Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-03 / 28. szám
4 Hazai körkép — játék 1993. február 3., szerda Állampolgári engedetlenség (Az alkotmányjogász szemével) Út a paragrafusok sűrűjében A szövetkezeti résztulajdonok felosztásáról Földkiadó bizottságok alakulnak Az Alkotmánybíróság döntése, amely szerint népszavazással nem oszlatható fel a parlament, aligha érte váratlanul a Létminimum Alatt Élők Társaságát. Vezetőinek korábbi bejelentése, hogy bármi lesz az alkotmánybírák állásfoglalása, folytatják az aláírásgyűjtést, s magát a törvényhozó és végrehajtó hatalom iránti bizalmatlanságot kifejező^ mozgalmat, arra utal: a LAÉT voltaképp polgári engedetlenségi akcióként folytatja sajátos kampányát. De mi is valójában a polgári engedetlenség fogalma, s legális eszköze lehet-e különféle társadalmi-politikai törekvések érvényesítésének - erről kértük az alkotmányjog szakértőjének véleményét. — Maga a polgári engedetlenség nem más, mint tömeges, erőszakmentes illegális mozgalom. Célja - cseppet sem titkoltan - az államhatalom szerveinek döntése elleni fellépés, illetve e döntések lejáratása. Tipikusan akkor bontakozhat ki, ha az állampolgárok tekintélyes hányadának, a társadalom kisebb-nagyobb rétegeinek erkölcsi igazságérzete szembekerül a hatalom képviselte formális joggal, formális igazsággal. — Sajátos jellemzője ennek az engedetlenségnek, hogy résztvevői tudatában vannak, elismerik és akár ki is nyilvánítják, hogy a jog nem az ő oldalukon áll. Nem kérdőjelezik meg, hogy a kormányé az intézkedés, a végrehajtás, a parlamenté a törvényalkotás joga - de ennek ellenére, adott esetben jogi korlátok átlépésével is ki kívánják nyilvánítani véleményüket, miszerint az adott állami intézmények nem jól működnek, s ha a jog szerinti igazságot képviselik is, az erkölcsi igazságot nem. — Milyen konkrét példákkal illusztrálhatóak az ilyen megmozdulások? — A polgári engedetlenség atyjának alighanem a ma már legendás indiai politikus-államférfi, Mahatma Gandhi tekinthető. A harmincas években roppant erejű demonstrációvá nőtt erőszakmentes mozgalmának azután számtalan szellemi-politikai rokona támadt szinte minden kontinensen. — Milyen válasz adható az ilyen, végső soron jogsértő kezdeményezésre? — Abból kell kiindulni, hogy a demokratikus jogállam legitim törvényhozó és végrehajtó hatalmának gyökere, ereje a tömegtámogatásban van. Adott és elvitathatatlan tövényes lehetősége, hogy a polgári engedetlenséggel együttjáró jogsértések - mondjuk az engedély nélküli gyülekezés vagy a közlekedés akadályozása stb. - ellen föllépjen, azaz helyreállítsa a normális jogrendet. Ez az egyik lehetséges válasz, amely azonban óhatatlanul a tömegtámogatás csökkenésével jár. A másik, a politikai érdekeivel inkább harmonizáló reagálás az, hogy elfogadja: a polgári engedetlenség elementáris erővel jelentkező érdekeket, igényeket fejez ki, s ezeket integrálja, becsatlakoztatja a hivatalos döntési csatornákba. Másképp fogalmazva: közvetve-közvetlenül elismeri, hogy valós okokból fakadt az engedetlenségi mozgalom, s követeléseit beilleszti jogalkotó és egyéb területeket átfogó munkájába. (Bajnok) Ferenczy Europress Félmillió bűneset Tavaly csaknem 450 ezer bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján dr. Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány. Ez ugyan több az előző évinél - de biztató jelnek tekinthető, hogy a bűnözés ugrásszerű növekedése lelassult. A rendőrségi krónikák tavaly 302 gyilkosságot jegyeztek fel (91-ben 306-ot), s figyelmeztető tapasztalat: jellemzővé vált az előre kitervelt emberölés, sőt már bérgyilkosságra is akadtak vállalkozók. Több mint 10.000 testi sértés fordult elő (91-ben 9.212), az indíték az esetek nagy részében haszonszerzés, leszámolás volt. A főkapitány értékelése szerint kevesebb volt a rablás. Az viszont korántsem megnyugtató, hogy mind többen használnak fegyvert. Jelentősen csökkent a betöréses lopások száma, ám az előző évinél valamivel több - pontosan 15.796 - autót tulajdonítottak el. Nagy karriert futott be a bűncselekményeknek egy viszonylag új „műfaja”, az úgynevezett hirdetési csalás. Főként a külföldi mesés keresetek, és az olcsó, gyors nyelvtanulás ígéretének dőltek be sokan, s fizettek borsos árat a szédelgőknek. Az országos rendőrfőkapitány bízik abban, hogy az idén már nem romlik tovább a közbiztonság, s általában is sikerül a bűnözési hullám növekedését megállítani. A kriminalisztikai prognózisok szerint ugyanakkor azzal kell számolni, hogy a múlt évinél több esetben fordulhatnak elő postahivatalok, pénzintézetek elleni rablási kísérletek. sz. m. Ferenczy Europress A szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezeti tulajdonban levő földeket az érintett tagság tulajdonába kell adni. Ezzel azonban gyakorlatilag megszűnt annak lehetősége, hogy a téesz természetben adja ki az egyes földtulajdonokat, hiszen jogosítványai csak a földek részarány-tulajdonban megjelenő szétosztásáig terjedtek. Immár az új tulajdonosi közösség rendelkezik a földdel, s dönthet arról, hogy az egészen belül kinek hol van a részarány-tulajdonának megfelelő területe. A nagy, 2-3 ezer fős közösségek azonban ilyen szempontból szinte döntésképtelenek; ezért vált szükségessé a szövetkezeti résztulajdonok felosztásának szabályozásáról, földkiadó bizottságok létrehozásáról szóló jogszabály megalkotása. A most hatályba lépett 1993. II. törvény lényegében a földkiadó bizottságokra ruházza a természetbeni földkiadások vezérlését. Az előírások szerint a részarány földtulajdonosok közgyűlésén választják meg a bizottságok tagjait; ha ötszáznál kevesebb a résztulajdonos 7, ha ennél több, 17 tagot. A bizottságokban a szövetkezeti és nem szövetkezeti tag földtulajdonosok tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt. A szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó települések résztulajdonosai legalább 1-1 taggal képviseltetik magukat. A föld kiadása iránti kérelmte a föld tulajdonosának írásban kell benyújtania a jogszabály hatályba lépését - ez év január 23-át - követő 60 napon belül a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnak. Meg lehet jelölni, hogy a gazdálkodási terület melyik településén - ezen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből, melyik földrészlete terhére - kéri az illető igényének kielégítését. Ha elegendő föld hiányában a kérés nem teljesíthető, meg lehet jelölni, hogy a bizottság - a kérelem átsorolásakor - a gazdálkodási területen levő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe. Aki a kiadandó föld önálló ingatlanná alakítását is igényli, annak nyilatkoznia kell erről és az ezzel járó költségek vállalásáról is. (Csak a kárpótlási törvény alapján földhöz juttatottak esetében vállalja magára az állam a föld kiméretési költségeit.) A törvény egyébként nem teszi kötelezővé, hogy minden tulajdonos ki is méresse kért parcelláját; maradhat közös tulajdonban, s a Ptk. alapján megállapodás születhet a közös használat módjáról. Előfordulhat, hogy az igények nagy száma miatt a földkiadási kérelmek teljesítésére nem elegendő az e célra elkülönített földalap. Ilyen esetben a bizottság az ugyanazt a földet kérő tulajdonosok részvételével egyezséget kísérel meg. Ha nem jár sikerrel, nyilvános sorsolás alapján jelölik ki az adott földrészlet tulajdonosait. Arról nem dönthetnek a földkiadó bizottságok, hogy ki hol kapja meg a földjét - csak a tulajdonba adást készítik elő. Egyes kérdésekben azonban határozataik hatósági határozatnak minősülnek, hogy a földhivatalnak olyan okiratot bocsáthassanak rendelkezésére, amely alkalmas ingatlannyilvántatási bejegyzésre, a tulajdonjog regisztrálására. Ez azért is fontos, mert ki-ki attól a naptól tekintheti tulajdonosnak magát, amikor a telekkönyvben megjelenik a neve. A földkiadás jogorvoslati rendszerében a másodfok a megyei földművelésügyi hivatal, amely törvénysértés esetén új eljárásra utasíthatja a földkiadó bizottságot. Az előírások szerint viszont a sorsolás eredményére vonatkozóan jogorvoslatnak nincs helye. A tanya körüli földek kapcsán a törvény lehetővé teszi a tanyatulajdonosnak, hogy amennyiben részarány-tulajdonos is - az őt megillető tulajdont tanyája mellett vagy ahhoz kapcsolódóan kapja meg. Ha egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérésére az őt megillető kárpótlási jegy - 1000 forint/aranykorona alapulvételével átszámított - aranykorona értékének megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is ki kell jelölni tanyája körül. A földkijelölő bizottságok szerepköre sok esetben ölelkezik a földrendező bizottságokéval. A 60 napos jelentkezési határidő elmulasztása a késedelmeskedők jogvesztésével jár; részükre a földkiadó bizottság sorsolás után „hivatalból” juttat földet. Újvári Gizella Ferenczy Europress (NEM)csak fiataloknak! Aki már beküldte, és aki február 5-én 16 óráig eljuttatja hozzánk a négy részből álló képet, február 8-án tárgynyeremény sorsoláson vesz részt. Fődíj: 1 db kétkazettás rádiómagnó Sok szerencsét a 3. fordulóban minden velünk játszó kedves olvasónknak. * 17919/1H*
