Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
8 ÜZLETELŐ 1992. NOVEMBER 5. Kereskedelem - statisztika Az élelmiszer- forgalom nem csökkent Az életszínvonal csökkenése és az ezzel együttjáró társadalmi olló szét- ny itása a korábbinál jobban befolyásolta a kiskereskedelmi forgalom alakulását és összetételét. Összehasonlítható árakon számítva a kiskereskedelem egésze 1991-ben mintegy 28 százalékkal, 1992 első negyedévében pedig további 16-17 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított le, mint az előző év megfelelő időszakában. Folyóáron természetesen nem mutatkozik ilyen mértékű csökkenés, hiszen az árak közben jelentősen növekedtek. Változott a kereskedelem szervezeti összetétele is, e téren gyorsabban haladt előre a privatizáció, mint a gazdaság többi ágazatában. 1992 elején már a 14.060 belkereskedelmi gazdasági szervezet közül csak 255 működött vállalati, 510 szövetkezeti formában, míg a kft.-k száma elérte a 13 ezret, s 238 részvénytársaság is alakult. Az új típusú kereskedelmi szervezetek jelentős hányada részben (egyesek egészben) külföldi tulajdonosok birtokába került, sok cég ennek kapcsán külső megjelenési formájában is megújult. A nagynevű külföldi cégek a saját megszokott üzletvitelüket igyekeztek meghonosítani: importárukkal bővítették a kínálatot. A kereskedelmi forgalom összetétele is jelentősen módosult. A bolti kiskereskedelmen belül a legkisebb mértékben - mindössze néhány százalékkal - a vegyiáruk forgalma esett vissza. Ebben szerepe volt annak is, hogy a kínálat számos olyan háztartásvegyipari és kozmetikai termékkel bővült, amely kifejezetten az igényes és a minőséget megfizetni tudó réteg számára került forgalomba, ugyanakkor nem csökkent az olcsóbb cikkek választéka sem. Az idei év adatai azt jelzik, hogy e téren kedvezően alakul a verseny: az ellátás megfelelő mind mennyiségben, mind pedig minőségben. A bolti kiskereskedelmen belül az átlagosnál ugyancsak kevésbé csökkent az élelmiszerek forgalma. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy e téren lehet ugyan spórolni, de csak bizonyos határok között. Az élelmiszer-kereskedelemben is élénkült a verseny, egyre több az olyan magántulajdonban lévő vagy bérelt kis üzlet, amely éjjel-nappal nyitva tart, vagy legalábbis tovább árusít, mint a nagy cégek boltjai. Ezek között is mind gyakoribbak az olyan vegyeskereskedések, amelyek előrecsomagolt élelmiszereket, zöldség-, gyümölcsféléket, italt és édeséget is árulnak a bolt környezetének megfelelő összetételben és árszínvonalon. Bár ezek az üzletek általában valamivel drágábbak, mint a piaci árusok vagy a szakboltok, de a kiszolgálás udvariassága és kényelme kompenzálja sokak számára a néhány forintos különbséget. A legnagyobb mértékben az iparcikk üzletek forgalma esett vissza: 1991 -ben az előző évhez képest több mint 40 százalékkal! És ez a tendencia - ha kisebb mértékben is - de idén is folytatódik. Érezhető túlkínálat van hazai és import konyhafelszerelésekből, bútorokból, világítótestekből, tartós fogyasztási cikkekből. Egyre élesebb a verseny, amelyben az importált termékek előnyben vannak az itthon gyártottakhoz képest. Az elszegényedő fogyasztói réteg egyre ritkábban vásárol az üzletekből, s inkább a feketepiacon kínált olcsó, használt vagy elavult konstrukciójú termékeket keresi, gyakran olyanokat, amelyeket engedély nélkül árusítanak, vám- és adómentes áron. S bár ezek a cikkek lényegesen alacsonyabb műszaki színvonalúak, mint a boltban vásárolhatók, a létminimum környékén élők csak ezeket tudják megfizetni. A kereskedelmi forgalmat érzékenyen érintette már tavaly is (és így lesz az idén is), hogy megszűnt a környező országok bevásárló turizmusa. A „turisták” inkább eladni, mint vásárolni jönnek, s ha vesznek is, legfeljebb élelmiszert, vegyiárut vagy más, napi fogyasztási cikket. Ny.V. Bor-körkép: lehangoló jelen, ígéretes távlatok Csődben és csőd szélén a borászat 40 százaléka kiút: Szerkezetátalakítás, minőségi termelés A hét szűk esztendőt már,,letöltötte’ ’ a hajdan szebb napokat megélt megyar borászat: termelése a nyolcvanas évek közepe óta csökken, s a tavalyi 4.6 millióval szemben az idén várhatóan 4 millió hektoliter lesz a termelés. A készletek pedig a múlt évi 3.7 millió hektóról 3.5- re apadtak. Tóth Sándorral, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpolitikai főosztályának vezetőjével a kritikus helyzet hátteréről, a gondok enyhítésének lehetőségeiről beszélgettünk. A szakember véleménye szerint a kollektivizálás roppant károkat okozott a magyar borászatnak, szétverte a magas színvonalú hegyközség-rendszert. Évtizedeken át nem volt követelmény a jó minőség, zömmel olyat termeltek, aminek a Szovjetunión kívül másutt nemigen volt piaca.- Jelenleg is az egyik legnagyobb probléma, hogy a szőlőterületeknek csupán 40 százalékán termelnek jó minőségű bor-alapanyagot - ezért nincs 1 millió hektó borunknak piaca. A termelők súlyos értékesítési nehézségekkel küszködnek. Tizennyolc borászati nagyüzem a puszta létéért harcol; a borgazdaságok nem vásárolnak fel szőlőt, mert a bankok nem adnak hitelt vagy csak nagyon magas kamatterhekkel.- Egyik legsikeresebb szövetkezetünk vezetője például a szüret előtt eladta borkészletét és még további 40 ezer hektót el tudott volna adni. Az üzletkötéshez - likviditási gondjai áthidalására - 60 millió forintot akart fölvenni az egyik jónevű banktól. Meg is kapta volna, ha... vállalja, hogy ráterhelik ajelzá- logot az ő vagyontárgyára és vállalja a 40 százalékos kamatot.- Nem egyedi eset, hogy megalakulnak az újtípusú szövetkezetek egy-egy falura alapozva; 6-8 ezer ember szeretne családi birtokot alapítani. Ám ha a 30- 40 százalékos kamatok mellett hitelt vesznek föl mondjuk szőlő vásárlására, akkor a szinte biztos csődnek néznek elébe!- Hány szövetkezet jelentett csődöt eddig?- A helyzetet jól érzékelteti, hogy a borászati kapacitások mintegy 40 százaléka vagy már csődben, vagy a csőd szélén van, további 15 százalék pedig közel áll hozzá. S nemcsak az előbb említett okok, hanem olyan hitelek miatt is, amelyeknek jelentős részét a bankok valószínűleg sohasem fogják visszakapni.- A 60-70-es években az üzemek megkapták az állótőkét, a forgótőkét azonban a bankoknál helyezte el az állam. Ez addig rendben is volt, míg alacsony volt a kamat. Az infláció azonban a kamatot megemelte és a pincegazdaságoknak többmilliárdos adósságuk keletkezett. A nagyüzemek jelentős része előremenekült: újabb kapacitásokat létesített. Ma pedig itt állnak a pincegazdaságok a több milliárdos adóssággal, magas kamatköltségekkel - azaz vissza‘ fizethetetlen adóssággal - s munkahelyeket szüntetnek meg, tönkremennek.- Szavaiból úgy tűnik, hogy nincs esély a talpraállásra.- A kilátások mérlegelésekor tudni kell, hogy a nyugati piacokon - a vázolt rendkívül nehéz körülmények ellenére is - megkétszereztük borforgalmunkat és 70 százalékkal növeltük fajlagos árainkat. Az idei 670 ezer hektoliteres export mellett további 2-400 ezer hektóra lenne piac, ha a termelők a legjobb minőségű szőlőfajtákból versenyképes minőségi bort állítanának elő.- A lehetőségek realizálásához a föld- művelési tárca azzal is hozzá kíván járulni, hogy olyan jogi feltételekt teremt, amelyek megfelelnek az Európai Közösség normáinak. Fontos tennivalónak tekintjük a tulajdonszerkezet átalakítását is. Úgy véljük, tavaszra a szőlőterületek 98 százaléka tulajdonosra talál! Kardinális kérdés a pincebirtoklás; jelenleg a pincék mintegy 35 százaléka van magán-, 15- 20 százalék pedig tsz-tulajdonban. Bízunk abban, hogy nem vadprivatizáció, hanem pinceszövetkezetek létrejötte jellemzi majd az átalakulás folyamatát - s ha a többséget a termeléssel is foglalkozó pincegazdaságok képviselik, akkor végetérhet az ágazat „hét szűk esztendeje”. Újvári Gizella Mélyrepülés után - új kihívások előtt Hogyan tovább, építőipar? Az építőipar sajátos ágazat: érzékeny regisztrálója, egyben hü tükre az egész gazdaság helyzetének és állapotának. Egyebek közt azért, mert elsődlegesen belföldre orientált. A beruházási, lakás- építési kedve növekedése vagy csökkenése közvetlenül kihat fejlődésére vagy visszaesésére. A magyar építőipart a hatvanashetvenes években nem túl megnyerő vonások jellemezték: a mammutvállalatok nnövekvő részaránya, a mennyiségi teljesítmények hajszolása, a beruházások elhúzódása, az év végi hajrá, a gyatra minőség... Az építési igények azonban - a gazdasági válság első, jól érzékelhető jelzéseként - már a nyolcvanas évek közepe óta csökkenni kezdtek. Egyre kevesebb ipari nagyvállalat kezdett nagyszabású (s korábban az építőknek igen jól fizető) beruházásba, a lakásépítésekben pedig visszaszorult az állami és nőtt a magánszektor aránya. S az önerőből építkezők természetesen nem állami vállalatokat, hanem szövetkezeteket, kisvállalkozásokat bíztak meg a kivitelezéssel. így 1990-re az a helyzet alakult ki. hogy a hazai kivitelező építőipar teljesítménye már csak mintegy kétharmada volt a tíz évvel korábbinak, s ’91-ben termelése tovább csökkent - az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok körében például 17,4 százalékkal. E „zuhanórepülés” közben megkezdődött a szerkezeti átalakulás: tavaly és az idei év első hónapjaiban kft.-k, részvénytársaságok sora jött létre. Részben úgy, hogy a korábbi mammutvállalatokról levált gyáregységek, üzemek önállósodtak. Részben pedig a meghatározott profilra szerveződött új cégek révén. E kisvállalkozások többsége gyorsan és jó technikai színvonalon tudták a piac változó igényeit kielégíteni, egyedi épületeket jó minőségben, rövid határidővel képesek tető alá hozni. S ami nem mellékes: gyakran olcsóbban is, mint a nagy rezsivel és alacsony termelékenységgel működő nagy- vállalatok. A szervezeti átalakulás nyomán az idén, február végén az építőiparban 6116 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, s ezek közül már csupán 169 működött vállalati formában; a kft.-k száma 4.559, a szövetkezeteké 1.205, a részvénytársaságoké 74 volt. Ami a közeljövő kilátásait illeti: az építőipar érvényes szerződésállománya az év elején 9.3 százalékkal alacsonyabb mint egy esztendővel korábban. Megjelentek ugyanakkor a hazai piacon az igen erős külföldi vversenytársak, amelyek - főként az idegenforgalom szempontjából frekventált helyeken - kitűnő minőségben, gyorsan építenek szállodákat, üzletházakat, komplex irodai létesítményeket. A külföldi konkurensek nem ritkán tetemes hányadban magyar „bedolgozókkal” végeztetik a kivitelezést, akaratlanul is azt bizonyítva, hogy megfelelő körülmények, munkafeltételek és munkaszervezés esetén a magyar szakemberek is képesek kiváló teljesítményre. Az építőipar tehát immár olyan versenyhelyzetbe került, ami kemény kihívás az újonnan létrejött kisvállalatoknak és a még átalakulás előtt álló nagyoknak egyaránt. E kihívásnak külön nyomatékot ad az Expo kínálta sok-sok lehetőség. Élni azonban csak azok a cégek tudnak majd velük, amelyek a szó legjobb értelmében profi módon és színvonnalon képesek dolgozni. Hogy vannak ilyenek, arra bizonyság egyebek között a sevillai magyar pavilon impozáns és gyors kivitelezése is. (ny. v.) Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Lakásvásárlás kárpótlási jegyért Kárpótlási jegyért a jelenleg is állami tulajdonban álló továbbá azokat a lakásokat lehet megvenni, amelyek a törvény kihirdetése után ingyenesen kerültek az önkormányzatok tulajdonába. Az erre vonatkozó törvény 1991. júliusábar lépett hatályba, s ezt követte szeptemberben az egyes állami tulajdonú ingatlanok és vagyontárgyak' önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény, amely a lakásállomány zöméi az önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta. Ez azt jelenti hogy amennyiben az ilymódon kapott lakásokat az önkor mányzatok értékesítik, akkor - ha a kárpótlásra jogosult úg) kívánja - fizetségként kötelesek elfogadni a kárpótlási jegyet Eladni viszont nem kötelesek az ingatlant, még akkor sem ha a bentlakó az értékpapírjaiért azt megvenné. Dr.Szabady Attila, az Országos Kárpótlási és Kárrendező si Hivatal osztályvezetője ezzel kapcsolatosan felhívta i figyelmet arra: akik lakásingatlant vásárolnak, a kárpótlás jegyüket a kamatokkal növelt aktuális névértéken számítjál be! A kamatok mértékét az OKKH havonta közzéteszi é: mindig az adás-vétel pillanatában esedékes kamatösszeg ad ható az alapnévértékhez. (Földvásárlás esetében hiába kama tozik a kárpótlási jegy, a cimletértéket kell figyelembe ven ni.)- Kik vásárolhatnak kárpótlási jeggyel lakást?- Az új lakástörvény érvénybe lépéséig az 1969-ben kelt az állami tulajdonú lakások eladását szabályozó kormány rendelet van érvényben. Eszerint megvásárolhatja a kárpót lásra jogosult bentlakó bérlő, együttesen a bérlő és az 1 év< állandó jelleggel vele lakó élettársa, a bérlőtárs, a társbérlő a lakásban lakó haszonélvező, a bérlő leszármazottja, örök befogadott gyermeke, vagy a gyermek szülője. Megveheti: lakást a bentlakó a saját kárpótlási jegyéért a vele nem eg; háztartásban élő gyermekének, illetve a külön élő gyermek i bentlakó szülőjének. Lehetőség van arra is, hogy a bérlő vág; élettársa megvásárolja a lakást a saját jogon kapott kárpótlás jegyéért a tőle külön élő leszármazottja, gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, unokája, szülője számára is. A kárpótlási jegyet fel lehet használni a már megvett laká fennálló hitelének törlesztésére is, amennyiben az önkor mányzat ezt a fizetési módot jóváhagyja. Ezt ugyanis törvény nem tiltja, de nem is írja elő kötelezően. Újvári Gizell;
