Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21csütörtök KORKÉP 3 Az elmúlt évben A kiskereskedelmi forgalom csak folyó áron növekedett Schagrin Tamás sajtótájékoztatója Mérséklődött a kiskereskede­lemben a forgalomcsökkenés az elmúlt évben. A visszaesés a korábbi években kialakult 10 százalékról mintegy 5-6 száza­lékra csökkent - mondotta Schagrin Tamás helyettes ál­lamtitkár az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium tegnapi saj­tótájékoztatóján. Elmondta: a lakosság bevétele tavaly csak­nem 20 százalékkal gyarapo­dott, s 100 forintból átlagosan 57 forintot költöttek áruvásár­lásra. A tavalyi kiskereskedelmi ár­index a megelőző évhez képest 121,9 százalékos volt, szemben az egy esztendővel korábbi 138 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom csak folyó áron növe­kedett, több mint 15 százalékkal nőtt, összehasonlítható áron, mennyiségében 5,5 százalékkal csökkent. Az államtitkár-helyettes sze­rint a fogyasztási cikk-import­ban jelentős változások az idén sem várhatók, a fogyasztási cikkek továbbra is globálkvóta keretében hozhatók be az or­szágba. Az idén is a tavalyihoz hasonlóan 750 millió dollár ér­tékű a kvóta. Schagrin Tamás a privatizációról elmondta: a ke­reskedelemben a vállalkozások száma növekszik ugyan, de csökkenő mértékben. Az elmúlt évben 35 százalékkal emelke­dett a kft-k és 50 százalékkal a részvénytársaságok száma. Magánkiskereskedő jelenleg mintegy 130 ezer működik az országban. A privatizációs eljá­rás a minisztérium megítélése szerint túl lassú, az élelmiszer­kereskedelem magánkézbe adá­sához például szakértő cégek megbízására lenne szükség, amire mindeddig nem került sor. Gond az is, hogy a társasági vagyon megvásárlásához az Egzisztencia-hitel nem vehető igénybe, a minisztérium éppen ezért kezdeményezte ennek a lehetőségnek a megteremtését. Az előprivatizáció eredmé­nyei biztatóak: a vállalatok az Állami Vagyonügynökségnél 10529 üzletet jelentettek be előprivatizációra, ebből eddig több mint 7600-at sikerült el­adni. A szerződéses üzletek ve­zetőinek 95 százaléka kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy ver­senytárgyalás nélkül megve­hesse a boltot. Az állam bevétele az előpri­vatizációból 11,2 milliárd fo­rintra tehető, ez 44-45 száza­lékkal több, mint a boltok kiki­áltási ára volt. A 100 millió dolláros keres­kedelmi világbanki hitelről az államtitkár-helyettes elmondta: november végén lépett hatályba a szerződés, és a kereskedelmi bankok eddig összesen két hi­telkérelmet bíráltak el. A kamat kedvező, jelenleg 20 százalék, a jelentkező viszont kevés. Nyűg és megszállottság Csuda mozi Túrkeve szülöttéről, Korda Sándorról nevezték el a helyi filmszínházat, melyet manapság sok mindenre használnak, csak éppen eredeti rendeltetése sze­rint a legkevésbé. Mivel ez a vá­ros egyetlen nagy (440 férőhe­lyes), reprezentatív helyisége, itt lehet megtartani a külön­böző, nagyszabásúnak képzelt rendezvényeket, színházi elő­adásokat, hakniműsorokat (bár ez utóbbi is már olyan drága, hogy a kétszáz forintos belépő­ket nemigen lehet eladni) és egyebeket. Most épp a földárve­Túrkevén, nincs pénzük az em­bereknek moziba járni.- De a kocsma tele van mun­kanélkülivel, most jövök onnan.-Igen, de azt nem tudom, mi­ért van tele A mozi előcsarnokában van egy biliárdasztal (ahányszor itt jártam, mindig nagy volt körü­lötte a nyüzsgés) és egy tévéké­szülék (ez a mozivezető tulaj­dona).- Viszont biliárdozni eljönnek a fiatalok, a munkanélküliek.-Na igen, nálunk az az előny, hogy itt egy kóla mellett elbili­- Tulajdonképpen vadonatúj filmek lennének, sokszor egy- időben mutatjuk be a fővárosi filmszínházakkal. Régebb, ez­előtt egy évvel még öt előadá­sunk volt hetente, most beha­rangozunk hármat. De ha a há­romból egy ugyanaz, mint ami ki van írva, az nagy csoda. Nem küldi le a forgalmazó, akié a film. Már úgy jönnek el a fiata­lok a moziba, hogy "na, meg­nézzük, mit nem játszik a kevi mozi". Itt van ez a sok maszek mozis, azt hiszik, ebből fognak meggazdagodni, őket nem ér­rés helyszíne a moziterem, már hajnaltól állnak a bejárati ajtó előtt a főleg vidékről érkezett emberek.(Még a Dunántúlról is jönnek a volt "kulákok".)-Egyáltalán használják ezt még mozinak? - kérdem Finta Miklósnét, a mozi vezetőjét.-Igen, hetente három előadá­sunk van - válaszolja. - Na­gyon jó kommersz filmjeink vannak, amikre ezelőtt három évvel még telt házak voltak, még pótszékes előadások is. Most beülnek húszan-harmin- can, közben kezdenek elszállin­gózni, úgyhogy nem egyszer felszólok a férjemnek, aki bese­gít a vetítésbe, hogy hagyd már abba, mert nem maradt senki a teremben. Bevezették a laká­sokba a kábeltelevíziót, a videó is konkurenciát jelent szá­munkra, az emberek is elké- nyelmesedtek, de a legnagyobb baj az, hogy sok a munkanélküli árdozhatnak egész éjszaka, míg máshol félóránként megkérdik, hogy mit fogyasztanak. Itt na­gyon családias a hangulat, úgy is hívnak, hogy anyuka. Össze­verődnek itt néha még nyolcva- nan is, aztán beszélgetnek. Ne­kem is elsírják munkanélküli bajukat, hogy mindent elvállal­nának, utálnak otthon lenni. Azt mondja az egyik: soha nem ta­karítottam akolt; de most már azt is szívesen megcsinálom apámnak, csakhogy csináljak valamit. Szörnyen szenvednek.- Mi haszna van ebből önnek vagy a filmszínháznak?- A filmszínháznak semmi. Üzemeltetem ezt a büfét az elő­csarnokban, amiért bérleti díjat fizetek, néha előfordul, hogy nem csak kóláznak, hanem sörmeccseket is játszanak, ha ez nem lenne, tényleg bezárhat­nánk. Mert a mozizás...-Késve érkeznek a filmek? dekli, hogy időre továbbadják a filmet. Nálunk régebb törvény volt, hogy a filmet időben felad­juk, az egyik mozis rá volt utalva a másikra. Vittük este a filmet Kisújszállásra szakadó esőben, vinni kellett. Most ilyen nincs. Nagy baj, hogy hagyták a mozikat így szétcincálódni. Odadobták a polgármesteri hi­vatalok nyakára nyűgnek. Itt meg én lettem az egyedüli min­denes: vezető, jegyszedő, taka­rítónő...- És főállásban büfés.- Igen, rá lehet mondani. Ti­zenöt éve itt vagyok, durván ti­zenkétezer forint a fizetésem, ezt már csak szerétéiből csinálja az ember, megszállottságból.-Mi lesz ezzel a mozival a jö­vőben?-Nem tudom. De nagyon sajnálom. A megye egyik leg­jobban menő mozija volt. Molnár H. Lajos Kihunyt egy fiatal élet A család értetlenül áll a tragédia előtt A férj összetörtén, az asszony zokogva nyújt kezet. Látszik rajtuk a mérhetetlen fájdalom, hog$ V5 éves fiukat soha nem láthatják már élve. Mert agyo­nütötte a vasúti villamosvezeték nagyfeszültsége. A beszélgetés hangulatára rányomja bélyegét a súlyos tragédia. Az erős férfi szava alig hallható, az asszony, gyakran felzokog. Tekintetük­ben kérdőjelek: miért kellett meghalnod drága fiam? Mi ve­zetett a halálodhoz? Tulajdonképpen azért akar­tak velem beszélni, mert az új­ságban elírás történt. Abban úgy fogalmazott a rendőrségi je­lentés, hogy öngyilkosságot kö­vetett el a fiú. A szolnoki rende­zőpályaudvaron felmászott egy vagon tetejére, és megérintette a felsővezetőket.-Már hogy lett volna öngyil­kos az a drága gyerek? - tör fel a szülőkből a kérdés -, amikor mindene megvolt. A tragédia előtt kapta meg a hőn áhított drága edzőcipőt, meg a base­ballsapkát, és hamarosan meg­vették volna neki a baseball- dzsekit is. Pedig a szülők nem gazdagok, dolgos munkások. Nemrég építkeztek, de a házat kívülről bepucolni már nem fu­totta erejükből. Ráadásul a nagyfiú mellett ott van a három testvér is, azokat is el kell tar­tani. Már hogy lett volna öngyil­kos az a gyerek, amikor beszél­tek egy rendőrrel, és azt mondta, hogy a fején érte az áramütés, tehát nem megfogta a vezetéket. Nem akart ő meg­halni, csak meg szerette volna nézni, hogy otthon vannak-e a szülei. Mert a vagon tetejéről odalátott a közeli házukra. Eközben érte a baleset. És hogy miért a vagonról le­selkedett? Mert előtte volt egy kis vita. Elszaladt előlem - mondja az apa. Miért? Gondjai voltak az is­kolában. Aznap kellett volna vizsgáznia. Más pálya vonzotta, de a postaforgalmiba nem me­hetett, nem volt kitűnő tanuló. Nem mondott meg semmit, nem tudni mitől félt, így aztán ma már kideríthetetlen, hogy miért pont a kereskedelmi és vendég­látóipari szakközépiskolát vá­lasztotta, ahol félévenként gya­korlati vizsgát kell tenni. Azt mondta a tanára, hogyha nem megy el erre, akkor kicsapják az iskolából - állítják a szülők. Délután 1 órakor volt a próbaté­tel. Délelőtt azt mondta a fiú az apjának, hogy elmegy, csak még megnézi a filmet a tévé­ben, de aztán indul is, mert ko­rábban akart bemenni. Aztán Az utóbbi időben különösen a zöldspárga termesztési ered­ményeivel országosan is elis­mert mezőtúri kertbarát szak­csoport tavaly július elsejétől magántulajdonon alapuló szö­vetkezetként működik. Az első­sorban gyümölcsök és zöldség­félék előállítására szakosodott Kertészeti Termelő és Értéke­sítő Szövetkezet megalakulása­kor 225 tagot számlált, most azonban már több mint nyolc­száz tagot tartanak nyilván, köz­tük nemcsak mezőtúriakat, ha­nem gyomaendrődieket is. — Korábban csak a gyü­mölcsfa vagy a zöldségnövény volt magántulajdonban, nemrég óta azonban már a föld is a gaz­dáké - mondta Király István, a szövetkezet elnöke, aki egyúttal a mezőgazdasági kistermelők megyei szövetségének elnöki teendőit is ellátja. A tagok a saját parcelláikon termelnek, egyrészt önellátásra, másrészt pedig piacra. A szö­vetkezés célja a termelés koor­délután értesítették az iskolából az anyát, hogy nem ment. A ke­resésére indultak. Nézték a mamánál, otthon, végül az egyik játékteremben talált rá az apja. Hazavitte a kocsival. Mi­kor a házhoz értek, a fiú kiug­rott az autóból, és elszaladt. Az apja utána kiáltott: nem kell vizsgáznod, ha nem akarsz. A fiú azt felelte erre, nem hiszi. A férfi a fia után eredt. A szom­szédok azt mondták ennek lát­tán, hogy üldözi, pedig dehogy — mondta az apa —, csak a javát akarta. Megdöbbentő tragédia történt egy szolnoki csa­ládban. A négy gyermek közül a legidősebbet halá­los áramütés ért. A baleset nem mindennapi előzmé­nyek nélkül következett be, hanem egy kisebb konflik­tust követően. Lehet azon­ban, hogy nem csak ez volt a kiváltó ok, hanem ennél mélyebben kellene az indo­kokat keresni. Mert az ügy sima balesetre kö vetkeztet, ám lehet, a felszín alatt más erők is dolgoztak. Ezt ma már nehéz eldönteni, hiszen a válaszra legilleté­kesebb, egy 15 éves fiú, ha­lott. De rriit * is mond a vasúti rendőrség? Azt, hogy ezt a 25 ezer volt feszültségű vezetéket még megközelíteni is életveszé­lyes, hiszen 25 centiméterről már ívet Itúi. És ez elegendő is volt a tragédiához, mert a fiata­lembernek meg sem kellett érin­tenie, csak elég volt kissé fel­egyenesednie. Tehát valóban baleset volt, nem pedig öngyil­kosság. A vagon tetején két lé­pést tett meg a fiú és a harmadik lépésnél érte az elemi csapás. Szívgörcsöt kapott, és azonnal meghalt. Az esetnek három szemtanúja volt - tájékoztattak a rendőrségen. Az egyikkel si­került beszélnem. Ráadásul ő volt az, aki rákiáltott a fiúra, hogy ne álljon fel. De már késő volt, abban a pillanatban ívet húzott a fiú teste, amely meg- pörkölődött, körötte kékes fény jelent meg, majd füst támadt. A fiú holtan zuhant le a vagon te­tejéről. Elmentem az iskolába is, be­széltem az osztályfőnökével és az igazgatónővel. Elmondták, semmi gond nem volt tanít- vánnyukkal egészen decembe­rig. Igaz, legalább három tárgy­ból állt bukásra, de nem volt az olyan vészes, hogy ne tudott volna rajtuk javítani. Hiszen dinálásán túl a szaktanácsadás és - ami talán a leglényegesebb manapság - az értékesítés meg­szervezése. A szövetkezet tagjai a legkü­lönbözőbb zöldségfélék ter­mesztése mellett jelenleg 55 hektáros gyümölcsöst művel­nek, ahonnan minden esztendő­ben több mázsa őszi- és kajszi- barack, meggy és cseresznye, valamint szilva kerül a piacra. A mezőtúriak legfontosabb tennivalójuknak most a pénz­ügyi stabilitás megteremtését tartják, ezt követheti majd a kö­zeljövő terveinek megvalósí­tása. Elképzelésekből persze itt sincs hiány, elsősorban a gépe­sítés fejlesztése, valamint a fel­dolgozóipari háttér megterem­tése a fő cél. A lelkes túri gaz­dák emellett a termelési profil bővítésén is gondolkodnak, s a hagyományos gyümölcs és zöldség előállítás kiegészítése­ként a vetőmagtermesztés szin­tén szóba jöhet. L.Z. eszes srác volt, méghozzá vi­dám, nem csüggedő. A legfőbb baj azonban az volt, hogy a megengedettnél jóval több óra­számot hiányzott, amit az utolsó hetekben szedett össze. Le is ül­tek ennek tisztázására apa, fia és a tanárok, nem sokkal a januári vizsga előtt. Nyugodt hangulatú tárgyalás volt ez, ahol a tanuló megígérte, változtatni fog, nem hiányzik már többet. Lehet, azért tette ezt, mert elhangzott: ha ezután lóg, nem mehet többé az iskolába. Hogy mit csinált, amikor nem ment a suliba? Ott­hon volt, csak amikor az apja hazaugrott, akkor bújt el. Ezt a bejelentést higgadtan fogadta az édesapa, a nevelők szerint semmi jele nem mutatkozott annak, hogy otthon jól megveri ezért a gyerekét. Inkább azt kérte, hogy ezután szignálják le fia egyik füzetét, hogy bent volt az iskolában. Egyszóval a gye­rek nem volt megszeppenve, nem látszott rajta, hogy rettegett volna szülejétől. A vizsga nap­ján aztán mégsem került elő a gyerek, pedig ez a küszöb nem jelentett volna különösebb pró­batételt számára. Sőt, később is letehette volna a vizsgát. Be­szélgetőpartnereim érthetetlen­nek tartják az esetet mindezek után. Hogy mi lehet az ügy hát­terében, fogalmuk sincs, csupa kérdőjel marad már minden. Sikerült beszélgetnem több emberrel, akik egyöntetűen azt állították, hogy történetünk fő­szereplői rendes családot alkot­tak. Nem volt egy hangos szó közöttük, nem verték a gyere­keket a szülők. Állítólag még az sem jelentett volna problémát, ha tényleg kimarad az iskolából a fiú. Mégis, valaminek lenni kellett, hogy a gyerek az egyik pillanatról a másikra nem ment az iskolába, és hogy elszaladt az apja elől. Miért? - tettem fel a kérdést minduntalan, de választ igazából nem kaptam rá. Egy lé­lekhez értő szakember azonban - aki kilétét nem fedte fel - na­gyon megszívlelendőket emlí­tett az eset kapcsán. Véleménye szerint ugyanis a, kamaszkor kezelésében nagy problémák vannak általában a mai családoknál. Ezek azok az évek a gyerek életében, amikor alapvető változások lépnek fel, amelyeket gyakran csak szak­avatott szakember tudna ke­zelni. Ilyenkor nagyon fontos a megfelelő lélektani háttér, hogy meg tudja osztani problémáit szüleivel. És ha erre nem haj­landó valami miatt, akkor ott komoly bajok jelentkezhetnek. A fiatalembert ma temetik. Tóth András A mezőgazdaság fejlesztésére Négymilliárdos támogatás A mezőgazdaság az idén számottevő költségvetési támo­gatással számolhat - mondotta tegnap Szolnokon, a gazdato­vábbképző tanfolyam hallgató­inak megtartott előadásában Kurucz Miklós, a Földművelé­sügyi Minisztérium főtaná­csosa. Törvény ugyan még nin­csen, de az agrárpiaci rendtartás pénzügyi keretei már ismertek. Az intervenciós rendszer mű­ködtetésére 4 milliárd forint áll rendelkezésre, míg szubvenci­óra összesen 35 milliárdot for­díthat a szaktárca. A támogatási rendszer új eleme a mezőgazda­ság-fejlesztési alap, mely 4 mil­liárd forinttal gazdálkodhat. Ez utóbbi főként az ágazattal kap­csolatos beruházásokat, vala­mint a mezőgazdasági infra­struktúra fejlesztését hivatott segíteni. A fejlesztési alap egy­részt kamatmentes hitelként, másrészt vissza nem térítendő támogatásként, harmadrészt pe­dig kamatátvállalásként jelenik meg. Termelő és értékesítő szövetkezet Mezőtúron Kinőtte magát a kertbarát mozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom