Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

2 Tükör 1993. március 1., hétfő Levert emléktábla Budapest. Leverték Lu­kács György emléktábláját arról a házról, amelyben egy­kor a filozófus élt. A Budapesti Rendőr-főka­pitányság sajtóosztályától kapott információ szerint a rendőrség lakossági bejelen­tésből értesült az emléktábla megrongálásáról vasárnap délelőtt. Egyelőre nem lehet tudni kik a tettesek, sem azt, mikor történt a vandál pusztítás. A rendőrség nyomoz az el­követők után. Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. tájékoz­tatása szerint a 8. heti Auszt­ria Lottó nyereményei a kö­vetkezők: A játékhét lottó és joker fogadási díja: 126.099.950 schilling Lottószelvények száma: 2.241.274 darab Lottó fogadási díj: 103.082.662 schilling Lottó nyereményösszeg az 1. nyerőosztályban 15.462.399 schilling Lottó nyerőszámok: 3, 4, 10, 17, 20, 34 . Pótszám: 16 Joker fogadási díj: 23.017.288 Joker nyereményösszeg az 1. nyerőosztályan 4.603.457 schilling Joker nyerőszámok: 804248 Bongó A Szerencsejáték Rt. köz­lése szerint a február havi Bongó-sorsolás kihúzott nye­rőszáma: 2,627.377. A nettó nyereményösszegek a következők: Amennyiben a sorsjegy egymás melletti utolsó 2 számjegye 77, akkor a nye­remény 70.- Ft, 3 számjegye 377, akkor 700 - Ft, 4 szám­jegye 7.377, akkor 7.000.— Ft, 5 számjegye 27.377, akkor 70.000- Ft, 6 számjegye 627.377, akkor 700.000.- Ft, ha a sorsjegy száma 2.627.377, akkor 10,000.000.-Ft. Lottó-nyeremények A Szerencsejáték Rt. köz­lése szerint a 9. játékhéten öt­­találatos szelvény egy darab volt. A lottónyeremények a jö­vedelemadó levonása után a következők: Öt találatot egy fogadó ért el. Nyereménye 175,126.661 forint. Négytalálatos szelvénye 363 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 91.228 fo­rint. Három találata 23.528 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1.173 forint. A két­­találatos szelvények száma 489.694 darab, ezekre egyen­ként 68 forintot fizetnek. T otóeredmény ek A Totó 9. játékhetén sze­replő mérkőzések eredmé­nyei: 1. Brescia - Parma 2. Cagliari — Atalanta 3. Fiorentina - Inter. 4. Genoa - Lazio 5. Milan - Sampdoria 6. Napoli - Ancona 7. Roma - Juventus 8. Udinese - Foggia 9. Bari - Lucchese 10. Bologna — Reggiana 11. Pisa - Cremonese 12. Piacenza - Ascoli 13. Verona - Padova Pluszmérkőzés: 14. Torino — Pescara Tanácskozás a népi politizálásról Ne engedjünk se a felelőtlenségnek, se a cinikus kételyeknek - mondotta előadásában Für Lajos honvédelmi miniszter. (Folytatás az 1. oldalról) Csurka István író megerősí­tette az előtte felszólaló néze­teit. A XX. században illene már a népet a hatalom forrásá­nak tekinteni - jelentette ki. Az eszmeiség alakításának, irányí­tásának három módszeréről szólt. Az egyik az, amikor az ember életcéljának az anyagi javak megszerzését határozzák meg. Für Lajos honvédelmi minisz­ter a népi politika történelmi változatairól beszélt, a kuruc kortól kezdve elemezte az irányzat főbb állomásait. A fó­rumon felszólalók több ízben hangsúlyozták a haza és a hala­dás gondolatát, összefüggéseit. Ezek szorosan egymáshoz tar­tozó fogalmak - emelték ki a felszólalók. A szombati sajtótájékoztatón % nyilatkozó politikusoknak az volt a véleménye, hogy már az is lényeges dolog, hogy külön­böző nézetek képviselői együtt le tudtak ülni. Salamon Kon­­rád felszólalásában kijelentette: az átalakulást ki kell venni a kupecek kezéből. Szavait taps fogadta. Megjegyezte, a nép nem alakítója, hanem kísérleti alanya az átalakulásnak. Az Or­szággyűlés alelnöke, Szűrös Mátyás megerősítette az előtte felszólalók nézeteit: a haza és haladás eszménye nem ellentét. Elismerte, hogy az ország veze­tőiben „megzavarodott a közös­ség iránti ösztön”. Úgy ítélte meg, hogy tőlünk idegen a na­cionalizmus és az antiszemitiz­mus. Mint ahogy több előadó is érzékeltette, a szocialista párti politikus is elmondta, jöjjön a külföldi tőke, de úgy, hogy önállóságunkat megőrizhessük. Gyakran ugyanis nem a fejlesz­tés, hanem a gyárak tönkretétele az idegenek érdeke. A jobb és balközép erőknek kell, hogy jö­vője legyen - hangsúlyozta. A találkozó fő szervezője Tóth Albert országgyűlési képviselő volt, neki köszönhető, hogy megyénkben, Kisújszállá­son rendezték meg a fórumot, melynek folytatása lesz. Hód­mezővásárhely polgármestere felajánlotta, hogy a dél-alföldi városban megrendezhetik a kö­vetkező találkozót. Vasárnap Pozsgay Imre a közmegegyezés fontosságát emelte ki. Nem az egykori nép- frontra célzott. Széchenyi szellemisége mellett állt ki. Szokolay Sándor zeneszerző lendületes beszédét több ízben félbeszakította a taps. Egy nem titkolt nézetkü­lönbségre utalva mondotta: nincs ellentét Kodály és Bartók között. A „pcntaton gyökér” átmentésére hívta fel a figyel­met. A vasárnap délután két óráig tartó fórum végén a részt­vevők közös nyilatkozatot fo­galmaztak meg, melyet az aláb­biakban közlünk. szurmay Megmaradás és felemelkedés / / Nyilatkozat a SZÁM AD AS kisújszállási konferenciájáról _ „ 1993. február 27-28-áii. a nemzeti jövőt kutató hasonló összejövetelek után ezúttal Kisújszálláson gyűltünk egybe. Minden pártszempontot, pártmegbízatást mellőzve számot vetettünk a nemzet megmaradásának és felemelkedésének esé­lyeivel. Vizsgáltuk, hogy a történelmi fordulat során létrejött új intézmények, s a törvéiiyekben biztosított demokrácia miért nem szerzett kellő bizalmat. Az előadók és felszólaló/: egyetértettek abban, hogy a pusz­tulás ellen fellépő, az életképes magyar társadalomért folyta­tott küzdelem alapja: a népizet alkotóképessége, munkája, a családok fenntartó ereje, a igazai tulajdonosok sokaságával te­remtett biztonsága. Kitárjuk a kaput mindenei előtt, aki ennek a felismerésnek jegyében akár szövetségesként, akár vitapartnerként együtt­működni kíván velünk, aki nemcsak birtokolni, hanem szol­gálni, életben tartani kívánja ezt a hazát. Nemzeti érdekünk, hogy a népi eszme- és értékrend a maga törekvéseivel és céljaival hitelesen jelenjék meg a nemzetközi politikai gondolkodásban és a sajtóban. A kisújszállási konferencia résztvevői azzal a reménnyel és várakozással tekintenek a szárszói találkozó 50. évfordulóján rendezendő eszmecsere elé, hogy az itt megfogalmazott gondo­latok további kibontása ott folytatódik. Pető Iván megyénkbe látogat Jászsági, szolnoki programok A Szabad Demokraták Szövet­ségének elnöke, Pető Iván már­cius 4—én látogat megyénkbe. Reggel Jászfényszarun, a Jász Önkormányzatok Érdekszövet­ségének tagjaival tárgyal a pol­gármesteri hivatalban. Ezután látogatást tesz a jászárokszállási termelőszövetkezetben; talál­kozik a környék vállalkozóival. Jászberényben kötetlen beszél­getésre hívták meg a Lehel Elektrolux vezetőit és dolgo­zóit. A város közoktatási intéz­ményeinek vezetőivel tanács­kozik a Tanárképző Főiskolán. Este politikai nagygyűlés lesz az SZDSZ elnöke és Kiss Zol­tán országgyűlési képviselő részvételével a Déryné Műve­lődési Központban. Fodor Tamás országgyűlési képviselő, a Szabad Demokra­ták Szövetségének tagja a múlt hét végén sajtótájékoztatón is­mertette Pető Iván március 5—i, pénteki programját. Az SZDSZ elnöke 8 órakor érkezik a vá­rosházára, ahol Várhegyi Attila fogadja. Ezt követően ellátogat a Szabadság téri idősek klub­jába. A Humán Szolgáltató Központban a Nyugdíjas Ka­mara elnökével, a társadalom­­biztosítás megyei igazgatósá­gának vezetőivel, az egészségi­leg károsultak érdek-képvise­leti csoportjainak vezetőivel ta­lálkozik. A város és az állam szerepvállalásának lehetőségei­ről lesz szó. Gazdasági, pénz­ügyi konferencia kezdődik 10 órakor a Technika Házában. Je­len lesznek a legnagyobb szol­noki vállalatok első emberei. Civil szervezetek és a hivatal címmel délután 2 órakor tarta­nak tanácskozást a Szolnokon működő civil szervezetek veze­tőinek részvételével. Ezt köve­tően a MÁV szolnoki Csomó­ponti Művelődési Házában a vasút gondjairól tájékoztatják Pető Ivánt. A munkások érdek­­védelmi helyzetéről lesz konfe­rencia a Szakszervezeti Műve­lődési Házban. Tizennyolc óra­kor lakossági találkozó kezdő­dik a Hild téri művelődési ház­ban. A méhészek a tavaszra készülnek Tennivaló azonban télen is van Méhésztalálkozó volt a karcagi Csokonai Könyvtárban. Ruff János a most megszűnt zalaapáti méhész­iskola tanára, gyakorló méhész a méhbetegségekről tartott előadást az érdeklődőknek. Videofdmen a gyakorlati fogá­sokat is megtekinthették a karca­giak. Ha elmúlnak a hideg napok, el­kezdődik a munka. A szakemberek a tavasz felé kacsingatnak, de senki ne higgye, hogy most unatkoznak. A kaptáruk javítása, a műlépezés, az új eszközök beszerzése, mind téli munka. Meg kell vizsgálni a kaptárukat, az elpusztult méheket el kell távolí­tani. Ha nincs elegendő élelmük, pótolni kell cukorlepénnyel. Van egy méhbetegség, a költés­meszesedés, amit egy gomba okoz. Felismerni könnyű, vattapamacsz­­szerűvé válik az álca, kiszárad, múmiává válik. Ezt a méhek nehe­zen tűrik, kiseprik a röptető nyílá­son. Ez a betegség többféle szem­pontból is veszélyt jelent. A gom­baspórát savas élelemmel vagy hő­kezeléssel lehet irtani. Védekezni kell a nozéma betegség ellen is, gyógyszeres kezeléssel. Az értékesítés most döcög, Ma­gyarországon évi 10-15 ezer tonna mézet állítanak elő, ennek 60 száza­léka exportra kerül. Függünk a kül­piactól, ha ez bedugul, nehéz lesz a helyzet. Az előadó mégis arra biztatta a karcagiakat, ne adják fel, ne riadja­nak meg az átmenetei problémák­tól. D.E. Tüli, flitter és zene a régi falak között (Folytatás az 1. oldalról) ritzot, egyébként Club-dohányt tömköd a pipájába, az elosztó­ban szokta vásárolni, hiszen ott jóval olcsóbb. Murányi Zsigmondné, mű­vésznevén Bodnár Marika, Kuncsorba polgármestere pa­csirtahangjával szórakoztatta a vendégeket mint az est háziasz­­szonya. A megyei közgyűlés kérte fel, s ő ezt igen nagy meg­tiszteltetésnek érezte, igyeke­zett is helytállni. Rendkívül csi­nos ruháját is erre az alkalomra varratta Örményesen. Fekete apró virágos selyemháló borí­totta bokáig érő sötét téglavörös szoknyáját, ujjatlan felsőrészén csónak alakú szolid dekoltázs­­zsal. Mint mondta, sajnálatos, hogy kevesen jöttek el a fé­nyesnek ígérkező mulatságra. A szemlélő meggyőződhetett róla, ez a bál még csak fél me­gyebál: az egyik oldal hiány­zott. A megyei közgyűlés jegy­zője elmondta, hogy minden te­lepülés polgár­­mesterének küldtek meghí­vót, s akik visz­­szajeleztek, azokra számítot­tak. A ház összes termeiben, a karzaton, a csa­vart lépcsőkön és a dohányzó­asztalkák mellett élénk csevegés A Pelikán Társastáncklub tagjai elkápráztatták a bálozókat Boros Lajos a megyei köz gyűlés elnöke a parketten folyt, a farsang jegyében ünne­pelt a felső köztisztviselői és vállalkozói réteg. Emlékezetem szerint Mizsei Béla volt az első, aki vállalko­zott a nagyközönség előtti par­kettkoptatásra, lassanként akad­tak követői. A műsorban Varga Sándor, a szolnoki rádió riportere többek között a mai fiatalság tánckultú­ráját parodizálta, előadta több variációban, ugyanarra a ze­nére, hogyan lehet kézzel-láb­­bal mocorogni a diszkóban. A slágerdarab Petőfi Falu végén kurta kocsma című verse volt, a Varga-Torda duó tolmácsolá­sában. Aztán zene, tüll, bársony, flit­ter, színes öltöny, nyakkendő, jobbra kettő, balra kettő, tüll, bársony, flitter, színes öltöny, nyakkendő, jobbra kettő, balra kettő... Senki nem került egy szintbe a padlóval, nem volt őr­jítő a ritmus, a rock and roll ta­lán széttépte volna a karcsúsító szűk szoknyákat. Az est programjának legszín­vonalasabb része a Jászsági Népi Együttes gyönyörű tánca volt. Az öröm, a vígság ízét hozták a régi falak közé. Az örömét, mely mostanában gyak­ran elkerül bennünket ebben a nehezedő világban. Hatszáznegyvenezer forint értékben ajánlottak föl tombo­lanyereményeket a jelen lévő cégek képviselői. Az aján­dékhegy darabjainak kisorso­lása majd’ egy óráig tartott, a szerencsések haza vihettek színes televíziót, rotációs ka­pát, olajsütőt, mountain—bike kerékpárt, kávéskészletet, sörrel teli csomagokat stb. A sorsolás elején még nagy volt a lekesedés, később a bőség okozta bágyadtság nehezedett a díszteremre. A körülbelül kétszázezer forintnyi bevételt a megyei önkormányzat jótékonysági célra ajánlotta fel. B.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom