Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
1993. április 3., szombat Szabadidőben----családi körben 1 1 A tevékenység jelképe Egy-két óra alatt elkészül Köténykék kis- és nagylányoknak Húsvét két legnépszerűbb szokása a tojásfestés és a lo- csolkodás lassan kimegy a divatból. Annál erősebben tartja magát az ősi ünnepi étrend, a gyenge bárány, a főtt tojás, a sonka és kalács. Ezek közül a tojás kötődik legrégebben a taÉjféli telefon Stílszerü házi viseletét ajánlunk a locsolók fogadására: húsvéti köténykét kisebb és nagyobb lányoknak egyaránt. A játékos ötletet megtestesítő ruhadarabot egy-két óra alatt az is elkészítheti, aki nem különösebben gyakorlott a szabás-varrásban. Az első - a már nagyobbacskáknak szóló - változat (1. ábra és minta) anyaga lehet vászon, karton, zefír vagy akár farmervaszi ünnephez. Csaknem egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképének tekintették. Hazánk területén is gyakran találtak a régészek a népvándorláskori és avar sírokban túlvi- lági űtravalónak szánt tojást vagy díszített tojáshéjat. Beszéljük meg együtt! Hétköznapi agresszivitás Lapunk március 20-i számában - e rovatunkban - jelent meg felhívásunk, egy azonos című cikk kapcsán. Észrevételeket, megtörtént esetekről szóló beszámolókat kértünk olvasóinktól. Most az eddig beérkezett levelekből adunk közre egyet. Várjuk továbbra is olvasóink beszámolóit. Kérjük, hogy a borítékra a címzésen kívül (Új Néplap Szerkesztősége 5001 Szolnok, Postafiók: 105) írják rá: „Beszéljük meg együtt!” vászon. Nem kell rá költeni, ha a rongyoszsákban akad egy 60x45 cm-es maradék, esetleg egy divatjamúlt, régi szoknyaanyag. Lehet egyszínű, pepita, csíkos, kockás, virágmintás - fő, hogy a zsebből kikandikáló húsvéti tojások jól érvényesüljenek. Ezt úgy érhetjük el, ha egyszínű anyagra mintás, mintás anyagra egyszínű tojásokat gépelünk, rátétes kézimunka-technikával. A szabásminta 12-14 éves kislányoknak megfelelő. (Ha körben hozzáadunk 2-3 centit, az anyukának is jó.) A kis mintát nagyítsuk föl csomagoló papírra, ezt tűzzük rá az anyagra. A szabásnál körben hagyjunk rá 1 cm-t. A zseb középen lehet toldott. Először gépeljük helyükre a különböző színű tojásokat, utána a kész zsebet úgy, hogy félig takarja azokat, ahogy a rajzon látható. Szegjük körbe danubia vagy tressz szalaggal, esetleg egyszerűen csak gépeljük vissza a ráhagyott 1 cm-t. A megkötők szélessége készen 1 cm. (Másik változat a kis ábrán: ott a húsvéti tojások a kötény alján vannak.) A 6-8 éves hölgyek húsvéti köténykéjének (2. ábra és minta) anyagigénye: 50x45 cm kockás vagy pepita zefir; 20x15 cm fehér vászon a nyuszihoz - ami egyébként egy kinőtt szoknyából is kitelik. Elkészítése: Csomagolópapírra átrajzoljuk a fölnagyított szabásmintát és külön a nyuszit. A szabásnál körben 1 cm-t ráhagyunk. (A vállpánt szélessége készen 3 cm, ugyanilyen széles a nyuszifül is.) Elsőként megvarrjuk a kötényt, utána ráaplikáljuk a nyuszit. Ezt félcenti ráhagyssal szabjuk ki - amíg lefércelünk - s a rajzon látható módon a mellrészre helyezünk, majd apró cik-cakk öltéssel vagy sima gépöltéssel körbevarrunk. A nyusziszem lehet 2 kis piros gomb, az orr-száj-bajusz pedig száröl- téses hímzésbama hímzőfonal. Mutatósabb a kötény, ha alját 1 cm szélesen fehér, ferde szálirányba szabott pánttal visszaszegjük a színére. Záhonyi Lujza (F. E.) Idős, beteg édesanyám napközben egyedül maradt otthon. Ebédjének maradékát kiszórta az ablakpárkányra, ahová rendszeresen odarepültek a galambok. Az ételmaradékból azonban időnként le is potyogott az alattunk lévő teraszra. Az egészről mit sem tudtam, amíg a lakótársaktól vissza nem hallotta a rólunk szóló pletykát: „Micsoda nők élnek itt? Hogy ezek mi mindent kihajigálnak az ablakon!” - ugyan mit gondolhattak rólunk a többiek ilyen szöveg hallatán? Hoztam egy kiskutyát, hogy anyám magányosságát oldjam. Örült neki. Kisali este 8-kor már aludt a helyén, reggel 5-ig. Akkor az ablaknál bámulta a galambokat, amíg útra készülődtem. Aztán futká- roztunk a Tisza-parton. Soha olyan egészségesen nem éltem, mint akkoriban. Igen ám, de a már említett idős házaspár tudomást szerzett új „családtagunkról”. Éjfélkor feltelefonáltak hozzánk, hogy csináljunk valamit a kutyával, mert nem tudnak tőle aludni! (Mint említettem este 8-tól reggel 5-ig semmi hancurzozás nem volt.) ...Az lett a piszkálódás vége, hogy a többi lakótársat is felbőszítették: „nem , kell kutya a házba!) és felszólítottak, távolítsam el. (Olyan kicsi volt, még ugatni se tanult meg...) Mindig tiszteltem az idős embereket. Nem értem, hogy miért válik az ember öregségére rosszindulatúvá és agresszívvá, mintha ezek az indulatok teljesen kitörölnék emlékezetéből az együttérzési, netalán alkalmazkodási készséget... - írja levelében Kertész E. J í Sonkafőzés A kötözött vagy csontos sonkadarabot a főzés előtt 5-6 órával ajánlatos langyos vízben alaposan megmosni, majd friss langyos vízbe beáztatni. Ez arra jó, hogy a füstölés során kiszikkadt rostok megduzzadjanak, vizet vegyenek fel - eleve ellazult állapotban kezdjenek főni, másrészt a felesleges só kiázzék a húsból. Miután nem tudható, hogy a sonka mennyi sót tartalmaz, a főzés megkezdése után 15-20 perccel ajánlatos a levét megkóstolni. Ha az ehetet- lenül sós bizonyul, le kell önteni róla, friss vízzel újból főni tenni. „Igaz, a sós vízzel a hús levét is leöntjük, de a só töménysége miatt az úgysem lenne használható.) A füstölt húsok nagyon lassú főzést kívánnak. A lobogva lővő lé ugyanis szétroncsolja azokat a szinte láthatatlan zsírszöveteket, amelyektől a hús laza, leve- ses. Ne bökködéssel próbáljuk megállapítani, hogy puha-e a hús. Ennek legbiztosabb jele, ha a hús és a csont elválik egymástól, illetve ha a kötözött sonka madzagja a húsról lebomlik. A legfontosabb tudnivaló: A füstölt sonka csakis akkor lesz szaftos, könnyen, szépen szeletelhető, ha a főzővizében hagyjuk teljesen kihűlni, megdermedni. Saját levével megszívja magát. Ha melegen akarjuk tálalni, akkor is ki kell hűte- nünk a szeletelés előtt, és szeletelve melegítsük fel a saját levében. A húsvéti sonka közkedveltségének egyik oka, hogy hidegen, melegen tálalható, laktató kínálnivaló. Az ünnepre készülődés egyszerűsítése érdekében sokan eleve belefőzik a káposztába, babba, amelynek igencsak használ a sonka íze. Jó érv a sonka magában főzése mellett, hogy főzővizét leszűrve, kisebb adagokba széttöltve a mélyhűtőben „füstölt jég” formájában tárolhatjuk, és burgonyaleves vagy pörkölt ízesítéséhez hónapok múltán is felhasználhatjuk. Nyerges Ágnes A húsvéti bárányka- a pogánykori áldozati állat hagyományának továbbélése. A sonkával pedig alighanem az ünnepet megelőző hosszú böjtöt akarták ellensúlyozni. Erre utal a tréfás kiszehajtó mondóka, amit a böjti ételek kivitelekor, a zsírosak feltálalásakor kántálnak: „Haj, ki kisze, haj! (Jöjj be, sódar, jöjj!” Engedd be a tavaszt! Egy kis húsvéttörténet Kókányolás, locsolás, Emmaus-járás Számtalan játékkal ünnepelnek Húsvétkor. E napokban a mulatság szinte már rituális formákat ölt: „Risus paschalis” - húsvéti nevetés - néven emlegette a középkori Európa a szinte kötelező örömet, amit ilyenkor érezni illett. Ennek érdekében a máskor komoly templomi beszédekbe humoros adomák, játékos szövegek kerültek. A magyarság ünnepi szokásai máig őrzik a „húsvéti nevetés” emlékét. Jó példa erre a kókonyolás, vagy ahogy Göcsejben mondják a kókolás. A kókonya Székelyföldön a húsvéti szentelt ételek neve, amelyeket húsvét reggelén fogyasztanak el. A kalács, a sonka, a bárányhús mellett ott találjuk a tojást is, amely e talányos nevű szokás magyarázatát adja. Eredetileg ugyanis a kókonya nem volt más, mint a húsvéti sonka levében főtt tojás, amelyet a középkorban fehérvasárnapi - húsvét utáni vasárnapi - játék kellékeként használtak. Akkoriban annyira jellemző szokás volt ez, hogy a XIV. században a fehérvasámap, mint a „tojások összeütésének napja” szerepelt a kalendáriumban. Lássuk mi is az a kókányolás, vagy tojásütés? Két fiúcska főtt, vagy nyers tojásokat üt össze és amelyik játékos tojástörés nélkül megússza az ütközést, azé lesz a vesztes fél tojása, ha ugyan maradt abból valami. Csíkban a tojás darabjait megszárítva rontás ellen használják, vagy szántáskor az első barázdába helyezik, hogy így óvja a termést. Országszerte ismert a húsvéti locsolkodás szokása, aminek tisztító jellegét az ünnep népi neve - vízbevezetőhétfő - világosan őrzi. A manapság szokásos adománykérő formája eredetileg a még legénynek nem tartott fiatal falusi fiúk húsvéthétfői szokása volt. A már felnőttszámba vett ifjak, az erdélyi Nyárád menti falvakban is, vederrel jártak lo- csolkodni azokhoz a leányokhoz, akiknek házát előzőleg díszített fenyőgallyal jelölték meg. Az itt „hajnalózásnak” nevezett locsolkodás során mondott rigmusból való az alábbi két sor: „Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben, Nem virágzik szépet nekünk jövendőben.” így hangzik a reneszánsz virágszimbolika nyelvén e szokás erotikus tartalma. Az egyházi magyarázat szerint egyébként a locsolkodás a keresztelésre utal, sőt egy legenda szerint a Jézus feltámadását hírül vivő asszonyokat öntözték meg először a szentsír őrzésével megbízott katonák. Biblikus eredetű - nevében legalábbis - az „Emmaus-járás” néven ismert népszokás is. Baranya, Tolna német népe fölkerekedik a húsvéti nagymise után, és szentelt ételekkel megrakodva a borospincékhez vonul, ahol - másnapig mulatsággal üti agyon az időt. Estefelé még a pincéket is körültáncolják. A számos ismert barokk kori leírás szerint Pest-Buda népe a Gellért hegyre járt „Emmausra”. Ez a név a feltámadt Krisztus első megjelenésére utal: Lukács evangéliuma szerint Krisztus az Emmaus városába tartó két tanítványnak jelent meg először. Ez az ünnep vígságával már a bontakozó természet köszöntése.- rémi - (Ferenczy Europress) Kinézek az ablakon, olvad a hó; még kicsit bágyadtan, de süt a nap, a madárzaj egyre hangosabb, és a fűzfán, cseresznyefán megindultak a rügyek. Ha az aranyesőből vágok, és vázába teszem, a meleg szobában már kihajt. Mondom a hároméves Kismaréinak:- Hallod-e pajtás, jön a tavasz! Marci nem érti pontosan, mi az, hogy tavasz, de érzi a hangomból, hogy az valami jó dolog lehet, és ragyogó képpel válaszol:- Engedd be, nyisd ki neki az ajtót! Egy kicsit másabb volt a szokottnál, egy kicsit megtréfált bennünket - később jött az idei tél, de hogy a levegő már tavaszt igér, az bizonyos. Bár az emberek dolgában lehetne oly biztos éppen az ember, mint a természet dolgában! És a tavasz egy kicsit mindig az újrakezdésé. A gyárakban be kell pótolni, amit a téli hideg miatt elmulasztottak, a földeken ügyelni kell arra, hogy jó fogadjuk, amit a tavasz ad. Megindul az élet a határban, a nagygazdaságokban, a háztájin, a kiskertben, de a természetet mindjobban kívánó sokszázezer városi ember kis telkén is. Számol a család: anyának új, szép cipő kellene, a nagylánynak új ballonkabát, mert a régit kinőtte, Öcsi bőrlabdáért áhítozik, de kellene a kertre is, át kéne festeni a kerítést, kijavítgatni amit a tél elrontott. Gondok ezek? Gondok. De jó gondok. Jobb, mint a tüzelőt készíteni, az az egyszer biztos. (sárdi) Ezüst- és réztárgyak felújítása A használattól vagy az állástól elsötétült ezüst étkészletet citromlével szépen megtisztíthatjuk. Az erősen elszíneződött réztárgyakhoz ammóniákoldatot használjunk! Ez a kezelés rendkívül hatékony, és csak rövid időbe kerül. Az oldalpárt szerkesztette: Rónai Erzsébet
