Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. április 28., szerda Hétről hétre Területi statisztikai évkönyv Az idén újdonságokkal bővül a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított Területi Statisztikai Évkönyv. A kötet társadalmi, gazdasági életünk jelenségeiről a korábbi évek gyakorlatának megfelelő tematikával számol be. Az első részben megyénként mutatja be a népmozgalmi adatokat, a gazdasági szervezetek, a beruházások, a foglalkoztatottság helyzetét, valamint az egyes nemzet- gazdasági ágak eredményeit. Az életkörülmények alakulását a kereskedelem, a lakossági fogyasztás, a lakáshelyzet, a kommunális, az egészségügyi és a kulturális ellátás tükrében ismerteti. Az évkönyv második része áttekintést ad az ország településhálózatáról, emellett részletesen tartalmazza a városok egyedi adatait. A kötet függeléke a település statisztikai adatbázisrendszer (T-Star) ismertetése, ami tartalmazza a felhasználással kapcsolatos tudnivalókat, továbbá az adatbázis 1991. évi adatállományának részletes, mu- tatónkénti jegyzékét is. Növekvő lakossági megtakarítások márciusban A korábban már megszokott ütemben növekedtek a lakossági megtakarítások. A Magyar Nemzeti Bank előzetes jelentése szerint teljes összegük a harmadik hónap végére elérte az 1.089.6 milliárd forintot, februárban viszont még csak a 1076.4 milliárd forint, januárban pedig a 1056 milliárd forint volt. Az első három hónapban a megtakarítások teljes összege valamivel több mint 47 milliárd forinttal növekedett. EBRD-EK bizottsági bírálatok Aggasztónak minősítette az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank költekezéséről szóló híreket Henning Cristophersen, az EK bizottságának alelnöke. Szerinte az EK bizottsága nem csupán az ésszerűtlennek tűnő kiadások tényét, hanem azok összességében elfogadhatatlan mértékét is rosszallja. Hozzátette: határozottan támogatja az EBRD létét, de túl nagy figyelmet szentel másodlagos jelentőségű ügyeinek, ahelyett, hogy fő céljára, a kelet- és közép-európai országok gazdasági átalakulását segítő projectekre összpontosítana. Utalt rá, hogy jóllehet, a bank létrejötte óta 2 milliárd ECU-t (2.5 milliárd dollárt) odaítélt már a térség országainak, sokkal többre volna szükség. A közösség nevében reményét fejezte ki, hogy még az év végéig további 2 milliárd ECU-t sikerül majd az igénylő országoknak eljuttatni. Ukrajna nyitni akar az arab világra Ukrajnának a hozzá hasonló gazdasági és politikai utat járó arab országok felé kell nyitni, mintsem használhatatlan nyugati tanácsokra hagyatkozni - jelentette ki Leonyid Kucsma. Az ukrán kormányfő nemrég tért vissza a Perzsa- (Arab-)öbölben tett körútjáról, amelynek egyik legfontosabb célja az volt, hogy új olajüzleteket indítson el az ottani országok és Ukrajna között. Aprópénzre váltott üzletrészek? Nem szabad lefejezni a mezőgazdaságot Tőkekivonásban - vagyonvesztésben szenved az ágazat Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára a mezőgazdaságot nevezi a nemzetgazdaságon belül fő prioritásnak, amikor arról kérdezem, hogy az agrárteendők közül milyen fontossági sorrendet állítana fel.- A prioritások önmagukból adódnak - mondja az államtitkár.- A kulcsszó a működőképesség fenntartása, válságmenedzselés, piacszervezés és szabályozás, finanszírozás. Nem tartható tovább a jelenlegi állapot. Egyetlen ágazat sem képes elviselni, hogy az anyagbeszerése világpiaci áron történjék, termékeinek felvásárlása pedig a világpiaci árnak a 35-4Ó százalékán. Az agrárolló mára agrárkasszává vált, amely ha kellően nem figyelünk, lefejezheti a mezőgazdaságot. Mindenekelőtt tehát meg kell teremteni a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét. Hiába beszélünk a mezőgazdaság támogatásáról, mikor a valóságban nem támogatott a magyar mezőgazdaság. Ellenkezőleg: tőkekivonásban, vagyonvesztésben szenved. Ráfizetéssel pedig hosszú távon nem lehet termelni. Ezek az alapvető gondok, természetesen a kép ennél jóval differenciáltabb.- Vészjelzések érkeznek a falvakból, elaprózódás fenyegeti a jól gazdálkodó szövetkezeteket is .. .- Jól érzékelem, milyen veszélyekkel járhat az átalakult termelőszövetkezetek újbóli megnyitása. Éppen ezért a szövetkezeti törvény módosítását, a csoportos leválás koncepciót úgy szabad megvalósítani, hogy közben biztosított legyen a mezőgazdaság működőképességének fenntartása és a folyamatos termelés.- Az új koncepcióval a működőképes egységek önállósulásának lehetőségét szeretnék megteremteni?- Sem a kormányzatnak, sem a parlamentnek nem áll szándékában a termelőszövetkezetek szétaprózása, hanem annak a feltételrendszerét kell megteremteni, hogy a működőképes egységek - és csakis ezek - kivihessék a vagyonukat, s ebből a pénzből megalapozhassák az önállóságukat. Elfogadhatatlan számomra is, hogy az extra tejet előállító szakosított tehenészeti telepeket adott esetben széthordják, s a gazdák által üzletrész fejében kivitt, tenyésztésre alkalmas tejelő teheneket azonnal vágóállatként értékesítsék.- Csalódás fogja érni azokat, akik arra várnak hogy most aprópénzre válthatják üzletrészüket?- Nem lehet működésképtelenné tenni a nagyüzemeket, mert kellő anyagi és szellemi tőke híján nem tudjuk felváltani azokat egy másik formációval. Hiszem azt, amit az MDF 1990-ben meghirdetett: az agrárágazat jövője a családi gazdálkodás és az értékesítési típusú szövetkezés együttese lehet. Ebbe az irányba kell elmozdulni. Ehhez azonban átmenetet kell biztosítani. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezetekben is emberek élnek, és nem mindegyikük kíván önállóan gazdálkodni. Meg kell hagyni számukra az életfeltételeket és a döntés lehetőségét. Ebben látom a törvényhozás felelősségét. Olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amely a legszélesebb társadalmi egyetértéssel biztosítja a működőt képességet. (Újvári) Ferenczy Europress Vagyonuk eléri a 3000 milliárd forintot Jó gazda-e az önkormányzat? Jelenleg hazánkban 3200 ön- kormányzat létezik, amely mintegy 3000 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezik. Ennek a vagyonösszegnek 85-90 százalékát múlt év december 31-ig tulajdonba vették. A vagyonleltár készítési kötelezettségnek több önkormányzatnál nem tettek eleget, nem különítették el az előírásoknak megfelelően az önkormányzat törzsvagyonát. Az önkormányzati törzsvagyon nem privatizálható, nem képezheti vállalkozás tárgyát, és nem lehet hitelfelvételek fedezete. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő gondot a számba vett ingatlanok könyvviteli nyilvántartással történő összevetésére. Az ingó vagyon törvényben előírt leltározása nem történt meg. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a lakáshelyzetben két fő irány jelentkezik: egyrészt rövid távú célok alapján az önkormányzatok értékesítik jobb lakástulajdonukat, másrészről igyekeznek esetlegesen ezt felújítani, hosszú távon bérbe adni. Az Állami Számvevőszék javaslata, hogy a belügyminiszter - mérsékelve a költségvetési kiadásokat is - június 30-ig szüntesse meg a megyei vagyonátadó bizottságokat, év végéig pedig a Fővárosi Vagyonátadó Bizottságot. Ezek feladatát továbbiakban kisebb létszámú bizottság fogja ellátni. Inflációs érzéki csalódások Miből lesz „tizen”, ha minden „húszon”? A hivatalosan közölt statisztikai adatok közül a lakosság a legkevésbé az infláció, illetve a fogyasztói árindex számainak hisz. 1992-ben a fogyasztói árak átlagosan 23 százalékkal növekedtek az előző évhez képest, idén januárban és februárban azonban a tavalyi, viszonylag lassúbb árnövekedés felgyor- ■ sült. Megszűnt a 0 kulcsos áfa, ami elsősorban az élelmiszereket drágította meg, de a tapasztalatok szerint nemcsak a forgalmi adó 6 százalékos többletével. A „bűnös” a korábbi áremelés: megdrágult az energia, a szállítás, számos alapanyag, s ennek hatása a feldolgozott élelmiszerek árában néhány hónapos késéssel érvényesül. Az érzékelt drágulás ebben a körben tehát korántsem szubjektív, hanem nagyon is objektív okokra vezethető vissza. A lakosság árérzékelésében azonban más tényezőknek is szerepük an. A statisztika ugyanis mindig átlagokat mér, amelyeket nemcsak az összlakosságra, hanem az ezen belül kialakított főbb rétegekre vonatkoztat: az aktív háztartásokra, akiket az eltartott gyermekek száma is terhel, éppúgy, mint az inaktív, zömében csak nyugdíjasokból álló családokra. A rétegenkénti fogyasztói árindexről így teljes joggal mondja egy alacsony nyugdíjjal rendelkező, vagy egy többgyermekes családanya, hogy az ő kasszájukra nem érvényesek a statisztikusok számai, mert szerinte a kiadásaik árindexe 1992-ben jóval magasabb volt az átlagos 123 százaléknál. Más okai is vannak az inflációs érzéki csalódásoknak. Az egyik, hogy az átlagon belül a tartós fogyasztási cikkek ára éves szinten csak 14,3 százalékkal, míg a mindenki által fogyasztott háztartási energiáé 43,2 százalékkal nőtt. Az utóbbi jobban érzékelhető minden családi költségvetésben. 1993 januárjában a fogyasztói árak már átlagosan 25,9 százalékkal haladták meg az 1992 januári árszintet, csakhogy ezen belül az élelmiszerárak egy év alatt 36,4 százalékkal emelkedtek, s még e csoporton belül is volt számottevő szóródás. A háziasszonyokat kevéssé vigasztalja az a tény, hogy idén januárban a ruházkodási cikkek ára átlagban „csak” 18,3 százalékkal, a tartós fogyasztási termékeké pedig 11,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Ők csak azt látják, hogy a közértben, a piacon az idén megint jóval kevesebbet adnak a kosztpénzért, mint ahogyan az „inflációjósok” megígérték. Csak az OTP-ben elhelyezett tartalék pénzecske kamatlába annyi, mint amennyire a statisztikusok jelentéséből következtetni lehet. Nyitrai Ferencné (Ferenczy Europress) Világbanki hitel az egészségügynek Tőkeinjekciót kap a magyar egészségügy A pénz jó helyre kerül, mivel a leghumánusabb és egyik leggazdaságosabb befektetés az egészségügy javítása. Egy betegség megelőzése rengeteg ápolási költséget takarít meg. A Világbank ez év második félévétől mintegy 223 millió dollár hitelt nyújt a magyar egészségügy és társadalombiztosítási rendzer fejlesztésére., A hitel összegét a következő fő célokra kívánja fordítani az egészségügyi kormányzat és társadalombiztosítás: Elsősorban a fő halálokra koncentrálva, jóval hatékonyabb fellépést terveznek a szív-és érrendszeri, valamint az agyérrendszeri betegségek ellen. A végrehajtandó program fontos részét képezi a rehabilitáció és a megelőzés. A társadalombiztosítás a hitelből egy új, korszerű informatikai infrastruktúra kialakítását tervezi, melyből színvonalas, gyors, hatékony és gazdaságos működést várnak. A hitelből 132 millió forint jut társdalom- biztosításra, 91 millió pedig az egészségügyre. Nem kell a pénzt megelőlegezni Útban 850 millió Kérdőjelek Gondolatok a választási kampánnyal kapcsolatban A Belügyminisztérium választási irodája eddig hat szavazás lebonyolításában vett részt, s most a társadalombiztosítási önkormányzatok választásában is főszerepet kap. Tekinthető-e ez az eljárás a jövő évi „nagy választás” főpróbájának? - kérdeztük Tóth Zoltántól, az iroda vezetőjétől.- A hat választás tapasztalatai alapján most tényleg tervezünk néhány újítást. Hogy ez a jövő évi választás főpróbája lesz-e? Erre nem tudok felelni. De néhány változtatás már most is elengedhetetlen. Mindannyian emlékszünk 1990. március 25-ének éjjelére, amikor még hajnal felé is csak annyit tudtunk mondani a kíváncsi újságíróknak, hogy „nincs adat”. Most szeretnénk kipróbálni egy új módszert, amellyel gyorsítani lehet a szavazatok összesítését. Mostantól kétféle kimutatás készül: a választás éjszakáján a köztisztviselők rendelkezésére áll majd egy számítógépes rendszer, amely azonnal közli a feldolgozott szavazólapok eredményét; a másik kimutatás a szavazókörzetekben aláírt, hitelesnek tekinthető szavazólapok alapján, várhatóan a reggeli órákra készül el, és az óvások elbírálása után válik hivatalossá.- Kit terhelnek a választási költségek?- Az eddigi gyakorlat szerint az önkormányzatoknak kellett megelőlegezniük a választási költségeket, amit később tőlünk visszakaptak. Most a rendelkezésre álló 850 millió forintot előre kiutaljuk, már ezen a héten postázzuk az illetékesek címére. Változtatunk az elszámolás rendszerén is: ha átalányként kezelik a pénzt az önkormányzatok, akkor szabadon gazdálkodhatnak vele, ha a tételes elszámolást választják, akkor a kiadások minden filléréről számlát kell benyújtaniuk. Mint a választási iroda vezetőjétől megtudtuk, nemcsak a köztisztviselőket, hanem a választási bizottságok társadalmi aktivistáit is „beiskolázzák”, hogy elkerülhessék a szakkérdésekben felmerülő vitákat. Új módszereket terveznek a választási propagandában is. Szeretnék elérni, hogy a választásokon való részvétel valóban a demokratikus gondolkodás egyik jellemzője legyen, függetlenül pártoktól, politikai meggyőződéstől. Az új módszerek kidolgozásához francia és osztrák szakembereket hívtak segítségül. (koós) Ferenczy Europress Igazuk van-e azoknak a szakértőknek, akik szerint a magyar gazdaság élénkítésre vár? Igen, mert vitathatatlan, hogy szükség van a termelés, az export növelésére, a privatizáció meggyorsítására. Szemére vethető-e a kormánynak, ha ezt a szükségletet úgy próbálná kielégíteni, hogy ezáltal - a válsztásokra is gondolva - javítani szeretné az ország közérzetét? Nem, hiszen fontos közérdek, hogy egy olyan éles kampány, amilyen az előrejelzések szerint a jövő évi választások előtt várható, viszonylag nyugodt légkörben folyjék. Az ilyen atmoszféra megteremtése pedig, ha nem is kizárólag, de jórészt a gazdaság állapotán, teljesítményén múlik. Miért intettek mégis óvatosságra a kormány szándékainak megítélésénél a GKI Gazdaság- kutató Rt. szakemberei? Feltehetően azért, mert a közérzetjavító gazdasági folyamatok - hosszabb távon - a lakosság érdekeivel ellentétes hatással járhatnak: ha „túlságosan nagy az áruk” (pl. az eladósodás rendkívüli növekedése); ha választási szempontok szerint tett gazdasági intézkedéek terhe a következő - esetleg új koalíciót alkotó kormányra hárulna; vagy ha választások közeledtével az állam pl. mind jobban rátelepedne a pénz- és tőkepiacra. Másrészt viszont nagy veszélyt jelentene, ha bizonyos szükséges, de népszerűtlen gazdasági intézkedéseket politikai meggondolásból nem hoznának meg. Mi lehet akkor a valóban közérdekű választási taktika? A reális alapokon nyugvó gazdaságpolitika, az államháztartás reformja, a privatizációs technikák megújítása, az infláció fékentartása. Mindezek lehetőségét a szakértők sem zárják ki. Megvalósulását pedig egészen pontosan mérni lehet majd: mértékegysége a szavazat lesz. Ferenczy Europress Közgazdász-vándorgyűlés Szegeden A Magyar Közgazdasági Társaság soron következő vándorgyűlését Szegeden tartja május 26-28-ig. Az érdeklődő résztvevők napjaink gazdaságpolitikai kérdéseiről plenáris ülés keretében hallhatnak elődást Kádár Béla minisztertől (Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma), Bőd Péter Ákostól, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, Erdős Tibor akadémikustól. Az ezt követő szekcióüléseken a következő témák kerülnek taglalásra: válságellenes politika makrogazdasági feltételei; tercier szektor, infrastruktúra, világkiállítás; külgazdasági kapcsolatok és válság - exportorientáció és piacvédelem; az agrár- gazdaság válsága, leküzdésének követelményei; tulajdon - válság. Szekcióüléseken az adott területek elismert személyiségei tartanak előadásokat és vezetik az azt követő kialakult vitát. A vándorgyűlés eseményeiről, tanulságairól lapunk beszámol. Az oldalt összeállította: Túróczi Imre
