Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám

4 Szolnoki Extra 1992. NOVEMBER 21.-------------------------------------------------------—.................................................................................................................................................................................. ................................................. — '-V: -----m--------mz----------—----------------««■k... <• -----------n Szolnoki agglomeráció Kereskedelem, oktatás Általánosságban megállapít­hatjuk, a címben említett funkci­ók révén megvalósuló kapcsola­tok a szorosabb együttműködés­ben élő településképződménye­ken belül az átlagosnál intenzí­vebbek és irányukat tekintve is bonyolutabbak. Ezek a kapcsolatok horizontá­lis és vertikális jellegűek egya­ránt lehetnek, tükrözve a telepü­lések közötti hierarchikus viszo­nyokat is. A kereskedelemre vo­natkozó vizsgálatokat a kutatók a kiskereskedelemre korlátoz­ták, s ezt azzal magyarázták, hogy Szolnok nagykereskedel­mi szerepköre - dacára kedvező felmérésének - viszonylag sze­rény. A nagykereskedelmi intéz­ményrendszer átformálódása, a kényszerpályák és az állami mo­nopóliumok fokozatos, illetve egyre gyorsabb megszüntetése, az új formák kialakulása, vala­mint az a tény, hogy a település- csoporton belül egyedül Szolnok rendelkezik nagykereskedelmi funkciókkal, egyaránt alátá­masztották azt a választást, hogy a vizsgálat megelégedjen a kis­kereskedelmi ellátás, illetve for­galom sajátosságainak feltárásá­val. Ilyen értelemben viszont el­mondhatjuk, hogy Szolnok egyi­ke hazánk legjelentősebb vidéki kiskereskedelmi központjainak. A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás üzlethálózata ki­épült, a magyar viszonyokat ala­pul véve kedvezőnek mondható. Az elmúlt évtized során az orszá­gosan mintegy 20 százalékos feltételrendszer-javulásnál Szol­nokon magasabb arányt lehetett elérni. A város kedvező közleke­désföldrajzi helyzete is szerepet játszik abban, hogy az egy lakos- rajutó bolti kiskereskedelmi for­galom több mint 60 százalékkal magasabb az országos átlagnál. 20 százalékkal meghaladja a bu­dapesti átlagot és a vidéki me­gyeszékhelyek átlagértékénél is több mint 10 százalékkal na­gyobb. Szolnok a megyei váro­sok tekintetében is kiemelkedik, bár néhány fajlagos mutatót te­kintve nem tudja megőrizni az első helyet. A megyeszékhely egy főre jut összes kiskereske­delmi forgalma mintegy 30 szá­zalékkal haladja meg a városok átlagát, a községi értéknek pedig több mint két és félszerese. Ä ruházati cikkek adatai alapján viszont Martfű és Jászberény után csak a harmadik helyet fog­lalja el. Az említett tényezők többnyire a város kedvező pozí­cióját erősítik, és kihatással van­nak a Szolnokot övező település­gyűrű tagjainak kiskereskedelmi adataira is. A szolnoki településcsoport­hoz tartozó városok és községek kiskereskedelmi adatainak ösz- szehasonlítása számos sajátos­ságra deríthet fényt. Ezek közül kiemelendő, hogy a szolnoki te­lepüléscsoport a megye kiske­reskedelmi boltjainak egyhar- madában, a bolti alapterületnek kevesebb, mint felén az eladási forgalomnak több mint felét bo­nyolítja le. Az egyes települések felveté­séből és struktúrájából fakadó különbségek mellett mind az ab­szolút, mind pedig a fajlagos adatokban kimutatható az öve­zetesség, az egyes övék tekinte­tében pedig a centrumtól távo­lodva mérhető csökkenés. Az oktatás területén első meg­állapításunk nem lehet más, mint az, hogy a történeti fejlődés során Szolnok soha nem vált igazi felsőoktatási központtá. Ezt a szerepkört az Alföldön tra­dicionálisan Debrecen és Sze­ged tölti be, illetve a régió szük­ségleteinek kielégítésébe bese­gít a főváros számos felsőokta­tási intézménye is. A város fel­sőoktatási intézményei az utób­bi évtizedekben települtek a me­gyeszékhelyre. Ami a középis­kolákat illeti, itt már jobb a hely­zet, bár a kollégiumi ellátásra ez nem igazán mondható el. Az 1980-as évek végén a mintegy 10 ezer megyei középiskolai ta­nulóból 3700 járt Szolnokon. Tény azonban, hogy az egész megye középiskolai vonzása megosztott. Minőségi mutatókat tekintve javult a város középis­kolai, oktatási helyzete, amit fő­leg saját népessége, illetve köz­vetlen vonzáskörzetének lakói élvezhetnek. A vonzáskörzetet tekintve megállapítható, hogy a gimnáziumok az agglomeráció belső gyűrűjéből vonzzák a leg­több tanulót. A szakközépisko­lák vonzáskörzete gyakorlatai- lag az egész megyére kiterjed. A szeréhyebb kapacitású, vidéki kisgimnaziumok (Újszász, Ti- szaföldvár, Törökszentmiklós) vonzástere beszűkült és csak a kisebb környező falvakra terjed ki. -fe­PARFUMERIAA VAROS KÖZÉPÉN • Olyan mint egy ékszerdoboz - mondta egyik barátom, mikor betértünk a városi művelődési ház aulájában nyílt parfümériába. A mosolygós fiatal eladó készségesen állt rendelkezésünkre, hogy (házassági évfordulóra) a legmegfelelőbb parfümöt válasszuk barátom feleségének. A hangulatosan és ízlésesen berendezett üzletben bő a választék - férfiak és nők részére egyaránt - az olasz és francia finom parfümök, az Ellen Betrix, a svájci Swiss Formula és egyéb nívós termékek között. (N. Zs.) Szűkreszabott költségvetés 1993-ban Szegény városi önkormányzat Szegény a városi önkormány­zat - sőt, jövőre még szegényebb lesz. Az eddig ismert előjelek alapján jövőre minden eddiginél szűkebb anyagi keretek között kell eleget tennie feladatainak. A keddi közgyűlés írásos előter­jesztése a jövő évi költségvetés­ről meglehetősen sötét képet fest a várható állapotokról. Mivel kell számolnia 1993-ra az önkormányzatnak? Nos, a iö­Szabaduljunk meg a stressztől! Videotanfolyam a belső békéért ,,Amiben az emberi elme hinni tud, azt meg is tudja valósítani.” (Napoleon Hill) Tizennégyen ülnek az aszta­lok mögött. Előttük a munkafü­zet. amibe folyamatosan jegyze­telnek. Középen képmagnó, té­vé. Kazetták során át. egyéni stílusban, szuggesztíven beszél a PHOENIX szeminári­um „Teljesítmény lé­lektana” címet viselő, kanadai eredetű sze­mélyiségfejlesztő program szellemi aty­ja, Brian Tracy. A tré­ner figyel, összegez, ha nagyon fáradnak a résztvevők, pár perc szünetet javasol. A kétnapos tréning rend­kívül intenzív. Olyan egészséges emberek számára készült, akik teljesítményüket meg akarják sokszorozni, meg akarnak szaba­dulni félelmeiktől és a stressztől. Az önisme­retre, önbizalom fej­lesztésére, cél- és sikerorientált gondolkodásmódra koncentrál. Miről szólnak az egyes modu­lok? A siker hét öszetevőjéről, a hét lelki törvényről, képessége­ink kibontakoztatásáról, a kifo­gások völgyéről, a negatív érzel­mek fájáról, a felelősség válla­lásról, az idővel való gazdálko­dásról, a célok kitűzéséről, a kre­atív probléma megoldó techni­kákról, a stressz kiiktatásáról. Csupa, nem először hallott isme­ret, amely döbbenetesen rend­szerezett, tiszta programot alkot történetek, példák, idézetek, fi­lozófiai, pszichológiai elemek felhasználásával. Brian Tracy öt kontinens nyolcvan országában dolgozott, ahol tudatosan gyűjtötte tapasz­talatait: miért sikeresebbek egyesek? Brian Tracy, a személyiségfejlesztő program szellemi atyja Tanításai 1983 óta terjednek a világon, videotanfolyamait húsz országban forgalmazzák kikép­zett trénerek segítségével. Ha­zánkban 1989-cel indult útnak, s most első ízben Szolnokra is megérkezett. A JNK-Szolnok Megyei Nép­főiskolái Társaság a népfőisko­la-szervezők, előadók részére rendezte meg a szemináriumot. Cs. J. Az utánpótlás nevelésére Sportiskola létesül Egyszer már volt Szolnoknak sportiskolája, ami - ki tudja már miért - 1983-ban bezárta kapuit. Most a városi önkormányzat elhatározta, hogy ismét életre hívja a sokak által hiányolt intézményt. Az 1993. január 1 -tői működő sportiskola alapvető célja, hogy sportoló-után­pótlást neveljen. A sportiskola elsősorban a testnevelés tagozatos iskolákra épül. A nem testnevelés tagozatos iskolák, osztályok tanulóit pedig évente egyszer felméri a sportiskola és a kiválasztott tehetséges gyerekeket a megfelelő sportágban foglalkoztatja, igény esetén testnevelés tago­zatra irányítja. A sportiskolái képzés 6-19 éves korig tart. Alapítása­kor a következő sportágakban indulna meg a képzés: atlétika, kajak­kenu, úszás, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, cselgáncs. Az intéz­mény tevékenysége igen sokrétű. A tehetségek kiválasztásán és fog­lalkoztatásán túl közreműködik a városi diáksport-rendezvények, versenyek szervezésében, részt vesz a testnevelő tanárok, edzők továbbképzésében, kapcsolatot tart a szakirányú főiskolákkal stb. A sportiskola elhelyezése a sportcentrum földszinti részén történik, az intézmény vezetői posztjára pedig pályázatot ír ki az önkormány­zat. BI. vő évi állami költségvetési ja­vaslatból az olvasható ki, hogy az önkormányzatokra - és a la­kosságra - igen nagy teher fog hárulni. Erre utal a tervezett két­kulcsos forgalmi adó bevezeté­se, a személyi jövedelemadó el­vonási mértékének módosítása, a munkavállalók által fizetett já­rulék 1 százalékos felemelése. Mindez a bérfejlesztések befa­gyasztása, a fogyasztói árszínvo­nal 16-18 százalékos becsült nö­vekedése mellett. A települése­ken élő polgárok jövede­lemelvonásának fokozásával egyidejűleg az elvonás vissza­juttatása a települési önkor­mányzatokhoz drasztikusan csökken. A szegényebbé váló polgárok mellett 1993-ban az önkormányzat úgy szegényedik el, hogy eközben nőnek azok a feladatok, amelyeket szerepkö­réből eredően el kellene látnia. Hosszasan lehetne sorolni azokat a gondokat - az előter­jesztés ezt meg is tette -/amelyek igen nehéz helyzet elé állítják a városi önkormányzatot. így pél­dául a személyi jövede­lemadóból származó bevételek állam-önkormányzat közötti megoszlása 50-50 százalékról 70-30 százalékra módosul. A jö­vedelemnövekedés befagyasztá­sa mellett, a központi adóterhek fokozásával egyidejűleg a köz­ponti költségvetés-tervezet a he­lyi adók növelésére ösztönöz. És a példákat még sorolhatnánk to­vább. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Az önkormányzat egyet­len lehetőséget lát: túlélni a vál­ságos évet! Számbavéve a pénz­ügyi lehetőségeket, prioritáso­kat állapított meg a finanszíro­zásban. A kiadásoknál kiemelt területként kezeli a Szociális fe­szültségek enyhítését, a megél­hetési minimum feltételeinek megteremtését. Az a szándéka, hogy a kialakult eszköz- és in­tézményrendszer keretein belül, annak fenntartásával és működ­tetésével a rászorultság függvé­nyében differenciált ellátást biz­tosít. Ugyanakkor a körülmé­nyek arra kényszerítik, hogy új­ragondolja a szociális segélye­zés és támogatás elveit és gya­korlatát. Elképzelhető, hogy olyan módszerek bevezetésére is sor kerül a segélyezések és a tá­mogatások juttatásában, ame­lyek kényszerpályára terelik azok felhasználását. Ugyancsak kiemelt fontossá­gúnak tartja az önkormányzat a lakossági szolgáltatást nyújtó in­tézmények működésének bizto­sítását. Azokon belül is alapvető fontosságúak az oktatási-neve­lési intézmények, valamint az egészségügyi alapellátást nyújtó intézményhálózat működtetése - mindez takarékosan, a legkisebb kiadásokkal. Kiemelt területként említi még harmadikként a koncepció a fejlesztési, felújítási feladato­kat - megállapítva, hogy a fej­lesztési igények és az önkor­mányzati források között tovább fog nyílni az olló, mert a működ­tetés, fenntartás egyre jelentő­sebb hányadát köti le a pénzügyi forrásoknak. Ilyenek a kilátások tehát 1993-ban. Csak abban le­het reménykedni, hogy ez lesz az utolsó szűk esztendő. B.I. A keddi városi közgyűlés szü­netében a Fidesz-frakció sajtótá­jékoztatót tartott. Ezen - egyebek mellett - dr. Lőrincz Ambrus képviselő az alábbiakat mondta el: „Szolnok városának, az 1981. integráció óta az alapellátást az akkori Megyei Tanács Hetényi Géza Kórházához csatolták, a város egészségügyi ellátásába nem sok beleszólása volt. Az ön- kormányzati törvény egyértel­műen az önkormányzatok fel­adatává tette az egészségügyi alapellátás biztosítását. Másfél éves tárgyalási sorozat eredmé­nyeképpen 1993. január 1-től vesszük át a kórháztól a gyer­mek- és a felnőtt háziorvosi ellá­tást, az iskolaegészségügyet, a védőnői hálózatot, a fogászat és az ügyelet ellátását. Az önkor­mányzat már az előző költségve­tés nagy részét, kb. 70 százalékát fordította a szociális és az okta­tási feladatok ellátására. Egészségügy városi kézben 1993-ban, mikor a kormány­zat egyre nagyobb terheket ró az önkormányzatokra (lásd az új költségvetési tervezetet) az álla­mi szerepvállalás garanciái nél­kül kell, illetve kellene önerőből eleget tenni a törvény által meg­szabott feltételeknek. 1993. de­cember 31-ig a fenti törvény kö­telezi az önkormányzatokat a há­ziorvosi rendelők minimális fel­szereltségének a biztosítására, arra, amit az állam 1981 -tői mos­tanáig megoldani nem tudott. Nincs egészségügyi törvény, nincs végleges társada­lombiztosítási törvény. Az alap­ellátásban a Népjóléti Miniszté­rium a vállalkozók háziorvosi el­látási formát favorizálja anélkül, hogy ennek a vállalkozási felté­telei meglennének. Orvosaink itt is, mint másutt az országban fél­nek, a szektorsemlegesség meg­valósítása nélkül, magától a lét­bizonytalanságtól. Ennek alátá­masztására csak egy példa: az ország összes volt körzeti orvosa közül csak 72-en vállalták a há­ziorvoslást vállalkozói formá­ban. A TB. szerepéhez: a társa­dalombiztosítás előzetes hozzá­járulása nélkül nem lehet körzeti átszervezést megvalósítani, bi­zonyos összeghatárnál nagyobb egészségügyi beruházást tenni, mert előzetes egyeztetés nélkül a társadalombiztosítás nem vállal­ja a működési feltételek biztosí­tását. Ilyen körülmények között vesszük át a város egész­ségügyét. Az alapellátásban mint hallottuk, kb. 380 fő dolgo­zik. Az itt dolgozók munkáltatói feladatainak a különböző szer­vezési, tervezési és fejlesztési munkáknak az ellátására hoztuk létre az önkormányzat egész­ségügyi szolgálatát. Úgy gon­doljuk, ez az intézmény a tiszti- orvosi szolgálattal és a háziorvo­sok kollegiális vezetőivel együttműködve tudná munkáját ellátni. A választások óta már ez az önkormányzat eddig is meg­próbált tenni a városért, megépí­tettük Szandaszőlősön az új or­vosi rendelőt, egy pályázat el­nyerésével folyamatban van a háziorvosi rendelők számítógé­pekkel való ellátása. Ahhoz, hogy munkánkat jól tudjuk végezni, kérjük választó- polgáraink segítségét, türelmét, és azt, hogy problémákkal, azok mielőbbi megoldása érdekében azonnal keressenek meg ben­nünket.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom