Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-30 / 74. szám
1993. március 30., kedd Hazai tükör 3 „Körösi Csorna lett a Csanádi” Névadó ünnepséget tartott tegnap az immár Körösi Csorna Sándor általános iskola. Mint Szűcs Pálné, iskolaigazgató köszöntőjében elmondta, korunk társadalmi változásai közrejátszottak a név megváltoztatásában. A meghívott vendégek között volt Várhegyi Attila polgármester, aki levonta a hófehér leplet Talamasz Lajos túrke vei népművész fából készült domborművéről. Dr. Térjék József, az ELTE tanára, a Körösi Csorna Sándor Baráti Társaság tagja, A nyári időszámítás első munkanapján - az Utinformtól hétfőn reggel kapott tájékoztatás szerint - hamisítatlan tél honolt a Dunántúlon, főleg Veszprém, kómáriírrt és! Győr-Sopron megyében. Veszprém és Devecser között a 8-as főút, továbbá Eplény és Bakonyszentkirály között a 82-es főút személyautóval már nagyon nehezen járható. Havas az utak burkolata a Balaton északi partján, s az erős szél hótorlaszokat emelt a Bakonyban Pápa, Zirc, Ajka és Nagyvázsony térségének mellékútjain. Hóátfúvások nehezíaki járt Körösi szülőhelyén, valamint a Himalája lábánál, ahol a nagy utazó elhunyt, mikrofonba mondott mesével érzékeltette a tanuló ifjúságnak, ki is volt az az ember, aki Közép-Azsiában kereste fáradhatatlanul a magyarok őshazáját. A 7. a osztály diákjai Szittya Sándomé által összeállított műsorban elevenítették fel Körösi Csorna Sándor életútját, Kardos Tamás fotói az iskola aulájában kaptak helyet. A franciaországi Körösi társaság leveléből hangzott el az tik a közlekedést Pannonhalma, Győr, Öttevény és Sopron körzetében, továbbá az Ml-es autópálya több szakaszán is. Komárom-Esztergom megyében havasak és személyautók számára alig járhatók a mellékutak Süttő, Tata és Kömye körzetében. A 8-as főúton Márkó és Bánd között több kamion keresztbe fordult a síkos úttesten, s ezért átmenetileg a 62-es kilométerszelvényben teljes szélességben lezárták az utat. Sok hó hullott a Bükkben is, s így a hegyvidéki utak a letaposott hótól síkosak, tehát nehéz a közleünnepségen: Magyarország, s különösen Erdély joggal büszke lehet szülöttére. A névadó ünnepség a tegnapi fehéringes összejövetellel kezdődött, s a rendezvénysorozat még négy napig folytatódik vetélkedővel, hangversennyel, a diákok április elsején fordított napot tartanak az iskolában. Körösi Csorna Sándor halálának tavaly volt a százötvenedik évfordulója, s egyöntetűen őt választotta névadóul a diákönkormányzat, a tanári kar - mondta Szűcs Pálné. kedés főleg Bükkszentlélek és Dédestapolcsány körzetében. Budapesten a hétfőre virradó éjszaka hó és havas eső hullott, ám Pesten az útburkolaton elolvadt ez a téli csapadék. A budai hegyi utakat a Közterület-fenntartó Vállalat járművei sózták, és így a BKV hegyi járatai is zavartalanul közlekedhettek. A meteorológiai jelzések szerint Budapesten további havazás várható, a Dunántúlon erős és viharos északnyugati szélre, s ennek alapján hófúvásokra kell számítani a Bakony és a Kisalföld nagy részén. (MTI) Taxióra-bizottság Várhatóan májusra hozza meg döntését az e hónapban megalakult Pénztárgép és taxióra bizottság a taxiórák engedélyezéséhez szükséges paraméterekről. A nyugtaadó órákat ez év végéig kell majd üzembe helyezniük a személyszállításra vállalkozóknak. A bizottságnak többek között az Országos Mérésügyi Hivatal, a Műszerész Ipartestület, a Taxiskamara és a a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége is tagja - tájékoztatta az MTI-t Peredi Péter, az utóbbi szervezet főtitkára. Eddig 10 típust nyújtottak be minősítésre a hazai és külföldi gyártócégek. A prototípusokat előzetesen az Országos Mérésügyi Hivatal vizsgálja meg. Az a vállalkozó, aki az adattárolós, nyugtaadó taxiórát szeptember 30—áig üzembe helyezi 30 ezer, aki ez után, 20 ezer forint kedvezményt kaphat az árból. A fennmaradó részt a vállalkozók költségként számolhatják el. Bár döntés még nem született, az biztos, hogy a műszernek legalább 8 féle - éjszakai, nappali, hegymenet, stb. - tarifát kell majd „ismernie”.(MTI) Vízpótlás Június végén megkezdődik a Velencei-tó feltöltése. A közeli Rákhegyi vízaknából a tervek szerint az idén 2,5-3 millió köbméter karsztvizet juttatnak a tóba. A hiányzó 12 millió köbméternyi vizet három év alatt akarják pótolni. A 300 millió forintos - költségvetési és minisztériumi hozzájárulással és 80 millió forint helyi forrásból megvalósítandó - beruházás előkészítése megkezdődött: április elejére elkészül a hét kilométer hosszú csővezeték és az átemelő szivattyú kiviteli terve, s feltehetően kiadják az építési engedélyt. A munkálatokra az OVIBER öt cégnek zártkörű versenytárgyalást hirdet. Április második felében már meg is kezdődnek az építési munkálatok. A hiányzó víz pótlásához még a főszezon kezdete előtt hozzálátnak. E célra azt a karsztvizet használják fel, amely jelenleg a Gaja, a Séd és a Nádor patakba kerül. Hótorlaszok országszerte Háborús naplótöredék Szolnoki orvos a tűzvonalban XIV. Fakereszt helyett vaskeresztet érdemelnének 1944. november 15. Borús, esős reggelen, pokoli sárban indultunk Dunaföldváron át új települési helyünkre. Nekem különösen unalmas a dolog, mert már ötödik hete tart folyamatos vándorutam. Előszállásig érkezve, az ott lévő hadosztály parancsnokságtól Hercegfalvára szóló, visszaindulási parancsot kaptunk. A hadosztályparancsnokság is oda költözik át, mert közben a hadi helyzet megint rosszra fordult. Megszűnt a dunaföldvári hídfő, felrobbantottuk a még ép hidat is. Sajnos, más rossz hírt is rebesgetnek. Az oroszok állítólag már három helyen átjöttek a Dunán és hídfőt alkottak, ami az eddigi gyakorlat szerint egyenlő azzal, hogy a közeljövőben már itt is harcok lesznek. Rettenetes helyzet. Az embernek az a benyomása, hogy az oroszok előtt már nincs akadály, és ott sétálnak át rajtunk, ahol akarnak. Az ígért német erősítések sehol nincsenek, és így fogalmam sincs arról, hogy miért kell még mindig erőlködnünk. Ami erőnk van, az is teljesen demoralizált, már semmiben sem bízó, komoly harci értéke nincs. Reggel Dunaföldváron mentünk keresztül. Állítólag kétszáz körül van ott a civil halottak és sebesültek száma - de még most is sok polgári lakost lehetett látni az utcákon. Úgy látszik, a végsőkig kitartanak. Mindenesetre nem fakeresztet, hanem vaskeresztet érdemelnének. 1944. november 18. Az egyik katona érdekes történetet mesélt el a dunaföldvári hídfő elfoglalásáról: az oroszok magyar és német egyenruhában, zárt sorokban jöttek a főúton állásaink felé, és amikor megközelítették azokat, csak akkor nyitottak tüzet, mire ész nélkül menekült, ki merre látott. így aztán felszerelésünk nagy része is odaát maradt. No, meg a hidat is korán robbantották fel - így emberveszteség is bőven volt. 1944. november 20. Ma Székesfehérvárra mentem be. Itt van Bárdossy Béla, aki a szülészetet vezeti. Itt vannak a szolnoki légvédelmi tüzérek is. Még „békebeli” a helyzet, de nagy a drágaság. Egy aktatáskáért például 180 pengőt fizettem. 1944. november 22. Jött a parancs: reggel indulás Szekszárdra, ahol a folyamőr dandárhoz kerülünk. Gazdátlan oszlop lévén, így lettünk tengerészek! Ez még nem lett volna különösebb baj. Inkább az okozott gondot, hogy három teherautónkhoz egy csöpp benzint sem kaptunk. így azok indulása kétségessé vált. A hadosztály sem tud segíteni rajtunk - pedig ha a kocsikat itt hagyjuk, azokat aligha látjuk viszont. Most halljuk, hogy a Rácalmásnál átkelt orosz erő nem jelentéktelen, mivel két ottani orosz ezredről beszélnek. Rádióhírt nem kaphatunk, mivel a bombázás sok helyen megrongálta a vezetékeket, s emiatt nincs villanyáram. 1944. november 24. Délre megérkeztünk Sárszentlőrincre. A hírek szerint a németek már a Duna-vonalat sem tartják jónak (túl hosszú), és a Balaton-Bakony-Vértes vonalat akarják tartani. így csak egy kis csücsök maradna az ország, ahol ember ember hátán fog tolongani, s elképzelhető, hogy milyen lesz az élelmezés. Az eső változatlanul esik, és elég hideg van. 1944.november 25. Délben megérkeztünk Szekszárdra. Csaknem teljesen a közkórházban helyezkedünk el. A szülészetre kerülök. Legalább régi szakmámban dolgozhatom, hogy el ne felejtsem. Az egyik madámban (Molnár Erzsébet) szolnoki végzettségű ismerőst fedeztem fel. Nagyon megörültünk egymásnak. Szó van a város kiürítéséről, mert a kiskőszegi hídfőt már harmincöt kilométer szélességben kiépítették az oroszok, s ez bizony már komoly dolog! 1944. november 26. Jó meleg szobában vagyok. Szinte elfelejti az ember, hogy frontközeiben él. A sebesültek szerint viszont az oroszok széles fronton jönnek Kiskőszeg és Apatin között a Dunán át. Ezek szerint itteni tartózkodásunk is pünkösdi királyságnak bizonyul. 1944. november 27. A délután folyamán már Mohács elfoglalását rebesgették. Egy sebesült német mesélte, hogy az a hadnagyuk, aki tegnap még lelövéssel fenyegette a hátrálókat, elhagyta csapatát, s azt sem tudják, hol van. A magyar katonák változatlanul nem akarnak harcolni. Késő este kapjuk a parancsot: maradjunk készenlétben, mert bármikor jöhet indulási parancsunk. 1944. november 28. Nem tudom, hogyan hajtjuk végre kiürítési tervünket, mert vonatközlekedés már nincs. A németek állítólag a síneket is felszedték - autó pedig erre nincs. A civil kórház is szeretett volna Zircre költözni, de már az sem képes erre. Csak az apácák mentek el. A városban nagy az izgalom. Az üzletekben sok drága holmit olcsón lehet megvenni. Este kapjuk a parancsot a Hőgyészre való indulásra. Nyilvánvaló, hogy Szekszárd környékét is feladjuk, s a Balaton mögé húzódunk vissza. Egyre inkább egyértelmű, hogy utóvédharcokat folytatunk, s a németeknek eszük ágában sincs mindnenáron megvédeni Magyarországot. Csak időt akarnak nyerni arra, hogy az Alpok körzetében megszervezzék Németország védelmét. (Folytatjuk.) Dr.Várhelyi Béla szolnoki ovos naplóját Simon Béla dolgozta fel Keddi jegyzet Kutyavilág Sétálunk a szolnoki Zagyva-parton. Azaz inkább csak sétálnánk. Mert egy vidám eb vágtat elénk, lelkesen körbeszagol, gazdija elnéző mosolyától kísérve /Ugye, milyen aranyos jószág? Én ugyan rászólok, de hát annyira pajkos!/. A gazdi persze megrója az ebet, az pedig fejét lesunyva, egész testtartásában meghunyászkodva veszi tudomásul az intő szót, aztán térül-fordul, és újabb sétálni vágyót „vesz körül rajongásával”. Vannak azért ennél kellemetlenebb esetek is. Például, mikor egy toporzékoló dogot /tudják, ilyen harapós, mérges képe volt/ a gazdája tartott vissza, mert az „édes kutyának” nagyon nagy kedve volt nekünk jönni. Én figyelmeztettem ugyan a körülöttem járókat, hogy ne mozduljanak és még csak véletlenül se eredjenek futásnak, mert a kutyának egyéb se kell! De hát fölvetődik a kérdés, hogy miért van erre szükség egyáltalán, miért kell félnünk a saját városunk utcáján? Szóval, így élünk mi itt, ebben a nyolcvanezer lélekszámú városban, amelynek sétányáról száműzve lettünk. Teljesen egyetértek azzal, hogy ki kellett jelölni egy területet, ahová a táblát kitűzzük, hogy ez igenis „Kutyafuttatásra kijelölt terület”. De hogy ez az egész Zagyva-partot érinti, és különösen azokat a részeit, ahol a pihenni vágyók sétálnak, kocognak /a kutyák meg olyan „édesen” utánuk erednek/, netán pici gyereküket sétáltatják - ez azért túlzás. El tudnám képzelni, hogy a Zagyva-partnak csak egy bizonyos - lehetőleg néptelen - szakasza legyen az ebeké. Nem éppen ott, ahol a legtöbben járnak! Ismerősöm meséli, hogy ő úgy viszi „sétálni” a gyerekét /ez már egy egészen „más” Zagyva-part, a Széchenyi lakótelepen, de hát ott is a kutyák uralják a tájat/, hogy a gyereket a nyakába ülteti, mert nem akarja, hogy belelépjen a a kutyaürülékbe. Kérdés, hogy meddig bírja a nyakában vinni, és hogy séta-e egyáltalán az ilyen „séta” a gyereknek? Mielőtt bárki követ dob rám, elmondom, hogy imádom a kutyákat. A kertben. Úgy gondolom, hogy a városnak sokkal szigorúbban kellene venni a kutyatartást. El tudnám képzelni például, hogy a tüdőkórház mögötti partszakasz legyen csak a kutyasétáltatásé, hiszen ott úgyis kevesen járkálnak. Mint ahogy azt is el tudnám képzelni, hogy az ebek gazdáit kötelezzék a lapát használatára, mint Nyugaton. Igaz, hogy ezzel szegény ebek hátrányos helyzetbe kerülnek. De el kellene dönteni végre, hogy ebben a városban kutyák élnek vagy emberek. Paulina Éva Abonyban Szépen, emberül mozgalom Az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola Diákönkormányzata „Tiszta víz, ég és lelkiismeret” címmel a Szépen, emberül mozgalomban vesz részt. Nagy szerep jut ebben a pedagógusoknak, felnőtteknek, diákoknak egyaránt; vagyis a cselekvő pedagógiát valósítják meg. Az iskola tagja az Air Pollution Project európai szervezetnek, melynek központja Finnország, s tagja több nemzet. A diákok egyik feladata a savas eső, a talaj, a szennyeződés vizsgálata volt, de ültettek fát is a jövőbe vetett hitüket igazolva. „Álljunk meg egy szóra!” játékuk mellett igyekeznek tenni a szép kiejtésért, a helyes fogalmazásért. A helyes viselkedési normák megtanulása, az ebből való „vizsga” napi feladataik közé tartozik. Szituációs játékokkal gyakorolják az életet. Az erkölcsi normák ismerete, az őszinteség, a barátság fogalmát osztályfőnöki órákon tárgyalják meg. Ezek a fontos nevelési területek az életkori sajátosságoknak megfelelően kerülnek terítékre. Mint Drávay József igazgatótól megtudtam, az iskola ez évben lesz 90 éves. Jubileumi rendezvényeiket ez alkalomra, május végére összpontosítják. Zenei általános iskoláról van szó, így lesz év végi hangverseny, melyre meghívnak minden volt tanítványukat is. Rendeznek vetélkedőt, iskolatörténeti kiállítást is. Itt szerepelnek majd a polgári iskola tárgyi emlékei - régi ellenőrzők, bizonyítványok, tankönyvek, füzetek, tollak, volt diákjaikból lett híres emberek könyvei. Ez a kiállítás lesz az alapja a leendő iskolamúzeumnak. A diákok számára gyermekrajzpályázatot hirdettek, melyből az iskola aulájában nyílt kiállítás. Folyamatos az iskolatörténeti kutatás is, melyben a tanuló^ és a szülők egyaránt kiveszik részüket. Különböző nyelvoktatásban is részesülnek a gyerekek, a számítógépes szakkörnek és tábornak is hagyománya van már az iskolában. Bálint Zsuzsa----------------------------------------------------------------------------------------------------, Speciális kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság keres szolnoki raktárába LERAKATVEZETŐT Alkalmazási feltétel:- legalább 5 éves gyakorlat - felsőfokú raktározási szakvizsga Számítógépes ismeret és könyvterjesztési múlt eló'nyt jelent. A lerakatvezető feladata a Szolnok megyei árukészlet raktározásának, terjesztésének megszervezése, irányítása. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal Lombard Könyvház Kft. 6726 Szeged, Derkovits fasor 2. címre várjuk, 1993. április 5-ig. s____________________________________________________________*20269/2H*y
