Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

1993. április 8., csütörtök

Az IJj Néplap Tiszafüreden

5

Érték, ami pénzbe kerül

Szerényen is garantált minőség

Tizennégy éve öregbítik a város hírnevét- Berényben alapító tagja voltál a Jászsági Népiegyüttesnek. Ott dolgoztál és táncoltál, aztán 1979-ben Füredre kerültél. Hogyan történt?- Megtudtam, hogy a tánchoz értő és a tánccal foglalkozni kívánó szakembert keresnek. Tetszett a feladat, és elvállaltam. Először a Kossuth iskola ötödikeseivel foglalkoztam, de már ekkor is_volt idősebb tanítványom. Közben még visszajártam természetesen Berénybe is táncolni, hiszen itt szereztem, Tímár mester kezei alatt első táncos élményeimet. Meg aztán itt lehetőség nyílott a gyűjtésre is. Később már főállású füredi lettem. A lényeg az, hogy egy év elteltével már színpadképes produkcióval rukkoltunk elő a füredi gyrekekkel.- Ezek az első lépések igen sikeresek lehettek, mert rögtön akadt támogatótok is az áfész jóvoltából.- Akkor a néptáncegyüttesek szakszervezeti vagy szövetkezeti vonalon futottak. Mi a szövetkezetét - vagy talán éppen fordítva - a szövetkezet pedig bennünket választott. E mellett az áfész cigányzenekara kísért bennünket. Ez éves szinten 60-100 ezer forintot jelentett. A próbalehetőséget természetesen a művelődési ház biztosította. Ez az együttműködés olyan jól sikerült, hogy 1982-ben, átugorva egy lépcsőfokot, már ezüst besorolásúak lettünk egy debreceni megmérettetés után. 1984-re már nagyon erős ifjúsági és úttörő korosztályom volt. Főleg a Kossuth Lajos Gimnázium diákjai jóvoltából több megyei verseny első helyét prezentáltuk a városnak.- Ennek eredménye az lett, ogy 1986-ban már az ezüstöt is aranyra fényesítettétek. De ha jól tudom, nagy csalafintán itt is ugrottatok egy osztályt?- Jól tudod! Ez már Gödöllőn történt. Aranyban három fokozat is létezik. Én titokban, rögtön a másodikat jelöltem be a pályázati lapon úgy, hogy a táncosaim nem is tudtak róla. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor megtudták, hogy sikerült. A megye vezető együtSzékely verbunk (utánpótlás-csoport)

tesei közé kerültünk, de már az országban is elég jó hírünk volt ekkor.- Világosíts fel, kérlek, hogy ' mit is jelent pontosan az Arany

I. fokozat?- Ehhez már egy teljesen önálló estet kell táncolni. Azt is két részletben! Először Budapesten zsűriztek bennünket, majd a gyöngyösi fesztiválon léptünk fel. A Corvin téri fellépés után még rátettünk egy lapáttal, és Gyöngyösről elhoztuk az első díjat. Ez 1990 májusában esett meg velünk.- Jó nagyokat ugrottunk az időben! Közben az ötödikes iskolások szárnypróbálgatásai egészen a komoly nívót jelentő szakmai elismerésig vezettek. Ehhez kell kísérőzenekar, fellépőruha, utazás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Egyszóval pénz! Ez az út is ilyen sima volt?

Szent benedeki-táncok (felnőtt csoport)- Csak köszönetét tudok mondani az áfésznek azért a segítségért, amit nekünk adott. Az ő pozícióik azonban az idő múlásával egyre rosszabbodtak. Mi pedig egyre többet produkáltunk, amihez elengedhetetlenül több minden kellett. Egyre gyakrabban hívtak bennünket külföldre is. A 60-100 ezer forint költségvetésből még a fellépőruhák pótlására sem jutott elegendő. Szerencsére a zenekari kíséretünk igen magas színvonalon megoldódott közben a zeneiskola Morotva együttesének köszönhetően. Az utazásokat kezdetben még finanszírozta a városi vezetés. Ma már erre sem telik. Három éve minden külföldi meghívást kénytelenek vagyunk lemondani. Nem hogy Franciaországba, de még a környékre sem nagyon jutunk el.- Ha jól értem, Füred városának van egy kulturális értéke, arqivel nem nagyon tud mit kezdeni?- Pontosan erről van szó! Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy táncosaim fellépései mindig telt házat vonzanak. Sokszor ajánlottam az illetékeseknek, hogy nézzék meg, hogyan működnek más együttesek. Mi hozzájuk képest templomegerek vagyunk, de a színvonalat tartjuk. Kérdés csupán, hogy meddig? A Kuntej 100 ezer forintos támogatása nélkül - úgy hiszem -, 1992-ben bezárhattuk volna a boltot. Azóta szerencsére történt elmozdulás. Remélem nem orrainak meg rám a képviselők, de úgy kell fogalmaznom, hogy idén vettek először emberszámba minket. Központilag 800 ezer forintot szavaztak meg a támogatá1956. október 23-a emlékére (felnőtt csoport)

sunkra. Ebből pótolni tudjuk eszközeinket, részt veszünk egy fesztiválon, és finanszírozunk egy tánctábort. Slussz! De hangsúlyozom: már ez is nagyon nagy segítség volt!- Érvelj magatok mellett! Színházak zárnak be, nem ké-. szülnek új filmek. Miért éppen a néptáncot kerülné el ez a kulturális recesszió?- Egyrészt nagyon jól beilleszthető az idegenforgalmi programokba, mert a külföldit meg lehet tanítani táncolni és szereti nézni is a műsort. Másrészt eladhatóvá válik a tárgyszerű népművészet. Ezzel a város hírneve is nő. Például a franciaországi, poitiersi fellépésünk után a város vezetői felkeresték Füredet. Sport, kulturális és gazdasági szinten akartak

testvérvárosi kapcsolatot kialakítani. Sajnos ez a rendszerváltás kellős közepén történt, s az akkori zűrzavarban nem lett az egészből semmi. Az expo is jó lehetőségeket kínál. Mi bőrcsizmában és népviseletben vagyunk reklámhordozók. Ezt ajánlom leendő szponzorainknak. Persze mi sem ülünk tétlenül. 1990 óta mint Tiszafüredi Népművészeti Alapítvány vagyunk bejegyezve. Kölönböző pályázatokkal akarunk pénzösszegekhez hozzájutni és ebből fedezni kiadásainkat.- Most mihez kellene legjobban pénz? Van dédelgetett tervetek erre az évre?- 1993. augusztus 19-25-e között szeretnénk megrendezni itt, Tiszafüreden egy Kü- küllő-menti fesztivált. Bemutatnánk az ottani népszokásokat, meghívnánk erdélyi népművészeket. Természetesen mi is Küküllő-menti táncokat táncolnánk. Ez a Szent István-napi vásárrendezvény színfoltja lehetne. Országos szinten is jónak tartják az ötletet (Akadémia, Néprajzi Múzeum). Nagyon remélem, hogy meg is valósul.- Kívánj magatoknak még három dolgot!- Szeretném, ha a próbateremmel kapcsolatos gondjaink végleg megoldódnának, azt is, hogy megmaradjon a városi vezetők már tapasztalható segítőkészsége, jóindulata, és még azt, hogy legyen erőm, egészségem és türelmem azokhoz a munkákhoz, amelyek még rám várnak.- Legyen úgy, mint a mesékben, Pista! -perczeKamatozó jegy váltható:

KUNHEGYES, Szabadság tér 9-11. SZOLNOK, Mária u. 23. TÚRKEVE, Petőfi tér 2-4.

A tiszafüredi táncegyüttes 1979-ben alakult. Tizennégy év alatt igen hosszú utat tettek meg. Már 1980-ban önálló produkcióval mutatkoztak be a Tisza-parti kisváros közönsége előtt. Később fejlődésük töretlennek bizonyult. 1982-ben, Debrecenben ezüstfokozatú minősítést szereztek, nagyvonalúan átlépve a bronz kategóriát. 1984-ben Kecskeméten tartósítják ezt a nívót, majd Gödöllőn, első nekifutásra „Arany II.” kategóriába kerülnek. Ekkor már 1986-ot mutat a naptár. 1990-ben egy budapesti önálló esttel, és a Gyöngyösi Táncfesztivál Nívó-díjával együtt kiérdemelték a megtisztelő „Arany /.” elismerést. Kis túlzással, sikert sikerre halmoztak! Pár hónap híján szintén tizennégy éve annak, hogy ennek a „művészeti szamárlétrának” sikeresen fabrikálja lépcsőfokait Bakonyi István, aki a jászberényi néptáncegyüttes alapító tagjaként került Tiszafüredre. Gyerekekkel kezdte megszerettetni a népzenét és a táncot. Ma már harmincötén vannak csoportjában, s nyolcvan, utánpótlás-korú gyerkőc dolgozik a kezei alatt. Ősidőktől kezdve ő az együttes vezetője, koreográfusa, programszervezője. A „stb”-t, azt hiszem itt nagyon jól helyettesíti a mindenes kifejezés, mert közben megszállottan kutatja a népi hagyományokat, gyűjt eredeti forrásból zenét és táncokat. Másra már nagyon nem is telik az idejéből. Neki igazán kisujjában vari az elmúlt tizennégy év történése: gondjaival, bajaival, de legfőképp szépségeivel együtt.

Erről beszélgettem vele a táncoslábú fiatalok próbatermében.