Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

1993. január 28., csütörtök KUNSÁGI EXTRA 7 I U R K E V E Vállalkozókat szolgálnak Számítástechnikai, szolgál­tató és kereskedelmi csoport működik Túrkevén, Quick Data BT. néven. A szervező Gál Imre, elmondta, hogy elsősor­ban számítástechnikai eszközö­ket forgalmaznának, felnőtteket és gyerekeket oktatnának, szá­mítástechnikai programokat dolgoznak ki, nyomdai tevé­kenységet végeznek, és külön­böző gazdasági vállalkozások­nak könyvelnek. Ez utóbbi talán a legfontosabb a betéti társaság ténykedéseiből, mivel a vállal­kozók munkáját könnyíti meg, új vállalkozások beindulását se­gíti, tanácsokat ad a könyve­lésre, az adózásra vonatkozóan és más hasonló témákban. A felnőttek és gyerekek taní­tására létrehoztak egy oktató­termet, amelyben öt darab gép van. Mivel nagy volt az oktatás iránti igény, ezért egy klubot lé­tesítettek a gyermekek számára, ahol két napig reggel kilenctől délután hat óráig nyitva tartot­tak, a gyerekek hoztak gépeket, programokat, egész nap lehetett játszani, több mint hetven gye­rek fordult itt meg a két nap alatt. Többen jelentkeztek prog­ramozásra, és már sok olyan gyerek is van, aki megtanulta a gép kezelését. A mezőtúri főis­kola is szervez ugyanilyen okta­tást, ők két-három hétre, 32 órában határozták meg a tanfo­lyamot, és kértek érte tízezer fo­rintot - számolja ki Gál Imre -, a túrkeveiek viszont megcsinál­ták ugyanezt húsz órában, és kértek érte kétezer forintot. Itt, Túrkevén egy gépnél nem tíz ember ül, mint máshol. A céget, melynek a másik beltagja Árvái László, a kültag Molnár Lajosné (mindenkinek pénzügyi-számviteli főiskolája van), először azzal a szándékkal hozták létre, hogy segítsék azo­kat a túrkevei vállalkozókat, akiknek már számítógépük van. A gépek kiszolgálása, javítása, karbantartása nagy munkát je­lentett, és máshonnan kellett ki­jöjjenek karbantartani, orvo­solni az időközben fellépő ba­jokat. Erre fel gondolták azt Gál Imréék, miért ne csináljanak egy ilyen szolgáltató céget a vá­rosban, hiszen itt bárkit gyorsan el lehet érni gépkocsival, de még kerékpárral is. A számítá­suk bevált, most már nem kell feltelefonálni Pestre, hogy rossz a program, ezt vagy azt kellene módosítani rajta, vigyék el, hozzák vissza... Hogy helyben mindez megoldható, Túrkevén nagy dolog. A könyvelésért is Szolnokra kellett járni hetente kétszer, a benzinköltség nagy­mértékben megnövelte a műve­let árát. Ez a túrkevei bt. ezt a plusz terhet is levette a vállal­kozók válláról. A cég legnagyobb gondja az volt, hogy nem rendelkeztek egy megfelelő, központi fek­vésű irodával a városban. Egy hónapja ez a gond is megoldó­dott. Hogy kevesebbet utazzon a beteg Azt beszélik, hogy a túrkevei orvosi rendelő fejlesztéséért az utóbbi időben és jelenleg is so­kat tett és tesz dr. Tóth Ferenc főorvos, aki viszont — talán sze­rénységből - meglepődik, ami­kor közlöm vele ezt az értesülé­semet. Aztán „bevallja” mind­azt, ami az általam felvetettek­hez tartozik: — Az utóbbi két évben sike­rült néhány bővítéssel gazdagí­tani a város egészségügyi ellá­tottságát. Fizioterápiás kezelés indult be, szakorvos ugyan nincs, de szakasszisztens van. Ultrahangos, rövidhullámos ke­zelést helyben el tudunk vé­gezni. A tavalyi év derekától a háziorvosok kötelessége lett a nem hivatásos gépkocsivezetők alkalmasságvizsgálata. A hiva­tásos gépkocsivezetők alkal­masságvizsgálatát csak munka­egészségügyi szakrendelés lát­hatja el, ey ilyen rendelést is be­indítottunk, s ugyanez végzi a munkaalkalmassági vizsgálatot más szakmák esetében is. A cu­korbetegek ellenőrzése eddig Mezőtúron történt, most heti egy alkalommal itt van nálunk szaktanácsadással egybekötve. Tíz éven át egy gyermekszak­orvos dolgozott, ezt a lakosság különösen megszenvedte. Az új képviselő-testűit úgy látta, hogy egy gyermekszakorvos ennyi feladatot ellátni nem tud, és a testület felvállalta, hogy maga működtet még egy gyermek­szakrendelést. Ezt működtette is két éven át, ettől az évtől a Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság átvette ennek a működteté­sét, és január elsejével két gyermekkörzetünk van. — Mi az, amin jelenleg mun­kálkodik, mint orvos-képviselő? — Egy szemész szakrendelés beindítására körülbelül két éve indítottuk el az igényünket a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság felé, ugyanis ezen a te­lepülésen tudomásom szernt soha, de legalábbis huszonhat éve, amióta itt vagyok, szemé­szet még nem volt. Mindig utazni kellett vagy Szolnokra vagy Mezőtúrra, még akkor is, ha csupán egy szemüveget sze­rettek volna csináltatni, vagy a szemüket megvizsgáltatni. Két­éves intenzív utánajárás ered­ményeként úgy néz ki, hogy a TB financiálisán befogadta ettől az évtől kezdve a szemész szak- rendelés működtetését, de csak a működtetését! Ugyanis a fej­lesztés az állami, illetve önkor­mányzati feladat. A képvi­selő-testület kell hogy megsza­vazza azt a körülbelül másfél milliós összeget, ami egy köze­pes szintű műszerezettséghez szükséges. (A gépkocsikhoz ha­sonlítva kb. ennyibe kerülne egy Lada a nyugati autókhoz képest.) Ahhoz, hogy a szakmai etikája a műszerezettség etikája meglegyen, minimum ennyi pénz kell. — Szakorvos már van? — Hogyne. A Hetényi Kór­ház egyik adjunktusnője fog ki­járni, egyelőre heti két alka­lommal, ha a lakossági igények így alakulnak. Helyiség is van erre a célra a rendelőintézetben. — Mi lesz a következő fejlesz­tés, azaz milyen szakrendelésre van még fokozott igény? — Ha az élet és az egészség­ügy úgy alakul, akkor belgyó­gyász szakorvossal bővítenénk a rendelőt. Ugyanis egy éve az itteni termálvizet gyógyvízzé nyilvánították, és ezzel a gyógyvízzel kapcsolatos keze­léseknek kellene a belgyógyá­szati előfeltételeit biztosítani. Ez egy külső használatú gyógy­víz, ízületi megbetegedésekre, nőgyógyászati betegségek keze­lésére alkalmas, de mielőtt ebbe a vízbe valaki belemegy, feltét­len szükséges egy általános bel­gyógyászati vizsgálat. A követ­kező, ami ebben az évben szin­tén beindul: a fogászati röntgen. Ha egy felvételt kellett készí­teni, azzal is Mezőtúrra kellett utazni, ez évtől nem kell. Ezt biztos be is indítjuk egy hóna­pon belül, már csak egy-két elvi engedély szükséges, pénz nem, minden készen áll. Lehet így „költséget vetni”? Ma tárgyalja az ez évi költ­ségvetést a túrkevei képvi­selő-testület, ami elég sok fe­szültséggel és gonddal terhes. Nagy László, a pénzügyi és adóosztály vetítője azt is meg­említette, hogy a források jelen­tős csökkenése * miatt vált ne­hézkessé a tervezés. A személyi jövedelemadónak az állam és az önkormányzatbk közti megosz­tásában egy l1^ millió forintos csökkenéssel kell számolni. A normatív állami támogatás ösz- szege nőtt ugyan, de a szociál­politikai törvénynek még nem körvonalazódott a tartalma any- nyira, hogy pontosan ismerhes­sék, milyen plusz feladatokkal terhelődik az a bizonyos 14 mil­liós többlettámogatás. Ilyen plusz feladat lehet, hogy a munkanélküli járulékból kilé­pőknek az önkormányzat kell, hogy biztosítsa a további 4.800 forintos támogatás felét. Az idén körülbelül 650 főnek szű­nik meg a munkanélküli járadék folyósítása, ez már akkora te­her, hogy az a bizonyos plusz is kevés. Ilyen körülmények között a hivatalhoz tartozó intézmények ellátása fog majd különösebb gondot okozni, illetve ezek fej­lesztése. A tavalyi erre szánt összegnek körülbelül 72 száza­lékát tudják csak tervezni erre az esztendőre. Nehézségekbe ütközik az in­tézményeknél a közalkalma­zotti törvény betartása is, így például a bérek rendezését az önkormányzat nem tudja pénz­zel támogatni, ezt az intézmé­nyeknek kell kigazdálkodniuk. Ebből adódóan nyilván csök­lami támogatások, ez annyi amennyi, a másik része a saját bevétel, ami viszont mindig bi­zonytalan. Megpróbál a város is gazdálkodni a saját eszközeivel, vagyonával, de - mint mondta a pénzügyi osztály vezetője - mindig felmerül, hogy az érté­kesítés vagy a vagyon működte­Délelőtti hangulat a kocsma előtti bicajparkolónál. (Odabenn állítólag legtöbben a segélyt isszák el.) kennek a működési eszközök. Felvetődik a kérdés: ilyen kö­rülmények között, hogy még nem tisztázódtak bizonyos tör­vények, egyáltalán hogy lehet költségvetésről tárgyalni? Nagy László szerint bizony nagyon nehezen. A bevételeknek csak egy részét adják a normatív ál­tése a jobb megoldás. A működ­tetés azt jelentené, hogy hosz- szabb időn keresztül egy kisebb bevételhez jut a hivatal, az érté­kesítés viszont rövid időn belül hozna hasznot. Nem lehet az a cél, és ezt a hivatal is feltétlenül el szeretné kerülni, hogy a város kiárusítsa a vagyonát. Nem sok itt a mozgássérült? Egy okos ügyintéző búbánata Különös'jjanasszal fogadott Talpalló Piroska, a Mozgássé­rültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének túrkevei csoportvezetője (aki úgy tudja, ő az egyetlen ilyen csoportve­zető, aki nem mozgássérült): — Az a bajom, hogy több mint ötvenen kapták meg Túr­kevén a lakáscélú támogatást a Mozgássérültek Országos Szö­vetségétől. Fejenként 100-150 ezer forintot kaphat az, aki bi­zonyíthatóan 67 százalékos mozgássérült, és azt állítja, hogy a lakása átalakításához, felújításához szüksége van az egyesület segítségére. Szolnok megyében a múlt évben 202 fő kapta meg ezt a támogatást, és ebből több mint 50 túrkevei! — A mozgássérült sok-e Túr­kevén vagy a rászoruló? — Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy Túrkevén külö­nösen sok a mozgássérült, vagy pedig itt a legjobban felderített az ügy. Most már mindenki tud mindenféle kedvezményről, ami a mozgássérülteknek jár. Arról, hogy ilyen lakáscélú tá­mogatást kaphatnak, a múlt év januárjában közzétettem egy tá­jékoztatót, sokan hivatkoztak is rá, de ideüldi a mozgássérülte­ket a gázszerelő is, a polgármes­Szabádon ténykednek a vétkesek , ,, Decemberben szabadult - januárban ölt A túrkevei rendőrőrs pa­rancsnoka, Kaszanyi András rendőr hadnagy nem egy vidám ember. Mostanában igencsak megvan az oka a szomorko- dásra. A legtöbb esetben sike­rült az elkövetőket elfogni, de a hadnagy úr sajnálatára ezek a személyek továbbra is folyama­tosan követnek el bűncselek­ményeket. A visszaeső és ítélet előtt álló bűnözők itt sétálnak a város utcáin, a rendőrök nagy-nagy búbánatára. Mert miután kiszabadultak az előze­tes letartóztatásból, szabadlá­bon védekezhetnek, a bírói íté­let manapság egy-másfél év alatt születik meg. Példát is mond az őrsparancsnok: tavaly tavasszal történt itt egy taxisrab­lás, az elkövető páros most is szabadon van, még ítélet nincs az ügyben. Megszaporodott az előveze­tések száma, mert a sértettek vagy az elkövetők nem mennek el a bírósági tárgyalásra. Ka­szanyi András szerint az első tárgyalásra az elkövető majd­nem sosem megy el, így elna­polják; nem megy el másodszor sem, akkor is elnapolják; har­madszor már a sértett sem megy el, mert megunja. Az elővezetés is nehézségbe ütközik, mert ál­talában több elkövetőről van szó, és egy öt-hat tagú banda esetében bizony elég nehéz őket összeszedni. Már-már a letargia környékezi a hadnagyot, amikor hozzáteszi: nevetségesen kevés benzin áll a rendőrség rendelke­zésére, a napi 70 kilométerből ilyen egyidejű előállításokra nem futja. És akkor hogyan le­het jobb eredményeket elvárni a bűnüldözéstől? Pedig egy nemrég történt sú­lyos bűncselekmény esetében (melyet szintén egy visszaeső követett el) sikeres felderítésről számolhatott be - érthető mód, nem túl lelkesen - a hadnagy: — Január 12-én érkezett a rendőrőrsre egy bejelentés, hogy a Bálái úton egy sérült, vérző hölgyet találtak az út mel­letti árokban, a fürdő bejáratától kb. 150 méterre. A rendőrök kimentek a helyszínre, közben értesítették a mentőket, akik el­szállították a sebesültet. Első lá­tásra cserbenhagyásos gázolás­nak tűnt, de hogy pontosan mi történt, azonnal nem lehetett megállapítani. Értesítettük a mezőtúri kapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét is. Aztán megtudtuk, hogy a kórházba szállított 62 esztendős Bedő Ist­vánná minden orvosi beavatko­zás ellenére 28 perc múlva meghalt. Mivel élet elleni bűn- cselekménnyé vált a dolog, ez már a megyei hatáskörbe tarto­zik, kijött a megyei rendőrfőka­pitányság forró nyomos bri­gádja, addig mi biztosítottuk a helyszínt. Aztán közösen pró­báltuk megállapítani, mi is tör­tént... Itt, Túrkevén elterjedt, hogy különböző eszközökkel (fejszével, késsel) szétvágták az áldozat fejét, de mindezt a bon­colás eredménye kizárta. Más, puhább tárggyal okozott sérülé­sek voltak, feltételezni lehetett azt is, hogy rátapostak a fejre. Hajnalban fejeztük be a vizsgá­lódást, több személyt ellenőriz­tünk le, hogy abban az időszak­ban kik járhattak arra, azt lehet mondani, házról házra jártunk. Kivilágosodás után újra alapo­san megvizsgáltuk a helyszínt, de semmi nyomravezetőt nem találtunk. Folytattuk az adat­gyűjtést az elkövetkező két na­pon is, míg végre olyan adatok birtokába jutottunk, amelyek nagy valószínűséggel utaltak arra a személyre, akit mi az el­követés után két nappal őrizetbe vettünk. Az illető most előzetes letartóztatásban várja a további vizsgálatot. —Az titok, hogy ki volt a tet­tes? — Végül is nem titok, Vass Ferencnek hívják, őrizetbe vé­tele után egy nappal a bűncse­lekményt beismerte. Az indíték az első vallomás szerint az volt, hogy azt gondolta az elkövető, pénz van az idős hölgynél. Egyébként '92. december 2-án szabadult a börtönből, ahol há­rom év és nyolc hónapos bünte­tését töltötte betöréses lopáso­kért és egyebekért ez a fiata­lember. Megdöbbentő eset több szempontból is. Azon fölöttébb megdöbbentem, hogy a bűncse­lekmény este negyed hét óra tájt történt, amikor - a hadnagy vé­leménye szerint is - viszonylag a legsűrűbb a forgalom ezen az útszakaszon. Félni tehát már nemcsak éjjel és kihalt utcákon kell? téri hivatal is, úgyhogy min­denki nagyon fel van világo­sítva. Ami miatt rossz kedvem­ben vagyok, az az, hogy egyre többen jönnek olyanok, akiknek nem jár. Az egyesület sosem vizsgálta, hogy ki milyen anyagi körülmények között van, hanem elsősorban a rászorult­ságot figyeli. Mondjuk, van egy száz százalékos, mindkét lábát elvesztett ember, az megkap­hatja a támogatást függetlenül attól, hogy mekkora a havi jö­vedelme. — Ez a támogatás nem a la­kás rendbetételére hivatott? A lakást nem kellene megnézni? — Hát a lakást megnézzük, de ebbe belefér, hogy a fűtést korszerűsítette, és nagyon so­kan megkérték ezt a támogatást a gáz beszereléséhez. Végül is Budapesten döntik el, de mi te­szünk javaslatot, mi nyújtjuk be a kérelmet is. Nem hiszem, hogy túl sok visszaélés történt volna ebben az ügyben, de min­dig vannak „nagyon ügyes” emberek. Mostanában egyre többen jelentkeznek olyanok, akik semmiképp sem mozgássé­rültek. Ezt én próbálom nekik megmagyarázni, de nekem nem hiszik el. Vannak olyanok is, akik felemlegetik, hogy X. is kapott, pedig nem is mozgássé­rült, mindenki kapásból tudja, ki kapta meg a támogatást. Per­sze vannak olyanok, akik va­lami sokoldalú izomgyulladás­ban szenvednek, akiken nem látszik semmi, fenn járkálnak, de bármelyik pillanatban lees­hetnek a lábukról. A szklerózis multiplex is egy nagyon súlyos betegség, de amikor megállapít­ják és „rokkantosítják” a bete­get, akkor gyakorlatilag semmi sem látszik rajta. Nyilván, ezek is megkapták a támogatást, de én ezt hogy magyarázzam meg a másiknak. Összecsapnak a fe­jem fölött a hullámok... Én ezt társadalmi munkában csinálom, és nagyon rosszul esik, hogy úton-útfélen, lakáson, minden­hol megkeresnek. Le akarok mondani. Az az érzésem, hogy én rosszul látom el a munkámat, mert Túrkevéről megy be a leg­több panasz a megyei bizott­sághoz. A megyében kiutalt támoga­tásokból 18 százalék Túrkevére jött. Hát nem lakik itt a megye 18 százaléka! El tudom kép­zelni, hogy a megyei bizottság­nál is feljelentenek minden hé­ten vagy ketten, hogy Y-nak is bement a kérelme és megkapta, ő meg miért nem kapja meg. A múltkor bejön egy férfi, a gyomra alapján van leszázalé­kolva, tehát nem jár neki. Az mondja, de hát Z. is megkapta. Mondom, annak a fél karja hi­ányzik. Azért az enyémet is le­gyen szíves küldje már el, mondja erre, mert magácska olyan okos, mindent el tud in­tézni. — Ezek szerint Önnek lelki- ismeretfurdalása van amiatt, hogy valóban rászorultak nem kapják meg a támogatást, míg itt Túrkevén a kevésbé rászorul­tak is? — Igen, erről van szó! El tu­dom képzelni, hogy kis falvak­ban élnek nyomorult körülmé­nyek közt nagyon beteg embe­rek, és azok nem kapnak támo­gatást, mert nem igénylik, nem is tudnak róla. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Molnár H. Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom