- A két dolgot nem lehet ket­téválasztani. Az bizonyos, hogy amikor férjemmel elkezdtük ezt a munkát, meg se fordult a fe­jünkben, hogy ebből sok pén­zünk lesz. Ilyen kisipari, manu­fakturális módszerrel nem lehet meggazdagodni. A kötetlenség? A huszadik nyúl után - legyen az bármilyen aranyos - úgy érzi az ember, jó lenne néha csak nyolc órában dolgozni. Egyik vásárlójuknak megtet­szettek a játékok. Egy kollek­ciót kivitt Svédországba. Két hét múlva jött a levél: mennyi a kapacitásuk? - Kapacitás? - néz széttárt kézzel mosolyogva a garzonlakás mennyezetére férj. Próbálkoztak már azzal, hogy varrónőnek adják ki a munkák egy részét. Sajnos, nem ehhez a munkához szokott. Tő­kés Ágnes keramikus, József fa­tárgyakat restaurált korábban. Kényesek a minőségre. A gyerekek kielégíthetet­len megismerés és marcango- lás vágyának kell ellenállnia termékekinek. A játékok ná­luk vizsgáznak. Nívódíjas az a termék, melyet be sem kell csomagalni, s a krokodil, a teknős vagy a vakond kézben utazik haza. Szurmay Bűz és molylepkék után dübörgő ritmusok? Szolnoknak kevés a belvárosi /öldterülete. Ritka ajándék a csend és a nyugalom. Valósá­gos ajándékterület a Mária utcá­tól a Bercsényi útig terjedő rész. Társas és családi házak, kis ker­tekkel, zöld előterek, árnyat adó Iák az utcákon. Az „egyhangú­ságot" itt-ott megbontó épületek közé tartozik a volt Nyersbőr felvásárló és Értékesítő Kisz- s/övetkezet Petőfi utcai üzeme. \ környék lakóinak legnagyobb örömére a cég tönkrement, az épületet kitakarították és bezár­ták. Az öröm abból adódott, hogy nyaranta az épületben tá­rolt nyersbőr rothadó szagát már nem kell tovább elviselni, a benn tanyázó milliónyi moly­lepkével együtt. Egy évig tartott az „idill”?! Az épületnél szorgos munká­sok hada jelent meg néhány hete, hogy felújítsák az intéz­ményt A lakók először csak fi­gyeltek: „mi készül itt”. Infor­mációra hiába várva a dolgozó­kat kérdezték. A választ meg­hallva jókedvük el is múlt azonnal. Egy disco és éjszakai bár szomszédságában mily „kel­lemes” lesz a pihenés egy-egy fárasztó nap után! Még re­ménykednek, talán nem így lesz. Vági E.Zoltán Franciául a város tetején A szünetben sem pihennek Tizennégy, eredendően orosz nyelvszakos pedagógus válasz­totta a tavaszi szünetre időtölté­sül, hogy lelépve a katedráról, „beüljön az iskolapadba”, fran­cia nyelvtudását csiszolgatni, tökéletesíteni. Valamennyien abban a már negyedik éve folyó országos át­képzési programban vesznek részt, amely a nyugati nyelvek - német, angol, francia - tanulá­sának támogatásával próbálja az orosz nyelvtanárok hirtelen megrendült egzisztenciáját visszaadni. Ezek a tanfolyamok egyébként 1995 után megszűn­nek, tudtuk meg Andrási Lász- lónétól, a JNSZ Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társa­ság (TIT) nyelviskolájának ve­zetőjétől. A négynapos intenzív nyelv­tanfolyamot a Budapesten mű­ködő Francia Intézet módszer­tani, nyelvi, anyagi segítségével szervezték meg. A napi hatórás foglalkozásokat Le Pezennec Franck,(képünkön) a Szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola francia nyelvi rektora tartja. A „becsöngetésnél” jelen volt dr. Havas Lászlóné egyetemi ta­nár is, aki a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a megyei TIT között - az idegen nyelvek oktatásában - kialakult kapcsolat részeként francia nyel­vet tanít rendszeresen „városunk tetején”. Ä nyelvtanulás, különösképp ha már nyelvtanítással is párosul, igen nagy terhet jelentő, fáradsá­gos, megerőltető munka. Megfe­lelő felkészültség nélkül nem le­het a pályán maradni. Számot vethettek ezzel azok a pedagógu­sok is, akik a húsvéti készülődés hetében szabadidejükből áldoz­nak erre a nyelvi képességeket karbantartó, ismeretfrissítő tanfo­lyamra. Kép és szöveg: Simon Cs. József Szolnoki agglomeráció Hiányos funkciók, ellentmondásos anyagi helyzet Ez alkalommal a lehetet­lenre vállalkozunk. A kutatók segítségével azt próbáljuk eg­zaktan bemutatni, amit szinte nem lehet; azt, hogy a város, a térség milyen módon van je­len, milyen mértékig reprez­entált az ország szellemi pa­lettáján, milyen mértékben részesedik az ország szellemi teljesítményéből. Másrészt arra is szeretnénk választ ke­resni, hogya város és vidéké­nek lakói mennyire tehetősek, milyen anyagi tehetséggel rendelkeznek Korában már volt arról szó, hogy a város szolgáltató funk­ciója a többi szerepkörhöz ké­pest fejletlen. A város szellemi potenciálját érzékeltető egyik mutató, a tudományos minősí­téssel rendelkezők működési helye szerint hasonló a helyzet, vagyis a város viszonylag hát­rányos helyzetben van. Az ada­tokból kiderül, hogy Szolnokon dolgozik ugyan néhány tudo­mányos minősítéssel rendel­kező szakember (a vizsgálat időpontjában 16 kandidátus, de akadémiai doktor és akadémi­kus nincs), ők azonban a tudo­mányos minősítéssel rendelke­zők súlyozott összességéből mindössze 0,1 százalékkal ré­szesednek. Rendkívül alacsony a fajlagos érték, amelynek alap­ján Szolnokot az Alföldön, Szegeden és Debrecenen kívül Kecskemét és Nyíregyháza mel­lett Szarvas, Szentes, Békés­csaba. Karcag és Baja is meg­előzik. A részesedés alapján Szolnok országosan csak a 25. helyet foglalja el és egyszerűen nincs egy súlycsoportban az Al­föld regionális központjaival. Természetesen a témánál nem szabad elfelejteni az erőteljes budapesti koncentrációt sem. Az anyagi gazdagság méré­sére jóval több lehetőség áll rendelkezésre, bár önmagában az abszolút számok félreveze­tők lehetnek. Arról van szó ugyanis, hogy ugyanazon jöve­delemszint más és más életkö­rülmények megteremtését teszi lehetővé attól függően, hogy milyenek az adott népesség igé­nyei, vagy éppen vagyoni kö­rülményei. Nem közömbös az sem, hogy láthatóak e jövedel­mek, s számbavételük módszere mennyire hatékony. Végül is a személyi jövedelemadó nagy­sága és a munkabérek szintje alapján próbáljuk a kérdést megközelíteni, kétségtelen, hogy a személyi jövedelemadó számos tekintetben nem tükrözi a reális jövedelemviszonyokat, hiszen jóval könnyebb a bérből és fizetésből élőket „elkapni”, mint a vállalkozókat s másokat. A konkrét felmérésben szembe­tűnő, hogy Budapest a maga 22 ezer forint/fő értékével messze kiugrik és csaknem kétszer olyan magas szintet képvisel, mint az utána következő me­gyék. Az összehasonlítás vilá­gosan mutatja, hogy egészében véve az ország nyugati fele gazdagabb mint a keleti. Maga a megye - a felmérés időszaká­ban 9000 forint/fő fajlagos ér­tékkel - országosan szegényebb, alföldi viszonylatban a közepes megyék közé tartozik. A városok vizsgálatánál fi­gyelemre méltó, hogy Szolnok kiemelkedő pozíciót foglal el, és az egész régión belül nincs más képviselője az adott jöve­delem kategóriának. Szolnok e tekintetben megelőzi regionális központokat, Szegedet és Deb­recent, s másokat is. Az összes többi Jász-Nagykun-Szolnok megyei város az országos átlag alatti értékek valamelyik kate­góriájába sorolható, közülük nyolc város a legalacsonyabb értékkel szereplő kategóriába. A szolnoki településcsoport tag­jainak személyi jövedelemadó szintje is magasabb, mint a me­gyei átlag. A bérek tekintetében nem ennyire egyértelmű a helyzet. Szolnokon - a felmérés idején - a havi bér meghaladja az orszá­gos átlagot és néhány további településen is megközelíti azt, Martfű, Tószeg, Rákóczifalva, Zagyvarékas, Szászberek, Tö- rökszentmiklós tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor jónéhány olyan település akad a településcso­porton belül, ahol a havi átlag­bér az országosnak mindössze a felét-kétharmadát éri el. E kü­lönbségek az adott ágazatok, il­letve telephelyek hatékonysá­gával, termelékenységével, jö­vedelmezőségével magyarázha­tók ugyan, de a jövedelemvi­szonyok között létrejött, az in­dokoltnál nagyobb különbségek csak kiegészítő jövedelemforrás igénybevételével tolerálhatok. Nagy kérdés azonban, hogy ma van-e ilyen lehetőség? -fe­A FÓKUSZ Lámpastúdióban Energiatakarékos világítótestek Új színfolttal gazdagodott Szolnok üzlethálózata: nemrég hiperkorszerű lámpabolt nyílt a Domus Áruház melletti Ady Endre úti tízemeletes földszint­jén. Energia- és pénzínséges vi­lágunkban hosszabb távon nem lehet közömbös: mennyit fize­tünk a világításért; milyen haté­konyságú és esztétikumé lám­pákkal élünk együtt otthonunk­ban és munkahelyünkön. Ezért kuriózum ez az új üzlet, mert itt- a mindenre kiterjedő szakta­nácsadás mellett - együtt kap­hatók az energiatakarékos halo­gén-, glabolux- és normál izzós csillárok, falikarok, asztalilám­pák, valamint az álmennye­zetbe, asztallapba süllyeszthető lámpák. Ez utóbbiak főként közintézmények, üzletek, ta­nácskozók, bankok, üzletek, ki­állítótermek speciális belső megvilágítására alkalmasak, de az igényes, modem lakásépíté­szetben is használják újabban egyre szélesedő körben.Újdon­ság az is, hogy nemcsak értéke­sítik a világítótesteket, hanem szakmai napokon szaktanácsa­dással, igény esetén komplex világítási rendszerek tervezésé­vel, felszerelésével és egyedi lámpatestek gyártásával is az érdeklődők rendelkezésére áll­nak. Ebbe a szemet gyönyörköd­tető üzletbe már pusztán az öt­letmerítésért is érdemes betérni. HÚSVÉTI SONKÁK TÚRKEVÉRŐL. Tavaly januárban vette bérbe Kovács Károly hentes mester a túrkevei téesz húsüzemét. Az üzemet felújította, még a szárazáru raktár festése hiányzik. A hentes mester ízletes töltelé­káruit hamar megismerték a megyében, hiszen Túrkevén kívül a megye ÉKV, ÉLKER boltjait, valamint a környék ÁFÉSZ-boltjait látja el tőkehús­sal (sertés, juh, marha, malac) és mintegy 25-30 féle töltelékáruval. A húsvéti áruk zömét már leszállította. Akik az ÉKV, illetve ÉLKER-boltok- ban vásárolnak, azok asztalán túrkevei sonka lesz. Kovács Károly hentes mester a múlt héten a szolnoki Panel ABC-ben kóstolóval egybekötött termékbemutatót tartott. - nzs ­HOL-MI, MENNYIÉRT 3 kg-os mosóporok Név Csemege 60-as ABC Szövetség ABC Quintett ABC 1 .számú ABC Skála ABC Szolnok ABC Jólét ABC Arany­kanna ABC ARIEL* 665 634 629 634 634 662 634 684 BIPOPON*­­499­491 491 516 543 OMO Liposystem 874 795 789 789­830­864 PERLUX 653­­439 606­­648 PERSIL 829 749 789 789 789 782 789 851 MINNA­58­­579-604­646 TOMI BRILL 507 464­464 464 484­501 TOMI KRISTÁLY­­414 400­432­467 TOMI MAT­­• ­464­474­­TOMI SZTÁR 496 454 454- , 454 400­490 2,4 kg-os kiszerelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom