Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-03 / 28. szám

2 Jugoszláv üzenet Belgrád. Dobrica Cosic jugoszláv elnök tegnap üzenetet küldött Borisz Jel­cin orosz elnöknek, állást foglalva a boszniai háború mielőbbi lezárása mellett. Az üzenetben sürgette a kra­­jinai „horvát agresszió” megfékezését, és méltatta Oroszország szerepét a ju­goszláv válsággal kapcso­latban. Harcok Szomáliában Mogadishu A Kismayo környékén kirobbant harcok miatt meghatározatlan időre ismét elhalasztották az egymás ellen harcoló Szo­máliái politikai és katonai frakciók képviselőiből álló bizottság ülését. A testületnek a március 15-én kezdődő béketárgya­lásokat kellene előkészíte­nie. Az ENSZ szóvivője sze­rint a hétfőre tervezett ülést azt követően napolták el, hogy az ország egyik leg­főbb hadúra, Mohamed Far­­rah Aidid a január 15-én aláírt tűzszünet megsértésé­vel vádolta meg riválisát, Mohamed Szaid Herszit. Bolgár javaslat Szófia Bulgária állandó nemzetközi megfigyelői posztok felállítását java­solta a Duna alsó szakaszán. A Ljuben Berov vezette kormány erről szóló nyilat­kozata szerint a Jugoszlávi­ával szembeni szankciók megsértésekor a nemzet­közi közösségnek súlyoznia kell a felelősség megállapí­tásakor. Szófia nehezményezi, hogy a Dunán akadálytala­nul Szerbiába jutott üzem­anyag-szállítmányok miatt a nemzetközi közösség sze­rint egyforma felelősség terheli Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát. Szerintük nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szerb hajók Ukrajnából in­dultak, román területen ha­ladtak át, és csak ezután ér­keztek a Duna közös, bol­gár-román szakaszára. Kohl a kisebbségi jogokról Bonn Helmut Kohl német kancellár tegnap Strasbo­­urgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt támogatta azt az elképze­lést, hogy mihamarabb fo­gadjanak el konvenciót a kisebbségi jogok védelmé­ben. Kohl először beszélt a strasbourgi testület előtt, s közölte: az egyéni emberi jogok védelme mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert kisebbségi jogok rögzítése és érvényesítése. Német rakéták Belgrád A Vecemje No­­vosti című belgrádi napilap tegnap azt jelentette, hogy a horvátországi szerbek által kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság rendőrsége Benkovac közelében lefog­lalt egy teherautónyi légvé­delmi rakétát. A rakéták német gyárt­mányúak voltak, és a Kraji­­nában küzdő horvát hadse­regnek küldték őket - írta az újság. A lap szerint a sofőr nyilván nem ismerte a kör­nyéket, és így tévedt a szer­­bek által ellenőrzött terüle­tekre. Körkép 1993. február 3., szerda A Phare-program keretében Vállalkozásfejlesztő iroda nyílt Karcagon Ausztriában Az idegenellenes kampány látványos veresége Hivatalos körökben megkönnyebbülés Vállalkozásfejlesztő Köz­ponti Iroda kezdte meg műkö­dését a Nagykunság legnépe­sebb városában, Karcagon. A Phare-program keretében működő Jász-Nagykun-Szolnok megyei alapítvány, a Postabank Rt. valamint a helyi Turulháza Alapítvány közösen nyitott egy információs, szolgáltató irodát. Az intézményben az induló vál­lalkozások, illetve a már műkö-Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszterrel folytatott megbeszéléseket tegnap Mo­hammed Nezsad-Hosseinian iráni nehézipari miniszter. A tárgyalást követően Szabó Iván elmondta, hogy a magyar-iráni külkereskedelmi mérleg kie­gyensúlyozatlan: az utóbbi 11 hónapban a magyar export ér­dők szakértőktől kaphatnak rendszeresen információt gaz­dasági gondjaik áthidalásához, illetve a megalapozáshoz. A karcagi központ a megyé­ben már ötödik az olyan irodák sorában, amelyek a megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány­hoz “kapcsolódnak, és igénybe vehetik annak nagy számítógé­pes adatbankját. A szolgáltató központhoz a téke 90 millió dollárt tett ki, míg az Iránból importált áruk értéke alig érte el a 2,5 millió dollárt. Magyarország elsősorban olajat venne Irántól, ám a jelenlegi délszláv háborús körülmények miatt a szállítás megoldhatatlan. Szabó Iván szerint az iráni iparvédelemmel kapcsolatos 30 százalékos védővámok beveze­helyi Turulháza Alapítvány is csatlakozott.Ez azért jött létre, hogy Karcagon és közvetlen környékén vállalkozói centru­mot, ipari, kereskedelmi, ide­genforgalmi parkot hozzanak létre. A hazai vállalkozókon kí­vül számítanak külföldi cégek megjelenésére, letelepedésére is. A Postabank a szaktanácsain kívül hitelekkel segíti a vállal­kozókat. tése érzékenyen fogja érinteni a magyar exportőröket. Az iráni kereskedelemben érintett magyar vállalatvezetők előtt Mohamed Nedzsad-Hosz­­szeinian elmondotta: az ipari együttműködés terén Irán első­sorban a magyar technológiai ismeretekre, know-how-ra számít. Jörg Haider szabadság párti vezér látványos vereséget szen­vedett külföldiellenes aláírás­kampányával: 12 pontos tervét az első, nemhivatalos végered­mény szerint Ausztria 5,6 millió választópolgára közül mindösz­­sze 417 278 (vagyis 7,37 száza­lék) írta alá. Maga Haider első nyilatkoza­tában „az adott körülmények között sikernek” nevezte az eredményt, megfogalmazásá­ban benne van, hogy a Szabad­ságpárt az aláírásgyűjtést szán­dékosan akadályozókat okolja a kudarcért. A sajtót, elsősorban pedig a televíziót vádolja az alá­írásgyűjtés elleni hangulatkel­téssel. A népszavazás eredményét a másik három politikai párt - a Szociáldemokrata Párt, a Nép­párt és az ellenzéki zöldek - Ha­ider személyes kudarcának tartja. Franz Löschnak belügy­miniszter igazolva látja a kor­mány külföldiekkel kapcsolatos politikáját, amelyet ő kiegyen­súlyozottnak tart.A zöldek ve­zetője, Peter Pilz más következ­tetést von le a népszavazásból: az ő reményei szerint a kor­mány most belátja, hogy fel kell hagynia a külföldiellenes ren­delkezések kibocsátásával, ki kell szabadulnia Haider befo­lyása alól, és humanistább poli­tikát kell folytatnia. Az eredmény hivatalos kö­rökben megkönnyebbülést vál­tott ki, hiszen a lakosság bizo­nyította, hogy nem híve a rasz­­szista nézeteknek. Magyar-iráni ipari tárgyalások Olajat vennénk, ha lehetne A gyermekvárosban tegnapelőtt vallási estet tartottak a Baha'i hit képviselői, akik a világ minden tájáról érkeztek Magyaror­szágra. „Nem azért vagyunk itt, hogy térítsünk, hanem hogy megismertessük ezt a vallást.”— mondták. Fotó: Illyés Az alapítvány pénzéből Új műszerekkel lett gazdagabb az urológia (Folytatás az 1. oldalról) Azért maradtak a Storz cégnél, mert vele előnyös üzletet köt­hettek: egy endovideot kölcsö­nöz egy évre az osztálynak. Ez a műtéteknél nagyobb biztonsá­got ad, hiszen a műtét egy moni­toron kivetítve látható. Az en­­dovideonak az oktatásban is nagy szerepe van, hiszen az en­doszkópos műtéteknél csak az látja a műtétet, aki operál. Az endovideo azonban a többi or­vos számára is láthatóvá teszi, hogy mi történik a beteg hasá­ban. Természetesen az osztály szeretné megvásárolni az endo­videot, ez azonban kétmillió fo­rintba kerül, amit körülbelül egy év alatt kell kifizetniük. Addig is, amíg összegyűjtik rá a pénzt, az endovideo, Borbás István, a Storz cég magyaror­szági irodavezetője jóvoltából, - ugyanis ő járta ki ezt az úgy­nevezett áruhitelt - az osztályon marad. Most tehát az alapítvány képviselői újabb gyűjtőútra in­dulnak. Eddig is nagyon sokan segí­tették munkájukat, ezután is szükség lesz a cégek, magán­személyek támogatására. Na­gyon sok munkába került, amíg a hárommillió összegyűlt. Kö­zel 100 céget kerestek meg, amelyek közül az adakozók 30- 300 ezer forintot ajánlottak föl. A legnagyobb, 300 ezer forintos felajánlást a Mól Rt. tette, a víz— és csatornaművek pedig 250 ezer forintot adott. A városi önkormányzat 100 ezer forinttal segítette az alapítványt. Magánemberek is befizettek — anyagi lehetőségüktől füg­gően - ezer, kétezer forintot. Az említetteken kívül támo­gatta még az alapítványt a Kevi­­terv Akva, a Hozam, a Tiszavi­­déki Takarmánygazdálkodási, az Elektro Soft, a Primuláét, a Ramexa, a Tiszaterv és a Polypharma kft, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank RT., a megyei gyógyszertári központ, a cukorgyár, a Kö­zép-Alföldi Sütödék Vállalat, a Tiszamenti Regionális Vízmű­vek, az L+L valamint a Profil Rt., a Mérnöki Iroda, a Tejipari Vállalat, a papírgyár, a Szá­szakku és a növényegészségü­gyi és talajvédelmi állomás.-pé­rS Oroszhullámpala-vásárl a Gulyás-tüzépen! 113x175 cm méretben 270 Ft/db áfával Cim;G©VKft. Debrecen,Vámospércsi út 1.sz. Telefon: (52) 19-629,19-999 I Tanácskozás a Tisza-gát kerékpárútjáról A Szolnok - Tisza-tó közötti több mint 44 kilométer hosszú kerékpárút megépítésének lehe­tőségeiről, a kivitelezés anyagi hátterének megteremtéséről tar­tottak tegnap délután tanácsko­zást a megyeházán, ahol Boros Lajos a közgyűlés elnöke fo­gadta a meghívott szakembere­ket. Az idegenforgalmi szem­pontból nagy jelentőségű út épí­tési javaslatát Petronyák László országgyűlési képviselő még a múlt évben megküldte a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak. A tárca fő­osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Útalapból országosan 470 millió forintot fordítanak az idén kerékpárút építésére. A Tiszasüly és a Szolnok közötti szakasz költsé­geinek 40 százalékát az önkor­mányzatok biztosítanák, ám a többi 60 százalékra sikerrel pá­lyázhatna a beruházó. Megala­kult az a tárcaközi bizottság, amely, a későbbiekben a támo­gatásokról dönt.A kivitelezés műszaki követelményeivel kap­csolatban olyan technológia al­kalmazását javasolták, mely esetében a gát koronáján 25 cm vastagságban átdolgozott útalap készülne, három méter széles­ségben. Az ismertetett módszer­rel a 44 kilométer hosszú út el­készítésére 153 millió forintot kellene fordítani. A vízügyi igazgatóság ré­széről arra hívtáka fel a figyel­met, hogy az elsődleges az ár­­vízvédelmi funkció. Szolnok Megyei Jogú Város üdvözli a kerékpárút ötletét - emelte ki az önkormányzat képviseletében megjelent szak­ember. Felvetette viszont, hogy az önkormányzatoknak több mint hatvanmillió forintot kel­lene összeadniuk. Kőtelek pol­gármestere véleménye szerint már most érezhető a kerékpáros turizmus hatása. Nagykörű pol­gármestere elmondta, hogy ők támogatják - erejükhöz képest - a beruházást. -sz-A téeszek megyei szövetségének utódaként Megalakult a Jászkun TESZÖV Egyhetes rendezvénysorozat keretében a gyulai Hotel Agro­­ban tegnap tartotta meg tiszt­újító közgyűlését a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Mezőgaz­dasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége, amely eddig főként a termelőszövetkezetek érdek­­képviseleti szerveként volt is­mert. Az immár 75 tagot (gazdál­kodó szervezetet) képviselő küldöttek többek között megvi­tatták, majd néhány módosítás­sal egyhangúlag elfogadták egységes szerkezetben a kor követelményeihez igazodó új alapszabályt, jóváhagyták a szövetség idei költségvetését valamint megválasztották a tisztségviselőket. Az új alapszabály szerint nemcsak a szervezet neve vál­tozott meg, hanem kismérték-Izraeli gyógyeszközök Közös vállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot az iz­raeli Eldan cég és az Olimtech­­nik Kft. A tervek szerint a magyaror­szági székhellyel létrehozandó vállalat 100 százalékos magyar tulajdonban lesz, orvosi teszt­anyagokat gyárt izraeli eljárá­sok alapján. Az Eldan orvosi műszereket gyártó és forgalmazó cég kizá­rólagos magyarországi képvise­lőjével az Olimtechnik Kft.-vel tegnap termékbemutatót tartott legújabb fejlesztéseiről a Medi­­san Poliklinika Kft.-nél, amely jelenleg az Eldan magyaror­szági referenciahelye. Bemutat­tak többek között egy proszta­takezelő és egy vesekőzúzó be­rendezést. ben az érdekvédelmi tevékeny­ség is. A megyei mezőgazda­­sági vállalkozók érdekvédelmi szövetségének alapvető célja természetesen továbbra is tag­jai, így szűkebb hazánk mező­­gazdasági szövetkezetei, gazda­sági társaságai, vállalkozói gaz­dasági és társadalmi érdekvé­delmének ellátása, ezáltal mű­ködésük, gazdálkodásuk segí­tése marad. A szövetség más, hasonló te­vékenységet ellátó szervezetek­kel együttműködve ezután is arra törekszik, hogy - szekto­roktól függetlenül - a mezőgaz­dasági munka társadalmi meg­becsülést és támogatást élvez­zen - hangzott el az új alapsza­bály tárgyalásakor. A szövetség fenntartási költ­ségeivel kapcsolatos vitát köve­tően került sor az új képviselők (Folyt, az 1. oldalról) frakciója véleményét a talán jövő héten elfogadásra kerülő nyugdíjemelésről és a társada­lombiztosítási törvény módosí­tásáról. A szabaddemokratákk, a kisgazdák és az MDF frakci­ója az agrárrendtartási törvény­ről, valamint időszerű mező­­gazdasági kérdésekről szólt. Az interpellációk között Varga Mi­hály /Fidesz/ karcagi képviselő szót emelt a képviselők jogállá­sából következő tájékoztatási kötelezettség mulasztásai miatt, amit Horváth Balázs tárcanél­küli miniszter úgy magyarázott, hogy a képviselők időnként hi­vatali apparátusok ugráltatását „követik el”. Késő délután a T. Ház elő­ször az agrárrendtartási törvényt szavazta meg, majd este azt a gyermekenként januártól ese­megválasztására. A titkos sza­vazás eredményeként a Jászkun TESZÖV elnöki teendőinek el­látásával a tagok ismét Jánosi Menyhértet, a Jásztelki Termelő és Szolgáltató Szövetkezet első emberét bízták meg, míg a tit­kári posztra újra Benedek Fülöp kapta a legtöbb voksot. Az elle­nőrző bizottság elnökének Tú­­róczi Jánost, a Cibakházi Me­zőgazdasági Szövetezet „kapi­tányát” választották meg a meg­jelentek. A tegnapi közgyűlés óta alel­­nökei is vannak a Jászkun TE­­SZÖV-nek: a Jászsági térségből Szabó Béla, a jászárokszállási gazdaság, a Kunságból H. Nagy István, a tiszaburai téesz, a Ti­szazugból pedig Simon József, a túrkevei nagyüzem elnökei­nek személyében. L.Z. dékes 150 forintos családipót­­lék-emelést, amelyet visszame­nőleg megkapnak a szülők, ígérték, a jövő héten döntenek a nyugdíjak ügyében is. Az Or­szággyűlés előtt az emelés két változata szerepel. Az első vál­tozat szerint márciustól 9, szep­tembertől 5 százalékos nyugdíj­­emelés lehetséges. A második, azaz a B változat pedig március­tól 10, szeptembertől 4 százalé­kos emelést tesz lehetővé. Az idei nyugdíjemelés tervezete hasonló növelést jelent a saját jogú résznyugdíjak, a baleseti járadékok, az özvegyi-szülői nyugdíjak, az árvaellátások va­lamint a politikai rehabilitáltak járandóságában is. A parlament a késő esti órákban még több törvényjavaslatot emelt határo­zattá. sj A családi pótlék megvan

Next

/
Oldalképek
Tartalom