Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-01 / 26. szám

— n 1993. február 1., hétfő Gazdaság 11 Mindennapi pénzügyeink ... Erről se feledkezzék meg! Társadalombiztosítási kötelezettségek A vállalkozói tevékenység után kötelezően befizetett saját társadalombiztosítási járulék is költség. Az 1992. január 1-je és március 1-je közötti időszakban a járuléknak a 44/54-ed részét lehetett csak a költségek között elszámolni. Ekkor ugyanis a be­fizetett járulék nemcsak a társa­dalombiztosításra nyújtott fede­zetet, hanem a nyugdíjjárulékra is, amelyet költségként nem le­het érvényesíteni. 1992. már­cius 1-jétől a társadalombiztosí­tási járulék címén befizetett összeg teljes egészében költség, mivel nem foglalja magában a költségként nem érvényesíthető külön tételként fizetendő egész­ségbiztosítási és nyugdíjjárulé­kot. Az alkalmazottak bére után a befizetett társadalombiztosítási járulék is elszámolható a költ­ségek között. A segítő családtag juttatása és egyéb kifizetések után fize­tett társadalombiztosítási járu­lék összegét az egyéb költségek között kell szerepeltetni. Új szabály, hogy a segítő családtag részére kifizetett juttatásnak felső korlátja van. A főállású segítő családtag (az, aki a tevé­kenység végzéséberi legalább heti 40 órában közreműködik) részére juttatásként a minden­kori minimálbérnek (jelenleg 8000 Ft) megfelelő öszszeg számolható el. A nem főállású segítő család­tag (akinek a foglalkoztatása nem éri el a heti 40 órát vagy munkaviszony melletti foglal­koztatott) esetében a minden­kori minimálbérnek csak a fog­lalkoztatás idejével arányos ré­sze érvényesíthető. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem számolható el költségként:- az olyan vagyontárgy be­szerzésére, fenntartására, üze­meltetésére stb. fordított kiadás, amely nem közvetlenül a jöve­delemszerző tevékenységgel kapcsolatban merül fel;- a pénzügyi ellenőrzés alap­ján megállapított adórövidítés­ből, egyéb jogszabály megsér­téséből keletkező befizetés, ké­sedelmi pótlék, bírság, továbbá az önellenőrzési pótlék, külön­bözeti pótlék;- a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;- a személyes (családi) szük­séglet kielégítésére fordított pénzbeni vagy természetbeni kiadás;- a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány; a nyugdíjjárulék összege és az egészségbiztosítási jáulék;- a magánszemélyek jövede­lemadója és a földadó. Ebben az évben az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy a bizonylattal igazolt, tételes költségelszámolás he­lyett a kedvezményekkel csök­kentett bevétel 10 százalékát érvényesítse költségként. A veszteség-elszámolás szabályai .Ha a vállalkozási tevé­kenységgel kapcsolatban fel­merült költségek meghaladják a vállalkozásból származó, kedvezményekkel csökkentett bevételt, úgy a bevételt meg­haladó költségek összegét a következő öt adóév bevételé­vel szemben - döntés szerinti megosztásban - számolható el. Aki a vállalkozói tevé­kenységét 1988. december 31. napját követően kezdte meg, az a tevékenység meg­kezdésének évében és az azt követő két évben keletkezett veszteség összegét korlátlan ideig elszámolhatja. Ez a sza­bály érintheti az 1991. évben és az 1992-ben keletkezett veszteséget egyránt. Az 1992. évben keletkezett veszteség esetében azonban ez a lehető­ség csak akkor vehető igénybe, ha a tevékenységet 1989. december 31—ét köve­tően kezdték meg. Az egyes évek elhatárolt veszteségeit a keletkezésük időrendi sorrendjében lehet elszámolni. Ez azt jelenti, hogy mindig a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először fi­gyelembe venni. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény to­vábbi speciális szabályokat tartalmaz a mezőgazdasági tevékenységet (termelést) végző egyéni vállalkozókra. E vállalkozók ugyanis az 1992. évi veszteséget a megelőző két adóévben keletkezett me­zőgazdasági tevékenységből származó jövedelmükkel szemben is elszámolhatják, ha arra az adott évek ilyen jöve­delme fedezetet nyújt. Ez a lehetőség a megelőző év(évek) adóbevallásának önellenőrzésével érvényesít­hető. Az első idei adóviccek Adóvarázs Pénzügyminiszter: - Ön szerint minek tartanának, ha növelném az adóelvonást? Polgár: - Varázslónak. Meditáció Érdekes, az adóalanyok másként értelmezik a kettős könyvvitelt, mint a számviteli törvény. Az egyéni vállalkozók adózása A magánszemélyek közül v állalkozói adóbevallást köte­lesek adni:- a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők;- akik a 113/1989. (XI.15.) rendelet, valamint a 30/1989. (XI.15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatnak;- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkeres­kedőnek minősülök;- ajogi személy részlegét szerződéses rendszerben üze­meltetők;- az egyéni ügyvédi tevékenységet folytatók;- a közjegyzők;- azok a mezőgazdasági kistermelést folytatók, akiknek ebből a tevékenységéből évi 2.000.000 forintot meghaladó árbevételük származik. Fontos tudni, hogy a bevallástól függetlenül 1993. már­cius 31-éig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére annak, aki az alkalmazottja, vagy más magánszemély ré­szére az év során öszszevonás alá eső jövedelmet fizetett ki. A folyamatos működés bevételei Az 1992. évben elért bevételek között az egyéni vállalkozói te­vékenységgel kapcsolatban 1992. január 1. és december 31. napja között kézhez vett vagy jóváírt belföldről és külföldről származó összes - általános forgalmi adó nélküli - bevétel­nek szerepelnie kell. A bevételek részletezése A tevékenység naptári évben megszerzett bevételének minő­sül:- a tevékenységgel összefüg­gésben kapott készpénz, jóváí­rás, természetbeni juttatás és bármely vagyoni érték;- a kapott kötbér, a fogyasz­tói és a termelői árkiegészítés;- a tevékenységgel összefüg­gésben kapott kamat (ideértve az üzleti bankszámla alapján jóváírt kamatot is);- a vállalkozói tevékenység keretében előállított azon ter­mékeknek és a végzett szolgál­tatásoknak a forgalmi értéke, amelyeket a vállalkozó saját céljára felhasznált, illetőleg részben vagy egészben ellen­szolgáltatás nélkül másnak át­engedett - ha ezzel kapcsolat­ban bármely évben költséget számolt el;- a lízingbe adás címén meg­szerzett bevétel;- az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközö­kért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért - ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is­­, a készletekért stb.) kapott elle­nérték, ha azzal kapcsolatban a vállalkozó bármely évben költ­séget számolt el (ide tartozik a kizárólag jövedelemszerző te­vékenységhez használt ingatlan használati, vagy bérleti jogáról való lemondás miatt vagy ezen jog értékesítéseként kapott elle­nérték is);- új szabály 1992-től, hogy az eszközöknek gazdasági tár­saságba történő, tulajdonosvál­tozást eredményező bevitele (apport) is értékesítésnek minő­sül. Bevételként a társaság által e címen jóváírt összeget (szer­zett vagyoni részesedést) kell figyelembe venni. (ÁFA szem­pontjából az apport megítélése nem változott, ott a bevitel - ha az nem jár a vállalkozás meg­szűnésével - nem tekinthető ér­tékesítésnek.);- a kártérítés, valamint az azt helyettesítő felelősség-biztosí­tási összeg, továbbá a biztosító szolgáltatása (ide nem értve az alkalmazott részére teljesített szolgáltatást), ha az arra jogo­sító szerződés alapján járó biz­tosítási díjat költségként elszá­molták;- megszűnés esetén a vevők, megrendelők tartozását decem­ber 31-én bevételnek kell tekin­teni, amennyiben a bevallás be­nyújtásának időpontjáig az a rendelkezésére áll;- a jövedelemszerző tevé­kenység folytatásával össze­függő kárigény alapján kapott kártérítés összege;- a tevékenység folytatására tekintettel kapott támogatások. A vállalkozási tevékenység­gel kapcsolatban külföldi pénz­nemben keletkezett bevételt az átváltáskor a pénzintézet által alkalmazott árfolyam alapulvé­telével kell forintban elszámolni és bevételezni. Ha erre az átvál­tásra az év végéig nem kerül sor, vagy nem pénzintézetnél váltják be, úgy a bevételnek fo­rintban való elszámolását a Ma­gyar Nemzeti Bank által az év utolsó napján jegyzett deviza középárfolyam alkalmazásával kell elvégezni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Világgaz­daság napilap árfolyamközlésé­ben (Világ valutái) meghatáro­zott, az év utolsó napján érvé­nyes USA-dollárban megadott deviza árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figye­lembe venni. A megszűnés miatti bevételek Ide tartozik a korábban költ­ségként elszámolt és a megszű­néskor meglévő készletek (anyag, áru stb.) leltári értéke, illetve a 2000 Ft-nál magasabb, de 20.000 Ft-ot meg nem ha­ladó beszerzési áru tárgyi esz­közök leltár szerinti értéke. A Mindennapi pénzügyein cikkeit Túróczi Imre főiskolai ad­junktus, adótanácsadó készítette. Szerkesztő: V. Szász József Értékcsökkenési leírás Az értékecsökkenési leírás el­számolásának szabályai 1992. évben lényegesen megváltoz­tak. Általános szabály, hogy a 20 ezer forint egyedi beszerzési értéket elérő tárgyi eszközök beszerzési költségét és az im­materiális javak beszerzési költ­sége csak évenkénti értékcsök­kenési leírás útján számolható el. A 20 ezer forint egyedi be­szerzési, előállítási költséget el nem érő tárgyi eszköz beszer­zési értékét egy összegben a be­szerzéskor (a tevékenységet kezdőknek a kezdés évében) el lehet számolni. A tárgyi eszköz fogalmába tartozik különösen a jövedelem­­szerző tevékenységhez használt épület, építmény és sportléte­sítmény, a lakástól, üdülőtől műszakilag - az Országos Épí­tésügyi Szabályzat szerint - el­különült helyiség, valamint az üzemi (üzleti) célt szolgáló jármű, a gép, berendezés, fel­­szerelési tárgy akkor, ha tartó­san (legalább egy éven túl) szolgálják a vállalkozási tevé­kenységet. Üzemi (üzleti) célt szolgál az a jármű, amelyet kizárólag a te­vékenységével kapcsolatban használnak. A személygépkocsi csak akkor minősül kizárólagos üzemi (üzleti) célt szolgáló jár­műnek, ha azt más célra nem használják és az azzal kapcsola­tos üzleti nyilvántartások ezt tartalmilag alátámasztják. Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket kell szerepeltetnie, amelyek közvetlenül és tartósan szolgál­ják a vállalkozási tevékenysé­get. A immateriális javak kö­rébe tartozik például az üzlet, műhely megvásárolt bérleti joga. Figyelem! A személyi jö­vedelemadó rendszerében adózó vállalkozók körében ez új szabály, az 1992. évet megelő­zően ugyanis a nem anyagi esz­közök beszerzésére fordított ki­adás a személyi jövedelemadó törvény alapján egy összegben elszámolható volt. Az értékcsökkenési leírás alapja az immateriális javaknak, illetve a tárgyi eszközöknek a beszerzési ára. A beszerzési ár a számviteli törvény szerint a megszerzés, üzembehelyezés érdekében közvetlenül felme­rülő beszerzési költséget jelenti. Vagyis azt a ráfordítást, amely eszköz megszerzése, létesítése, üzembehelyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hoz­zákapcsolható. Nem foglalja magában a ha­tósági díjakat és az illetéket. Ez utóbbiak külön egyösszegű költségként érvényesíthetők. A meglévő tárgyi eszköz bővíté­sével, rendeltetésének megvál­toztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével ösz­­szefüggő kiadásokat is a tárgyi eszköz értékét növelő beszer­zési költségként kell figyelembe venni. Nem tartozik a beszer­zési árba, ezért külön költség­ként kezelendő, a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, bizton­ságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka. A beszerzési ár számításával kapcsolatban fontos szabály, hogy a vállalkozó saját munká­jának értéke nem növeli az ér­tékcsökkenési leírás alapját. A saját készítésű tárgyi esz­köz esetében (és ezen a már meglévő eszköz bővítését, át­alakítását stb. is érteni kell) az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával iga­zolt költségének összege. A beszerzési költség (vagyis az értékcsökkenési leírás alapja) az általános forgalmi adót csak abban az esetben tartalmaz­hatja, ha az adott tárgyi eszköz, illetve az immateriális javak nyilvántartásba vételekor Ön­nek nincs ÁFA-levonási joga vagy az ÁFA-törvény tiltja az adott tárgyi eszköz esetében az ÁFA levonását. Ez utóbbi tiltás jelenleg a személygépkocsi ese­tében van, melynek a beszerzési árában lévő ún. előzetesen fel­számított adót nem lehet le­vonni, illetve visszaigényelni (csak annak az adózónak van erre lehetősége, aki a személy­­gépkocsit továbbértékesítési céllal vásárolja). Az értékcsökkenési leírást az üzembehelyezés napjától a kise­lejtezés, illetve értékesítés nap­jáig lehet elszámolni. Ha az üzembehelyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben év közben valósul meg, úgy az ér­tékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, amíg az eszköz használatban volt. Ez a szabály új, 1992. január 1-je előtt ugyanis a személyi jövedele­madó alkalmazásában nem kel­lett időarányos értékcsökkenési leírással számolni. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállí­tásával, illetve annak bővítésé­vel, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket. Ha vál­lalkozó tárgyi eszközét értéke­síti, kiselejtezi vagy az meg­semmisül, lehetősége van a még le nem írt hátralévő értékcsök­kenés összegének egyösszegű, mintegy terven felüli leírására. A lízing ára Az adózás szempontjából lí­zingnek az a bérlet tekinthető, amelynek a lejárta a 365 napot meghaladja, vagyis a tulajdon­jogot legkorábban a szerződés­­kötéstől számított 366. napon szerzi meg a bérbevevő. Ez a szabály az 1992. január 1-je előtt kötött szerződésekre is vo­natkozik. Tehát az 1992-ben fi­zetett lízingdíj nem számolható el egy összegben olyan esetek­ben, amikor a szerződés szerint a bérlet lejárta 366 napon belüli, függetlenül attól, hogy a lízing­­szerződést mikor kötötték. A 365 napot meghaladó fu­tamidejű bérlet (lízing) esetén is van a költségelszámolásnak még további feltétele, illetve importlízing esetén kizáró sza­bálya is. Nem számolható el ugyanis költségként jármű lí­zingelése esetén az áfamentes (nélküli) bérleti díj adott évre jutó részének az eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része. Ha import lí­zingről van szó, akkor ezen be­lül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő ösz­szeg sem számolható el költ­ségként- 1992janár 1. után kö­tött szerződések esetében. . .. év eleji adósságaink • v**i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom