Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

1993. április 9., péntek Húsvét előtt 9 A locsolás balesetveszélyes... Az utolsó lépések Ha virágvasárnap - barkaág, ha húsvéthétfő - vízbevetés Jézus Krisztus diadalmenetnek is beillő bevonulását, az ősi re­mény-jelképpel, a pálmaággal in- tegetőic ujjongását sokféle szo­kás, ünnepi játékos esemény idézi húsvét első napján. Európa mediterrán tájain a pálmaág, a hűvösebb éghajlatú vidékeken - így nálunk is - a barka-ág meg­szentelése emlékeztet a Megvál­tót köszöntő örömünnepre. A sümegi szerzetesek a XVIII. század elején szerveztek először körmenetet, s úgy vitték a temp­lomba a szentelésre szánt ágakat. Göcsejben a kisdiákok virágva- sámap pántlikás, bokrétás süveg­gel, oldalukon fakarddal, a lá­nyok pedig fejükön fehér koszo­rúval gyűjtötték a barkát, amit azután hazavittek, mert óvta a bajtól a családot és állataikat is. A sarudiak barkával vesszőzték jószágaikat - így védve őket a be­tegségektől, palócföldön pedig ostorhegyet is szenteltettek a barka között, hogy lovaik egész évben fürgék, erősek legyenek. Hevesben az a hiedelem, hogy a barkával megveregetett tehén biz­tosan nem ad véres tejet. Szeged környékén pedig az, hogy az ól küszöbe alá rejtett barkaszemek távoltartják a sertésvészt. A húsvéti ünnepek tavaszváró jellegét tükrözik húsvéthétfő - amit a régiek gyakran vízbevető hétfőnek mondtak - szokásai: a locsolkodás és az azt viszonzó pirostojás egyaránt az újjászüle­tést, a termékenységet szimbo­lizálja. A locsolkodásnak egyébként az ország különböző részein egész sor változata ala­kult ki. Az Ipoly vidékén sajátos előjáték, a tojá-hajtás is dívott: a legények a lányos házaknál ösz- szegyűjtött tojásokból rántottát sütöttek, s a tojáhéjakat a rátarti, gőgös lányok portája előtt szórták szét. Szagos vízzel öntözködni fa­luhelyen csak az utóbbi évtize­dekben vált szokássá - korábban vödörből öntözgetett, jó hideg kútvíz helyettesítette a kölnit. Tú­rán azután egybeötvözték a régi és az újabb hagyományt: előbb vödörből közönséges, utána üvegcséből illatos vízzel szolgál­tak rá a főleg hagymalével festett - húsvéti tojásokra. A locsolkodásról napjaink il­lemtana egyébként azt tartja, hogy az egyik legbalesetveszé- lyesebb művelet: mindkét nem­béliek elázhatnak tőle. A hölgyek kívülről, a férfiak belülről...-rémi- (Ferenczy Europress) Parfüm, kölni és társai Illatokról locsolkodóknak ­„szagszerűen”... Gyermeksarok Húsvéti ajándék dióból, tojásból Jeruzsálem, Via Dolorosa helyett fogyasszunk halat, s gondoskodjunk változatos főze­lék-kínálatról, például fok­hagymával gazdagon fűszere­zett parajról, azután lencséről, kelkáposztáról, s (ha van a mélyhűtőben) tökről. Mind­egyik „változatra” süthetünk egy-egy tükörtojást vagy bun- dás zsemlét. De tészták sora - káposztás kocka, mákos metélt, krumplis tészta, tojásos nokedli fejes salátával - is megkönnyít­heti a böjti menü megkomponá- lását. Végül néhány gyakorlati ta­nács a húsvéti sütés-főzéshez. A parasztsonkát a főzés előtt fél nappal áztassuk be, majd taka­réklángon főzzük puhára. (A főzést akkor fejezhetjük be, ha a hús elválik a csonttól.) Mivel ezt a sonkát általában erősen pácolják és füstölik, érdemes a főzés közben fölforrt vizet leön­teni és újra cserélni, így az erős ízek kiáznak belőle. A kötözött sonka enyhébben érlelt és füs­tölt, ezért rövidebb idő kell fő­zéséhez, s nem kell cserélni a vizet rajta. A hús szálasodása jelzi, hogy sonkánk megpuhult, nem kell tovább főzni. A tojásokat a sonka levében főzzük - pontosan 10 percig; így sárgájuk nem fog megzöldülni. A tormareszelés „könnyfa­kasztó” műveletét sírás nélkül elvégezhetjük, ha a megtisztí­tott tormát diódarálóba nyom­juk és átdaráljuk. A locsolókat alkohol helyett inkább gyümölcssalátával, apró édes és sós süteményekkel, üvegkancsóba tett gyümölcsle­vekkel kínáljuk. Liscsinszky Béla mesterszakács Ferenczy Europress A húsvéti locsolkodás alap­anyagának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről meg­ismerkedni a parfümök, kölnik és egyéb szagosítószerek múlt­jának és jelenének érdekesebb mozzanataival. Kalauzunk az il­latok világának egyik kitűnő ismerője: dr. Pálinkás Jánosné vegyészmérnök, a Caola par­füméria-laboratóriumának ve­zetője.- Az óegyiptomi papirusz-te­kercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosak voltak növényekből préselt, illetve ál­lati eredetű anyagokkal készült szagos vizek. Közülük a legis­mertebb a rózsaszirmokból pré­selt olaj és az olibánum fából származó tömjén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át - latinul per fumum - nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is, köztük a mosuszé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesí­tője.- Ezekhez képest a nevével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfamíliában, a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümöl­csök héjából és levéből. A de­rék parfümőr később Kölnbe költözve folytatta a szagos víz készítését - innen az elnevezés. Sőt, innen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne (ejtsd: odko- lony) franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mind­máig legnépszerűbb változata a 4711. a „számnév” úgy szüle­tett, hogy a napóleoni háborúk idején összeírták Köln ingatla­nait, s a gyár telke a 4711,-es sorszámot kapta a listán.- Napjaink kölnije és par­fümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölniben az illatanyag 3-5 szá­zalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet.- Ha adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodorspray- vel, parfümmel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb ha sima, tisztaillatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711-et vagy Anais-Anaist használnak.-borgó­Sok családban már hagyo­mánnyá vált, hogy húsvétkor nemcsak festett tojással, hanem házilag készített ajándékkal le­pik meg főként az óvodás és kisiskolás korú locsolókat. A következőkben néhány tippet kívánunk adni a gyerekeknek és szüleiknek, hogyan lehet kevés munkával és kis ráfordítással húsvéti ajándékokat készíteni. Kiscsibe diófészekben: A diót félbetörjük és kivesszük a belét. Zöld színű raffiával vagy csíkokra vágott zöld krepp pa­pírral kibéleljük a fél dióhéjat. Körülbelül 4-5 centi átmérőjű gömböt formálunk vattából, amit egy vékony szalaggal kö­zépen átkötünk, így kialakul a kiscsibe feje és törzse. Piros filcanyagból kis háromszöget vágunk ki - ez lesz a csőre -, melyet felragasztunk. A csibe szemét legjobb apró gyöngyök­ből elkészíteni. Az így „életre kelt” kiscsibét beleragasztjuk a fél dióhéjba, szükség szerint zsinórból akasztót is rögzíthe­tünk rá. Kakas vagy tyúk tojásból: A tojás belsejét kifújjuk vagy megfőzzük. Piros színű anyag­ból - lehetőleg filcből - tarajat, két kis szárnyat, csőrt, valamint faroktoliakat vágunk ki, melye­ket felragasztjuk a tojásra. A szemeket például filctollal raj­zolhatjuk meg. Ahhoz, hogy megálljon az asztalon az így el­készített kakas vagy tyúk, kör­formára vagy ízlés szerinti for­mára kivágott zöld színű filcre célszerű felragasztani a tojást. Tojásból nyuszi: A tojást ugyanúgy kell előkészíteni, mint az előzőekben. Vágjunk ki két - a tojás méretétől függő nagyságú - félhold formát szí­nes anyagból, melyeket ezután a domború felével összevar­runk. Amikor ez készen van, ki­fordítjuk, ráillesztjük a tojásra, majd felragasztjuk. A nyuszi fü­lét ugyancsak filcből vágjuk ki, s ezt is ráerősítjük a képen lát­ható módon a tojásra. A nyuszi orrát, bajuszát és szemét filctol­lal rajzoljuk meg.-J­Az alig nyolcszáz méter hosszú útszakaszon zsibong az élet, nemhiába tartozik az ara­bok lakta jeruzsálemi óváros bazámegyedéhez. A kávézók előtt ráérős, kockás fejfedőt vi­selő férfiak szívják a nargile, a vízipipa hideg füstjét, emlék­tárgyárusok hívogatják a turis­tákat. A kikövezett emelkedő azonban nem egy a sok közül. Ez a Via Crucis, a Kereszt Útja, a Via Dolorosa, a Fájdalomé. Minden pénteken -hisz’ ezen a napon halt meg Jézus - feren­cesrendi szerzetesek gyász-pro- cessziója kaptat fölfelé, egészen a Szent Sír Templomáig. Jeru­zsálemben, amelyet három nagy világvallás is szent helyének te­kint (a város neve héberül a Bé­két, arabul a Szentséget idézi) mindez hozzá tartozik a hétköz­napokhoz. A mélyről fakadó, legbensőbb hit, s a turistaipar nagyüzeme ez, amely azonban nemigen kedvez az elmélyülés­nek. Hiába próbálna valaki ájta- tosságba merülni a sírkő előtt, amelyet Máté evangéliuma sze­rint lepecsételtek ugyan az őri- zők, de az Úr angyala földren­gésszerű robajjal elhengerge- tetri hogy a sírban fekvő a mennyekbe szállhasson. Kígyózik a sor, a sírt min­denki érinteni szeretné. A ró­zsafüzért leginkább akkor áld­ják már meg, ha a zarándok diszkréten lerójja adományát: dehát az is a mai jeruzsálemi csodák közé tartozik, hogy a Si­ratófalnak önálló telefaxszáma is van, ha valaki nem tudja a „kvitlit”, a kívánságát rejtő pa­pírdarabkát a hajdani Nagy­templom falának hasadékába helyezni. Az A1 Aksza mecset előtt mohamedán vallási rend­őrség vigyáz arra, hogy min­denki lefizesse a belépődíjat. A ferencesek nagypénteki mene­tének évről-évre- különösen sok résztvevője és nézője van. Ilyenkor a világ minden tájáról érkeznek a hívők és sokan jön­nek át az észak-izraeli Galileá- ból, főként Názáret környéké­ről, ahol százezer keresztény vallású palesztin él. A hajdani Golgotha felé haladnak: az áram szó koponyát jelent, s a domb formájára utal; latin fordí­tásban lett Locus Calvariae, a Kálvária Helye. Amikor végig­járják a stációkat, kevesen gon­dolnak arra, hogy a XV. szá­zadban egy, a Szentföldre za­rándokolt brit nemesúrban ve­tődött fel először a stációkra bontás gondolata és eleinte öt-hét-tizenkét, sőt húsz stációt is kijelöltek. Később Leonardo ferencesrendi hitszónok, Szent Lénárt nevéhez fűződik a tizen­négy állomás megjelölése. A nagypénteki vonulás mindegyiknél megáll rövid időre. Az első stációnál, ahol Pi­látus kimondta a halálos ítéletet; a másodiknál, ahol Krisztus vál­lára vette a keresztet, ma az Ecce Homo ív alatt haladhatnak át a zarándokok. Ebbe - hagyo­mány szerint - azt a követ is be­építették, amelyen Jézus végig­hallgatta a római helytartó sza­vait, s az rámutatott: „íme, az ember!” A negyediknél találko­zott anyjával, a hatodiknál Ve­ronikával, aki egy arcképfestő­höz indult, hogy magát örökít- tesse meg kendőjén, de átnyúj­totta azt az Úrnak, a keresztvivő izzadságának törlésére. A ken­dőn Jézus arcvonásai örökítőd- tek meg... Megint egy biblikus színhely, annyi hasonló jeruzsálemi em­lék közül, ahol történelmi ese­mények és legendák kapcsolód­nak össze az idő mély kútjában. De hamarosan a jelenbe zök­kent vissza a kendőárusok sise- rehada, amelytől szinte lépni sem lehet. A hetedik stációnál esett el a Megváltó másodszor a kereszt­tel, a nyolcadiknál szólt a sira­tóasszonyokhoz, az utolsónál teljesedett be a vég. A Jeruzsálemben és a kör­nyékén lakóknak ma is gyakran megvan a maguk kereszt-útja. Temetnek izraelieket, akik szél­sőségesek vak merényleteinek estek áldozatául; temetnek ara­bokat, akik véletlenül és vétle­nül vesztették életüket a sortü- zek következtében. Az ünnepek, a Karácsony és a Húsvét is a megkülönböztetett katonai készültség időszakát je­lentik a Szentföldön. A nemzet­közi politika kemény realitásai mindenkit megérintenek, az ot- télőket és a turistákat, az ájta- toskodókat és a kíváncsiakat. Húsvéti hangulatot idéznek a Mozartot és Vivaldit játszó ut­cazenészek is. Az Óváros falán kívül muzsikáló vonósok, a volt Szovjetunió területéről érkezett bevándorlók és szakmájukban munkanélküliek: legalább nyolc-tíz filharmóniai zene­karra valónyian érkeztek. A kissé keserű vicc szerint minden utas hangszertokkal a kezében száll le a repülőről, s akinél ilyen nincs, az - zongorista. Most a húsvéti mellékkeresetre gondolnak, s van mit játszani a repertoárból. Réti Ervin (Ferenczy Europress) A mesterszakács tanácsai Mi legyen az asztalon böjt alatt, böjt után? Különleges háziasszonyi fel­adat a nagyhét napjaiban, illetve húsvét első és második napján asztalra kerülő menük meg- komponálása, a vallási és egyéb hagyományokhoz igazodó ét­rend megtervezése. Ezért is fon­tos, hogy jóelőre gondoskod­junk az ünnepi ételsorok nyers­anyagairól. Vásároljunk tehát be bősége­sen friss tóját, füstölt házi vagy kötözött sonkát, esetleg füstölt csülköt. Legyen otthon egy-egy pohár tejszín, továbbá többféle gyümölcs. Húsvét előtt várha­tóan már elfogadható áron be­szerezhető a hónapos retek, az újhagyma, a zöld hegyespaprika és a paradicsom. Az így össze­állított „vitamingyűrű” persze nélkülözhető, de csak vele lesz üde, tavaszias az ünnepi asztal. Idejekorán érdemes dönteni arról is, hogy a sonkán kívül mi­lyen húsételt tálalunk majd a családnak: birkát, bárányt, pulykamellet vagy mondjuk rántani való csirkét. A böjt napjaira az étrendet az egyszerűség és a mértékletesség jegyében tervezzük meg. Hús

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom