Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-17 / 38. szám

12 1993. február 17., szerda Érdekességek A mellfekvenc árulkodik Madarat tolláról, férfiembert nyakkendőjéről... Melegen ajánljuk a hűvösebbet Energetikus szakember fűtési tanácsai Az elegáns öltözék elmaradhatatlan darabja, a nyakkendő mintegy 350 évvel ezelőtt tűnt fel a divat egén. A tréfás­kedvű nyelvújítók által nyaktekerészeti mellfek­­vencnek keresztelt ruha­tartozékkal - miként a divat-történészek tudni vélik - mi magyarok ajándékoztuk meg az emberiséget. Richelieu bíboros könnyű lovassá­gának mintegy 2.000 magyar huszár is tagja volt, s nyalka honfitársa­ink egyenruháját egészí­tette ki az akkor újdon­ságszámba menő nyak­­ravaló. Ma már a férfiöltözék legegyénibb darabjaként tartják számon a nyak­kendőt, amely számtalan szín-, hossz- és forma­változatban hódít szerte a világon. De nemcsak „öltöz­tet”, hanem árulkodik is. A divatpszichológusok ugyanis határozottan állítják: abból, hogy ki milyen nyakkendőt visel, az illető sokféle jel­lemző tulajdonságára lehet következtetni. Szerintük például a bohém művészlelkek többnyire nem az inggallér alá bújtatott, ha­nem a szinte sálként viselt nyakkendőket kedvelik. A hi­bátlan megjelenésre sokat adó, pedáns gavallérok több­sége a csokomyakkendő híve. A vidám, örökifjú férfiak kö Leghatásosabb a személyes példa... Bodrogi Gyula, a csokornyakkendő el­sőszámú hazai propagátora rében a cipőpertlire emlékez­tető „zsinegnyakkendő” (amit az olaszok találóan spa­getti-kendőnek hívnak) a nép­szerű. A hosszú - s jobbára szolid, sötét színárnyalatú - nyakravalók viselői általában hagyománytisztelők, sőt kon­zervatívak. Nem mondható el ugyanez azokról, akik gumi­pánttal fölerősíthető, előrekö­tött mellfekvenceket horda­nak - őket tudniillik nemcsak az öltözködésben, hanem álta­lában is a lezserség, a tradí­ciók iránti közömbösség jel­lemzi. - borgó -Névváltozatok a kocsmára Úgy látszik, megállíthatatlan az idegen szavak, elnevezések nyelvi térhódítása. A folyamat különösen a turistaiparban és a vendéglátásban erőteljes. Igaz, e két - az idegen­­forgalomban nagyon is érdekelt - területen, ha nem is elfogadható, de magyarázható, hogy a cégtáblákon, feliratokon hovatovább csak muta­tóban találkozhatunk magyar sza­vakkal, elnevezésekkel. Pedig a választék bőséges. Bi­zonyság rá az a testes lista, amelyet annak idején a vendéglátás kitűnő ismerője, Gundel Imre állított össze a vándort-utast étellel, itallal hívo­gató vendéglátó „egységek” nevei­ből. íme, ízelítő a hagyományos és újabb keletű névtárból: betérő, borcsamok, borharapó, borház, borkimérés, borozó, csap­szék, csárda, étkezde, étterem, fo­gadó, iccés, kávéház, kávézó, ká­vémérés, kifőzde, korcsma, kurta­kocsma, lacikonyha, mulató, nép­kert, pecsenyesütő, poharazó, resti, söntés, sörcsamok, sörház, söröző, sütögető, szárazkocsma, vendéglő, vigadó... S bár az elnevezések önmagukért beszélnek, egy-két patinásabb név­hez talán nem árt némi kiegészítő magyarázat. Hajdan a csapszék nem valamiféle füstös lebuj volt, hanem a városi elöljárók kedvelt ta­­lálkozó-kvaterkázó helye. A Petőfi által is megénekelt kurtakocsma onnan kapta nevét, hogy csak a nyári nagy mezőgazdasági munkák végeztével, a betakarítás után. rendszerint szeptember 29-én, Szent Mihály napján nyitott ki és a tavaszi munkák kezdetén, április 24-én, Szent György napján zárt. A „szárazkocsma” elnevezés pedig alighanem tréfáskedvű keresztszü­lők leleménye volt. mert ott semmi mást nem kaphatott a vendég, csak bort. A felsorolás természetesen nem teljes. Kiegészíthető például a ven­déglátóhelyek seregnyi külhoni, de „elmagyarosodott” megjelölésével: bodega, kantin, kaszinó, kioszk, klub, orfeum, penzió, taverna - és így tovább. — szóma -A tapasztalatok óvatosságra intenek A munkahelyi szerelem... nyomorba dönt? Manapság már csaknem minden szakmában általános a „koedukáció”, azaz a külön­böző neműek együttes foglal­koztatása. Ez pedig a gyakor­latban azt jelenti, hogy a férfi és női munkatársak sokszor több időt töltenek egymás társaságá­ban, mint legközelebbi család­tagjaikkal. Tény, hogy hovatovább a közfelfogás is a munkahelyi kapcsolatok természetes részé­nek tekinti az egymás iránti szexuális érdeklődést, s az an­nak nyomán kialakuló nemi kapcsolatokat. Ebben voltaképp mindaddig nincs is kivetnivaló, míg a partnerek az egymás iránti vonzalmat el tudják külö­níteni a szakmai-munkatársi vi­szonytól. A hazai és nemzetközi tapasztalatok azonban arra val­lanak, hogy a kapcsolatok ilyenfajta szétválasztása a leg­jobb szándék mellett sem szo­kott sikerülni. A legtöbb morális és egyéb probléma abból származik, hogy a munkahelyi kapcsolat nagyon sokszor voltaképp fő­nök és beosztott viszonya. S ahogy az amerikai Jacqueline Boles pszichológus profesz­­szomő megállapította: az ilyen esetekben a fő motiváció nem a szexualitás, hanem a hatalom. A főnök rámenős udvarlása — mondja - fölöttébb hasonlít az erőszakhoz, amelynek nem ajánlatos ellenállni, mert köny­­nyen elbocsájtás lehet a követ­kezménye. Nem lehet azonban tagadni: sok rossz ízű „ügyben” nem a férfi főnökök, hanem a női be­osztottak, munkatársak a luda­sak. Lehet, nem is gondolnak rá, de a munkahelyre nem illő kihívó öltözködés, a mininél is minibb szoknya, a mélyen de­­koltált feszes blúz „felhívás ke­­ringőre”. Az ilyen toalettek vi­selői ne csodálkozzanak, ha kol­légáik nem a szakmai partnert, az egyenrangú munkatársat lát­ják bennük, hanem csak egy kis kaland, szerelmi kiruccanás le­hetséges alanyát. Hasonlóan ké­tes értékű megítélést kapnak a férfiaktól azok a kolleginák, akik magatartásukkal, kihívó viselkedésükkel szinte kiprovo­kálják a tolakodó bizalmasko­dást. Persze egyáltalán nem zár­ható ki, hogy a munkahelyi sze­relem valóban az érdek nélküli rokonszenv, szeretet és vonza­lom talaján virágzik ki. A ta­pasztalatok azonban ilyen ese­tekben is óvatosságra intenek. Mert ha a szép érzésekhez köz­vetlen munkatársi kötődés tár­sul, óhatatlanul összegabalyod­nak a magánélet és a szakmai ügyek fonalai. S ebből előbb-utóbb olyan bonyodal­mak származnak, amelyek vagy a munkahelyi környezethez, vagy az egymáshoz fűződő kapcsolatokat rontják meg. Dr. Takács Ilona Ferenczy Europress Túlzásba vitt fogyókúra A 17 éves Severine Garnier, a párizsi opera ígéretes ba­lett-csillaga egy szerepálom tel­jesüléséért olyan drasztikus fo­gyókúrába kezdett, hogy rövid idő alatt 19 kilót leadott. A kúra kórházban végződött, s az orvo­sok szerint Severina művészi pályája alighanem véget ért. Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet Nem tudni, hogy enyhe vagy zord lesz-e a tél, de az biztos, hogy az otthon melegéért az idei télen nagyobb pénzt kell kikanyarítani a családi kasszá­ból, mint tavaly vagy tavaly­előtt. Lajtay Péter energetikai szakmérnöktől azt kérdeztük, milyen egyszerű és praktikus lehetőségek vannak a fűtési költségek csökkentésére. — Elsőként á túlfűtés elkerü­lését ajánlom. Egyrészt mert egészségtelen - ezt az orvosi statisztikák egyértelműen bizo­nyítják -, másrészt mert fölös-A fekete füstfelhő figyelmeztet: kályhát, kéményt koromtalaní­­tani kell! leges pénzkidobás. Ha tehát megoldható, tartsuk be a követ­kező „hőhatárokat”: lakószoba (nappali) 18-21 fok hálószoba 16-18 fok fürdőszoba (a használat ide­jén) 20-22 fok egyéb helyiségek (konyha stb.) 16 fok körül. Ezektől az értékektől csak akkor indokolt fölfelé eltérni, kivált a fürdőszoba esetében, ha pólyásbaba vagy idős, beteg ember van a családban. Hozzáteszem: általában min­den 1 Celsius fok csökkentéssel a fűtőanyag-, illetve energia­­költség 6 százaléka takarítható meg. Másképp mondva: ha pél­dául a korábbi 24 fok helyett csak 20 fokra fűtjük föl a szo­bát, a tüzelőanyagnak csaknem egynegyedét megtakarítjuk. Sokszor elhangzott már, de nem árt ismételni: nagy fényű­zés az utcát fűteni, tekintélyes megtakarítást érhetünk el az aj­tók, ablakok megfelelő szigete­lésével. Pontos mérések tanúsít­ják, hogy nemcsak az éjszakára leengedett redőny, a behúzott zsalugáter, hanem a vasta­gabbra cserélt sötétítő függöny, a nagyobb felületen szőnyeggel takart padló is érzékelhetően csökkenti a fűtőenergia szük­ségletét! Jelentékeny megtakarítást eredményezhet továbbá a fűtő­­berendezések rendszeres kar­bantartására. Főként akkor, ha nem csupán a kályhát és a kály­hacsöveket, hanem időről időre a kéményt is koromtalanítjuk - így jobb hatásfokkal, több me­leget adva ég el a tüzelőanyag.- szórna - Ferenczy Europress A kicsiket fölzaklatja a Metal Lady - mondja a „zenedoktor”. A nagyobbakat is - tesszük hozzá mi. Ébredezik Csipkerózsika-álmából a „zenedoktor’ Kardtánc és Bolero lehangoltság ellen Metal Lady helyett a nagymama Már a régiek is tudták, hogy a zene az egyik leghatásosabb eszköze a hangulat, a közérzet befolyásolásának. A muzsika sok ezer éves históriájának első „slágerei” a job teljesítményre serkentő munkadalok, s első va­lóban ihletett darabjai az anda­lító, elringató bölcsődalok vol­tak. A zeneterápia azonban vi­szonylag rövid múltra visszate­kintő tudomány - alapvetője, a pozsonyi illetőségű magyar or­vos, Lichtental Péter mintegy 200 éve foglalta össze a meló­diák terápiái hatásait. Az elmúlt évtizedekben a „zenedoktor” kínálta gyógymódok háttérbe szorultak, s a Csipkeró­­zsika-álomból most a Magyar Pszichiátriai Társaság zenei szekciójának tagjai igyekszenek felébreszteni. Meggyőződéssel állítják, hogy a különféle lelki panaszok a muzsika segítségével jelentő­sen enyhíthetők. A kedélybe­tegségek, a lehangoltság, az ál­landósuló rossz hangulat „akusztikai gyógyszere” az élénk tempójú, pattogó ritmusú nóta. A Radetzky-induló pél­dául kifejezetten frissíti a külvi­lág iránti érdeklődést, oszlatja az apatikus közönyt. Hasonló hatása van a lüktető pop- és rockritmusoknak, a táncdalok­nak. A feszült hangulat, az ideges légkör ártalmai ellen leginkább a lágy, melodikus zene hatásos. Aki kellemetlenségek, rossz hí­rek miatt elkeseredik, hallgassa mondjuk Hacsaturján Kardtán­cát, esetleg Ravel Boleroját - a pezsdítő muzsika biztosan jobb kedvre deríti. Ingerszegénység okozta fásultság ellen Bar­­tók-zenét, túlhajszoltság ellen lazításként Liszt-muzsikát ja­­vallnak a zeneterápia szakem­berei. A tapasztalatok szerint a kis­babák többsége nagyon fogé­kony a zenére. A kemény, rob­banékony muzsika erősen föl­zaklatja őket - a moll-ban meg­szólaló melódiák viszont a leg­nyugtalanabb apróságokat is le­­csöndesítik. A kicsiknek tehát a Metal Lady nótái helyett inkább a nagymama „csicsíja-bubúja” az ajánlott zenei orvosság.- borgó - Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom