Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. február 3., szerda Hazai tükör 3 Ördögi kör A szolnoki börtönben a na­pokban cipőfelsőrész-gyártó kör indult. Munkához, ezáltal keresethez jutnak a rabok. Saját ellátásuk jobbítása mellett csa­ládjukat is tudják valamicskét segíteni. Illetve tudnák - de ne vágjunk a dolgok elébe. A rabok foglalkoztatására való törekvés nem újkeletű. A Jászkun kerület vezetői már 1830-ban kezdeményezték egy dologház építését, „... mellyben a Fenyítő Törvény ellen vétett, 's ez által annak büntető súlya alá esett, hosszabb időre elítélt gonosztevők a' munkára köte­­leztetvén, Ön magok érdemely­­lyék meg azt, amit eddig helyet­tek ezen kerületek külön házi pénztárai tetemes sérelmekkel fizetni kéntelenítettek.” A takarékosság mellett az is cél volt, hogy a rabok „...fog­ságok ideje alatt a' folyamatos munkához, és jó rendhez szok­tatva... mint megjobbult embe­rek adadtassanak vissza a Pol­gári társaságnak.” Nos, ez a cél nem valósult meg máig sem, mert amikor megvolt a „munkára köteleztet­­vén”, akkor hiányzott a munka. 1942 decemberében például a jászberényi dologházban tartott felügyeleti vizsgálaton azt álla­pították meg, hogy „a dolog­házba beutaltak csupán házi munkával vannak foglalkoz­tatva”. Amikor meg munka volt,nehezenakadtvállalkozó. A szolnoki börtönben például - a rabokkal való előzetes egye­tértés után - hagymatisztításra vállalkoztak a közelmúltban. Ám hiába volt ott a kereseti le­hetőség, a végén ódzkodtak tőle a fogvatartottak. így aztán majdnem a fegyőröknek kellett hagymát pucolni. Most meg itt volna ez a cipő­gyártási munka - de a közel két­száz rabból alig lehetett egy húsz fős brigádot összeszedni. Indokuk: „Annyiért nem dolgo­zunk.” Inkább nézik egész nap cel­lájukban a színes tévét, s szid­ják a szakácsot, amiért „kicsi a kolbász”, vagy „már megint narancs van”. Ördögi kör ez, mit lehet csi­nálni? A fogvatartottakat nem lehet munkára kötelezni. Talán ki kellene kapcsolni a tévéké­szülékeket, hogy a raboknak le­gyen idejük elgondolkodni azon: mibe kerül napi ellátásuk, ami már az áramtakarékosság­gal - bármilyen kis mértékben is - kevesebbe kerülne. A rabtar­tási költség megfizetését úgyis rangon alulinak tartják. Igen ám, de ha nincs műsor, akkor sok a kitöltetlen idő, s a tétlenség rossz tanácsadó. A börtönben különösen az... S.B. Megújul az igali fürdő Évente kétszázezer vendéget fogad Már ezen a nyáron érezhető lesz a kedvező változás az igali termálfürdőben, a következő években pedig sor kerül a teljes rekonstrukcióra, illetve egy gyógypark kialakítására. Ezt vállalta a salgótarjáni Comark Kft., amely egy, a közeli na­pokban aláírt szerződést szerint hosszú távra bérbe vette az évti­zedek óta kedvelt, de az önkor­mányzat által csak nehezen fenntartható létesítményt. Mivel a gyógyhatású fürdő felújítására és fejlesztésére helyben nem volt pénz, ezért az önkormányzat úgy döntött: bérbe adja egy olyan vállalko­zónak, akinek az elképzelései a legjobban beleillenek a telepü­lés távlati terveibe. A pályázat nyertesei vállalták: már az idei szezonra átadnak egy új stran­dot, s ezzel egyidőben bővítik a szálláslehetőségeket is. Terveik szerint a fürdő környezetét is úgy alakítják ki, hogy az a kel­lemes pihenést, a gyógyulást szolgáljon. A mintegy három évtizede működő igali fürdő évente 200 ezer vendéget fogad, sokak sa­ját üdülőt építettek a környéken. A 2000 lelkes falu lakossága 1200 üdülőtulajdonossal egé­szül ki, s a távlati fejlesztések bizonyára még vonzóbbá teszik a gyógyhatású vizéről ismert te­lepülést. Az önkormányzat ezt szeretné előmozdítani azzal, hogy a fürdő bérleti díjából fej­leszteni kívánja az infrastruktú­rát, ezen belül a víz- és gáz­szolgáltatást. A melegvízből származó bevételekből különí­tik majd el a hideg vízre valót is: az eddig ellátatlan területe­ken kiépítik a vezetékes vízhá­lózatot. Két tározó építését is megkezdik - ezzel hosszú évti­zedekre megoldják a falu vízel­­látását.(MTI) A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban állandó kiállítás nyílt a Tiszazug térségének ré­gészeti leleteiből. Többek között népvándorláskori használati tárgyakat, szarmata edényeket, bronzkori baltákat, gyűrűket láthatnak az érdeklődők. Fotó: K.E. Jótékonysági alapítványt hozott létre a Colonia Mintegy másfél millió forin­tos jótékonysági alapítványt ho­zott létre a Colonia Biztosító Rt. kollektívája és a társaság. A német cég dolgozói a közel­múltban megtartott jótékony­­sági bál bevételét, 750 ezer fo­rintot ajánlottak fel az alapít­vány céljára, s a társaság meg­duplázta az összeget. Csurgó Ottó vezérigazgató­helyettes az MTI érdeklődésére elmondta: a biztosító társaságot számtalan kéréssel keresik meg a rászorulók. Orvosi kezelésre, ösztöndíjakra, szociális segé­lyekre szeretnének pénzt kérni. Ä részvénytársaság ezeket a ké­réseket az alapítványból szán­dékozik megoldani. Úgy gon­dolják: átlagosan 50 ezer forin­tot tudnak juttatni egy-egy ké­relmezőnek. A Colonia dolgozói megvá­lasztották az alapítvány kurató­riumát, s ez a testület negyed­évenként - első alkalommal kö­rülbelül február végén - dönt arról, hogy a hozzájuk fordulók közül kiket milyen összeggel támogatnak. (MTI) 1996-ra tervezik Komáromban A világ erődéinek, erődrendszereinek találkozója A világ erődéinek, erődrendsze­reinek találkozója címmel kíván az 1996-ban Budapesten meg­rendezendő világkiállításhoz kapcsolódni a komáromi és az észak-komáromi önkormány­zat. A Világkiállítási Tanácshoz eljuttatott pályázatukban meg­fogalmazták: mivel a világmé­retekben is jelentős értékű erőd­­rendszer egyik része a magyar, a másik pedig a szlovákiai vá­rosban található, ezért döntöttek közös megrendezés mellett. Az emberiség történelme so­rán valamennyi földrészen erő­dök sokaságát építették föl, s azok története egybeolvadt a városok és az országok törté­nelmével. A tárgyi emlékeket számos múzeumban és kiállító­­helyen őrzik, a hallatlanul gaz­dag kiállítási anyagot azonban egy időben és egy helyen még sohasem mutatták be. Ä két vá­ros erődrendszere viszont kivá­lóan alkalmas e célra. A Monos­tori- és az Igmándi erődben, va­lamint az Öregvárban több mint 400 terem található, s azokban mutatkozhatnának be a résztve­vők eredeti tárgyakkal, maket­tekkel, másolatokkal, model­lekkel. Az észak-komáromi ha­jógyár öble pedig folyami flotil­lák és parti őrhajók találkozó­jára kínál lehetőséget. A világtalálkozót - a szerve­zők szerint - kulturális rendez­vények, gyalogos, lovas, kosz­tümös felvonulások, katonaze­nekarok hangversenyei, vala­mint nemzeti napok vagy hetek is színesíthetik. A szabadtéri színpadokon, illetve az észak­komáromi Jókai Színházban ókori drámákat is műsorra lehet tűzni, a magyar mellett az is­mertebb világnyelveken. A világtalálkozó előkészíté­sén egy képviselő-testületi ta­gokból álló ideiglenes bizottság dolgozik Komáromban. (MTI) Alaptőkét emelt a tőkebefektető rt. Covent Ipari Kockázati Tőke Befektető Rt. néven folytatja tevékenységét a jövőben az Ipari Kockázati Tőke Kft. A részvénytársasággá alakulással egyidejűleg törzstőke-emelést hajtottak végre a cégnél, így 467 millió forint lett a társaság alaptőkéje. A részvénytársaság igazgatóságának elnöke Pálmai Zoltán, a vezérigazgatója Bolyky János lett. A kft. eredeti alaptőkéje 155 millió forint volt. Az alaptőke­emelést követően mosz a társa­ság fő részvényesei - kisebb társaságok mellett - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Corvinbank Rt. s az Ipar Mű­szaki Fejlesztésért Alapítvány lettek. Az ipari tárca 48 száza­lékkal, a pénzintézet 21 száza­lékkal, az alapítvány pedig kö­zel 29 százalékkal részesedik a társaság alaptőkéjéből. A Covent Részvénytársaság főleg eddigi befektetői tevé­kenységét folytatja. így to­vábbra is részben saját tőkét be­fektető üzlettársként, illetve tő­keszervező partnerként részt vesz különböző innovációs ter­vek finanszírozásában, vállal­kozásszervezésben, kivásárlási és privatizációs ügyletekben. (MTI) Elkelt a szombathelyi Isis szálloda Irodaház, bank, orvosi ren­delő, gyógyszertár és kereske­delmi egység lesz a volt Isis szállodában Szombathelyen, amit tavaly ajánlott fel értékesí­tésre az Állami Vagyonügynök­ségnek a HungarHotels Szál­loda és Vendéglátó Vállalat. A vasi megyeszékhelyen 1968-ban épült kei világos, hatemeletes, 72 szobás szállo­dát nyílt pályázaton értékesí­tette az ÁVÜ. Az új tulajdonos a helyi Marliz elnevezésű ke­reskedelmi és lízing részvény­­társaság. A tervek szerint az épületet felújítják, s a torony­­épületben egy ma még meg nem nevezett helyi állami cég ala­kítja ki irodaházát. Pinceprogram Esztergomban Központi alapból az idén 20 millió forint jut Esztergomnak az úgynevezett pinceveszély el­hárítására. A helyi önkormány­zat mostanáig saját szűkös költ­ségvetéséből költött kisebb-na­­gyobb összegeket a település alatt húzódó pincék, üregek fel­tárására és megerősítésére: a vá­ros eddigi erőfeszítéseinek el­ismeréseként részesül most a központi támogatásból. A felmérések szerint mintegy másfélezer pince, üreg és alagút húzódik Esztergom alatt, s ezek harmadrésze mára életveszé­lyessé vált. A helyzetet súlyos­bítja, hogy az utóbbi időben az észak-dunántúli bányákban csökkent a széntermelés, minek következtében kevesebb bá­nyavizet szivattyúznak a fel­színre. Emiatt Esztergom alatt is emelkedik a karsztvíz-szint, s így gyakoribbá vált az üregbe­­omlás, a földcsuszamlás, ve­szélybe került több közterület és műemlék jellegű épület is. A Dorogi Tervező Iroda fel­­térképezése nyomán a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat dol­gozói a város több pontján dol­goznak a föld alatti üregek fel­tárásán. A központi támogatás révén lehetővé válik a város fő­­útja alatt húzódó Mala-folyosó megerősítése is. Ezen a 150 éves és ipartörténeti jelentőségű alagúton keresztül kapja Esz­tergom azt a 26 fokos karsztvi­zet, amely a város fürdőjét és uszodáját táplálja. Veszélyessé vált statikai állapota miatt ezt is meg kell erősíteni. A föld alatti üregrendszer megerősítését a tervek szerint három év alatt fejezik be Esz­tergomban. (MTI) Szabad beutalók az első negyedévre Még mindig sok szabad beu­talót kínálnak az egykori szak­­szervezeti üdülők. A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. irodáiban válogatni lehet az első negyedévre kínált üdülési lehe­tőségek között. Erre az idő­szakra 30 üdülőbe, összesen 48 ezer üdülési helyet hirdettek meg, ezek fele gyógyüdülőbe szól, ahol kevésbé érvényesül­nek a szezonális szempontok. Az árak a nyolc gyógyüdülőben sem magasabbak. Az új rendszerben némi gon­dot okoz, hogy a dolgozók a legtöbb munkahelyen nem is­merik az üdülési lehetőségeket, s az is gyakori, hogy a munkál­tató még nem vette át az üdülési irodáktól az állami kedvez­ményre jogosító utalványokat. Hatékonyabb munkahelyi pro­pagandával pedig a téli hóna­pokban is sokkal jobb lehetne az üdülők kihasználtsága, s így az állandó költségeket nagyobb vendégszámra lehetne elosz­tani. Az üdülési irodákban . a nyugdíjasok és a munkanélkü­liek közvetlenül, utalványok nélkül is jelentkezhetnek. Az irodákat általában naponta 9- 16, pénteken 9-14 óra között tartják nyitva, ám Nyíregyházán és Zalaegerszegen csak kedden és csütörtökön, Veszprémben pedig kizárólag csütörtökön fo­gadják az ügyfeleket. (MTI) Kórházi fejlesztés Gyulán Gyulán a megyei kórházban átadták a negyvenmillió forint fölhasználásával épült személy­zeti éttermet, ezzel befejeződött az összesen kétszázötvenmillió forintos fejlesztés. Tavaly az új konyha készült el, amely a Bé­kés megyei kórházban évente megforduló 28.000 betegnek s a kórház mintegy kétezer dolgo­zójának főz. A most átadott új épületben a személyzeti étter­men kívül tálaló és bérbe vehető különterem is található. A kórház korszerűsítéséhez szükséges negyedmilliárdot a megyei képviselőtestület terem­tette elő. (MTI) HÍREK Kengyel Soron következő ülését feb­ruár 4-én tartja a kengyeli kép­viselő-testület. Az ülés legfon­tosabb napirendi pontja az 1993. évi költségvetés megvita­tása és elfogadása lesz. Az ön­­kormányzat idén 83 millió 428 ezer forintból gazdálkodik. Eb­ből az összegből eleget tudnak tenni szociálpolitikai kötele­zettségeiknek, és biztosítani tudják az intézmények zavarta­lan működését. * Minden reális esély megvan arra, hogy a kisközség idén bekapcsolódjék a gázprog­ramba, amennyiben megfelelő lakossági igény mutatkozik a gáz iránt. Az önkormányzat már előzetesen tájékozódott az ügyben. Egyeztettek az ille­tékes hatóságokkal, tárgyal­tak a kivitelező cégekkel. A lakossági igények felmérése februárban kezdődik. * A község 1900 munkaképes lakosa közül közel ötszáz mun­kanélküli. Az ebből adódó fe­szültségek enyhítésére a pol­gármesteri hivatal szakemberei útépítő vállalatokat kerestek fel, segítséget kérve tőlük a munka­­nélküliek foglalkoztatására. Közülük az egyik - az Útinform — már a héten meglátogatja a te­lepülést. Tíz-tizenöt fős brigá­dokat toboroznak változó mun­kahelyekre. * Evek óta gondot okoz a fa­luban a szennyvíz elhelyezése. Ez indokolja, hogy Kengyel - lehetőség szerint - összefogva Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Tiszatenyő önkormányza­taival, komplett szennyvíztisz­tító telepet kíván létrehozni. A központi támogatások elnye­résére pályázat útján március 31-ig van lehetőség. Ezért már a héten megírják a pályázatot a tervezésre és kivitelezésre, melyre várják a jelentkező­ket. * Gortva Zoltán magánvállal­kozó, aki többek között a műve­lődési házat is üzemelteti, újabb tervek megvalósításába kezdett. A művelődési ház előtti szabad területen sörkertet és fagylalto­­zót kíván működtetni, valamint tekepályát épít. A munkákkal várhatóan május elején készül­nek el. A régi mozi épülete 1992 novemberében egyházi tulaj­donba került. A katolikus egyház - önkormányzati hasznosításra adta át az épü­letet. A helyiség előcsarnokát Hanák István vállalkozó bérli. Kisnyugdíjasoknak és háztar­tásbelieknek biztosít szezon jellegű munkát. A hagymapu­­colás 80 családnak jelent jö­vedelemkiegészítést. A bérleti díjat az óvoda korszerűsíté­sére használták fel. * Az általános iskolában jelen­leg 440 diák tanul. Az elmúlt időszakban megszépült intéz­mény padjait 62 nyolcadikos koptatja. A végzősök 75 száza­léka szakközépiskolában és szakmunkásképző intézetekben képzeli el a jövőjét. A diákok és pedagógusok mozgalmas hetek elé néznek. Február 15-19. kö­zött „Nyitott nap” rendezvény lesz, melyre sok érdeklődő szü­lőt várnak. A március 8-án kez­dődő matematika hetet játékos programok, vetélkedők színesí­tik. Ez már egy hosszabb távú pedagógiai koncepció része, melynek eredményeként az új tanévben bevezetik a matema­tika szakos oktatást. Szeptem­bertől a diákok már elmélyül­hetnek az informatika tudomá­nyában is. Ehhez a technikai feltételek adottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom