Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

10 A palánk alól 1993. április 9., péntek Szolnoktól Zágrábig A Magyar Kosárlabdázók Or­szágos Szövetségének Fellebvi- teli Bizottsága elutasította a Körmend-Hunor csapatának fellebezését és a Technikai Bi­zottság határozatát helyben hagyta. így zárt kapuk mögött játszák le ma este a vasi gárda és a Szolnoki Olajbányász ran­gadó harmadik felvonását. A Tisza-parti együttes szerdai győzelmével óriási lépést tett a döntőbe jutás felé, s nehezen képzelhető el, hogy ezek után olyan hibát vétsen, mely végze­tesen befolyásolná a párosmér­kőzés végkimenetelét. Tegnap előtt - főleg a második félidő­ben - valamennyi szolnoki játé­kos önmagát múlta felül, igazi csapatjátékot produkálva húsz perc alatt vertek huszonhárom pontot vetélytársukra. Közel azonos képességű együttések esetében szinte elképzelhetetlen ekkora különbségre szert tenni egy félidő alatt, ám az olajos fiúk a szünet után valósággal szárnyaltak a pályán. Mivel a ZTE - Tungsram-Honvéd ösz- szecsapás állása jelenleg 1:1, biztos, hogy legalább két mér­kőzésre sor kerül még kettőjük közt. Ha Rezák László tanítvá­nyai nem ijednek meg a szokat­lan csendtől, akár ma este dön­tésre vihetik a dolgot. Bár akkor sem történik tragédia, ha Berki- csék csak vasárnap teszik fel az i-re a pontot, a lényeg, hogy felkerüljön. A mérkőzésről ter­mészetesen képes tudósításban számolunk be szombati szá­munkban. A Szolnok Városi Sportis­kola kosárlabda-szakosztálya felvételt hirdet 1980-81-ben született, 170-175 cm-nél ma­gasabb fiúk részére. Jelentke­zés sportfelszereléssel (torna­cipő, nadrág, trikó) 1993. áp­rilis 19-én 17.00-kor a Ver­seghy Gimnázium tornater­mében Pál Szabó Sándor edzőnél. A kosárlabdapalánk alatti területen a „mélynövésű” játé­kosok csak ritkán mozognak otthonosan. A népszerű labda­játék óriási centerei talán még elviselnek egy-egy apróter­metű irányítót a csapatban, de a fantasztikus szintemelkedés­sel megáldott „apró” tehetsé­gek ma már csak olyan kivéte­lek, akik az Íratlan szabályt erősítik. A testmagasság alapfeltétel­ként szerepel az ifjú tehetségek kiválasztásában is. A „nagyok” továbbléphetnek, míg a „ki­csik” csak a hatalmas társak árnyékában juthatnak epizód- szerephez. A Vjesnik című lap számolt be arról, hogy Zágráb­ban éppen az alacsony játéko­sokat kívánják érvényesülési lehetőséghez juttatni. Ivan Sá­bán szervezői munkájának kö­szönhetően 30 csapat jelentke­zésével megalakult a „Liga- 192”. Az együttesek hamaro­san megkezdik önálló bajnok­ságukat, ahol szigorú szabá­lyok uralkodnak. Minden mér­kőzés előtt kötelező magassá­gellenőrzésen vesznek részt a játékosok, mert a Liga csak a 192 cm-en aluliak pályára lé­pését engedélyezi.- Az átlagos magasságú 'te­hetségekre már nem is figyel­nek fel a klubok. A Liga-192 ezeknek a játékosoknak nyújt lehetőséget arra, hogy számot adjanak tudásukról - mondta ■ Sábán. \ *** A Tungsram-Honvéd kosár­labda-szakosztálya beadvány­nyal fordult a Magyar Kosár­labdázók Országos Szövetsége felé, melyben felhívja a bajnok­ság rendezőinek figyelmét a mérkőzések tisztaságára és a versenykiírás maradéktalan be­tartására. A fővárosi vezetőket az késztette erre a lépésre, hogy játékosaik ritkán látott sportsze­rűtlen jeleneteknek voltak szen­vedő alanyai Zalaegerszegen. A kék-fehér színekért lelkesedő szurkolók ugyanis nyers tojás­sal dobálták meg Kuzminékat. t A barackoskosártól a csúcsig Megyei bajnokság Bartóki hatvankettő pontot szórt A kosárlabdázás ötlete, kia­lakulása egy banális felfedezés­hez kapcsolódik. 1891-ben a springfieldi főiskola tanára, bi­zonyos James Naismith. két óra közötti szünetben az iskola udvarán sétálgatott. A balkonon hagyott őszibarackos kosarak mellett elhaladva a kezében lévő labdát spontán mozdulattal a kosárba hajította. így született meg a játék ötlete. A játék első szabályai közül ma már csak egy él: a gyűrűk talajtól mért magassága, ami 3,05 méter. A sportág kezdetben kiegészítő programja volt az iskolák ame­rikai futball csapatainak. A já­ték rohamosan terjedt az Álla­mokban. Gombamódra szapo­rodtak a különböző csapatok. Az új sport rögtön a szórakozta­tóipar részévé vált. Színházak, mulatók, hotelek voltak a mécs­esek színhelyei, azol a közön­ség vacsorázás közben figyel­hette a labda pattogását, ha egyáltalán látta a sűrű cigaretta- füstben. A nehéz „csecsemő­kor” után kosárlabdázás kilépett a füstből és századfordulón már megszületett az első liga is. A korszak legismertebb csapatai a Buffalo Germens, Original Cel­tics és a New York Rens voltak. 1910-ben hagyták jóvá az üvegből készült palánkokat és ekkor született meg a személyi hiba és kipontozódás szabálya. 1925-ben Max Rosenblum áru­házmágnás és George Halas a Chicago Beare rögbicsapatának tulajdonosa létrehozza az ABL-t (American Basketball League), az első szervezett baj­100 YEARS OF HOOPS James Naismith nokságot. Kilenc csapat, köte­lező szerződések, egykezes lab­davezetés, mind-mind a fejlő­dést jelző szabályok. A bajnok­ság egyelőre csak a keleti partra korlátozódott, de ott nagyon népszerű volt. A bajnoki döntőt a Cleveland Rosenblums nyerte 10 ezer néző előtt! Ahol sok néző van, ott nagy a bevétel is, így nem kellett sokat várni az első szuperszerződésre, amit 1930. augusztus 11-én írt alá Joe Lapchick a Cleveland csapatának havi 1000 dollárért. Ä bajnokság beindulása után 1927-ben újabb csoda született, aki - túlzás nélkül - az egész vi­lágon megismertette és megsze­rettette a sportágat. Ez pedig a Harlem Globetrotters. Egy kis ember, Abe Saperstein 5 játé­kossal, egy automobillal és tu­catnyi rongyos térképpel gon­dolt egy merészet és a Pitts­burgh Coureier című újságban hirdetést adott fel, hogy csapata bárkivel megmérkőzik. Az au­tomobil pedig elindult a világ­hírnév felé. 1949-ben az USA után Alaszka, majd Nyugat-Eu- rópa, Észak-Afrika, Dél-Ame- rika volt az úticél. 1952-ben a Harlem negyedszázados szüle­tésnapján átlépte az 50 ezer mérföld megtett utat. A show, a kosárcirkusz milliókhoz jutott el (Magyarország is állomás), milliókat megnyerve a kosár­labdának. Egyre nagyobb üzlet lett a dologból, egyre többen ál­doztak rá pénzt, köztük egy New York-i szervező, Ned Irish, aki NBL néven létrehozza az NCAA (a mai egyetemi baj­nokság) elődjét. Az érdeklődés minden képzeletet felülmúlt. Az 1945/48-as szezon mérkőzése­ire 500 ezer néző vált jegyet a Madison Square Gardenbe. 1946. június 6. New York, Commodore Hotel. Ez került be az NBA „anyakönyvébe” mint születési dátum és hely. Ekkor álmodták meg a ma sportjának csúcsát. A neve ekkor még BAA (Basketball Association of America), 1949-től lesz NBA. A jégkorong mintájára 11 csapat indult, hatalmas csarno­kokkal. Újítás volt a földrajzi alapon történő két csoportba so­rolás, valamint a rájátszás for­mája. Az első szezon egy sereg problémát okozott a szervezők­nek. Mivel nem volt tévé-köz­vetítés és a sajtó sem foglalko­zott kellőképpen a dologgal, keVés volt a néző, nagy a vesz­teség. Következetes szervező munkával legyőzték a nehézsé­geket és 1950-ben már 17 csa­pat versengett a bajnoki címért. 1950-ben vezették be a draft-ot, az egyetemet befejező játéko­sok vásárát, majd 1951-ben Walter Brown-nak, a Boston elnökének szorgalmazására az All-Star mérkőzést, Kelet és Nyugat párviadalát. Az NBA mind szakmailag, mind gazdaságilag egyre gyor­sabb ütemben fejlődött. Zsúfolt csarnokokban csodálatos játé­kosok mérkőztek egymással, csillagászati összegekért. 1967-ben az NBA-be való belé­pésért 1.75 millió dollárt fizetett az új csapat, a Seattle. Ebben az évben megszerveződött egy el­lenliga, az AB A, ami 1976-ig állta a harcot, ám ekkor kényte­len volt feloszlatni önmagát. A négy klub (New York, Denver, Indiana, San Antonio), amely „átigazolt” az NBA-be, ezt már csak 3.2 millió dollárért tehette. Ma az NBA-ben 27 csapat játszik, évi 15 millió ember fi­zet azért, hogy nap mint nap él­vezhesse a varázslatot. Az ama­tőr kosárlabdától való elzártság 1987-ben Milwaukee-ban, a McDonald’s Open-nel tört meg. Itt játszottak először profik amatőrök ellen. Az NBA-vel kapcsolatos kétkedést, miszti- kusságot azóta az áhitatos imá­dat váltotta fel, amit tavaly a Dream Team barcelonai szerep­lése csak fokozott. Talán ezek az olimpiai napok helyezték végre a magyar közönség érdek­lődési körébe az NBA világát. Dévényi Zoltán Az elmúlt héten csonka for­dulót bonyolítottak le mind az erősebb nem, mint pedig a höl­gyek csatározásában. Ezek a mérkőzések is tartogattak iz­galmakat, a legnagyobb megle­petést a Sz. RMFHSE okozta jászberényi győzelmével. Sőt a Lehel majdnem beleszaladt egy másik vereségbe is Kunszent- mártonban, azonban ha minimá­lis gólkülönbséggel is, de sike­rült győztesen elhagyniuk a pá­lyát. Lehel Védelem SC - Sz. RMFHSE 100-106 (40-55) Jászberény, 100 n., v.: Ké­kesi, Szabó. Legjobb dobók: Bartóki 45/18, Höffler 21, Scott 10, Pa- lócz 10, ill. Turzái 27/3, Lőrinc 22/6, Balogh 20, Sivák 10. Jól kezdtek a vendégek, elő­nyüket azonban hamar kiegyen­lítette a Lehel. Ezt követően azonban meglepetésre Turzaiék ellenállhatatlanul kosaraztak, teljesen megérdemelten tettek szert tetemes előnyre a félidő végéig, Szünet után beleerősí­tettek a hazaiak, s a 37. percre ledolgozták hátrányukat. A hát­ralévő idő sorozatos büntetődo­básokkal telt, ebben a főiskolá­sok bizonyultak jobbnak. Győ­zelmük a bajnokság bombameg­lepetése, a bajnokesélyeseknek komolyan kell velük számol­niuk. Á Lehel a végső győzele­mért vívott csatában ezzel lé­péshátrányba került. 89-94 (40-46) Kunszentmárton, v.: dr. Kormos, Bede. Legjobb dobók: Dénes 36, Kóródi 16, Balogh 14, Szalontai 13/3, ill. Bartóki 62/18, Gazsi 10/6, Szabó 10. A tartalékosán felálló heré­nyiek a végig kiegyenlített ta­lálkozón Bartóki fenomenális játékának, ponterősségének kö­szönhetik győzelmüket. A haza­iaktól csak Dénes tudott vele lépést tartani. A bajnokság állása 1 .Lehel SC 13 11 2 1137- 91024 2. Mezőtúr 1. 12 11 1 863- 627 23 3. Karcagi SE 12 11 1 1130- 702 23 4,Sz.Építünk 13 8 5 984- 823 21 5.KKKI1 15 6 9 1018-108121 6.Sz.RMFHSE 13 6 7 1027- 873 19 7. Kisújszállás 15 3 12 874-1149 18 8. Jászapáti 13 3 10 773-1131 16 9. Mezőtúr II 12 -12 491-1001 12 A dobóverseny állása: 1. Bartóki József (Lehel SC) 459/168, 2. G. Kiss Sándor (Mezőtúr I.) 350/30, 3. Gacsal Csaba (Karcag) 253/54, 4. Ba­logh Géza (KKK II) 236, 5. Kó­ródi Imre (KKK II) 221, 6. Dé­nes Zsolt (KKK II) 215/18, 7. Turzai Zsolt (Sz.RMFHSE) 210/24, 8. Nagy Zoltán (Kar­cag) 204, 9. Lipták Attila (Me­zőtúr I) 197/42, 10. Szatmári Krisztián (Kisújszállás) 187 pont. A női csapatok is folytatták bajnoki küzdelmeiket. A ranga­dón magabiztos győzelmet arat­tak az elsőosztályú MÁV MTE tizenévesei. Külker. Bank -MÁV-MTEII 52-84 (28-41) Szolnok, v.: Balázs, Boros. Legjobb dobók: Mikoláné 13/3, Mészáros 12, ill. Miklós 30/18, Szombathelyi 18/12, Pusztai 12, Tóth 11/3, Lugossy 10. Magabiztosan játszva, első­sorban a hárompontosakra kon­centrálva - tizenegyet dobtak -, megérdemelten nyert a MÁV MTE. Rányomta bélyegét a ta­lálkozóra, hogy a bankosok túl hamar elfáradtak. A bajnokság állása Miklós Mónika (MÁV MTE) 183/99, 2. Kurtán Krisztina (KVF) 164/3, 3. Mikola Sndrásné (Külker. Bank) 157/39, 4. Szabó Julianna (Ki­sújszállás) 131,5. Cseh Karolin (MÁV MTE) 124/21, 6. Csiz­madia Katinka (KVF; 116/48, 7. Hamar Anikó (MÁV MTE) 101/42, 8. Mészáros Márta (Külker. Bank; 99, 9. Lugossy Gabriella (MÁV MTE) 89/15, 10. Pusztai Ágnes (MÁV MTE) 91. Utánpótlás-eredmények Minik: Mezőtúr-Karcag 19-61, Sz. MÁV MTE-Mezőtúr 54-13, Sz. MÁV MTE-Karcag 26-54. Balogh A történelmi pillanat: James Naismith.és a kosarasok KKK II. - Lehel Védelem SC l.Sz. MÁV MTE II 10 10-900-458 20 2. Kiilker. Bank 10 5 5 545-597 15 3. Kisújszállás 8 3 5 391-501 11 4.SZ.KVFSE 10 1 9401-68111 A dobóverseny állása: 1. Méltó utódok Egerszegen Szolnokon és a megyében a kosárlabda sport lassan már „szent őrületté” válik. Ezrek ül­nek a lelátókon, amikor az Olajbányász csapata pályára lép, gomba módra szaporodnak az udvarokon a kosárpalánkok és a gyerekeknek már az általá­nos iskolában megtanítják a sportág alapjait. A legügyeseb­bek aztán piros-fekete színek­ben • folytathatják képességeik fejlesztését. A megye legnépszerűbb egyesületénél már évek - lassan évtizedek - óta egyre eredmé­nyesebb utánpótlás-nevelő munka folyik. Olyan tehetsége­ket neveltek itt fel, mint Mérész Tamás, Balogh Zoltán, Ta­kács Attila. Ez évtől a fiatal generáció felkészítését a sport­iskola vette át, ahol hasonlóan színvonalas munkát-végeznek. Ezt bizonyította az országos serdülő kupa nemrégiben meg­rendezett döntője is. A zalae­gerszegi nyolcas tornán először két négyes csoportban zajlottak küzdelmek. A szolnoki fiúk mindhárom mérkőzésüket (MAFC, Debrecen, Zalaeger­szeg) meggyőző fölénnyel nyer­ték és veretlenül jutottak to­vább. A sorsolás szeszélye folytán a döntőbe jutásért ismét ä MAFC gárdáját kellett két vállra fektetniük, ez azonban nem okozott különösebb nehéz­séget Pál Szabó Sándor tanítvá­nyainak. És milyen a véletlen! A dön­tőben a szintén már egyszer le­győzött házigazdákkal kerültek szembe Berkicsék utódai. Talán eszükbe villant a srá­coknak, hogy példaképeik két évvel ezelőtt ugyanabban a csarnokban vívták ki a bajnok­ságot jelentő győzelmet. Ehhez méltó játékot produ­káltak a fiatalok, profi módon „harcoltak”, mégis, ha egyetlen ponttal is, de alulmaradtak a kék-fehérekkel szemben, így a második helyen végeztek.(Za- laegerszegi TE - Szolnok 67- 66) Az ezüstérem mellett ketten külön elismerésben részesültek: Cziczás László lett a torna leg­jobb védőjátékosa, Magyar Krisztiánt pedig beválasztották a torna legjobb ötösébe, az All Stars csapatba. Az 1992/93-as országos serdülő kosárlabda kupa dön­tőjének végeredménye: 1. Za­laegerszeg, 2. Szolnok, 3. Nyí­regyháza, 4. MAFC, 5. Hon­véd, 6. Kaposvár, 7. Debre­cen, 8. Nagykanizsa. A szerda délutáni szolnoki „kosárlabda-délutánon” a fel­nőttek mérkőzései közti szünet­ben ünnepélyes keretek között adták át az érmeket a fiúknak. Balogh László az Olajbányász sportegyesület, Szalay Ferenc a városi sportiskola nevében gra­tulált a kosaraspalántáknak. Az ezüstérmet nyert serdü­lőcsapat névsora: Kohári, Fajcsák, Szalai, Szabó, Imrei, Cziczás, Tóth, Honhalmi, Bá­lint (csk), Mészáros, Magyar, Juhász, Molnár, Szolnoki edző: Pál Szabó Sándor, Ba­logh Péter -SZS­Az Olajbányász ezüstérmes serdülőgárdája 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom