Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

Körkép 1992. NOVEMBER 18. Magániskola Tatabányán Bánhidai Ipari Tanoda elneve­zéssel magániskolát nyitottak szakmunkások képzésére Tatabá­nyán. Az intézmény gazdasági munkaközösség keretein belül működik; az oktatás költségeiből több vállalat, kft. is részt vállalt. A magániskola profiljába tarto­zik az építőipari ágazaton belül az ács-állványozó, kőműves, szoba- festő-mázoló, tapétázó szakmák oktatása. Az állami szakmunkás- képző intézetek gyakorlatától elté­rően ebben az iskolában a téli hó­napokban csak az elméletet tanít­ják, nyáron pedig kizárólag a gya­korlati foglalkozásokon vesznek részt a diákok. A tantervi előíráso­kon kívül alapfokú német nyelv oktatását is lehetővé tették. Jut eszembe! Az ember több mint két év­tizedes bírósági tudósítói ki- bejárkálás után úgy gondolja, meglepetés már nem érheti. És lám, mégis. Tegnap kora délután bizonyos külföldi erőszakos pénzbehajtók ügyében folyt tárgyalás Szol­nokon, a városi bíróságon. Mivel nem volt zárt tárgyalás, így élve a tízmillió polgárnak járó jogommal, beültem hát a széksorokba. Nem szaporí­tom a szót: dr. Szilágyi Béla bíró kiküldött a teremből. Ki­jöttem - kijöttünk, mi, tízmil- lióan. A dolog elgondolkod­tatott, hiszen - anélkül, hogy visszasírnám a régi rendszert - emlékeztem, soha nem volt ellenvetése a több mint két év­tized során az igazságszolgál­tatás papjainak az ellen, hogy a sajtó a közvélemény képvi­seletében jelen legyen egy nyilvános tárgyaláson. Ugyanígy vették tudomásul a jelenlétét az érdeklődő nyug­díjasoknak, aggódó hozzátar­tozóknak, de akár az utca bár­mely, krimire kiéhezett embe­rének. Mi tagadás, első reak­cióm az volt, hogy megrémül­tem. Nem magam miatt, ha­nem a gyakorlattól. Aztán bá­torításként belekapaszkod­tam dr. Balsai István igazság­ügyminiszter szavaiba, akivel a szolnoki látogatása során készítettem interjút, és ars po­eticájaként nem győzte hang­súlyozni: az ítélkezési gya­korlatunk ereje a nyilvános­ság és a követhetőség lesz! Ugye, továbbra is hihetünk Önnek, miniszter úr?- pb ­ERZSEBET NAPI selyemvirág vásár sioLnouon n tiszr mozison, a CEnTnum rruhribrii JÉS JRSZBERÉnVBEn R LEHEL mOZIBfln. kERESUEDŐUnEU nRGVUEOESILEOELmi RROn! KAPHATÓK: CSOKROK, FUTÓK, DÍSZFÁK, SZOBflSZÖKÓ'HUTflK, (£*jt ’műsonos videokazetta. fi i— 'Wy----------­—__ _^—uIua— /~r^U//r~K. r. __________ R észvények az alábbi helyeken jegyezhetők: Szolnok, Jászberény, Kunszentmárton, Tiszafü­red, Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszafőldvár RÉSZVÉNY jegyezhető: 1992. XII. 21-ig. Fiutta Frici szerint megéri, mert - leírható az adóból, • a FRUTTA"" Rt. résztulajdonosa lesz • osztalékot kap, • sorsoláson vasa részt vela és NYERHET például: • VIDEÓT • BKV BÉRLETET -HÁZAT •1/2 DISZNÓT -LAKÁST is Ratifikálták az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződést E héten a Wjáték helyei: rMagyar Nemzeti Vasárnapi Hírek 1 Vasárnapi turmix Jj Magyarország Népszabadság I Sportfogadás [ Szabad Főid L Autó-Motor ^ Népszava Reform ^^Joker, (Folytatás az 1. oldalról) amely a banki törvénynek ellent­mond. A vitában a szokásos módon először az illetékes bizottságok előadói, majd a frakciók vezér­szónokai mondtak véleményt a /• \ „Csak a cím változott, a helyzet még rosszabb - álla­pította meg Freund Tamás (SZDSZ). Egészségügyi és Szociális Minisztériumból Népjóléti lett...” tervezetről. Általában bíráló vé­leményt. Még egy kormánypárti képviselő is akadt, aki a nyugdí­jasok érdekében szót emelt. „El­fogadhatatlan - mondta Szabó Lajos (FKGP) -, hogy ország- gyűlési segédlettel játsszák ki a tavaly meghozott nyugdíjemelé­si törvényt. Csehák Judit (MSZP) a frakció nevében eluta­sította a tervezet elfogadását, hangsúlyozva, hogy az anyasági segély megszüntetésével, a rok­kantnyugdíjasok helyzetének romlásával, a táppénzesek hely­zetének szigorításával nem lehet egyetérteni. Lukács Tamás (KDNP) megfontolandónak ajánlotta, hogy a nyugdíjasok (főleg a magasabb nyugdíjat él­vezők) is vegyenek részt a kör­teherviselésben, a munkanélkü­liek támogatásában. A vezérszónokok felszólalása után a képviselőház megkezdte néhány MDF- képviselő tör­vényjavaslatának általános vitá­ját. Az ismert október 23-i, Kos­suth téri események után Kónya Imre (MDF) néhány társával tör­vényjavaslatot nyújtott be a par­lamentnek az önkényuralmi rendszerek és diktatúrákra jel­lemzőjelképek betiltására. E tör­vényjavaslat általános vitájában tegnap 20 felszólalás hangzott el az Országgyűlésben. A legéle­sebben Orbán Viktor (Fidesz) fogalmazott: figyelemelterelési akciónak nevezte a kezdemé­nyezést, s az időzítést. „A BTK politikai célzatú módosításával állunk szemben” - mondta. A kérdések és interpellációk után délután először Kádár Béla miniszter kapott szót, aki a hétfői vitát foglalta össze, amelyben az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződésről mondtak véleményt a képviselők. A szerződést az Országgyűlés csaknem egyhangúlag jóvá­hagyta. Ezután személyi kérdé­sekben döntöttek, majd mentel­mi ügyben határoztak. A követ­kező napirendi pontnál, a kor­mány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának kidolgozásáról szóló országgyűlési határozat vi­tájában éles, személyeskedő szó­váltás bontakozott ki Teliér Gyu­la (SZDSZ), a tervezet előter­jesztője és Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizott­ság elnöke között. Határozatho­zatal később lesz. „Az ország 19 települé­sén már 62 ember éhség- j sztrájkol - mondta déli saj­tótájékoztatóján G. Nagy- né Maczó Ágnes független képviselő. A társadalom gondjai olyan mértékűek, hogy örülnünk kell, ha nem másban, egyelőre éh­ségsztrájkban jut vélemé­nyük kifejezésre. A sztráj­kotokkal hivatalosan ed­dig senki nem tárgyalt. Huszonhét napja éhez­nek...”- 1993. második felétől nem a miniszter, hanem a helyi önkormányzatok ál­lapítják meg a vízdíjat. A vízmérő órák leolvasásáért külön díj nem számolható föl - jelentette ki Siklós Csaba miniszter, amikor Fiiló Pál (MSZP) megkér­dezte: Mennyit visz a víz? A távközlésről szóló törvény- javaslat részletes vitájában töb­ben hangsúlyozták, hogy egy­szer már visszavont, átdolgozott törvényjavaslatról van szó, - amelyhez ismét száznál több módosító javaslat érkezett. (SJ) Költségvetési kilátás(talanság) 1993-ra rV (Folytatás az 1. oldalról) értelmében január 1-től néhány új intézmény is megkezdi műkö­dését. így például több éves szü­net után ismét lesz Szolnoknak sportiskolája. Az új intézmény a sportoló-utánpótlás nevelésére hivatott, sportegyesületként mű­ködik és elsősorban a testnevelés tagozatos iskolákra épül. Indulá­sakor a következő sportágakban kezdi meg a képzést: atlétika, ka­jak-kenu, úszás, kosárlabda, röp­labda, labdarúgás, cselgáncs. Ugyancsak január elejétől fog működni a városi egészségügyi szolgálat. Az új intézmény látja el a város egészségügyével - há­ziorvosi szolgálat, házi gyer­mekorvosi-szolgálat, ügyeleti, fogorvosi, ifjúsági egészségügyi szolgálat stb. - kapcsolatos fel­adatokat. Az életrehívott intéz­mények vezetői posztjára pályá­zatot írnak ki. A 22 napirendi pontot tárgya­ló közgyűlés lapzártakor még tartott. BT. \ Beküldési cím ^ M ( 92 X». 15-ig) 9 [■ Frutta Plus Rt -5 Kl 1134 Bp . § ^\lehel u 12. < sUk Ü'OÍi A TISZA-MONEY Műszaki Gazdasági és Befektetési Tanácsadó Kft., mint a SZOTÉV Ipari és Építőipari Rt. felszámolója értékesítésre felajánlja az alábbi ingatlant: Szolnok, Thököly út 80. sz. alatti telephely, 17658 négyzetméter telek Felépítmény (iroda, műhely, raktár) 937 négyzet- méter A terület a 32. sz. útvonalról közelíthető meg, tel­jes közművesítéssel rendelkezik. Értékesítési ára: 25 mill.Ft/áfa Az ingatlan előzetes értékesítés mellett munkana­pokon a helyszínen megtekinthető. Az értékesítéssel kapcsolatos információt, felvilá­gosítást az alábbi helyen és telefonon lehet kérni: SZOTÉV Ipari és Építőipari Rt. Molnár Gyula elnök-ügyvezető igazgató Címe: Szolnok, Thököly út 80. Telefon: 56/377-002 Az ajánlatokat írásban kérjük, melyre érdemi vá­laszunkat a kézhezvételt követően 8 napon belül megadjuk. *i 2939/1 h* Alapítvány a kőtelki iskoláért Tavaly a község alapításának 600. évfordulójára' réndezett ün- rlépségsorozat alkalmával aján­lotta fel dr. Bozsó Ferenc, hogy alapítványt szándékozik tenni az iskola javára. Elmondása szerint a tanulók által rendezett honismereti kiál­lítás olyan nagy hatással volt rá, hogy azonnal megfogalmazódott benne az alapítvány ötlete. Ek­kor alakították meg a kőtelkiek baráti körét, ahol rögtön bejelen­tette szándékát, bízva abban, hogy követőkre talál. Dr. Bozsó Ferenc még a há­ború után került el otthonról, 1954 óta iskolaigazgató Kecske­méten. Nagy lokálpatrióta, rend­szeresen hazalátogat a községbe. Évente 50 ezer forintot fizet be az alapítvány számlájára, mely­nek bejegyzése a közelmúltban történt meg. Eddig azonban egyedül a helyi önkormányzat csatlakozott a kezdeményezésé­hez, s fizetett be pénzt a számlá­ra. Kettős célra használják majd a kamatokat. Egyfelől a jó képes­ségű gyerekek továbbtanulását segítik, másrészt az iskola tech­nikai felszerelését gyarapítják. A tornateremben tartott ösz- szejövetelen az énekkar rövid műsorral köszöntötte az alapít­ványtevőt, ezt megelőzően „A Kőtelki Iskoláért” emlékérmet adományozták neki. Vendégprofesszorok Reutlingenből Két napon át a Külkereske­delmi Főiskola Szolnoki Tago­zatának vendégeként a megye- székhelyen tartózkodik a Reut- lingeni Műszaki és Gazdasági Főiskola két professzora. Egyi- kőjüktől - Prof. dr. dr. Eugen Wendlertől - tegnap többek kö­zött látogatásuk célja felől érdek­lődtünk.- A Budapesti Külkereskedel­mi Főiskolával a mi intézmé­nyünk' már négy évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot - válaszol - la./- gn. egyébként másodszor já- ijQk/ßjjolnokon. Először a mi fő­iskolánk igazgatójával és a gaz­dasági minisztériumunk képvi­selőjével voltunk itt, amikor a szolnoki tagozatot indították, s az avató ünnepségen vettünk részt. S már abban az időben en­gedélyt adott a gazdasági minisz­térium, hogy Magyarországról egy külkereskedelmi főiskolás ösztöndíjasként Reutiingenben tanulhasson. Ám, mivel akkor még a szolnokiakkal nem alakult ki szorosabb kapcsolat, így elő­ször a pesti főiskoláról jött hoz­zánk egy-egy diák. Az idén vi­szont már első alkalommal két itteni hallgató tanul nálunk.- Mennyi ideig?- Egy féléves kurzusról van szó.- Hallottuk, hogy szolnoki tartózkodásuk idején előadáso­kat is tartanak.- Valóban. Kollégámmal együtt két napon át szemináriu­mokon az elemző piackutatásról, meg a marketingtevékenységről beszéltünk a hallgatóknak.- Említette, hogy nem először jár Magyarországon. így nyilván már vannak benyomásai a hazai külkereskedelmi felsőoktatás helyzetéről. Mi a véleménye er­ről?- Budapesten és Szolnokon is azt tapasztaltam, hogy az oktatás és főleg az elméleti alapozás ha­sonló a miénkéhez. Nagyon ér­dekes ez, mert hisz a mi főisko­lánknak számtalan partner intéz­ménye van szerte Európában, Ír­országtól Dániáig, Franciaor­szágtól Olaszországig. De azok­ban az országokban más a tanítás menete, módszere mint nálunk. Ezért is volt meglepő, hogy Ma­gyarországon viszont hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Az oktatás elméleti oldala tehát majdnem megegyezik, de a gya­korlati oktatást azért még erősí­teni kell. Mi ebben igyekszünk segíteni. Ugyanakkor ezeknek a találkozóknak célja az is, hogy az emberek és gondolatok köze­lebb kerüljenek egymáshoz an­nak érdekében, hogy a papíron megfogalmazott terveket, elkép­zeléseket minél gyorsabban va­lódi tartalommal tölthessük meg.-nt­(Fotó: N. Zs.) Varga Mihály parlamenti interpellációja Egy kivágott főerdész esete A szolnoki önkormányzat teg­napi ülésének szünetében a Fidesz- frakció sajtótájékoztatót hívott össze. Az újságírók előtt Horváth Péter képviselő ismertette a frak­ció álláspontját a költségvetési koncepcióval kapcsolatban. Az ál­láspont - amelynek lényege meg­egyezik a napirend írásos előter­jesztésének felfogásával - nyoma­tékosan kifogásolja, hogy az álla­mi költségvetés minden eddiginél szűkebbre szabja az önkormányza­tok mozgásterét, mintegy „helyha­tósággá” téve azokat. Dr. Lőrincz Ambrus pedig az egészségügyi el­látás önkormányzati kézbe kerülé­sével kapcsolatban mondta el a frakció álláspontját. (Az általa el­mondottakat szombaton a Szolno­ki Extrában közöljük.) Varga Mihály a Fidesz ország- gyűlési képviselője a jövő hétre tervezett parlamenti interpelláció­ját ismertette, amely az „Egy kivá­gott főerdész esete” címet viseli. Az interpelláció címzettje Szabó Tamás miniszter lesz, szövege pe­dig a következő: „Mint bizonyára Ön előtt is is­mert, nemrégiben vezetőváltásra került sor a szolnoki központú Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságnál. A gazdaság veze­tőjét, dr. Tácsik Mihályt, 1992. jú­nius 24-i hatállyal felmentették, és helyére, az ÁVÜ megbízásából a gazdaság korábban elbocsátott dolgozóját nevezték ki. A vezető- váltás máig tisztázatlan és megma­gyarázhatatlan körülményei miatt kell Miniszter Úrhoz interpelláció­val fordulnom. A vállalat dolgozói által elő­adott tények ugyanis több ponton megkérdőjelezik az intézkedés he­lyességét. 1. ) Nem tisztázott, mi indokolta a leváltást. Bár több ízben is folyt vizsgálat a vállalat vezetője ellen - névtelen, majd később névvel ellá­tott feljelentés hatására -, ezek a vizsgálatok semmilyen konkrét hi­bát nem találtak. Sőt, mind a válla­lati tanács, mind a Földművelés- ügyi Minisztérium szakértői vizs­gálata szakmailag alkalmasnak tartotta az eddigi vezetőt. 1992 má­jusában az Állami Vagyonügy­nökség két munkatársa is a helyszí­nen tájékozódott, majd nem találva érdemleges dolgot, egy óra eltelté­vel távoztak. Ezután egy hónap el­teltével behívatták a Földművelés- ügyi Minisztériumba, és közölték vele, hogy az ÁVÜ megvonta a bizalmat tőle, jobban jár, ha közös megegyezéssel felbontja a munka- viszonyát. Hogy az ÁVÜ folytat-e még vizsgálatot, vagy ha nem, ak­kor az milyen eredménnyel zárult, azt sajnos azóta sem lehet tudni. 2. ) Nem tisztázott milyen ala­pon esett az ÁVÜ választása az utód személyére. Az elbocsátott vezető ugyanis eddig kizárólag er­dőgazdaságoknál dolgozott - közel 22 évet -, végigjárva a „szamárlét­ra” valamennyi fokát, erdőmémö- ki oklevelet, erdészeti szakmérnö­ki oklevelet szerzett, egyetemi doktori címmel rendelkezik, nyelvtudással bír. Ezzel szemben az utód nem rendelkezik erdészeti végzettséggel, gépész üzemmér­nökként került a vállalat élére. A vállalatnál kinevezéséig folytatott tevékenysége korántsem volt nye­reségesnek nevezhető. Ellenkező­leg. A beruházásnál és gépgyártás­nál folytatott munka vesztesége miatt vált szükségessé, hogy az irá­nyítása alatt álló részleg leépítésre került. Ezután került sor arra, hogy az elbocsátott részleg dolgozói fel­jelentést tettek a vállalati tanács­nál, a régi földművelésügyi mi­niszternél, az új földművelésügyi miniszternél, az Állami Vagyon­ügynökségnél. A leírtak alapján kérdezem a Miniszter Urat: 1. ) Mivel indokolható a hirtelen vezetőváltás? 2. ) Mi indokolta, hogy a veszte­séges gazdálkodás miatt elbocsá­tott személy lett az ÁVÜ privatizá­ciós biztosa, és ő vette át a vállalat irányítását? 3. ) Összefüggésben van-e ez a leváltás azokkal a lépésekkel, ame­lyek során a közelmúltban számos erdőgazdaság éléről elmozdították az eddigi vezetőket?” Varga Mihály még hozzáfűzte: kíváncsi arra is, milyen szerepet játszottak az ügyben a politikai megfontolások és Szolnok egyik MDF-es országgyűlési képviselő­je, az, aki a gazdaságnál korábban személyzetis volt. B.I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom