Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
r 1993. január 25., hétfő Az Új Néplap Martfűn 11 A Renault-szalonban Van, aki készpénzért szereti A novemberben fölavatott Renault-szalon ragyogó, tiszta és szemet gyönyörködtető. A szalon a Rombus BT tulajodna. Az ügyvezető igazgatóval, Balatoni Istvánnal arról beszélgettünk, hogy: „bejött-e” Martfűn a Renault?- Egyelőre még nem úgy megy, ahogy szeretnénk. Több vevő kellene. Sokan eljönnek megnézni a szalont, prospektusokat kémek. Tőlünk közvetlenül is lehet vásárolni, és megrendelésre is, amelyet két hónap alatt tudunk teljesíteni.- Mennyivel több a nézelődő, mint a vevő?- Sokkal több. Novemberben jószerivel állandóan tele volt a szalon nézőkkel.- Kik vásárolnak?- Vállalkozók is, magánemberek is. Elsősorban a környékre, Tiszaföldvárra, Szentesre, Szarvasra, Csongrádra viszik a kocsikat, de volt már debreceni vásárlónk is. /• T)- Elnek-e sokqn azzal a lehetőséggel, hogy a kétüteműekért 100 ezret beszámítanak?- Eddig hárman éltek vele. Még nem tudjuk, hogy az idén érvényes lesz-e ez a kedvezmény, egyelőre szünetel.- Készpénzzel fizetnek az emberek?- A részlet és a lízing lehetőségét is sokan felhasználják, de vannak olyanok is, akik készpénzzel fizetnek.- Úgy gondolják, hogy a Renault elterjed majd a környéken?- Biztosan. Vannak már előjegyzett vevőink. A BT hosszú távon gondolkodott, amikor megnyitotta a szalont. Szervizt is szeretnénk építeni (most is van Renault-szervizünk, de az kicsi), hogy minél teljesebb legyen a vevők kiszolgálása. Húsüzem vállalkozásban Hajnal Ferenc húsfeldolgozó üzeme a város szélén létesült a múlt év tavaszán. Az üzem kinézete is szerény, hiszen egyetlen tábla sem „hivalkodik” az épület homlokzatán. A tulajdonos, Hajnal Ferenc is szótlan, visszahúzódó ember. Nehezen akar kötélnek állni, pedig szeretnénk, ha tájékoztatna bennünket, hiszen ő nemcsak egyszerűen vállalkozó, hanem vállalkozása a munkahelyteremtők közé tartozik. Három főállású szakmunkást és három tanulót foglalkoztat. Az üzemben naponta 10 sertés feldarabolását végzik el. A hús aztán a szolnoki, martfűi boltokba, az üzemi konyhákba (gyermek- élelmezés) kerül, de helyben is árulják. Hajnal Ferenc korábban a vágóhídon dolgozott üzemvezetőként. Először a vágóhidat szerette volna kivenni vállalkozásba, de akkor még nem olyan szelek fújtak - nem lehetett. Ezért úgy döntött, hogy maga épít. Itt, ezen a városszéli telken, amelyet az önkormányzattól kért, korábban nem volt semmi. Kevés hitellel sikerült megépítenie az üzemet. Igaz, hogy most nincs annyi sertés, mint korábban, azért nem panaszkodik, akad elég munka. A vállalkozások titka, hogy az embernek naprakésznek kell lenni. Ismerni kell a piaci árakat. Amit egy vállalat nem tud megtenni, azt egy vállalkozó könnyedén - igazodni az árakhoz. „Ha például nem megy az áru, úgy szabom meg az árat, hogy elmenjen” - mondja Hajnal Ferenc. Arra a kérdésre, hogy nem óvták-e a vállalkozás mindenféle veszélyétől az ismerősei, azt válaszolta, hogy: „eleinte féltettek, óvtak, mert itt az ember mindenért a saját vagyonávalfelel.” A polgármester bizakodó Mire számíthatnak az idén a martfűiek? Erre nagyjából pontos választ ad a város költségvetése, melyet a polgármesterrel, Kozma Imrével beszéltünk meg. — Ügy tűnik, hogy ez az év nehezebb lesz, mint a tavalyi. Ugyanis a központi normatív állami támogatás nem biztosítja azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek az intézményi működést garantálják, nem ellensúlyozza az infláció és az árváltozások hatását - mondta a polgármester. — Mennyi pénzzel gazdálkodhatnak az idén? — A tervezett bevételünk - és kiadásunk - 354 millió 829 ezer forint. Ebből az intézmények működtetésére és a szociális támogatásokra 272 millió forintot terveztünk, és 82 millió jut fejlesztésre. (Az állami támogatásunk 144 millió 125 ezer forint.) Ugyanakkor például a bölcsődei ellátásra nem kapunk támogatást, és egy, bölcsődében gondozott gyerek egy évben 150 ezer forintjába kerül az ön- kormányzatnak. Az általános iskolások után 41 ezer forint évente a normatíva, és 58 ezer forintba kerül egy iskolás taníttatása. — Milyen fejlesztésekre jut pénz mégis? — Vannak olyan áthúzódó feladataink, amelyekre kötelező költeni. Ilyen a városi szennyvíztisztító telep és a hálózat is, amelynek finanszírozásából erre az évre 54 millió forint jut. Útalapok építésére 5,6 milliót terveztünk. A hévízkút átvétele az idén 3 millió forintunkba kerül, a Tüzép-telep privatizációs költségéből pedig 2,5 millió forintot kell az idén kifizetnünk. Az önkormányzati intézmények dolgozóinak lakásvásárlásra és -építésre 1 millió 100 ezer forint munkáltatói támogatást biztosítunk. Új ravatalozót építünk a városban. Ennek előreláthatóan 13 millió forint lesz az ára. Jövőre szeretnénk befejezni, de már az idén elkezdjük az építést — 6 millió forinttal. Meg kell építenünk egy körvezetéket az ivó- vízhálózathoz - ennek a bekerülési költsége 4 és fél millió forint. Hozzá kell tennem még azt is, hogy a januári, februári kiadások fedezésére a városnak 20 millió forint hitelt kellett fölvennie - amelyet majd jövőre kell visszafizetni. Nagy tehertétel volt a 13-ik havi fizetés, amely 13 millió forint kiadást jelentett, közel 600 dolgozónak. — Mivel az életszínvonal egyelőre inkább romlik, nagyon izgalmas kérdés, hogy mi lesz a szociális támogatásokkal, segélyekkel? — A költségvetés egyik legnehezebb pontja az volt, hogy mennyit fordítsunk szociális célokra. Tavaly 12 millió forintot költöttünk erre a célra, az idén 15-öt terveztünk. — Az érintettek köre tehát körülbelül ugyanaz lesz, vagy ugyanannyi lesz, mint tavaly volt. — Igen. A segélyek elnevezése változik, de a jogcím, amely alapján odaítélik, nem változik. Arra, hogy hogyan támogatjuk a rászorulókat, ön- kormányzati rendelet születik majd, amelyet a szociális törvény alapján készítünk el. — A munkanélküliség várhatóan növekszik az idén a városban. Tudnak-e olyan kezdeményezésről, amely munkahelyet teremtene? — Állami erőből nem lesz ilyen beruházás. Az önkormányzatnak nincs rá pénze, hogy munkahelyet létesítsen. Marad tehát a magánvállalkozók beruházása, amely az előző évekhez képest csökkenni fog. Annak ellenére, hogy ha valaki vállalkozni akar, közművel ellátott telket tudunk biztosítani számára. —Ón mindennek ellenére optimistán vág neki az idei esztendőnek? — Én mindig optimista vagyok. Az a véleményem, hegy minden lehetőséget meg kell ragadni, mert ha pesszimisták vagyunk, akkor semmi jót nem várhatunk. A templom még segítségre vár Szeptemberben múlt egy éve, hogy a templom építése elkezdődött a városban. A befejezéshez azonban némi segítségre volna szükség, ezért fordult Tamás József plébános az ön- kormányzat képviselő-testületéhez. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az idők során egyértelművé vált: a városban szükség van a templomra. A szentmiséken egyre többen jelennek meg, és pillanatnyilag hatvan általános iskolás és" negyven óvódás gyermek jár hittanra. A templom építését még nem kellett pénzhiány miatt szüneteltetni,ezért haladt eddig ilyen jó ütemben. Ahhoz azonban, hogy a továbbiakban is így haladjon, össze kell fogni. Az idén az építkezés második szakaszát szeretnék befejezni. A falakra most készül a vas- beíonkoszorú. Erre kerülhet majd a toronysisak, amelyért kb.egy millió forintot kell fizetni. A plébános azzal a kéréssel fordult a képviselő-testülethez, hogy támogassa a befejező munkálatokat. A testület azonban úgy döntött, hogy nem ad további támogatást. Indoklásukban az szerepelt, hogy az idén nincs lehetőség a kb. egy milliós támogatást biztosítani. Szinte valamennyi képviselő azzal érvelt, hogy az önkormányzat ingyen biztosította a telket mindkét templom építéséhez, amely kb.10 millió forint értékű hozzájárulás. Az önkormányzat a teljes közmű kiépítését is vállalta, amelynek összege 47 millió forint volt. Támogatja viszont az önkormányzat a Don-kanyar Emlékkápolna Alapítványt, amelynek célja,hogy a doni katasztrófa ötvenedik évfordulójára egy emlékkápolnát építsenek. Ehhez a martfűi önkormányzat 30 ezer forinttal járult hozzá. Mindent föl kell vállalni Szeptembertől új igazgatója van a cipőipari szakközépiskolának. Rágyonszky István szarvasi származású, 1973-ban került Martfűre.- Tavasz volt, amikor.először a városba jöttem. Nagyon szép volt itt minden. Itt telepedtem le, itt született a két kislányom, minden ide köt. Kezdő emberként nagyon jó közösségbe csöppentem, és megszerettem itt lenni.- Ön nagyon rossz időszakban lett igazgató. Hogyan éli meg ezt?- Az iskola a cipőipari szakképzés miatt erősen a vállalathoz kötődik. Ugyanakkor ebben, a szakmában most túlkínálat van. Mindent föl kell tehát vállalni. Éppen azért, mert nem lesz szükség annyi szakmunkásra, amennyit képeztünk volna, próbálkozunk mással is. Helyi igény volt például, hogy legyen gimnáziumi osztály is a városban. Ezért 26 tanulóval beindítottunk egy gimnáziumiosztályt, ahová a városból és környékéről jelentkeztek a diákok. Én azért pályáztam meg az igazgatói széket, mert úgy érez-' tem, hogy a tantestület igényli, hogy belülről jöjjön az igazgató.- Mi jelentheti az iskola számára a kiutat, Ha az eredeti szakmákra csökken az igény?- Olyan hírnevet kell szereznünk az országban, hogy máshonnan is jöjjenek a diákok. Ki kell találni, hogy mi az, amit még föl tudnánk vállalni, például közgazdasági vagy gyors-, gépíró képzés. Szeretnénk erősíteni a nyelvoktatást is - most oroszt, németet és angolt tanítunk. Ez történt, történik... Ki mit tud? A Ki mit tud? városi döntőjé január 30-án lesz a művelődési központban 4-14 éves korúak számára. Meghirdettek egy tárgyalkotó Ki mit tud?-ot is azzal a céllal, hogy azokat se zárják ki a vetélkedésből, akik nem az előadóművészetben, hanem1 á kézművességben éreznek tehetségeket. A beérkezett pályamű- veket zsűrizik, és kiállítás nyílik majd belőlük. Lesz városcímer Lesz városcímer, csak még az időpont bizonytalan. Mivel a város nem tekinthet vissza nagy történelmi múltra, ezért még soha nem volt címere. Nehéz is olyan címert készíteni, amely tükrözi a martfűiek életét, jelképezi a várost. Eddig két tervezet is készült. Az első nem nyerte meg a lakosság tetszését. A második nem készült el teljesen, mert alkotója időközben meghalt. A harmadik variáció elkészítésével Pomázi Istvánt bízták meg, aki az önkormányzat képviselő-testületének tagja. Ha a tervezet kész lesz, lehetőséget adnak a lakosságnak a megtekintésére és a vélemény- mondásra. x Nem lesz lakbéremélés,1 Még száz önkormányzati bérlakás vár vevőre a városban. Eddig háromszáznak akadt gazdája. Az építkezni szándékoT zóknak jó hír, hogy 80 családi ház építésére alkalmas telek is van eladó Martfűn - teljes közművel ellátva. Ugyancsak jó hírrel szolgál a város a bérlakásban élőknek, mert az idén nem terveznek lakbéremelést. Drágább a buszjegy Összességében kb. 20 százalékkal emelkedett az autóbusz viteldíj ebben az évben. Míg egy vonaljegy ára\tavaly 18 forint volt, az idén 22 forint. Az egyvonalas havi bérlet ára 360 forintról 440-re, az összvonalas havi bérlet ára 460 forintról 560-ra emelkedett. A tanuló és a nyugdíjas bérlet 115 forint helyett most 140 forintba kerül. Több lett az iparűzési adó A helyi adók mindig vitatémát képeznek egy városban. Az önkormányzatnak bevételnek számít, a lakosság viszont sehol sem szereti. Martfűn az idén a helyi adók kérdésében mindössze annyi változás történt, hogy az iparűzési adót 3 ezrelékről 8 ezrelékre emelték. Kitüntették a tanárt Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott a művelődési és közoktatási miniszter Molnár Dezsőnek, aki a Martos Flóra majd a Mártírok úti iskolában dolgozott földrajz-történelem szakos tanárként. Óraadóként ma is oktat. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Korénvi Éva
