Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-09 / 83. szám

2 Tükör 1993. április 9., péntek AIDS-hullám? Bonn. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sze­rint Közép- és Kelet-Euró- pát ugyanolyan AIDS-hul- lám fenyegeti, mint amilyet Fekete-Afrika és Délke- let-Azsia élt vagy él át. „A helyzet Közép- és Ke­let-Európábán nagyon nyugtalanító” - közölte szerdán Berlinben a világ- szervezet AIDS-elleni prog­ramjának igazgatója, Mi­chael Merspn. „Közép- és Kelet-Euró- pában megtalálhatók mind­azok a rizikófaktorok, ame­lyek Afrikában és Délke- let-Azsiában megkönnyítet­ték a betegség kifejlődését: a gazdasági válság, a mun­kanélküliség, polgárhábo­rúk, a kábítószer-fogyasztás és a prostitúció terjedése, a szociális szövet szétfosz- lása” - tette hozzá a WHO illetékese. Francia parlament Párizs. 1958 óta először nincs szocialista párti alel- nök a francia nemzetgyű­lésben. A hat alelnöki tiszt közül hármat kapott a gis- cardista Unió a Francia Demokráciáért, kettőt a gaulleista Tömörülés a Köztársaságért, amely vi­szont a ház elnökét adta, s egyet a kommunista párt. A szocialisták - állítólag saját óhajuknak megfelelően - csak a nemzetgyűlés admi­nisztratív ügyeit intéző, be­folyásos háromtagú titkár­ságban kaptak helyet. Páratlan értékű lelet Bagdad. Ninivében, a régi asszír főváros romjai között kutató régészek négy óriási méretű szárnyas bika szobrát találták meg. Ilyen leletre több mint 100 év óta nem bukkantak. Kamionok Srebrenicába Belgrád/Párizs. Tegnap elindult Srebrenicába az ENSZ 18 teherautóból álló segélyoszlopa, hogy újra megkísérelje polgári lako­sok kimenekítését a szerbek által ostromgyűrűbe zárt vá­rosból. Nyolc kamion segélyt is szállít, nyolc pedig üresen indult - közölte Lyndall Sachs, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának szó­vivője. Egy másik, 12 te­hergépkocsiból álló konvoj Gorazdéba visz humanitá­rius segélyt - jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuter hírügynökség. Mint ismeretes, Srebre­nica muzulmán hatóságai szerdán végül is beleegyez­tek, hogy az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága 1600 asszonyt és gyermeket eva­kuáljon a városból. A múlt hónapban ötezer embert si­került kimenteni. Sugárszennyezés Moszk va/W ashington/ London. A tomszki vegyi üzemben történt keddi rob­banás következtében két­száz négyzetkilométer nagyságú területet ért su­gárszennyezés. Ezt a rendkívüli helyze­tekre életre hívott orosz ál­lami bizottság illetékesei közölték szerdán. Az ITAR-TASZSZ je­lentése szerint a bizottság képviselői a Tomszk-7 tele­pülésen tartott sajtóértekez­letükön elmondták: a szennyezett területeken se­hol sem haladja meg a su­gárzás mértéke a 400 mik- roröntgent óránként. (A természetes háttérsugárzás 12 mikroröntgen óránként.) Az érintett 200 négyzetki­lométeres szennyezett terü­leten nincs lakott település. Kabinetkérdések Napirenden az illetékek emelése Drágul a följelentés, a fellebezés, a bontóper A pénzügyi és az igazságügyi tárca szakértői az illetékekről szóló törvény módosítását kez­deményezik - erről szóló előter­jesztésük most kerül a kormány asztalára. Javaslatuk szerint változna a kedvezmények rendszere, az il­leték alsó és felső határa, s ezen­túl illetéket kellene fizetni a csőd- és a felszámolási eljárá­sok esetén is. Az elmúlt évek­ben ugyanis jelentősen bővült a bíróságok hatásköre, s főként a bonyolult, nehezen elbírálható „drága” ügyek száma szaporo­dott. A költségvetésből erre szánható összegek viszont cse­kély mértékben emelkedtek, s csak a ráfordítások töredékét fedezik. Az illetékek emelését célzó javaslat igyekszik azt az elvet érvényesíteni, hogy a bírósági eljárás költségét elsősorban az állja, aki az eljárást igénybe ve­szi vagy az eljárásra okot ad. Az elgondolás az, hogy a polgári eljárás illetékének alapja vagy a per tárgyának ér­tékéhez vagy - ha ez nem álla­pítható meg - a bíróság szintjé­hez igazodjék. Ezenkívül az el­járás jellegétől függően (peres, nem peres, elsőfokú, fellebezési stb.), különbség lesz az illeték alapjának meghatározásában, vagyis az illeték ennek az alap­nak meghatározott százaléka lesz. A hatályos szabályozásban szereplő 6, 3 és 1 százalékos mérték fennmarad, de a fize­tendő összegek alsó és felső ha­tára emelkedik. A csőd- és felszámolási eljá­rások illetékét annak a törek­vésnek a jegyében állapítanák meg, hogy csökkentsék az in­dokolatlan eljárások számát. A fellebezési és a felülvizsgálati eljárás esetén szintén százalé­kos mértékű illetéket kell fi­zetni. A peres eljárásokban ho­zott végzés ellen beadott felleb­bezés esetében pedig az ítélet elleni jogorvoslatra vonatkozó illeték felét szabják ki. A kedvezmények, mentessé­gek közül csak a társadalmilag és gazdaságilag valóban indo­koltak maradnak meg. Lesznek azonban olyan új kedvezmé­nyek is, amelyek arra ösztönzik a feleket, hogy mielőbb egyez­ségkötéssel, a per megszünte­tésével zárják le a jogvitát. A javasolt változtatások nyomán az illetékekből szár­mazó bevétel mintegy 50 száza­lékkal nőne. A házassági bontó­per előtti meghallgatás illetéke például 1000, magának a bon- tópemek az illetéke pedig 6000 forint lenne. A cégbejegyzési eljárás „díj­tétele” az alapító okiratban megállapított vagyon értéke után jogi személy esetében 2 százalék, de legalább 10.000, legfeljebb 300.000 forint. S még három tétel a javasolt ille­tékösszegek listájáról: a kizáró­lag magánvád alapján folyó el­járásban a feljelentés illetéke 2000, a fellebbezés illetéke 3000, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke pedig 4000 forint. Juhász Judit kormányszóvivő (Ferenczy Europress) Importtilalom száj- és körömfájás miatt Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) nisztérium behívta valamennyi érintett EK-ország, valamint Ausztria nagykövetét, és tilta­kozott a megalapozatlan intéz­kedésekkel szemben. Határo­zottan nehezményezték, hogy az EK-döntés Magyarországgal szemben minden bizonyíték nélküli, méltatlan eljárás. Juhász Judit kérdésekre vála­szolva elmondta, hogy a kor­mányzat már korábban felfi­gyelt az elmúlt hetekben beve­zetett közös piaci korlátozó in­tézkedésekre. Ennek .kapcsán kijelentette: „Nyilvánvalóan ke­reskedelempolitikai megfonto­lások húzódnak emögött, amit vissza kell utasítanunk”. Azt is közölte, hogy az EK-tilalom összesen 18 országot érint. Ha­zánk annak ellenére szerepel a listán, hogy a közös piaci szak­értők a közelmúltban végzett vizsgálataik alkalmával semmi­féle hiányosságot nem tapasz­taltak nálunk, hanem továbbra is megfelelőnek ítélték a ma­gyar állat-egészségügyi feltéte­leket. Juhász Judit a továbbiakban bejelentette: a kormány sürgős­séggel az Országgyűlés elé ter­jeszti megerősítésre a szerdán Brüsszelben aláírt alávetési nyi­latkozatot, amelyben hazánk és Szlovákia elismeri a hágai nem­zetközi bíróság illetékességét a bősi erőmű ügyében. Az átme­neti vízgazdálkodási rendszer létrehozásáról további tárgyalá­sokra van még szükség. A kor­mány hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat 450 millió forint hitelre és annak kamataira költségvetési garan­ciát kapjon. A Rába Rt. helyzetét átte­kintve a kabinet tudomásul vette, hogy az ipari miniszté­rium elengedi a társaság 50 mil­liós adósságát, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­nak járó tartozást pedig átüte­mezik. Ami pedig a külügyein- ket érinti: a kormány új környe­zetvédelmi egyezményt köt Németországgal. Ezzel mindkét fél óhajának megfelelően a mai igényekhez igazítják az 1988-ban született megállapo­dást. Juhász Judit végezetül egy kérdésre válaszolva közölte: a kormány nem foglalkozott a Duna Televízió ügyével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdán hivatalos állásfoglalást tett közzé e témában, s ahhoz Juhász Judit nem kívánt semmit hozzátenni. (MTI) A füredi nyomdászat története Múzeumi kiállítás a kaszinó szervezésében Április 7-én nyitották meg a Kiss Pál Múzeumban a Tiszafü­redi nyomdák története (1888-1950) című kiállítást. A tárlat a Füredi Kaszinó prog­ramjához is kapcsolódik, így az egyesület tagjai tevékenyen részt vettek a szervezésben. A kiállítás anyagát dr. Vadász Ist­ván muzeológus állította össze. A megnyitót dr. Szecskó Károly egri levéltáros tartotta, aki maga is foglalkozott a vidéki nyom­dák történetének kutatásával. Megnyitójában többek között ismertette, hogy az első tiszafü­redi nyomdát Lőw Sámuel bá­dogos alapította 1888-ban, aki különösebb szakképzettség nél­kül fogott hozzá vállalkozásá­hoz. A Lőw-nyomda 1893 vé­géig működött, ekkor a tulajdo­nos Egerbe költözött. Lőw Sá­muel tevékenységét Kohn Adolf kereskedő folytatta, ő hozta létre a város második nyomdáját. A Kohn-nyomda rokoni kapcsolatok révén a szá­zadfordulóra a Goldstein család tulajdonába került, akik az ál­lamosításig üzemeltették azt. A kiállítással - mely május köze­péig tekinthető meg - a rende­zők a múlt század végén kibon­takozó polgárosodásra kíván­nak emlékezni. - percze ­Könyvnyomtató gépek a nyomdászat hőskorából Lakitelek Kisújszállásról nézve Pozsgay a népi politizálásról Mint a nemrégiben lezajlott kisújszállási tanácskozás egyik prominens résztvevője, a népi, nemzeti politizálás régi elköte­lezettje kapott meghívást a szolnoki Demokrata Klub teg­napi összejövetelére Pozsgay Imre. A pártelnök politikus en­nek megfelelően vitaindító elő­adásában a kisújszállási fórum­ról beszélt - felidézve az előké­szítés körülményeit, értékelve a rendezvény jelentőségét, és fel­idézve ottani felszólalásának lényeges elemeit. Ámi az előkészítés körülmé­nyeit illeti, Pozsgay Imre el­mondta: bizonyos politikai erők érthetetlen módon már előre ítélkeztek a tanácskozásról, és tele voltak gyanakvással. 0 a meghívást azért fogadta el, mert a népi, nemzeti politizálás fo­galmának újragondolását és gyakorlatának felélesztését rendkívül időszerűnek tartotta. Időszerű azért - mint mondotta -, mert ma még a népi politizá­lás fogalma pejoratív értelmű, a „koraszülött pártrendszer” pe­dig nem termelt ki olyan politi­kai magatartást, amely igazán képviselni tudná a választók né­zeteit. Mi történt a tanácskozáson? - tette fel a kérdést az előadó. Az - fejtette ki -, hogy különböző pártokhoz tartozó emberek ta­láltak egy közös ügyet, amelybe kapaszkodva elhatározták: bát­rabban, nyugodtabban lehet képviselni a népiséget és a nemzeti azonosságot. Vélemé­nye szerint minden politikai erőnek életfeltétele, hogy a népi politizálás garantált legyen, és az bebocsájtást nyerjen a politi­kai küzdelmekbe. Esélyt szá­munkra az európaisághoz a nemzeti önismeret, plusz a népi, nemzeti politizálás adhat - hangsúlyozta előadásának vé­gén Pozsgay Imre. A vitaindító után a résztve­vők kérdeztek. Egy kérdésre vá­laszolva Pozsgay Imre kifej­tette: sok felfogásbeli azonos­ságot lát az 1987-es lakitelki és a kisújszállási tanácskozás kö­zött, de különbségeket is. Hoz­zátette: ő maga Kisújszálláson közelített Lakitelekhez. B.I. Önkormányzati ülés Kisújszálláson Vasboltból tornaterem Már hatályba is lépett a szo­ciális ellátásról szóló rendelet, melyet a hét elején fogadtak el a képviselők. Ebben meghatároz­ták, ki kaphat segélyt, milyen pénzbeni és természetbeni ellá­tást biztosítanak a rászorulók­nak. Takarékos volt a város 1992-ben. Ez derült ki a zár­számadás elfogadásakor, hiszen sikerült 13 millióval túlteljesí­teni a bevételi tervet. Határozatot hoztak a Víz- és Csatornamű szervezeti és mű­ködési szabályzatáról, hiszen a vállalat január 1-jétől az ön- kormányzat felügyelete alá tar­tozik. Több mint egyórás vita ala­kult ki a szakmunkásképző in­tézetnek létesítendő tornaterem körül. Jelenleg a szabadban tornáz­nak a gyerekek, ezen minden­képpen változtatni kell, ezt senki sem vitatta. A vasbolt épülete alkalmasnak ígérkezik arra, hogy ott egy kondicionáló­termet alakítsanak ki. Első ütemben átalakítják a raktár­színt, megépítik a burkolatokat, öltözőt alakítanak ki, ehhez biz­tosítják a pénzt. A második ütemben megépítik a kiszolgá­lóhelyiségeket is. Címzett támogatást kémek a házi szociális gondozási köz­pont bázishelyének kialakításá­hoz és a vízműtelepen vastala- nító technológia megvalósítá­sához. Megválasztottak egy bi­zottságot, mely a település lehe­tőségeit méri fel, kidolgozza a lehetőségeket, hogyan tudnának az expóba bekapcsolódni. Elfogadták a Városgazdálko­dási Vállalat tavalyi lakó­ház-fenntartási tevékenységét, meghatározták az idei felújítási tervet. Daróczi Tanácskozás a vaskohászatról A magyar gazdaság acélfel­használása az ezredfordulón kö­rülbelül 2000-2200 kilótonna lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2000-ig nincs szükség az acélgyártási kapacitás bővíté­sére, megoldandó feladat vi­szont a régi üzemek kiváltása kisebb, de korszerűbb termelő- kapacitásokkal. Tovább kell működtetni a Dunai Vasmű és a Dimag Rt.acélgyártását. Rámutattak arra is, hogy a termékszerkezet-váltás az el­múlt 3 évben az ipart és ezen belül a vaskohászatot is iparpo­litikája átalakítására késztette. Ennek lényege a korszerűtlen termelőberendezések leállítása, és a korszerű fejlesztések meg­valósítása volt. A program vég­rehajtásának eddigi eredmé­nyeként és a hazai acélfelhasz­nálási igény csökkenése miatt az acéltermelési kapacitás 3 év alatt 20-30 százalékkal, a ter­melés pedig körülbelül 50 szá­zalékkal csökkent. Pályázatból várnak pénzt a fejlesztéshez (Folytatás az 1. oldalról) Az 1993. júniusra tervezett kihelyezett kormányülés után remélik, hogy az ezt követő kormánydöntések jelentősen fogják segíteni a térség gondjainak enyhítését. A Me­gyei Önkormányzati Hivatal ál­tal készített vitaanyagról megál­lapítják, hogy az a valóságosnál kedvezőbb helyzetet mutat be a térségről. A vitaanyagban a térség szempontjából legfontosabb elemként a munkahelyteremtő beruházások, az átképzések anyagi támogatását emelik ki. Továbbá az agrárszektorban kell jelentős változtatásokat tenni. Javaslatot tesznek többek között a földadó eltörlésére, a finanszírozáshoz kedvezmé­nyes hitelek felvételére.-ez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom