Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

6 Kunsági Extra----Karcag 19 93. április 14., szerda Nyugdíjas olvasókör A könyvtárban a ’80-as évek óta működik az olvasókör, mely a nyugdíjasoknak kínál progra­mot - tudtam meg Nagy Mi- hályné könyvtárostól-. Az éves munkatervet az igények alakít­ják. Minden könyvtáros szíve­sen foglalkozik az öregekkel, akik nagyon hálásak egy-egy programért. Tavaly nagyon sikeres kiállí­tást rendeztek „Amihez én ér­tek” címmel. Itt mindenki kiál­líthatta kézimunkáját, saját kö­tésű pulóverét s finom sütemé­nyét is. Több helyen voltak már kirándulni; emlékezetes a gyo- maendrődi fácánrezervátum, a tiszaigari arborétum. Az iskolá­sok is nagy szeretettel jönnek szerepelni a nagymamáknak (karácsonyi, anyák napi ünnep­ség). A 45-50 főből sok az egyedülálló, magányos. Ők azok, akik ráérnek elmenni, de nincs hová. Egy-egy találkozón megbeszélik gondjaikat, segít­séget kémek a könyvtárosoktól a kérvények megírásához. Évek óta szeretnének eljutni az Or­szágházba. Ez most júniusban sikerülni is fog. Egyiptomi útjá­ról várják útibeszámolóra dr. Kubassek Jánost, aki már több­ször járt itt. Szeretik közvetlen­ségét, mesélős előadását. Az idős tagok közül sokaknak egyetlen kikapcsolódási lehető­sége az olvasókör, melyet a könyvtárosok a jövőben is mű­ködtetni szeretnének, várják az új érdeklődőket. Az áfész 16. ABC-jében már megnyílt a pékség. Az 1 ki­logrammos fehér kenyér mellett finom péksütemény, tú­rós táska, fonott kalács is készül. A későbbiekben bur­gonyás és kukoricapelyhes kenyeret is sütnek majd Privatizálják a helyi nyomdát A gépteremben jelenleg kicserélésre váró, de üzemképes gépeken dolgoznak. Itt készült a Hír­mondó és a BHG öntapadós nyomtatványa A karcagi nyomda négy évti­zedig a Verseghy Nyomda te­lephelyeként működött, egészen 1992. december 31-ig, amikor privatizálták a szolnoki nyom­dát. Az új tulajdonosnak nem volt szüksége a karcagi nyom­dára, így külön privatizálják - tudtam meg Tankó Csaba ügy­vezetőtől. A tavalyi bruttó ár­bevételük közel 24 millió forint volt, a főkönyvelő által kihozott adózatlan nyereség ötmillió. Tankó úr szerint a reális ered­mény 3,5 millió forint, hiszen nincs levonva az irodisták bére, a fuvarköltség, a klisé- és of­szetlemezek készítési díja. Tavaly nagyobb megrendelé­sük a Jászkun Volántól volt, tankönyvet készítettek a gyön­gyösi gimnáziumnak és két deb­receni bt.-nek. A nyomdában jelenleg har­mincnégyen dolgoznak, leépí­tést nem terveznek. Döbbene­tes, hogy az idei évet egy fillér forgótőke nélkül kezdték el, en­nek ellenére az első három hó­nap nyereséges volt, s 15 száza­lékos béremelést is tudtak adni a dolgozóknak. A fizetések a városi átlagnak megfelelőek, 12.846 forint. Az üzem privatizációja elin­dult, március 19-én volt a pos­tabontás. A legjobb pályázatot a szolnoki Axon Rt. adta be, amely a 10,2 milliós kiírási ösz- szegre ráígért még 200 ezer fo­rintot. A privatizáció április 21-én zárul le. Addig a dolgo­zóknak megvan az elővásárlási joga, az önkormányzat lemon­dott erről. A leendő tulajdonos tan­könyvekben gondolkodik, de továbbra is itt nyomják majd a karcagi, füredi, abádszalóki, kisújszállási újságokat. Jelen­leg megrendelésük jelentős ré­szét az ügyviteli nyomtatvá­nyok készítése teszi ki. Az biztos, az üzemnek mű­ködnie kell! Megvan a piaca, a neve, így az eredmény nem ma­radhat el. Az igazi mégis az lett volna, ha öt évvel ezelőtt sike­rült volna önállósodni, s most nem itt tartanának. Zöldszívesek találkozója Minden év áprilisában össze­jönnek a zöldszívesek az egész országból, hogy megismerjék egymást, kicseréljék tapasztala­taikat. Április 6-7-8-án Karcag adott otthont az országos talál­kozónak. A Györffy István is­kola csoportjai már kezdettől fogva részt vett a mozgalom­ban, amely ’89 szeptemberében indult el Pomázról. A kitalálója Orgoványi Anikó tanárnő volt, aki elmondta: sokáig gondolko­dott azon, hogyan lehetne test­közelbe hozni a természettel a gyerekeket. Céljuk a természet megszerettetése és védelme. Tízparancsolatuk szerint nem tépik le a virágokat, nem gyűj­tik a rovarokat, csak megfigye­lik őket. A bekapcsolódó iskolák fel­kutatják a környékükön lévő ér­tékeket, s azt megpróbálják megvédeni. Legemlékezetesebb akciójuk a Szentendrei-sziget ártéri erdejének kiirtása elleni tiltakozás vplt. „Megszállták” a földgyalukat, s ezt a tiltakozá­sukat ősszel megismételték. Közbelépésükre a pusztítást megállították, a kárt okozó vál­lalatot pedig példásan megbün­tették. Idén tavasszal a nagyma­rosi körgát életben maradt fa­csemetéit fogadták örökbe. A gyerekek rendszeresen vé­geznek vízvizsgálatot is. A kar­cagiak a savas eső mérését most fejezték be. A szárazelemeket külön gyűjtötték egy erre a célra kijelölt konténerbe. A három nap alatt a vidéki gyerekek megismerkedtek a vá­ros nevezetességeivel. A bát­rabbak a református templom tornyából is megnézték Karca­got. Voltak kirándulni a Horto­bágyon, s este táncházban is­merkedtek a csárdás, a verbun­kos alaplépéseivel. A vendéglá­tók egy színdarab előadásával kedveskedtek. A legfiatalabb zöldszíves egy pesti óvodás, Bodonics Márta volt, Kiss László pedig a pozso­nyi magyar nyelvű gimnázium­ból érkezett. A jelenlévők csatlakoztak a Cousteau Alapítvány felhívásá­hoz, melyben figyelmeztetik a világ államfőit a túlnépesedés és a túlfokozott ipari tevékeny­ség veszélyeire. A IV. országos találkozóju­kon megismerkedtek térségünk gondjaival, s a megoldásra váró feladatokkal is. Küzdeni fognak továbbra is a vadon élő állatok nyugalmáért, a növények vé­delméért. Összetartozásukat a mosolygó „Zöld szív” embléma fejezi ki. A mozgalom április 22-én, a Föld napján ismét hallatni fogja hangját. Fizetőképes intézmények A legutóbbi testületi ülé­sen elfogadták a képviselők az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló be­számolót. Tavaly egymilllió 304 ezer 295 ezer forintból gazdálkodott a város. A mindennapi munkában a ta­karékos gazdálkodásra tö­rekedtek, egyetlen intéz­mény sem került fizetési zavarba, nem kellett egyet sem bezárni. A költségek a pénzügyi erőforrásokénál nagyobb mértékű emelke­dése újra és újra kényszer elé állítja idén is az intéz­ményeket. Céltámogatás igénybevételével megvaló­sult a Kertvárosi rész és Be­rekfürdő szennyvízcsa­torna-építése, megtörtént a villamos hálózat korszerűsí­tése. Közel 50 ezer négy­zetméter útfelületet aszfal­toztak le. A Átadták az rt.-nek Az 1992-ben megépült önkormányzati és lakossági önerős társulási formában megépült utcai víz- és szennyvízvezetéket haszná­latba adta az önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Rt. részére. A gerincveze­ték-hálózat bruttó értéke közel 10 millió forint. Megváltozott intézménynevek A 629. Sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző In­tézet és Gépipari Szakkö­zépiskola tavaly pályázatot írt ki az intézmény új elne­vezésére; így ’93. október 1-jével Varró István nevét veszi fel. A névadó jelentős szerepet töltött be nemcsak a város, hanem a jászkun kerület, sőt a haza művelő­déstörténetében is. Több­ször megfordult Bécsben az engedély nélkül épített re­formátus templom ügyében, tagja volt annak a küldött­ségnek is, amely a redemp- tiót harcolta ki a Jászkunság számára. Csokonai is említi Varró uramat versében. A Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközép- iskolában szeptembertől közbiztonsági gimnáziumi képzés is indul, ezért április 1-től az intézmény neve így módosul: Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium. Munkahelyteremtő beruházás A Flóra Textilipari Szö­vetkezet munkahelyteremtő beruházás pályázatához kért önkormányzati támogatást, amit meg is kapott. 1992. december 21-én 24 szövet­kezeti tag vált ki a Karcagi Népi Iparművészeti Szö­vetkezetből, és a fenti néven megalakították szövetkeze­tüket. Megkapták a Mada- rasi úti üzemházat, ahol var­rodát kívánnak létesíteni. Huszonöt dolgozót - ebből tíz munkanélküli - foglal­koztatnak majd. A munka beindításához szükséges gépeket a munkaügyi köz­ponttól igényelt támogatás­ból veszik meg. Karcagi siker Az Ifjúsági Demokrata Fórum felhívására: „Milyen Magyarországon szeretnék élni?” százhatvan középis­kola tanulói 459 pályamű­vet küldtek. A nemrég meg­tartott eredményhirdetésen egy karcagi lányért is szur­kolhattak az osztálytársak, ugyanis Szalay Annamária, a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola 3-os tanulója is ott volt a legjobb 24 között. A kis állatbarát Kele Gábor mindössze 12 éves, s mégis már igen komoly állatál­lománya van. Hétéves volt, amikor az első nyulait megkapta, sokáig csak ezzel foglalkozott. Jelenleg csak egy hasas anyanyula van. Négy kecskéje közül „Júliát” mindennap megfeji, mielőtt iskolába megy, s ugyanezt teszi este is. Van két kisgidája, akik „besegíte­nek” neki a fejésben. Nagyon szelídek, szófogadóak, hallgatnak a gazdira. A ház körüli aprójószágok közül övé három kacsa, kilenc tyúk s a galambok. Ezeket anyukájának csak akkor kell megetetnie, ha ő ép­pen beteg, vagy nincs otthon, ami ritkán fordul elő. Gabi a tavaszi szünetben is reggel 6-kor kel, ellátja állatait, s be­segít bátyjának a családi állomány etetésébe, itatásába. Jelenleg négy tehenük, hat borjújuk van, amiből egy boci Gáboré. Az állatok érzik a gazdi odaadását, szeretetét, hízelegnek a pöttöm legénynek, aki még nem tudja, nyolcadik után milyen pályát válasszon. Befogják a kutyákat A városban rengeteg a kó­bor kutya. Nemcsak este ve­rődnek csapatokba, hanem fényes nappal is, az iskolák környékén riogatják a járó­kelőket. A gyerekek etetik őket, fel sem mérik, milyen veszéllyel jár, ha megvadul egy-egy kutya. Az elmúlt hetekben sajnos rendőri be­avatkozásra is szükség volt kutyatámadás miatt. Az ön- kormányzat rendeletben szabályozta a kóbor ebek begyűjtését. Eszerint ha az eb tulajdonosa nem jelent­kezik 8 napon belül, akkor humánus módszerrel irtják ki a kutyát. A befogásokat a közterület-felügyelő a gyepmester bevonásával végzi. Egy kábítószeres lö­vedékkel elaltatják az álla­tot, majd begyűjtik őket, és a gyepmesteri telepen kia­lakított ketrecben tartják. Amennyiben a tulajdonos jelentkezik a kutyáért, köte­les megfizetni a befogási és tartási díjat. Itt a tavasz, sok gazda ereszti szélnek a ku­tyáját, de maguktól is elcsa­tangolnak. A befogásukat végző közterület-felügyelő­től megtudtam, hogy nem zökkenőmentes a munka­végzés. A Kisföldek között hat, a főtéren kettő, a külte­rületen pedig 14 kutyát fog­tak be. Ezek közül eddig egyért sem jelentkezett a gazdája. Legutóbb a kórház előtti közterületen lőttek ki egy kóbor ebet, ami az in­tézmény udvarára ment be. Az önkormányzati rendelet kimondja, hogy a közterüle­ten kóborló ebet kötelesek kilőni. Ezeknek az állatok­nak ugyanis nincs oltási pa­pírja, veszettséget terjeszt­hetnek. Nagyon fontos, hogy senki ne etesse az ut­cán járkáló kutyákat, hanem jelentse az illetékeseknek a városgondnokságon. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Novák Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom