Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
1993. április 9., péntek Hazai körkép 3 Ismét megnyílt Szolnokon, a Hunyadi úton (volt orosz mosoda) a Hunyadi Kereskedőház, mintegy 1500 féle árucikkel. Élelmiszerek, üdítők, vegyi áruk, valamint háztartási cikkek, Videoton tévék árengedménnyel vásárolhatók. Vállalkozók együttműködése A gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére közös információs irodát nyit a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Primom Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a kijevi Integr cég Beregszászon és Nyíregyházán - tájékoztatta az MTI-t Kovács István, a nyírségi alapítvány ügyvezető igazgatója. Az irodák az egymással szomszédos országok vállalkozóinak nyújtanak majd segítséget az üzletkötésekhez. A szaktanácsadáson és az üzletemberek találkozóinak rendszeres szervezésén túl, a nyíregyházi és a kijevi számítógépes adatbankok naprakész üzleti információit is rendelkezésre bocsátják, emellett telefon-, telefax-, illetve telexszolgáltatással várják az érdeklődőket. Az irodákat a tervek szerint egy hónapon belül megnyitják, amint véglegesítik a már elkészült és aláírásra váró együttműködési szerződéseket. (MTI) Beszélgetés dr. Mészáros Gyulával, az Agrárkamara igazgatójával „Tévtanok között élünk” Csökkent a támogatás Alapítvány az idegen nyelvek tanításáért Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata 1992-ben hozta létre az idegennyelv-ok- tatás támogatására a „Több Nyelven Alapítvány” -t, amely kuratóriumot is működtet. Elnöke Németh lst\’án, Túr- keve polgármestere, aki tudósítónknak élfnöndta, hogjf'áz indulótőkét, négymillió forintot - amelynek fele törzstőke - a megyei közgyűlés adományozta. A pályázó iskolák közötti első felosztásra tavaly került sor. A pályázatokban a megye oktatási intézményei elsősorban tárgyi eszközökre, kismértékben nyelvtanárok képzésére kértek támogatást. Az idei pályázatkiírás alapján nyelvtanárok letelepedési segélyére, továbbképzésére, továbbtanulást szolgáló külföldi ta- nulmányutakra, ösztöndíj adományozására lehet támogatást igényelni. Sajnos a csökkenő anyagi lehetőségek miatt a megyei önkormányzat ebben az évben már csak egymillió forintot tudott az alapítvány számára biztosítani. Ebben a nehéz helyzetben szívesen vennének adományokat, amelyeket az OKHB, Szolnok 450-12763. sz. számlájára lehet eljuttatni. Tárgyi jellegű felajánlásokat - például audiovizuális eszközöket, mikrobuszt - is örömmel fogadnak, amelyek elősegíthetnék megyénkben az idegennyelvi oktatás további fejlesztését. Nyilvántartás számítógéppel A vámigazgatás számítógépes rendszerének korszerűsítésére az idén rendelkezésre álló 8 millió ECU-n és és 480 millió forinton túl további mintegy 1,3 milliárd forintra lesz szükség 1993-94-ben - állapítja meg az azonnali vámkiszabás informatikai feltételeinek megteremtéséről készült pénzügyminisztériumi beszámoló. Az eddig végrehajtott fejlesztés a jogszabályi változásokkal együtt már lehetővé teszi az importnál a vámok kiszámítását, az adatoK közlését és bizonyos mértékig a befizetések nyilvántartását. Ennek eredménye, hogy tavaly a tervezett 67 milliárd forint vám- és importbefizetések helyett 93 milliárd forint futott be. A rendszer mégis továbbfejlesztésre szorul. A minap Szolnokra látogatott dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazdasági igazgatóhelyettese. Az agrárszféra gondjait és eredményeit markánsan megfogalmazó szakembert az ágazat helyzetéről, a mélypontról való elmozdulás esélyeiről és lehetőségeiről kérdeztük.- Ön több nyilatkozatában, publikációjában arróHeszemlítést, hogy a mezőgazdaság leg- Hhjjybbb pVoblémdjá á rend kívül alacsony jövedelmezőség. Hogyan alakult ki ez a mostani, katasztrofálisnak mondható helyzet?- A jövedelemhiány úgy alakult ki, hogy a tervgazdaság megszűnését követően a jövedelmet biztosító technikák leépítésre kerültek, s nem készült a helyébe olyan agrárkoncepció, amely foglalkozna azzal, hogy mit akarunk az ágazattal és hogyan. A kormány 1991-ben készített egy agrár- programot, melynek célrendszere minden szempontból elfogadható. Ha ezt végrehajtotta volna a szaktárca, akkor ma nem ez lenne a helyzet a mező- gazdaságban. Nincs pontosan kimunkált elképzelés még mindig, mi legyen például a tej-, a hús-, a gabonaágazatban, de sorolhatnám a többit is.- A jövedelemhiány kialakulásában nem elhanyagolható szerepet játszott az árfolyampolitika. Túlzott monetáris szemlélet- így van. Mi ezt markánsan képviseltük, hiszen az exportálók számára kifejezetten hátrányos az árfolyampolitika. Ha nekünk megdrágult a sertéstartás az infláció hatásaként, teljesen egyértelmű, hogy a költségeket el kell ismertetni a forint leértékelésével. A probléma nagyságát jelzi, hogy ha az inflációval arányosan változott volna az árfolyam, akkor most az élelmiszerexporton 40-50 milliárd forinttal több haszonra tettünk volna szert. Tehát az ágazat válsága nemcsak költségvetési probléma, hanem a túlzott monetáris szemlélet, a hibás árfolyampolitika következménye. Egy 3 milliárd dolláros exportot produkáló ágazatnál stratégiai kérdés, mennyire gazdaságos a kivitel. Van itt még egy érdekes dolog. Tele vagyunk tévtanokkal, ezzel tereljük el a figyelmet a valóságos gondokról. Az egyik az, hogy a költségvetés nem bírja el az ágazat finanszírozását. Ez nem igaz. Az viszont biztos, hogy a jövedelemhiányt elősegítette a költségvetési elvonási politika, hiszen az agrárszektor 100 mil- liárddal többet fizetett az államkasszába, mint amennyit onnan visszakapott.- Még mindig?- Igen, ez pedig példátlan Európában. A jövedelemhiáriyt azonban nem az elvonás idézte elő, hanem az, hogy nem engedték érvényre jutni a piácszabá- lyozás eszközeit. ■ 11'Ezek szériát1 nem 'vitatható az FM felelőssége sem? A szaktárca felelőssége- Az agrárrendtartási törvényt is „kötélhúzás” előzte meg, az FM ugyanis nem akarta felvállalni a kulcsfeladatot, nevezetesen a jövedelmek garantálását. Amikor megkérdezték a képviselők, hogy például a sertéságazat gondjait mennyi pénzből lehet megoldani, a válasz az volt, nem tudjuk, lehet, hogy nem kell egy fillér sem, lehet azonban, hogy 5 milliárdot emészt fel. Tehát kifejezetten a szaktárca felelős azért, hogy ide jutottunk, mert megakadályozta, hogy a begyűrűző költségek realizálódjanak az árakban.- Az FM-ben viszont a keleti piacok elvesztésével is magyarázzák a jelenlegi helyzetet.- Ez nem igaz, újabb tévtan. Meghirdették az FM-ben, hogy elvesztettük a keleti piacot. A kamara keményen tiltakozott ez ellen. Az, hogy feltesszük a két kezünket, Uramisten, nem tudunk mit csinálni, ez bizony nem lehet koncepció. 1991-ben pedig így indult az év, ennek ellenére akkor is és tavaly is nőtt áz exportunk a keleti országokba, ezen belül is többszörösére nőtt a FAK-országokba irányuló kivitelünk.- Az elszámolási nehézségek ellenére? . - így van. Az élet komolyan megcáfolta azt, hogy nem lehet mit tenni. Ha azonban eleve úgy indulunk, hogy elvesztettük a piacainkat, akkor eljutunk arra a következtetésre, hogy az állatokat le kell vágni, hisz nem tudjuk értékesíteni.- Mégis, Ón szerint mikor lehet számítani a fordulatra, mikor állhat végre pályára az ágazat?- Ezeken a dolgokon kell radikálisan változtatni, s akkor megvan az esély, hogy még az év végére fordulatot lehessen elérni. Még a pénz is megvan ehhez.- Mi a véleménye a kívülálló üzletrész-tulajdonosok problémáinak megoldásáról?- Úgy gondoljuk, a kárpótlás politikai döntés volt, erről vitatkozni már nem érdemes, mert egy újabb politikai döntés még nagyobb kárt okozna. Meg kell próbálni „piacosán” kimenekülni a problémából. Miről is van szó? A probléma az, hogy olyan emberek kezében van szövetkezeti üzletrész - ez mintegy 500 ezer fő -, akiknek jóformán semmi köze a mezőgazdasághoz, évekig nem látják a falut sem. Ők viszont hozzá akarnak jutni a vagyonukhoz, vagy legalábbis osztalékhoz. A jelenlegi helyzetben egyik sem megy. Sőt, veszteséges gazdálkodásnál a vagyon csak csökken, a 150 ezer forintos üzletrész lehet, hogy már csak 100 ezret ér. Egy igazság- tétel során megszerzett vagyon a kívülálló üzletrész-tulajdonos szeme láttára „olvad el”. Mi úgy véljük, a tulajdon jobb, ha azok kezében van, akik működtetik. Körülbelül 50 milliárd forintnyi vagyonról van szó. A megoldás tehát az lenne, hogy a piacon kívüli támogatási keretből kellene átcsoportosítani forrást, és biztosítani, hogy a dolgozó tagok megvásárolhassák a kívülállók üzletrészeit. Ez közép- és hosszú lejáratú, alacsony kamatú hitelekkel valósítható meg. Az ellenzéki pártoknak szimpatikus ez a koncepció, a kormánypártiakat még meg kell nyernünk az ügynek.- Figyelemembe véve az- utóbbi évek ellentmonásos, több ízben ártalmas intézkedéseit, optimista-e az ágazat talpra állását illetőn? Fordulat kell- Most már nemcsak optimizmusunk van, hanem puskaporunk is. A termelés leépülése olyan mérvű volt, hogy egyre inkább keresleti pozíció alakul ki a piacon. Ez pedig oda vezetett, hogy az árak is kezdenek helyreállni. A tartósan mélyen tartott árak kezdenek emelkedni, és ezekben az árakban már van jövedelem is. Ezt kellene stabilizálni, hosszú távon garantálni. Ha viszont erre nem segítünk rá, akkor további lecsúszás következhet be. Az idén mindenképpen be kell következnie a fordulatnak. Egyre többen látják az irányításban ennek a folyamatnak a végét, és mi segítünk abban, hogy felismerjék a veszélyt. Persze az sem mellékes, hogy közelednek a választások, s nem mindegy, kire adja a vok- sát a parasztság ... Laczi Zoltán Látlelet Az engesztelődés ideje Krisztus kereszthalála és feltámadása mást jelent a vallásos ember számára, s mást azoknak, akik a keresztény hitelveket nem vallják magukénak. Csak éppen arról az üzenettartalomról nem feledkezhetünk meg, melyet a húsvéti ünnepek évszázadok óta hordoznak. Mert az engesztelődés ideje is ez. Méghozzá az önvizsgálaton alapuló szeretet jegyében. De - szemben bármi mással - a gyakorlatban megvalósuló szeretet törvényéről beszélni manapság csaknem természetellenesnek tűnik. A rémület fog el mindenkit, ha érzékeli a rágalmazások, a címkézések, a másság, elutasításának furcsa kav- alkádját. Kiváltó okai sem egyértelműek mindig. Hiába látható tisztán a féktelen önzés elhatalmasodása, az egyedül üdvözítőnek vélt politikai eszmék erőszakos felszínre törése, a gazdasági és kulturális egyenlőtlenségek mérhetetlen növekedése, a máról holnapra élők riasztó nyomora, ezek inkább csak tünetek. A végletekig megosztott „mozaiktársadalom” pedig tehetetlenségre kárhoztatott. A megváltás krisztusi példája is nagyobbrészt puszta hivatkozási alap. Vagy sokszor még az sem. Ha kimondjuk, ha nem, a fásultság és a közöny életszervező elvvé vált. A hatalom komédiásai cserélhetnek álarcot, árnyalhatják a magukról kialakított képet, ígérhetnek még többet és többet, az ellentmondásoktól és bizonytalanságoktól az állampolgárok akkor szabadulnak meg, ha valóban a mindennapokban érzékelik a gazdagabb életre utaló változásokat. Merő képzelgés ugyanis azt gondolni, hogy a társadalom csaknem kétharmadát sújtó állandó „böjtölés” akár csak egy pillanatra is párhuzamba állítható a nagyböjttel. Míg az előbbit a kényszerűség, az utóbbit a vallásos meggyőződés motiválja. Egyre kevesebbeket vár ugyanis húsvét vasárnapján dúsan terített asztal, s a teljességgel ellaposodott húsvéti szokások sem téveszthetnek meg bennünket. A viszonylag toleránsán kezelt italozások is többnyire másnap nyomasz- tóak. A szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Ám nem is csak ebben az összefüggésben kell gondolnunk az egyik oldalon a nélkülözőkre, a másikon a javakban dúskálókra, a félrevezetettekre és a képmutatókra, a számonkérhe- tőkre és a számonkérőkre, hanem sokkal inkább abból a szempontból, hogy a megbékélés szándéka kiveszett az állampolgárokból. Mert kétségkívül bátorság kell ahhoz, hogy az emberi közeledés, a kölcsönös elfogadás indítéka váljon meghatározóvá. Ehhez megerősítő feltételekre lenne szükség, nem pedig hangzatos vagy kevésbé hangzatos szólamokra. A nagyböjti önvizsgálatnak - akár vallási, akár nem vallási alapon - ez is egyik tanulsága. Kerékgyártó T. István A vandálok nem kerülik el Célpont az iskola Sajátságosán új hobbi van kialakulóban Tiszafüreden. A kisváros polgárai egyre többször hallanak arról, hogy hívatlan látogatók jártak a kiművelt gyermekfők érdekében munkálkodó iskolák falai között. A Széchenyi iskolában az elmúlt években hatszor tették tiszteletüket kopogtatás nélkül. Az sem vigasztal, hogy legtöbbször „piszlicsáré” ügyekről van szó. Vélhetőleg a „Selátsehall” Dömötörök végeznek - talán korábbi sérelmeiket megbosszulva - sajátságos tatárdúlást. Különösebb anyagi kár nélkül, csak a tanítási eszközök romhalmaza marad utánuk. Ám a magyar iskolák anyagi helyzetét ismerve, egyáltalán nem hat karikírozás- nak az a kijelentésem, hogy ezen intézmények gazdálkodását már egy vizespohár hiánya is befolyásolja! Az eset azonban nem ilyen egyszerű. A diákbosszúként kezelhető esetek mellett akadnak konkrét, célzatos behatolások is. Nem tudom például, hogyan fognak oktatni informatikát a Kossuth iskolában. Alapos helyismerettel rendelkező, alapfokú műveltségüket nagy valószínűség szerint a környéken megszerző tettesek „szántí- tógéptelenítették” az idén 25 éves intézményt. Nem éppen a legszebb születésnapi ajándék volt a részükről. Később a Zrínyi iskolában jártak hasonszőrű „angyalbandik”. Szerencsére itt nem tudtak elemelni készpénzt, mert a páncélszekrény nehéz diónak bizonyult. Itt abba is hagyom a felsorolást, annak a reményében, hogy nem folytatódik tovább ez a szomorú sorozat. Hivatkozva a bevezetőben említett anyagi gondokra, csak arra lehet felhívni a betörők figyelmét, hogy tartsák meg régi jó szokásukat, és ezután is inkább kerüljék az iskolát. Korábban sem okozott ez olyan nagy nehézséget. Miért ne lehetne ez így a jövőben ? Vagy ha arra járnak, kopogtassanak! Lehet ide törvényesen is járni, ha jól tudom, van még esti tagozat. Más esetben - a rendőrség közreműködésével - előbb vagy utóbb a zacskóragasztásban szereznek jártasságot. Percze Miklós A napokban készült el Ökrös Sándor karcagi vállalkozó Kaltenecker sörfőzdéje, melyet egy miskolci kft. gyártott és szerelt fel. Felvételünk a püspökladányi úton lévő sörfőzdében készült. (Fotó: Mészáros)
