Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993. február 3., szerda Jászsági Extra-----Jászberény 5 Rendőr legyen a talpán az, aki meg tudja állapítani ennél a táblánál, ki követ el szabálytalanságot. Felvételünk a Kossuth és a Szerecsen utca sarkán készült. A közbiztonság helyzete Nem rossz, de mégsem jó A rendőrség munkájának megítélése épp olyan kényes terület, mint a sajtóé. Ha egy sikeres akciót könyvelhetnek el, a közvélemény azt mondja, miért nem előbb voltak eredményesek. Ha viszont netán idő előtt „csapnak le” valakire, az a jogait kéri számon, s törvénytelenséggel, a szabályok megszegésével vádolja őket. A jászberényi rendőrkapitányság is hasonló cipőben jár. Az önkormányzat gyakran kéri a kapitányt beszámolásra, s a kifogások rendre meg is érkeznek hozzá. Dr.Mosonyi Sándor alezredes januárban is számot adott a kapitányság 1992. évi munkájáról. A közvélemény bármennyire is nem hiszi, a számok azt mutatják, a Jászság a bűnözés tekintetében nem tartozik az ország „fertőzött” területei közé. Bár itt is romlott a közbiztonság, nőtt az ismertté vált bűnesetek száma. Az utóbbi évek számadatai mégis csökkenő tendenciát mutatnak. Míg Jászberényben 1990-ben 117,5 százalék volt az emelkedés aránya a ’89. évihez képest, addig 1991-ben csak 26,5, 1992-ben pedig 10,1 százalék. A három évvel ezelőtti adatok magasabbak az országos átlagnál, de az utóbbi két év számadatai már lényegesen alacsonyabbak. A nyomozás eredményességét mutató szám az 50 százalék táján mozog, ám ez akkor mond valamit, ha tudjuk, hogy 1990-ben 622 esetet kellett felderíteni, ’92-ben 867-et, s ennek a fele volt sikeres. A társadalmi elvárás teljesen megváltozott az elmúlt két év során. Ennek személyi konzekvenciái is voltak. A kapitányság állománya közel 40 százalékban kicserélődött. Az újakkal szemben elvárás volt, hogy kulturált, új szellemű, a lakossági szolgáltatást vállalóak legyenek. A rendőrség kötelékéből elbocsátották az alacsony szakmai és általános műveltségű személyeket. Az állomány felfrissítése során nőtt a bűnügyi osztály létszáma, de ezzel együtt még mindig hiány van a jó munkaerőben. Javultak a technikai feltételek, számítógép, új gépkocsik állnak rendelkezésükre. Számítógépes rendszerük a vagyonvédelem tekintetében országosan is példaértékű. A rendőrkapitány beszámolójából az is kitűnt, legtöbb dolguk a vagyon elleni bűncselekményekkel van. Tavaly 653 ilyen esetük volt, közülük 385 lopás, 161 betörés, 7 sikkasztás, 19 csalás, 7 rablás, 12 gépkocsilopás fordult elő. A „megcsípett” bűnelkövetők száma 237, közülük 220 férfi. A közbiztonság javítása érdekében polgárőrség is alakult a városban, azonban együttműködését a rendőrséggel nem sikerült kialakítani. A rendőrkapitány elképzelése szerint angolszász minta alapján kellene önvédelmi csoportot szervezni. Erre jó terep lenne az Érparti lakótelep, hiszen a kisebb lakóközösségek, tulajdonosok szervezetebben, hatékonyabban működhetnek. A rendőrség jobb munkája nem képzelhető el a lakosság segítsége, bizalma, az önkormányzat és bizottságai támogatása nélkül. Kié lesz a Lehel kürtje? Valószínűleg velem együtt sokan elgondolkodnak, kié is a Lehel kürtje. A magyar államé, a nemzeté, a jászoké, a Jász Múzeumé vagy a városé? A hangos gondolkodás után nagyjából ez a rangsor jön össze. Arra senki sem gondol, hogy ez a nemzeti kincs a megyei önkormányzat tulajdonába kerülhet, pedig akár ez is előfordulhat. A megyei közgyűlés elnöke ugyanis levelet írt a megyei Vagyonátadó Bizottsághoz, melyben kéri - többek között - a Jász Múzeum leltározott gyűjteményeinek megyei önkormányzati tulajdonba adását. Mindez a tulajdoni viszonyok tisztázásával függ össze. Valóban hasznos, ha egy város tudja, mi is az ő vagyona, miről kell gondoskodnia. A megyei önkormányzat is hasonlóan tisztázni akarja ezt a kérdést. Ez idáig rendben is van. Csak rossz szájízt okoz, ha arra gondolunk, hogy így bármi elkerülhet az ország harmadik legrégebbi, 1874-ben alapított Jász Múzeumából. Abból, amit lelkes lokálpatrióták adományoztak a múzeumnak, vagy gyűjtöttek össze, vagy adakozásból tudhatják magukénak. A Vagyonátadó Bizottság megkeresésére Jászberény közgyűlése egyhangú szavazással döntött úgy, hogy mindent, ami a múzeumi leltárban szerepel, önkormányzati tulajdonba kér. Ezzel a gyűjtemények sorsa megoldódna, a Jász Múzeumé viszont nem. A múzeum 1931-ben megkapott épületrésze ma műemlék, amit azóta hozzácsatoltak, illetve toldottak, az már nem. A műemlékek viszont állami tulajdont képeznek. A" Megyei Múzeumi Szervezőt mukBdteti az összes múzeumot, fizeti a dolgozókat, állja a költségeket. Ha a Jász Múzeum a megyéhez tartozik, a gyűjtemény pedig a városé, ez újabb konfliktust okoz; amolyan közös lónak túrós a háta szituációt. Ezért a városi közgyűlés arról is határozott, a Jász Múzeumot is saját maga működteti. Ezek persze csak helyi döntések, kinyilatkoztatások. Hogy sikerül-e elérni, az a jövő kérdése.Aki ismeri a Jász Múzeum történetét, gyűjteményeinek gazdagságát, a lokálpatrióta megnyilvánulásokat, azt a konok kitartást, büszkeséget, mely a jászokat évszázadok viharain át itt tartotta, nehezen tudja elképzelni, hogy bármi innen elkerüljön. Hogy például a Lehel kürtje a megyei önkormányzaté legyen? Hogy a Sipos Orbán, a „jászok királya” által alapított múzeum ne a jászok különleges történelmét, s gazdag gyűjteményeit mutassa ezután is a látogatóknak? Remélhetőleg a sokat emlegetett nemzeti tudat erősítését nem úgy képzelik el országunk és megyénk vezetői, hogy elviszik azt, ami elvihetetlen, elveszik, ami elvehetetlen. Jászberény tudja, a múzeum, s annak gyűjteményei sokba kerülnek majd. Ugyanígy annak a 16 műemléknek a fenntartása is, amit szintén városi tulajdonba kértek. Azonban vállalják a terheket, hisz’ az ő múltjukról, jövőjükről van szó! Az is előfordulhat, hogy a Lehel kürtje a megyei önkormányzat tulajdonába kerül... A,' ’ >_ j\ Ív j A Jász Múzeum, melynek egy része műemlék jellegű. Gimnáziumi hírek A Lehel Vezér Gimnáziumban a harmadik 8 osztályos évfolyam indul szeptemberben. Az általános iskola negyedik osztályába járó diákoknak április 16-ig kell jelentkezni a 8 osztályos gimnáziumba. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, mely két részből áll. Az írásbeli vizsgán - erre április 24-én kerül sor - matematika, nyelvtan és szövegértési feladatokat kell megoldani. A szóbelire április 30-án és május 1-jén kerül sor, itt a tanulók kommunikációs készségét vizsgálják. * Megszűnik a Lehel Vezér Gimnáziumban a gyors- és gépíró szakiskola. Az élet hozta ezt a lépést. Bebizonyosodott, hogy a kétéves képzés után a tanulók nem tudtak elhelyezkedni, mindenütt szükségessé vált már az érettségi. Ugyanakkor érettségivel, idegennyelv-ismerettel és gépírni tudással sok lehetőség van a lányok előtt. Ezért 1993-tól idegen nyelvű gépíró speciális osztály indul, ahol két idegen nyelvet tanulnak a diákok. A tanulók ebben az osztályban két év alatt megtanulnak gépírni, melyből záróvizsgát tesznek. Harmadik osztálytól az idegen nyelvű gépírást sajátíthatják el - emelt óraszámban, így érettségire akár középfokú nyelvvizsgát ís tehetnek. * Továbbra is lesz matematika-fizika, angol és német nyelvi speciális csoport, s mellettük az általános tantervű csoportok. Összességében négy elsős osztály kezd szeptemberben a négyéves képzési rendszerben. A gimnázium ezen osztályaiba is felvételizni kell. Az írásbeli március 4-én, a szóbeli március 5-én lesz. A Jászság Népi Együttes a város, a megye büszkesége. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Korénvi Éva Földárverések Eddig mintegy 1200 hektár kelt el Az elmúlt esztendő végéig a város három mezőgazdasági nagyüzemében, az Agrárszövetkezetben, a Jászsági Állami Gazdaságban, valamint a Kossuth Termelőszövetkezetben tartott földárverést a megyei kárrendezési hivatal. A három gazdaság területén a kárpótlásra kijelölt földekből 1746 hektárt hirdettek meg, 31 ezer aranykorona értékben. Üzemenként 10-11 ezer aranykorona keresett új gazdát az árveréseken, ahol végül is a meghirdetett terület kétharmada talált vevőre. Az Agrárszövetkezet területét huszonheten 256 hektárnyi (5700 Ak) földtől szabadították meg, míg az állami gazdaságból 68 licitáló együttesen 312 hektárral (6800 Ák) térhetett haza. Ami a Kossuth Téeszt illeti, a meghirdetett 700 hektárból 580 hektárt vett meg 96 kárpótlási jegytulajdonos. Az árverések összesített adatai között említést érdemel még az is, hogy egy licitáló átlagosan az Agrárszövetkezetben 9,5 hektárt, az állami gazdaságban 4,6 hektárt, a Kossuth Téeszben pedig 6 hektárt mondhat most már magáénak. Az újdonsült földtulajdonosok nagyobbik része föltehetően bérbe kívánja adni a földjét, lesznek azonban többen, akik a viszonylag kis területeket saját maguk művelik majd. Ez persze sokak számára nem is lesz olyan könnyű, hiszen az eredményes gazdálkodás számtalan feltételtől függ. Korántsem elegendő ugyanis a föld, a pénz, az infrastruktúra és a szakismeret, ma már a legnehezebb a piacra jutás, illetve az ott maradás. L.Z. Jász adománnyal Újság a csángóknak Bármilyen hihetetlen, egy Sepsiszentgyörgyön megjelenő újság címoldalán jászberényi embereknek mond köszönetét a segítségért. A Moldvai Magyarság című, harmadik éve megjelenő havilap anyagi gondjairól egy Székelyföldről elszármazott orvos hozta a hírt Jászberénybe. Magánszemélyek, valamint a katolikus plébániák és a református gyülekezet is áldoztak arra, hogy egy, a határainkon túl élő magyarság számára fontos újság ne szűnjön meg. Az 1989-es események után nyílt lehetőség arra, hogy több helyi újság is megjelenhessen Romániában. Ekkor indult el a Csángó Újság is, mely egyedülálló a maga nevében. Sepsiszentgyörgyön készül, de a Kárpátok túloldalán élő csángó magyarokhoz szól. Aki ismeri a csángók történelmét, tudja, ími-olvasni többségük csak románul tud. Nem voltak - s most sincsenek — magyar iskoláik, magyar papjaik, újságjuk sem volt soha. Ä romániai állampolgárság azt kényszerítette rájuk, hogy a román nyelvet tudják, használják. A csángók ráadásul meglehetős elszigeteltségben éltek, sem a reformáció, sem a múlt századi nyelvújítás nem jutott el hozzájuk. így egy régies, szép, beszélt magyar nyelvet, s katolikus hitüket őrizték meg mára. A Csángó Újság - amely később átalakult Moldvai Magyarság címűre - ezért magyar és román nyelven közöl írásokat, hogy a csak románul olvasók is kezükbe vehessék. A jászberényi Csángó fesztiválok után egy újabb szállal kötődik egymáshoz a jász és csángó magyarság. Az újság támogatása valószínűleg nem egyedi eset, folytatása következik. MEGHÍVÓ A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv-ben foglaltak alapján, a Jászberényben lévő mezőgazdasági egységek földkiadó bizottságokat megválasztó közgyűléseit az alábbi időpontokra hívom össze: Agrárszövetkezet február 6-án (szombaton) 9 óra Kossuth Termelőszövetkezet február 6-án (szombaton) 14 óra Zagyvamenti Mg-i Kistermelők és Erdőgazdák Szövetkezete február 7-én (vasárnap) 9 óra A közgyűlések helye: Ifjúsági Ház Jászberény, Bercsényi út 1/a. A szövetkezeti tag és nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosokat tisztelettel várom a közgyűlésre. Jászberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének jegyzője *17710/1H*
