Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 60. szám
1993. március 13., szombat 7 Egy kiállítás emlékkönyvéből A vértanúk tiszteletére készült emlékmű egykor Arad főterén állott. Gipszmakettjét a szegedi kiállítás termének bejárata előtt állították fel „Azt hiszem, éppen ideje volt, hogy ez a kiállítás Magyarországon bemutatásra kerüljön. Remélem, hogy nemcsak én gondolom úgy, hogy ennek nem szabad holmi múzeumi pincében sínylődni. Várjuk, hogy a műtárgyak, relikviák további sorsa nem hagy senkit hidegen, és ezt nem értik félre egyes nacionalista gondolkodásúak.” TÓTH TIBOR GYŐZŐ A szabadságharc relikviái visszatértek Aradra, de emléke tovább él „Az igaz ügy örökre veszve nem lehet” Optimizmusról árulkodik a címbéli gondolat. Görgey Artúr szavai igazak voltak 1848-49-ben, és mai világunk nemes törekvései, mindennapi küzdelmeink mottója is lehet. Mint ahogyan nem véletlenül rótta e sorokat Katona Tamás a szegedi Móra Ferenc Múzeum vendégkönyvébe, amelyet az Aradon őrzött 1848-49-es relikviákból öszszeállított kiállítás látogatóinak nyitottak. A felbecsülhetetlen értékű tárgyakat tavaly október 12-étől február elejéig tekinthették meg az érdeklődők Szegeden, majd a történelmi emlékeket újra visszaszállították Aradra. A „Kik érted haltak, szent világszabadság!” címet viselő kiállításról sokan alkottak véleményt a vendégkönyvben, néhányat közülük tanulságosnak és érdemesnek tartottunk arra, hogy olvasóink elé tárjuk. „Köszönet mindazoknak, szegedieknek és aradiaknak, akik lehetővé tették ezt a kiállítást! De hosszú ideje vártunk rá!” KATONA TAMÁS „Mint Vécsey leszármazott, gratulálok a szép kiállításhoz!” DR. VÉCSEY ESZTER (MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY TAMÁSNÉ) „Hazánk történetének e tragikus sorsú eseménye rendkívüli gondolatokra sarkallja az embert, különösen akkor, amikor a korabeli emlékekkel találkozik” TÓTH PÁL, DEBRECEN „Fájdalomtól meghatottan nézem a tárgyakat, melyeket a nemes kezek érintettek; az érdemrendeket, melyek a nemes szívek fölött viseltettek. Szívbemarkolóak az utolsó levelek, melyekkel kiváló elődeink búcsúztak e világtól és szeretteiktől. Ők nemcsak szavakkal, de tettekkel bizonyították népük és hazájuk iránti szeretetúket, hűségüket. Sok szép kiállítást megtekintettem már, de szívemhez egy sem állt ennyire közel. Köszönet, köszönet, köszönet a rendezőknek!!!” Hálával: DR. ÖRDÖGH GIZELLA BUDAPEST, KERTÉSZETI EGYETEM A börtönben használt tányérok, csészék és a teáskészlet „Köszönet ezért a kiállításért, nagy kár, hogy ez a számunkra nagy kincs nem maradhat nálunk. Ennek a Nemzeti Múzeumban lenne a helye. Köszönet az aradiaknak, hogy mindannyiunk számára megőrizték ezeket az emléktárgyakat.” TÓTVÁRADI LÁSZLÓNÉ Kilenc mártírt a bitófán végeztek ki. Az akasztófák egy-egy darabját gondosan megőrizték az áldozatok nevével „Köszönjük, hogy emlékezhettünk. S szeretném, ha ezen kiáálítási anyag az anyaországé lehetne, hiszen igazából ide tartozik, s itt legalább kiállítva láthatná minden érdeklődő” TELEKNÉ TÓTH ANNA Vesztőhely Vesztőhely-alkony, csendre vált a zaj, Elül a mozgás és a jajszavak most csokorba kötve egyenként fájnak. Nekünk s a tájnak, mi tanúja a 13-ak győzelmének, életnek-halálnak. Parancsszó, tűz és élni kezd 13 örökkévalóságra ítélt lélek; Erős vár példa, fénycsóva annak, kit életfogytiglanra ítéltek. ÓDRY MÁRIA ARAD, 1992. „Ez a vers annak a jele akar lenni, hogy bárhol legyünk, a szívünk magyarul dobog.” ÓDRY MÁRIA, AZ ARADI MÚZEUM MUNKATÁRSA Az oldalt összeállította: László Erzsébet Fotó: Kovács Erzsébet „Torokszorító érzés látni a sajnos már letűnt emberi nagyságot, tisztaságot, tartást. És ugyanakkor felemelő, hogy ezt is megérhettük, hogy e nagy jelentőségű esemény relikviáit itthon láthattuk a megbékélés jegyében” T. KATALIN „Ki a történelemből helyesen tanul, könnyebben tanulja meg aszebb utat a jövőhöz” DR. T. A. BERLINBŐL Lázár Vilmos portréja „Igaz tisztelettel és hazafias kegyelettel tekintettem meg az aradi vértanúk emlékére rendezett emlékkiállítást” DR. DANKÓ LÁSZLÓ KALOCSAI ÉRSEK „A Tóth család Sepsiszentgyörgyről (Székelyföld): Sajnálatos, hogy mindezt nem otthon, a szülőföldemen láthattam" TÓTH Lázár Vilmos hitvese, Mária Ezen az asztalon írták alá a világosi fegyverletételt. Belső képünk az asztal közepét ábrázolja azzal a tintatartóval, amelybe Haynau mártotta a tollát aláírás előtt
