Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

A 1993. március 1., hétfő Hazai tükör 3 Egy nap a rendőrségen A földszinti ügyeletén a nap minden szakaban varjak a bejelentéseket. Ez a rendőrség tulajdonkép­pen a megyei rendőr-főkapi­tányság. Hogy az épület ajtaját mikor nyitják? Hivatalosan be sem zárják, hiszen a bejárat mellett éjjel-nappal ügyeletet tartanak, ahol sürgős esetekben bármikor bejelentést lehet tenni. Bármikor fogadják A gyakorlat az, hogy van úgynevezett hivatalos ügyfélfo­gadás, de aki esetleg vidékről érkezik, vagy nem akkor jön, ha csak lehetséges, foglalkoznak az illetővel. Mondjuk az igazga­tásrendészeti osztályon, ahol többféle ügyet intéznek. így a bevándorlókét is. Tavaly a me­gyébe közel százötvenen érkez­tek, szinte kivétel nélkül ma­gyar anyanyelvűek, és ennyien kaptak igazolást itt-tartózkodá­­sukról. A legidősebb egy 82 éves asszony volt, és hogy ne kelljen utazgatnia, kivitték az igazolást hozzá a Kunságba. Ugyancsak ez az osztály végzi a marokfegyverekkel kapcsolatos ügyintézést, vizs­gáztatást. Ottjártunkkor egy ősz hajú urat találtunk ott. Kocsis László a neve. Kinyitotta a dip­lomatatáskáját, tele volt piszto­lyokkal.- A Turul vadászboltból ér­keztem, és néhány pisztolyt meg egy golyópüskát hoztam Kócsa István rendőr őrnagy úr­nak bemutatni.- Ezekkel lehet lőni?- Nem, mivel már csak dísz­nek jók, hiszen valamennyi ha­tástalanítva van. Ez úgy törté­nik, hogy az ütőszeget le kell köszörülni, a csőbe legalább hat centi acéltuskót beütni, azután a csövet két helyen átfúrni. Ne­kem ezt megcsinálták az illeté­kes szakemberek, és most ezt ellenőrzi az őrnagy úr.- És ha a készlet zöld utat kap?- Eladom őket a gyűjtőknek, jól mutatnak a falon. Noha hivatalosan nincs foga­dónap, egy irodával odébb is­mét ügyféllel foglalkoznak. Fenyves László például azért érkezett, hogy egy náluk lakó angol tanárnő tartózkodási en­gedélyét meghosszabbítsa. Ez meg is történt: az új dátum év vége, pontosan december 31-e. A földszinten van még egy érdekes helyiség, amely öt szo­bából áll, és a polcain a megyé­ben lévő mintegy 150 ezer jármű tulajdonosának a neve, a gépek adatai, rendszámai élet­kora stb. szerepel. A változást, az adok-veszeket tizenöt napon belül kell jelenteni. A földszintről a hatodikra lif­tezünk: a fogdába. Ez a terület csak felvonóval közelíthető meg, és amióta az épület áll - ennek tizenöt éve - innen még senki nem tudott meglógni. A cellák összesen negyvenszemé­lyesek, de aznap negyvenhatra emelkedett a létszám. Köztük volt a csépai kettős gyilkosság gyanúsítottja is. Valamennyien őrizetesek, vagy előzetes letar­tóztatásban lévők, akik hétfőn, szerdán, pénteken kaphatnak meghatározott nagyságú cso­magot, és havonta kétszer: egy munkanapon, meg egy hétvé­gen fogadhatnak látogatót. Itt a szabályok szigorúbbak, mint a börtönben, hiszen mozogni sem nagyon lehet, kivéve a napi sé­tát, szabad levegőn való tartóz­kodást, amelyet a rácsokkal sű­rűn dekorált tetőtéren tölthet­nek. Ébresztő reggel fél hatkor, villanyoltás meg fél tízkor. Az itt őrzöttek közül ketten voltak hajlandóak nyilatkozni. Az egyik a 32 éves zag'yvaré­­kasi Bognár Zoltán, aki soroza­tos betörések miatt október 10- e óta tölti itt az időt. Csak állami céghez- Házakba hatolt be?- Ugyan kérem, mit képzel rólam?! Csak állami boltokba, mivel ezekre haragszom.- Miképpen bukott le?- Amíg benn dolgoztam, körbefogták az üzletet a zsaruk, úgy, hogy nem volt kecmec.- Mennyire számít?- Két évre.- Jó itt?- Attól messze esik, mert be­zárják az embert.- Látogató?- Hozzám senki sem jön.- Ha akarja, ne válaszoljon: könnyű bejutni az állami bol­tokba?- Könnyű, mert mindnek van valamilyen gyenge pontja.- Ha kitöltötte az előbb mon­dott éveket . . .- Helyesbítek: valószínű, két évet. Miután szabadulok, és se munkám, se segélyem nem lesz, újra visszakerülök. Tud jobbat, amikor semmim meg senkim nincs, mivel intézetben nevel­kedtem __ Még egy letartóztattál váltot­tunk szót, a 43 éves Lukács Ist­vánnal, aki Vezsenyen él, és hatvan napja van itt.- Lopásba keveredtem, de van mellette orgazdaság is - mondja.- Lukács úr, milyen az élet itt?- Mint emberrel normálisan bánnak, mégis rossz. Bizonyta­lanságban élek, várom, hogy lendüljön valami az ügyemben. Bele is őszültem, nézze meg. Szégyellem, restellem, hogy szakmunkás létemre ilyen buta­ságba, pár gázpalack vételébe sodródtam. Délutánba hajlik az idő, ami­kor ismét a földszintre, az ügye­letre liftezünk. Ez egy modem felszereltségű szoba, ahol min­dig két rendőrtiszt teljesít szol­gálatot, ad ügyeletet. Pillanatok alatt összeköttetést teremthet­nek a megye, de az. ország bár­melyik szegletével is, bár ez a nap csendesnek ígérkezett. Ad­dig húsz-egynéhány bejelentés érkezett, noha mozgalmas na­pokon a hatvanat is meghalad­hatja ez a szám. Hogy ezen a napon mi volt az első panasz? Szolnokon a lengyel piacon megloptak valakit... Sajnos, sok a vaklárma, oly­kor előfordul ordenáré szöveg is, amikor a segélykérőbe a k .. . anyád—szerű kitételeket har­sogja egy-egy bátor névtelen. Az a tapasztalat, hogy a baleseti bejelentés a legtöbb, de néha aggódó feleségek is hívják este az ügyeletet: a férjük reggel ko­csival Pestre ment, és eddig nem érkezett vissza, holott dél­utánra ígérte. Mondják már meg, volt-e a négyesnek azon a szakaszán baleset, kérdezik szorongva. Egyébként reggel hattól este tí­zig talpon van egy helyszínelő csoport, este tíztől másnap reg­gel hatig, pedig készenléti, és ha szükséges, ők másodperceken belül indulnak. Talán százötvenen érkezhet­tek estig ebbe a sokemeletes csupa beton, csupa üveg épü­letbe panaszt tenni, idézésre, vagy akár fegyverárüsítás, tar­tózkodási engedély meghosz­­szabbítása végett. Van aki jó­szántából, más nem éppen örö­mében. Az utóbbiak közé tarto­zott a szolnoki Bújdosó Miklós is.- Az egyik munkatársunkat temették a Körösi úton, ahová mi is elmentünk. A vállalati kocsit a parkoló­ban hagytuk, és mire visszaér­tünk, eltűnt belülről a Zsiguli­ból a kézitáskánk. Nekem ab­ban volt az összes iratom, a tár­samé is, sőt tőle még tízezer fo­rintot is elvittek. Furcsa volt, hogy a kocsiajtót ismét bezár­ták, mintha mi sem történt volna. Jöttünk panaszt tenni, és már csak abban reménykedem, hogy valahová eldobják a ne­kem nagyon fontos iratokat - sorolja szomorúan. Még bekukkantunk a bűn­ügyi, technikai osztályra is, hi­szen az itt dolgozók évente kö­zel háromezerszer ellenőriznek valamilyen helyszínt, vizsgálják a bűncselekmény tárgyait, leg­kisebb nyomait. Legyen szó betörésről, gyil­kosságról, egyszerű tyúklopás­ról. Olykor egy hajszál vezeti őket nyomra: hogy miképpen, ez égy újabb cikk témája lehet. Elmarad a bejelentés Már szürkébe öltöztek a kör­nyező házak, fák, amikor ismé­telten arra járok. Lassan kígyói­nak az ablakszemek, és észre? veszem, hogy á bejárattól kőha­­jításnyira két részeg imbolyog. Az egyikük a sapkáját keresi, a másik valamilyen reklámszaty­rot. Először jelenteni akarják az ügyeletén, majd az alacso­nyabbnak remek ötlete támad.- A fene tudja ... hukk ... hun hagytuk. Jobbat mondok, Imre, igyunk inkább még egyet! Imre szó nélkül bólint, és hát­­raarcot csinálva máris az állo­más felé veszik az irányt.. Aligha a latyak az oka, hogy a haladás kutya kacskaringósra kerekedett... D.Szabó Miklós Létszámcsökkentés A Tisza Cipő Rt.-t sem kerüli el a recesszió A madarast repülőtérre Az oroszok befektetőként visszajönnek? A múlt hét végén lakossági fórumot tartott a kunmadarasi­­aknak Varga Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője. Álta­lános tájékoztatást adott a me­zőgazdaság helyzetéről, a szo­ciális törvényről, a parlament munkájáról. A mezőgazdaságban létbi­zonytalanság van, nem tisztá­zottak a tulajdonviszonyok. Nem tudni, hogy a „nadrágszíj­­parcellák ” vagy az egyben ma­radó birtokrendszer alakul-e ki. Az érdeklődőket a repülőtér sorsa foglalkoztatta a legjob­ban, hiszen az^ elmúlt 2 évben nem történt változás. A kifutó­pálya, az épületek állapota rom­lik. Lehet, hogy ismét oroszok lesznek a reptéren - mondta a képviselő. - Novemberben tár­gyaltunk egy orosz érdekeltségű cég képviselőivel, akik referen­ciaanyagot kértek tőlem a rep­térről. Egy hete jelezték vissza, hogy áprilisban jön a konzor­cium vezetősége tárgyalni. Egy konszignációs raktárát szeret­nének itt létesíteni. Sajnos a kormány Kiskunlacházát része­sítette előnyben, ezen nem tu­dunk változtatni. Bízom abban, hogy eredményesek lesznek a tárgyalásaink, de jósolni nem merek! Egy kérdésre a parlamenti fegyelemről elmondta, hogy el­keserítő látvány lehet a tévén látni az üres padsorokat, az új­ságot olvasó képviselőket, a ha­tározatképtelenséget. Az okokat is érdemes ke­resni. Csökkenteni kell a mos­tani létszámot, szabályozni kell, hogy csak főállásban láthassa el ezt a munkát a honatya, így számonkérhető is lenne. Ment­ségükre elmondta, hogy sok az üresjárat a parlamenti munká­ban. Sok idő megy el olyan kér­désekkel, amelyekben a képvi­selők sem igazán szakemberek. Madarason a mezőgazdaság­ból akarnak többen megélni, így nem értettek egyet abban, hogy az ipar, a kereskedelem felé kel-, lene nyitnia az országnak.- Az sosem baj, ha nem egyezik mindenben a vélemé­nyünk - , zárta be a fórumot Varga Mihály, mert a kemény kritikák előreviszik a munkát. Hazánk más ipari cégeihez viszonyítva a martfűi Tisza Cipő Rt. sokáig állta a sarat a munkaerő-foglalkoztatás terü­letén, nem történt számottevő elbocsátás. Az erősödő ipari re­cessziót azonban már nem tud­ják áldozatok nélkül kivédeni. 1992-ben négyszázzal csökkent a létszám, és az ez évi üzleti terv teljesítése esetén is leg­alább hétszázötven-nyolcszáz­­zal kell csökkenteni a foglalkoz­tatottak számát. Ha az üzleti terv nem teljesül, akkor további leépítésekre is számítani lehet. Februárban több mint félezer dolgozót már személy szerint is megneveztek, akiktől a felmon­dási idő letöltése után meg kell válni. A pontosabb létszámleé­pítés azonban csak a március végén kezdődő kereskedelmi tárgyalások eredményétől függ. Hogy mi teszi szükségessé a munkaerő-csökkentést? Ennek több oka van. A belföldi keres­kedelemben nem tudnak annyi cipőt eladni, amennyit a terme­lői kapacitás lehetővé tenne. A másik rendkívül érzékeny pont a húszéves múltra visszatekintő, és eddig gyümölcsöző Adi­­das-forgalom visszaesése ápri­lis elsejétől, ez nem kevesebb, mint egymillió pár lábbelit érint. A tényékhez tartozik az is, hogy néhány ezer pár lábbelit gyenge minőségben exportál-Bemutatták a Skoda ez évi modelljeit pénteken, a cég bu­dapesti szalonjában. Mint ebből a bemutatóból is kiderült, ma­radnak a régi típusok, ám a Fa­vorit és a Forman, mind külse­jében, mind műszaki tulajdon­ságaiban több ponton megvál­tozott. A Skoda és a Volkswagen házassága óta eddig 450 módo­sítás történt a Magyarországon is közkedvelt gépkocsi külön­böző típusain. A Skoda Favorit és a Skoda Forman típusú gépkocsikon - amelyek típusjelzése LX és GLX - az egyik legfontosabb változás, hogy a biztonság ér­dekében növelt hatásfokú, és a VW Ventoéval megegyező tak, ami nyilván csorbította a gyár évtizedek során kivívott jó hírnevét. Az rt vezetői intenzív, körül­tekintő erőfeszítéseket tesznek, hogy megmentsék a gyár pozí­cióját. Lábbeliből az első félév­ben másfél millió párat szeret­nének értékesíteni. A tervezett mennyiségből több mint egy­millió pár cipő piaca már szinte biztos, körülbelül 300 ezer párra azonban még nincs vevő. Most azon dolgoznak, hogy a tervezett kapacitást kitöltsék. Eredmények máris vannak. Új kapcsolatuk az osztrák Legero céggel meglehetősen biztatónak tűnik, mindkét fél számára el­fogadható szerződés is született. Az együttműködés szerint az osztrákoknak nyolcszázezer­egymillió pár lábbelit gyártanak a Tisza partján PU és PVC fröccsöntött technológiával. Csak ez az egy megrendelés kétszázötven-háromszáz em­bernek ad munkát, ha a termelés beindul, az elbocsájtásra kerü­lők számát ennyivel lehet csök­kenteni. A piaci, kereskedelmi tár­gyalások intenzíven folytatód­nak, mert a Tisza Cipő Rt., amelynek egy része dolgozói tu­lajdon, nem egykönnyen adja meg magát, és igyekszik az ál­dozatokat minél kisebbre mér­sékelni. hátsó fékrendszert alakítottak ki. Megváltozott a belső kárpito­zás, a műszerfal, és több apró­nak tűnő újdonság szolgálja az utasok nagyobb kényelmét. Az év második felében kezdik érté­kesíteni a Bosh befecskendező­rendszerrel és szabályozott ka­talizátorral ellátott típusokat. A motor minden esetben a Skoda-gyár terméke, de ezen is számos finomítás és változtatás történt. A Skoda-gyármodelljeiből az ' Auto Hungária Kft. tavaly csaknem 500 darabot értékesí­tett. Az idén az eladások több­szörösére növelése a cél, mint­egy 1500 darab autó értékesíté­sével számolnak. (MTI) Új Skodák Budapesten Elavult műhely, mostoha munkafeltételek Mi foglalkoztatja ezekben a napokban a füredi buszsofőröket? Az elmúlt napokban többször volt alkalmam beszélgetni a Jász-Nagykun Volán Rt. tisza­füredi dolgozóival. Úgy érzem, szerencsésebb, ha most nem említek neveket, bár ehhez az érintettek többsége hozzájárult. Arról van szó, hogy beszélgető­­partnereim munkájuk során na­ponta találkoznak más megyék­ben dolgozó kollégákkal,, és természetes1, hogy ilyenkor vé­leményt is cserélnek. És azt mindenki tudja, ha két magyar ember összedugja a fejét, hamar terítékre kerül a pénz, a fizetés. Hol vannak már a boldog béke­idők, amikor csupán a foci szolgáltatta a témát? De visszatérek az esetre. A füredi buszsofőrök ugyanazért a munkáért jóval kevesebb bért kapnak, mint pesti, miskolci és egri kollégáik, pedig néha még. ugyanazon az útvonalon is jár­nak: Nem kisebb a felelősségük sem. És még nem is beszéltem a munkafeltételekről! Nincs ko­csimosójuk, így a „csináld ma­gad” mozgalom útmutatásait követik, vederrel, kefével, ki hol talál helyet. Míg meg nem unják a környezetvédők. Nem sokkal szerencsésebb a helyze­tük a garanciális javítások és a műszaki .felkészítések esetében sem. A műhely felszereltsége elavult, nincsenek szerszámok, és valami mindig rossz. A gép­park öreg, két-három buszt ál­landóan javítani kell. „Magad uram, ha szolgád nincsen” - ju­tott eszembe, amikor a panasz­­áradatot hallgattam. Van aki ál­lítja, hogy a ruhapénz és az ét­kezési hozzájárulás is kevesebb, mint másutt. Erre - mivel nem ellenőriztem az információt - ismét egy szólást hívok segítsé­gül: „nem zörög a haraszt, ha...” Ám egyáltalán item célom a viccelődés, mert az ügy itt kezd fontossá válni. Vádaskodni, bűnbakot keresni sem akarok. „Informátoraim” is reálisan lát­ják a kérdést. Tudják, hogy a megyei Volán Rt. jelen anyagi helyzetében nem képes mindent varázsütésre orvosolni. A tény azonban tény. A probléma él, és mellette nem lehet szó nélkül elsétálni. Ha egy buszsofőr fejében ál­landóan ott motoszkál a kisör­dög: - miért kereseK én keve­sebbet, miért jobbak ott a mun­kafeltételek stb. - az sok, be nem látható következménnyel járhat. A feszült hangulat, az idegesség egyenes arányban növeli az elégedetlen utasok számát. A kevesebb udvarias szó, az ingerültebb hangvétel sokat ronthat a Volán hírnevén. Arról nem is beszélve, hogy ez hatással van a közlekedés biz­tonságára is. Joggal felvetheti az olvasó: ha másutt annyival jobbak a fel­tételek, miért nem mennek oda dolgozni! A válasz nagyon egy­szerű: itt él a családjuk, tehát itt ^ akarják megkeresni a kenyérre valót. Ja, és még egy: többségükben törzsgárdatagok. Azt is hallom, hogy sok füredi hozzáteszi: „Nekem még munkám sincs! Örüljenek, hogy dolgozható nak!” Ők örülnek is, de a világ más tájáról érkező híreket nem engedik el a fülük mellett. — Tudom, hogy ebben az írásban a jó értelemben vett szolgálati utat nem jártam vé­gig, és a „Hallgattassák meg a másik fél is!” elvét is megsértet­tem. Azonban kötelességemnek éreztem, hogy pár sort szentel­jek e jelenségnek, hiszen megér egy kis figyelmet! Ha netán va­lakinek hozzátenni valója van, állok az érdekeltek rendelkezé­sére. P.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom