Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
I 1993 január 20., szerda Jászsági Extra — Jászárokszállás 7 Városunk híres szülötte: Donáth Ferenc Vezető szerepe egyértelmű volt A Donáthok Spanyolországból származnak, így tartja a családi hagyomány, innen a latin név is. A XV. századbeli ink- vizíciós üldözés idején menekültek Magyarországra. Donáth Ferenc, Donáth Lipót köztiszteletben álló ügyvéd fia volt. 1930-ban - már 17 évesen - érettségizett, s még 21 éves sem volt, mikor doktorált. 1945 előtt Donáth Ferenc neve a hazai népfrontmozgalommal kapcsolódott össze. A harmincas évek elején aktívan részt vett a tandíjre- form-mozgalomban, 1936 tavaszán ott volt Debrecenben a második Diétán, majd egyik létrehozója s meghatározó személyisége volt a Márciusi Frontnak. Közreműködött a Nemzeti Parasztpárt megszervezésében s a párt lapjának, a Szabadó Szónak világpolitikai összefoglalóit is hétről hétre ő írta. 1940-ben letartóztatták, Alagra vitték, ahonnan néhány hét múlva beteg tüdővel szabadult. 1942-től illegalitásban élt, de továbbra is egyik aktív vezetője volt a nemzeti függetlenségért küzdő hazai ellenállási mozgalomnak. Részt vett az 1936-ban feloszlatott KMP újjászervezésében, a Békepárt létrehozásában, majd 1944 végén az MKP újbóli megalapításában. 1944 őszétől a Szabad Nép szerkesztői teendőit látta el. 1945 elején a földről szóló törvény kidolgozásában vett részt, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökhelyettese lett, majd a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. A Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagjaként 1946-ban még vitatta a Gerő Ernő által megfogalmazott szövetkezetesítési programot. 1948-51 között azonban már ő sem vitatkozott. Ebben az időben az MDP Központi Vezetőség Titkárságának vezetője volt. 1951. február 15-én bekövetkezett letartóztatása. Mint a többi lefogott kommunista, ő sem szervezkedett Rákosi hatalma ellen. Múltja, addigi tevékenysége azonban elég vád volt a nép és nemzetellenes politikát folytató hatalom számára. Tizenöt évre ítélték, 1954 közepén rehabilitálták. A felajánlott fényes pozíciók közül semmit nem vállalt, tudományos kutató lett. Nyugodt, higgadt, bölcs és világos gondolkodása, szervezőkészsége ismét körébe vonzotta a jobbat akarókat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1956. október 23-át követően Nagy Imre mellett állami és pártvonalon is fontos feladatot látott el. Kezdetben még a régi keretek és struktúra között bízott, hitt a szocializmus megújulásában, majd elveit nem feladva fontos szerepet játszott a forradalom eredményeinek elismertetésében, a pártdiktatúra, az egypárt- rendszer felszámolásában, a Magyar Dolgozók Pártja megszűnésében, az új párt, az MSZMP megalakításában, a magyar semlegesség szükségessége felismerésében. 1956. november 4-én őt is a jugoszláv követségre hívták, majd hurcolták el Romániába, ahonnan hazai börtönbe 1957-ben került. Nagy Imre és elvbarátai koncepciós perében Donáth Ferenc másodrendű vádlottat 12 évre ítélték, a váci fegyházból 1960-ban amnesztiával szabadult. A politikából teljesen kiszorítva ismét tudományos kutató lett, s folytatta a korábbi börtönévek után megkezdett kutatómunkáját. Agrárpolitikus volt, tudományos munkája is a földosztáshoz, a magyar mezőgazdaság történetéhez kapcsolódott. Ekkor írta meg a földosztás hiteles történetét. Számos tanulmányban, cikkben mutatott rá a gazdasági élet alapvető ellentmondására. Marxista maradt, korábbi felfogását nem tagadta meg, de a megszerzett tapasztalatok birtokában tagadta, hogy a párt által kikényszerített diktatúra az emberek jobb jövőjét szolgálja. S ahogy a fasizmus ellen, a független s demokratikus Magyarország megteremtéséért szerveződő hazai erők elismert vezetőjévé vált fiatalon, úgy gyűlt köréje s tömörült mögötte a hetvenes évek végétől a demokratikus ellenzék minden csoportja, mindazok, akik célul tűzték ki a megmerevedett struktúra átalakítását. Személye ugyanis kohéziót jelentett a fenti célkitűzést megvalósítani szándékozó személyek, csoportok számára. Nem volt olyan jelentős ellenzéki fellépés, melyben meghatározó szerepet ne játszott volna: pl. a Carta-77 aláírói melletti kiállás, a Bibó emlékkönyv elkészítése, a monori találkozó, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Képletesen szólva az ő iskolájából került ki úgyszólván minden politizálni képes haladó erő. Jelentős szerepe volt a mind többszínűvé váló ellenzék összefogásában, együttműködésében. Vezető szerepe egyértelmű volt, a hivatalos politika is őt tartotta a demokratikus ellenzék vezetőjének. 1983-tól mindinkább elhatalmasodott betegsége, a fehérvérűség. De a kórházban is dolgozott, irányított. Az orvosok, ápolónők megdöbbenve nézték, hogy naponta 20-30 ember kereste meg betegszobájában. Temetése a rögzült politikai rendszer, s az azt megtestesítő hatalom elleni demonstrációvá vált. A Farkasréti temetőben búcsúztatták el barátai. Már hullottak koporsójára a göröngyök, mikor a búcsúztatók egyike érces hangon mondta: "Minden magyar parasztnak itt kellene térdepelnie, e sír körül!" Mogyorósi Zita Októbertől körzeti állatorvos Dr.Szűcs Imre 1976. szeptember 1-től dolgozik városunkban. Tavaly októberig a Kossuth Tsz állatorvosa volt, azóta a körzeti állatorvosi teendőket látja el az ehhez kötődő hatósági jogok gyakorlásával együtt. Körzete Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa. Feladata kiterjed az állatok tartásának, tenyésztésének, forgalmazásának, továbbá állati, növényi és ásványi eredetű termékek előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának állategészségügyi, valamint ezekkel összefüggő élelmiszerhigiéniai feltételeinek ellenőrzésére. Ennek célja, hogy minden család asztalára egészséges hús kerüljön. Nagyon fontos még a helyi élelmiszer-árusító helyek folyamatos ellenőrzése is. Szűcs doktor másik területe a járványügyi tevékenység. A járványok megelőzése létfontosságú, hiszen csak így biztosítható a hazai húsexport a fizetőképes piacok irányába. A doktor urat lakossági felkérésre önkormányzati képviselővé jelölték, majd megválasztották. Jelenleg az ügyrendi bizottság elnöke. Szabadideje zömét családja körében tölti. A helyi vadász- és horgásztársaság alelnökeként a város erdő- és vízterületei környezetvédelmi károsodásának mérséklését igyekszik előmozdítani. Az első földárverés után A szolnoki kárrendezési hivatal városunkban 1992. december 21-22-re tűzte ki az első földárverést. Sokan várták ezt a nappt. Részben azok, akik a kijelölt táblákból akartak földet vásárolni, mások pedig azért, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme, és ez az érdeklődés a késő esti órákig tartott. Az árverezni szándékozók adatfelvétele után az árverést vezető Nagy István hivatalvezető-helyettes ismertette a vonatkozó jogszabályokat, a föld fekvését, jellemzőit és a terheléseket. Először a Bl-es, a szeméttelep melletti tábla került kalapács alá. Erre aranykoronánként ezer forintos áron történt megegyezés, melyet többen kifogásoltak, így árverezni kellett. Végül is jól jártak, mert 900 forintos áron a táblára jelentkezettek mindegyike hozzájutott a vásárolni kívánt földhöz. A B4-es, jászberényi út melletti táblára nagy volt a verseny. Az egyik tábort Bobák Sándor megbízott, a másikat Palencsár György képviselte. A tárcsák nem kis izgalom közepette, sűrűn emelkedtek a magasba. A tábla nagy része 1500 forintos értékben a Bobák Sándor képviselte kárpótlásra jogosultaké lett. A B8-as, Mészely fája melletti tábla ezer forintos áron kelt el. A B11-es (Négyszállás) táblára csak két vevő volt, így 500 forintért meg is kapták az érdekeltek. Az E7-es 700 forint, az E9-es (Csányi határ) tábla pedig 500 forintos áron talált gazdára. Az első árverésen közel 70 volt földtulajdonos, vagy annak utóda vehette át a tulajdonát igazoló okmányokat. Érdeklődésemre Bobák Sándor, Bagi Miklós és mások elmondták, ők maguk kívánják megmunkálni földjüket, már gazdasági gépekkel is rendelkeznek. Sokan az Ezüst Kalász Szövetkezetnek vagy az átalakult Kossuth Tsz-nek adják át művelésre. Az első árverés bizonyítja, a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás igen erős. Sajnos, a megajánlott árak több esetben nem voltak reálisak. Legyen az első árverés tanulság a jövőre nézve, hogy önzésből senki ne licitálja túl a másikat. A Földrendező Bizottság minden új földtulajdonosnak szívből gratulál, s jó gazdálkodást kíván. Dr.Agócs László Februártól lesz fogorvos Az önkormányzat képvi- selő-testülete soron kívüli ülést tartott január 13-án, melyen a kiírt fogorvosi álláshelyekre benyújtott pályázatokat bírálták el. Tizenkét pályázó, köztük egy fogorvos házaspár jelentkezett. A testületi ülést megelőzően a pályázókat dr.Zsíros Kálmán, a Jászság fogszakorvos főorvosa minősítette szakmai szempontból. A jelentkezőkkel Szikra Ferenc polgár- mester, dr.Kovács Pál alpolgármester és dr.Borbélyi Zoltán ügyvivő városi főorvos folytatott beszélgetést munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, valamint tisztázták személyi körülményeiket is. A testületi döntést előkészítő beszélgetés célja az volt, hogy a képviselők olyan információhoz juthassanak, melyek birtokában a várost hosszabb távon ellátó fogorvosokat tudjanak megválasztani. Az önkormányzati testület hosszas és körültekintő tanácskozás után döntött mindhárom álláshely betöltéséről. Dr.Czappán Andrea fogszakorvosnő, debreceni lakos február 1-től kezdi el gyógyító tevékenységét városunkban. A másik két álláshelyre fogorvos házaspárt választottak dr.Kósa Virginia és dr.Kósa István személyében. A Kosa házaspár jelenleg Ónod, Sajólád és Sajó- petri települések fogorvosai. Új álláshelyüket a közalkalmazotti törvény értelmében két hónapon belül foglalják el. Reméljük, munkájukkal és emberi magatartásukkal hamarosan elnyerik városunk polgárainak bizalmát és megbecsülését. Új vezetők A Háziipari Szövetkezet közgyűlése a nyugdíjba vonuló dr.Buzás Józsefné helyére új elnököt választott. Az üzem vezetését és egyben a szövetkezet elnöki posztját Varga Margit tölti be, aki 1970 óta dolgozik a szövetkezetben, legutóbb a hímző részleget vezette. A jászárokszállási Nagytemplomban január 10-én, vízkeresztre orgonahangversenyt szervezett dr.Gyenes Gyula főesperes úr. Virág András orgonaművész és Fodor Boglárka csellóművész játékában gyönyörködhetett az orgonamuzsikát szerető közönség. A Bach-művek mellett felcsendült Gruber Csendes éj, Liszt Choral és Albinoni Adaggio című gyönyörű zenéje is. Hosszú évek kihagyása után városunkban ismét van bérletes hangversenysorozata a Nemzeti Filharmóniának. Október 1-jén orgonamuzsikában gyönyörA városi könyvtár igazgatói teendőit Urvölgyi Andrásné nyugállományba vonulását követően Ádám Gábomé tölti be, aki szeptember 15-től január 15-ig megbízott igazgatóként irányította az intézmény munkáját. Kinevezése a napokban várható. Az oldalt írta: Wirth István. Fotó: T. Z. ködhetett az a 200 fiatal, aki megváltotta bérletét. Virág András orgonaművész mellett a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus és a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Karnagyok Kamarakórusa is közreműködött. Január 28-án a művelődési házban a Ki kicsoda? című program keretében a szolnoki Szimfonikus Zenekar lép fel Báli József vezényletével. Közreműködik Farkas Katalin, Számadó Gabriella és Bordás György (ének). A sorozat harmadik hangversenye népzenei lesz, melyen a Jászsági Népi Együttes közreműködik majd. Zenei élet a városban Befejeződött a Fortuna Szabadidő Központ kialakítása. A létesítmények közül a legutóbb üzembe helyezett automata tekepálya napok alatt népszerűvé vált.
