Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
8 GAZDASÁGI TÁJOLÓ Nemcsak alapanyagot gyártanak majd Holland kézben a porfesték üzem Másfél éves tárgyalássorozat eredményeként december elseje óta dolgozik a Holland Colours Hungária Kft. üzemeként a Ti- szamenti Vegyiművek porfesték üzeme. Az új társaságban 90 százalékos tulajdonnal rendelkező külföldi befektető, a Holland Colours NV az új társaságban 90 százalékos üzletrészt szerzett, 10 százalék a TVM-é. A speciális pigmentek gyártásává foglalkozó holland, angol, amerikai, kanadai, indonéz és singapore-i cégeket tömörítő holding társaságai régi vásárlói a szolnoki üzemnek, porfestékeit saját termékeik alapanyagaként használják. Ez a kapcsolat a magyarországi vegyesvállalat megalakulásával sem változik, a szolnoki termelés egy részét továbbra is ezek az üzemek dolgozzák fel. A tulajdonosok a gyárnak a holdingon kívüli hagyományos itthoni és külföldi piacait sem kívánják felszámolni, a privatizáció azonban a termelésben is hoz újat Szolnokon. A kft.-nél most kezdődött el egy beruházási program, amelynek befejezése után a Tisza partján készülő pigmenteket helyben dolgozhatják fel, például egy Holcabatch névre keresztelt, műanyagok színezésére kiválóan alkalmas, porzásmentes, könnyen adagolható különleges festékanyaggá, de készül majd Szolnokon egy, a festékiparban „féltermékként” használatos színezőpaszta is. A társaság a beruházásoktól, illetve az értékesebb alappigmentek termelésének növelésétől azt várja, hogy évi forgalma 300 millió forintra, az 1992-es érték másfélszeresére nő. Most rossz lenni szakmunkásnak A munkaerőpiac múlt évi változásai 1992 decemberében a megyében regisztrált munkanélküliek száma közel 38 ezer volt, 54 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az álláskresők számára 1662 álláshelyet tudtak ajánlani a kirendeltségek. Az álláshelyek száma az év első felében dinamikusan növekedett, az utolsó hónapokban a csökkenés volt a jellemző. Összességében véve az állás- kínálat, -kereslet viszonylatában szerény mértékű javulás következett be. Egy évvel ezelőtt három munkahely jutott 100 munka- nélkülire, 1992 decemberében pedig négy. Az álláshelyek számának változása és a változás iránya is eltérő az egyes körzetekben. Jászberényben és Szolnok térségében nőtt leginkább a munkaerőigény, míg Karcag és Jászapáti körzetében csökkenés következett be 1991 decemberéhez képest. Munkanélküli járadékban 31.086-an részesültek, számuk az elmúlt egy évben 53 százalékkal emelkedett. A munkanélküli-ellátásban részesülők összetételében a legjelentősebb változás a szakmunkások arányának kiugró növekedése (35 százalékról 73 százalékra). Ezzel szemben a betanított és segédmunkások, valamint szellemi foglalkozásúak aránya csökkent. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele nem változott jelentősen, 1992-ben is magas, 44 százalékos volt a nyolc ásltalánost, illetve ennél kevesebb iskolát végzettek aránya. A munkanélküli ellátás igénybevételének időtartama egy év alatt átlagosan 170 napról 265 napra nőtt. A jogosultság idejét egyre többen merítik ki, az ellátásból kikerültek közül 2564-en részesülnek a havi 4 ezer forintos szociális támogatásban. A pályakezdő munkanélküliek száma 54 százalékkal több (2928), mint 1991 decemberében volt, arányuk az összes munkanélkülieken belül 7,7 százalék - ez a szám nem változott a múlt év során. . A munkanélküliségi ráta megyei átlaga 17,3 százalék, 5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Jelentős mértékben meghaladja a munkanélküliségi ráta a megyei átlagot Kunhegyes (29,6 százalék), Karcag (27,7 százalék) és Tiszafüred (26,9 százalék) térségében. Az átlagosnál magasabb a munkanélküliség még Mezőtúr, Kunszentmárton és Török- szentmiklós környékén. 1992-ben a megye területén 134 munkáltató jelentett be lét- ■ számleépítést a megyei munkaügyi központnak, ez összesen 14,7 ezer munkavállalót érintett. Az összes létszámleépítésből 42-42 százalék történt az iparban és a mezőgazdaságban, 5 százalék az építőiparban, 11 százalék az egyéb ágazatokban. A gazdálkodók nagymértékű létszámleépítésének fő okai: a rendelésállomány visszaesése, a kapacitások kihasználatlansága, a pénzügyi gondok és a szervezeti átalakulások. A társadalmi-gazdasági elmaradottság Jász-Nágykun-Szolnok megyében Elkészült a megyei önkormányzat koncepciója Az elmaradottság, a hátrányos helyzet napjainkra olyan kategóriává vált, amelyhez számos szakmai vita és több jelentős központi támogatás kötődik. Igazából a fogalom korszerű közmegegyezéses értelmezése nem jött létre, sokan vitatják az eddigi lehatárolásokat és finanszírozási gyakorlatot. Ennek ellenére mind 1991-ben, mind 1992-ben kormányrendeletek intézkedtek a Területfejlesztési Alap felhasználási lehetőségeiről, illetve a támogatandó települések köréről. A kedvezményezett települések két csoportja került kiválasztásra: a munkanélküliség szempontjából válságos térségek, illetve a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések. Megyénkben a központi megítélés szerint elmaradott település ez idáig nem került kiválasztásra, míg foglalkoztatási szempontból a Kö- zép-Tiszavidék 14 települése alkot válságövezetet. Az 1992. évi LXXXIII. tv. rendelkezik a Területfejlesztési Alap jövőbeni felhasználásáról. A támogatandó településkor kiválasztásának munkálatai még az elmúlt évben megkezdődtek. E munkálatok eredményéhez megyénkben is jelentős várakozás fűződik a települések és agrárgazdálkodók köréből, mivel az igénybevehető külön támogatások a mai gazdasági helyzetben jelentős többletforrást biztosítanak. Ennek alapján kezdeményezte a Tiszazugi Települések Szövetsége a térségek egészének elmaradottá nyilvánítását. A megyei közgyűlés elnöke fel- terjesztésben fordult a parlament és a kormány felé annak érdekében, hogy a munkanélküliség szempontjából legsúlyosabban érintett települések és a kedvezőtlen termőhelyi adottságú községek, városok kiválasztása ne térségileg, hanem településenként történjen. Megyénkben a 27 magas munkanélküliségű településből csak 14 választódna ki így, a 23 kedvezőtlen adottságúból pedig csak 11. Az idei költségvetés az elmaradott települések önkormányzatai számára 2.200,- Ft/fő/év normatív támogatást biztosít, azonban a települések kiválasztása még a korábbi lehatárolások alapján történt. Ez ellentmond a jelenleg folyó kormányzati munkálatoknak, erre a megyei településszövetségek, a megyei közgyűlés többször is felhívta az illetékesek figyelmét, eredmény nélkül. A szakmai megítélés, a mindennapi gyakorlat és a közvélemény szerint Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is találhatók elmaradott települések, térségek. Ezek problémáinak távlati kezelése érdekében, illetve a központi megítélés elősegítésére fontos, hogy megyénkben megalapozott módon lehatárolásra kerüljenek ezek a települések. A megyei közgyűlés fennállása alatt háromszor is foglalkozott ezzel a témakörrel; az elmaradott települések körét 1992. december 18-i jászberényi közgyűlésén hozott határozatában rögzítette. Összesen 44 település tekinthető valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek, ebből 29 egyértelműen elmaradott, további 15 pedig valamilyen szempontból problémás. Összefüggő elmaradott térséget alkot a Közép-Tiszavidék és a Tiszazug. Ezenkívül a Jászság jelentős részén és Törökszentmiklós körzetében helyezkednek el további elmaradott és problémás települések. A megyei közgyűlés a lehatárolással együtt elfogadta az elmaradott térségek fejlődését segítő stratégiát, amely egyaránt tartalmaz hosszú- és középtávú feladatokat. Az elfogadott program keretjellegű, ennek megvalósításában, konkrét feladatokkal való kitöltésében igen fontos feladat jut a megye településszövetségeire és kistérségeire. Alapvetően minden településen a helyi társadalom és gazdaság jellegzetességeihez, lehetőségeihez kell igazítani a problémák kezelése megoldásának mikéntjeit. Elsősorban a helyi foglalkoztatási és szociális problémák kezelése sürgető, valamint a térségi jellegű telefon- és gázhálózat-fejlesztésekben, illetve a településeket összekötő úthálózat bővítésében kell mielőbb előrelépni. Rendkívül hangsúlyos az oktatás és képzés komplex áttekintése, megújítása. A feladatok alapvetően a településközi együttműködéssel oldhatók meg. E téren hangsúlyos szerepet kaphatnak a kistérségi központként működő megyén belüli és megyén kívüli városok. A kialakult területfejlesztési és vállalkozásélénkítési szervezeti rendszer megfelelő keretet ad az együttműködés összehangolására. Az elmaradottság felszámolása nem rövidtávú feladat, azonban ennek megkezdése, illetve a felkészülés már napjaink teendője közé tartozik. A megyei közgyűlés egyik legfontosabb feladatának tekinti az ebben való közreműködést és koordinációt. Természetesen szorosan együttműködni kíván minden érdekelt központi és megyei szervvel, településsel és vállalkozóval. Külkereskedelmi iránytű 1993 Az állampolgárok 90 százaléka közömbös Kádár Béla a külgazdasági esélyekről Az évszázad végére 18-20 milliárd dolláros évenkénti exportot kell elérni — mondta Kádár Béla külgazdasági miniszter azon a menedzserkonferencián, amelyet Külkereskedelmi Iránytű '93 néven rendezett hétfőn, Budapesten a Thermál Hotel Aquincumban a Traine Pénzügyi, Vállalkozás-fejlesztési és Oktatási Kft. A miniszter szerint, ha az évszázad végén 15 milliárd dollárnyi külföldi tőke működik az országban, ez évi 5-6 milliárd dolláros GDP-növekedést eredményezhet. Mindez felgyorosíthatja a külkereskedelmi folyamatokat. A miniszter úgy véli, hogy az állampolgárok 90 százaléka közömbös a gazdasági folyamatok iránt, de az is bizonyos, hogy ez a 90 százalék is jól akar élni. Ez pedig lehetetlen akkor, ha a GDP visszaesik. A növekedés világgazdasági nyitás nélkül elképzelhetetlen. Ha az exportbővítés meghozza a várt eredményeket, automatikusan fellendül a belgazdaság is. Ha viszont nem sikerül a külgazdasági fellendülés, a gazdaságban folyamatos válságra lehet számítani. Kádár Béla rámutatott: minimálisan 3 százalékos gazdasági növekedést kell elérni ahhoz, hogy a munkanélküliség ne bővüljön. Számításai szerint 10 ezer dolláros exporttöbblet teszi lehetővé egy hazai munkahely teremtését. Tavaly először sikerült 10 év óta növelni az exportot. A korábbi évenkénti 9-10 milliárd dollárral szemben, a tavalyi kivitel körülbelül 11 milliárd dollárt ért el. A 8-9 százalékos értéknövekedés mellett a mennyiség körülbül 7-8 százalékkal bővült. (MTI) Járadék csak egy évig adható Újdonságok a munkanélküli-ellátásban Az Országgyűlés január 1-jei hatállyal módosította a munkanélküli ellátások mértékét és időtartamát. Eszerint azok a polgárok, akik munka- nélküli ellátás iránti kérelmüket 1993. január 1-jét követően nyújtották be a munkaügyi központhoz az alábbi munka- nélküli ellátásra jogosultak: A munkanélküli járadék összegének alsó és felső határát a kötelező legkisebb munkabér mértékétől függetlenül, összegszerűen határozza meg az új jogszabály. A munkanélküli járadék alsó határa 8.600 forint, a munkanélküli járadék felső határa a folyósítás első szakaszában 18.000 forint, a folyósítás második szakaszában 15.000 forint. Ezt megelőzően a mindenkori minimálbér (jelenleg 8.000 forint) volt az alsó határ, és a mindenkori minimálbér kétszerese (jelenleg 16.000 forint) volt a felső határ. Rövidebb a munkanélküli járadék folyósításának időszaka. A maximális lehetőség az eddigi másfél évről egy évre csökkent. Ezen belül arányaiban jelentősen csökkent a folyósítás első szakaszának időtartama, a második szakasz javára. (Például: korábban a maximális másfél éves időtartamon belül egy év volt a folyósítási idő első szakasza, és fél év volt a második szakasz maximális időtartama. Jelenleg a maximális 1 éves folyósítási időn belül 3 hónap a folyósítás első szakaszának időtartama, és 9 hónap a folyósítás második szakaszának időtartama.) Módosult a Foglalkoztatási törvénynek az a rendelkezése, amely szerint ha a munkanélküli a münkaviszonyát saját kezdeményezésére szüntette meg, részére munkanélküli járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezésétől számított 90 nap elteltével volt folyósítható. . Az új rendelkezés konkrétan meghatározza a munkaviszony megszüntetésének azokat a jogcímeit, amelyek a munka- nélküli járadék folyósítására halasztó hatályúak: ha a munkavállaló a munkanélkülivé válását megelőző 180 napon belül valamely munkaviszonyát rendes felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak az okot adó munkaviszony megszűnését követő 180 nap elteltével folyósítható. így például, ha a munkaügyi központnál jelentkezését megelőző utolsó munkaviszonya szűnt meg a fent említett munkaviszony megszűnési módok valamelyikével, a munkavállaló arra számíthat, hogy. csak 180 nap múlva kezdődik a munkanélküli járadék folyósítása. Szintén módosult a törvénynek az a rendelkezése, hogy amennyiben a pályakezdő tanulmányainak befejezését követő másfél éven belül többször igényli a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását, az arra való jogosultságát valamennyi jelentkezése esetén csak 3 hónap elteltével lehetett megállapítani. A módosítás szerint a 3 hónapos várakozási idő csak a pályakezdőnek a munkaügyi központnál első alkalommal történő jelentkezésétől számít. Kántorné dr. Helle Gizella 1993. január 20., szerda Hétről hétre Kedvezményes traktor a nyírségi farmereknek Világbanki hitellel és állami támogatással több mint háromszáz traktort vásárolhattak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárvállalkozók. A traktorvásárlási akcióhoz a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Alapítvány nyújtott segítséget. A vállalkozók világbanki hitelt és vissza nem térítendő állami támogatást pályázhatnak meg. Csökkent a gabona termelés 1992-ben Az országban az elmúlt évben 9,7 millió tonna gabona termett, az előző évinél 5,6 millió tonnával, 37 százalékkal kevesebb - állapítható meg a KSH jelentéséből. Kalászos gabonákból 5,4 millió tonnát takarítottak be, 31 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. űbúzából 42, rozsból 39, őszi árpából 15 százalékkal kevesebb termett tavaly. Kukoricából 4,3 milloió tonnát takarítottak be a gazdaságok, az előző évinél 43 százalékkal, a megelőző öt év átlagánál pedig 31 százalékkal kevesebb. A francia Legrand vásárolta meg a Kontavillt A francia Legrand vásárolta meg a szentesi székhelyű Kon- tavill Villamosszerelési Részvénytársaság részvényeinek 98 százalékát. A tanácsadó a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Részvénytársaság volt. A Kontavill fő profdja háztartási villamosipari és villamosszerelési cikkek gyártása, illetőleg forgalmazása. A cég a hazai piac 90 százalékát uralja. Bécsi szabadidő központ a világkiállításra A Golfpark Süssenbrunn fejlesztő és szervező társaság az 1996-os budapesti világkiállítás idejére szabadidő központot, sportparadicsomot épít Bécs- ben, és szívesen bekapcsolódna egy hasonló vállalkozásba Magyarországon is. Megszületett az ukrán földtörvény ’ Többszöri halasztás után az ukrán kormány rendeletben szabályozta a háztáji és egyéb, nem állami vagy szövetkezeti tulajdonban lévő földek és telkek magánkézbe adását. A dokumentum szerint az önkormányzatok még 1993 végéig kötelesek elvégezni a földek privatizálását. Tilos azonban áruba bocsátani a csernobili katasztrófa nyomán szennyezett földeket. Újabb árháború a légitársaságok között Az utasok kegyeinek elnyeréséért újabb árháború robbant ki' az amerikai légitársaságok között. A North-East Airlines légivállalat programja szerint, akik ketten utaznak, 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Egyszerre három utazó esetén a megtakarítás személyenként 30 százalék. Aki legalább negyedmagával vesz egyszerre jegyet, annak csak 60 százalékot kell fizetnie a Delta Airlines legolcsóbb jegyárai a hétfő és csütörtök közötti napokon 40 százalékkal lesznek olcsóbbak. Pénteken és a hétvége két napján — amikor a járatok kihasználtsága amúgy lényegesen jobb - a kedvezmény mértéke 30 százalék. A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József.
