Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. NOVEMBER 16. Sportextra 11 Csak a figyelmetlen sportrajongó nem veszi észre, hogy az utóbbi időben egyre több sporteseménnyel kapcso­latban felmerül a szolnoki, Hozam Va­gyonkezelő, Könyvvizsgáló és Tanács­adó RL neve, mint támogató. Képvise­letükben sokan és többféleképpen nyi­latkoztak már, ezért fontosnak tartot­tuk, hogy a főtulajdonost, a negyven- három éves elnök-igazgatót Ondrék Andrást megkérdezzük: mit hoz a Ho­zam a sportnak?- Eddig 1.2 milliót áldoztunk nemes célokra, amelyben a sport mellett az egészségügy és a kultúra szerepelt. A na­gyobb adományokon kívül a kisebbekkel együtt közel másfél millióval szponzo­ráltuk a különböző egyesületeteket, szakosztályokat. Például az EB-re utazó karatézókat, de említhetném az Olajbá­nyász kosarasait. Tőlük ötszázezerért vá­sároltuk meg a kezdőkört a bajnokság idejére.- Mi áll eme nagylelkűség mögött? Gyanítom valamiféle sportmúlt is motí- \ álhatja önt az üzleti szempontokon kí­vül.- Mint tanácsadó magáncég úgy vél­jük, a sport jó reklámhordozó a szá­munkra, tehát a befektetés megtérül. Ma­gamról csupán annyit, középiskolásként két esztendeig Salgótaijánban a „Stécé- ben” védtem, az érettségi után a Szám­viteli Főiskola hálóját őriztem a főváros­ban négy éven keresztül. Hetvenkettőtől a szolnoki adóhivatalban dolgoztam ki­lenc vénig, akkor néhány munkatársam- mal kiváltunk és belevágtunk.... ______c- A z említett összegek azt gondolom, jóval többek egy úri gesztusnál, ezért megkérdezem, a megye népszerűségi lis­táját még mindig vezető olajos kosaraso­kat támogatni jó fogás lehet egy cégnek, vagy tévedek?- Egy dolgot tisztázni kell: az egyesü­let keresett meg engem és nem fordítva. Nem szeretném ha holnaptól megrohan­nának a „kérők”, de azért elárulom, hogy én még egyetlen rászorulónak nem mutattam ajtót. Sajnos akadt közte olyan is, aki meg se köszönte a segítséget, még meghívót sem küldött.- Önálló szakosztályra, saját csapatra nem gondolt? Említhetem akár Berlus­coni példáját az AC Milánnál, hazai adaptációban.- Nem ismerem annyira a sportkör­nyezetemet, hogy ebbe belefogjak, főleg most, amikor a piac összeszűkül és min­den munkáért keményen meg kell küz­deni. Nem győzöm hangsúlyozni a mi­enk magáncég, a tagok saját forintjaikat rakták be, cserébe abszolút profi munkát várnak.- Tényleg, az ön csapata megállná a helyét az NB I-ben?- Még a Szuper Ligában is. Öröm hal­iam terjedő jó hírünket, amit megbízóink száma bizonyít legjobban. Ne tűnjön szerénytelenségnek, a komoly problé­mákkal elsősorban minket keresnek meg a gazdálkodók.- Könnyű maguknak, hiszen az APEH kebléből szakadtak ki. Feltételezem, a legjobban ismerik annak a módját, mi­ként lehet a legolcsóbban adózni, termé­szetesen törvényes keretek között.- Talán nem mindenki tudja, az APEH szúrópróbaszerű revíziót tart, apparátusá­val képtelen minden részletre kiterjedő vizsgálatra. A mi sikerélményünket, győzelmünket az jelenti, ha egy-egy el­lenőrzés után sikerül a hivatal által meg­állapított összeget lejjebb srófolni az ille­tő cég előnyére, a garanciát mindenkor szigorúan megunkra vállalva. És ezekből a megtakarításokból aztán még netán a sportra is áldozhatnak a gazdasági egysé­gek.- Mit tervez a jövőre. Azt hallotam, a támogatás egyik legújabb formáját pró­bálja megvalósítani.- Régi vágyam, hogy a megye vállal­kozói, befolyásos személyiségei, önkor­mányzattól, rendőrségtől, minisztériu­mokból, rendszeresen találkozzanak, in­formálják egymást. Legyen egy közös helyiség vagy nevezhetném ídubnak, ahol heti rendezvények keretében össze­jönnének és kicserélnék érdekeiknek megfelelően értesüléseiket, kulturált kö­rülmények között.- Ezt értem, de mi lehet a haszna ebből szükebb hazánk sportéletének?- Nagyon egyszerű. Az egyesületek, szakosztályok vezetői ilyen alkalmakkor számtalan pénzemberrel találkozhatnak, és az már csupán az ő rátermettségükön múlik, hogy melyik vállalkozóval mi­lyen kapcsolatot tudnak teremteni az adott sportág szponzorálására. Úgy gon­dolom, a lassan átadásra kerülő vadonat­új épületben jó néhány olyan egyezség születik majd, amelyek számottevően ja­víthatnak a sportfinanszírozás jelenlegi áldatlan állapotain. Alapítvány egy válogatott futballista emlékére Szűcs Sándorra még ma is gondolnak Petry a magyar futball Kolumbusza Alketas Panagoulias szövetségi kapitány több éven keresztül élt az Egyesült Államokban. Érthe­tő, hogy különösen visszavágyik oda. De már nem egyedül tervezi azt utat, hanem a hellászi futball­válogatott élén. Azért, hogy részt vegyen az 1994- es vb-döntőben. Most viszont kicsit nehézzé vált a helyzete, hiszen saját gyepen, Szalonikiben 45 ezer fanatikus makedón előtt csapatával soványka 0-0-t ért el Magyarország ellen.- Egyszerűen megdöbbentem, mekkora lelkierő­ről tett tanúbizonyságot a vendéggárda - mondta a kilencven perc után a szakvezető. - Nem számítot­tam arra, hogy Détári nélkül képesek rendezni so­raikat. Kiprich kiválását követően még nagyobb rohamokat vezényeltem. Hiába Petry Zsolt kapus nevét megtanulta tisztelni a görög futball. Ami tény: a magyar csapat ritka heroikus küzde­lemben, nagy adag szerencsével harcolt ki egy pontot, ami az Izland elleni június eleji 2-1-es, hi­degzuhanyszerű hazai fiaskó után valamit helyre­billentett. Apró jelei mutatkozhatnak jövő márciu­sig az optimizmusnak arra, hogy van esély 1994- re. A tervek szerint ugyanis a magyarok 1993 már­ciusában Japánban játszanak majd, addig lehet gyűjteni az erőt. A közvetlen védelem Szaloniki­ben bámulatra méltó hidegvérrel verte vissza a ha­zai támadásokat. Urbán például egy zimankós első húsz perc után fittyet hányt annak, hogy Duró be- lázasodása miatt a találkozó előtt került át jobbról - balra... Az ad hoc-csere sem gyengítette le végze­tesen a magyarokat, akik közül Limperger, Lő- rincz és Disztl formáját értékelte nagyra Jenei Imre szövetségi kapitány. És Pettyét. A kapus külön fejezet. A Gent „por­tása” sántikálva érkezett ki Szalonikibe, egyszer edzett, majd olyat produkált, hogy kiérdemli a jel­zőt: ő a magyar futball Kolumbusza. Ha valaki „felfedezte” ugyanis Amerikát, az Petry volt! Lehetőséget biztosított társainak arra, hogy újra és újra rendezzék zilált idegeiket, gólnak látszó labdák garmadáját hatástalanította.- Ez a dolgom - mondta szerényen a mérkőzés után az egykori ifjúsági Európa-bajnok csapat játé­kosa - Annak különösen örülök, hogy segíteni tud­tunk, tudtam Jenéi Imrének... Petry ezzel arra utalt, hogy Szaloniki előtt bi­zony érezhető pusmogás folyt a színfalak mögött arra vonatkozólag, hogy a vereség egyben azt is je­lenthetné, új utakra kell lépni. Netán „vezéráldo­zattal”, azaz Jenei menesztésével. Menesztésről most már szó sem lehet! A nagyváradi mágus ke­mény következetességgel építgeti csapatát és olyan nem várt események sem tudják kizökkenteni nyu­galmából, mint például a kulcsfigura Détári Lajos hiánya. Az évszázad elején élt egy család Szolnokon, a Szántó utcában Szűcs Mihály mozdonyfűtő volt, felesége a ház­tartást vezette. Szemük fénye egyetlen gyermekük, Sándor volt. Taníttatták, tisztes polgári életre nevelték, de azt nem tudták, hogy micsoda kivételes tehetséggel áldotta meg a teremtő. Sanyi ugyanis imádta a futballt. Gyerekkorában, megtakarított pénzéből labdát vásárolt, ám szigorú édesap­ja, aki tiltotta ettől a játéktól, összedarabolta. A másikat, amellyel a Csokonai út végén akkor még meglévő vásár­térre jártak játszani, már a közelben lévő nagynénjénél rej­tegette. A polgári iskola után a MÁV Járműjavítóba felvették lakatos tanulónak. Ahogy Wéber Lajos edző visszaemlé­kezett, Szűcs Sándort tizenhat éves koriban egy tanonc- csapatban fedezte fel, és néhány hónap vagy inkább hét alatt remek futballistát nevelt belőle. A jó felépítésű, rend­kívül erős Szűcs, a Szolnoki MÁV csapatának középhát­védjeként oszlopos tag lett. Pályája töretlenül ívelt felfelé, 1938-tól, amikor az NB I-be jutottak, már ő irányította a védelmet. Játékára felfigyeltek nemcsak a szövetségi kapi­tányok, hanem a többi csapat vezetői is. Már magyar válo­gatottként igazolt Újpestre 1943-ban, ahol 1951-ig ját­szott, míg be nem következett a tragikus halála. Őt tartják az akkor kibontakozó „aranycsapat” egyik alapítójának, s ha a végzet nem szól közbe, bizonyára ő marad a védelem tengelyében. Tizenkilencszer volt magyar válogatott. Állítólag provokáció áldozata lett, törvénysértő módon, 1951. április 4-én, huszonkilenc éves korában kivégezték. Minden vagyonát elvették, felesége és a két gyereke szinte földönfutó lett. Szűcsnét még éttermi mosogatónőnek sem alkalmazták. Fia, ifj. Szűcs Sándor 1946-ban született Budapesten, s az idén kiderítették, hogy dr. Szűcs Sándor szolnoki gyer­mek főorvossal unokatestvérek. így jött össze a találkozás a Szolnoki MÁV MTE sporttelepén, ahol Hollóy Tamás ügyvezető elnök fogadta az ifjú Szűcsöt, betegeskedő édesanyjával együtt.- Szűcs Sándor nem tűnt el. Még ma is mindenki szereti és gondol rá - jegyezte meg kesernyésen Szűcsné. Ifjabb Szűcs pedig elmondta, hogy gyerekkorában min­den nyarat Szolnokon, anyai nagybátyjánál töltött; majd ’73-ban, önkéntes száműzetést vállalva, nyugatra távozott. Sportvezetői, edzői és újságíró diplomát szerzett, három évig Dániában, a Bröndbynél dolgozott. Szavaival élve, a libalegelőről vitték fel a Bröndbyt az első osztályba, amely ma már a Bayer Münchent is megveri. A füves térségen néhány éve mintegy harminc ezer nézőt befogadó, olyan korszerű stadion épült, amin télen is játszhatnak. Idehaza édesapja emlékének ápolásán fáradozik. Dr. Boros Péter belügyminiszter 1989. november 3-án a tör­vénysértő ítéletet hatályon kívül helyezte és Szűcs Sándort érdemei elismeréseként poszthumusz alezredessé nevezte ki. Az erkölcsi elégtételt már megkapták, de az anyagit - kétszer nyolcezer forint kivételével - még nem. Harmadik éve kérik a kárpótlást az elkobozott anyagi javakért, azon kívül Szűcs Sándor alapítványt létesít. Ámelyből évenként megrendezik édesapja emlékére az ifjúsági labdarúgó-tor- nát. Kettőt már lebonyolítottak. Erre felajánlott egy húsz kilogrammos, ezüstözött, egy méter magas örökös vándor­díját.- Szeretnénk, ha bekapcsolódna az egész ország - jelen­tette ki. - Elváljuk Szolnok ifjúsági csapatát is. Esetleg se­lejtezőket rendeznénk a két legjobb együttes a Magyar Kupa döntője előtt játszana a ku­páért. A magyar sportért, a magyar gyereke­kért, hazánk fiatalságának az egészséges életmódra neveléséért csináljuk. Itthon akar letelepedni. Édesapja, kutatá­sok szerint a rákoskeresztúri temető 298. szá­mú parcellájában nyugszik. Emlékbizottsá­got alapított, célja sportutazások szervezése, sporttörténeti anyagok feldolgozása, archivá­lása, emlékprogramok rendezése, még talán könyvet is ír édesapja életéről. Kéri, ha bár­kinél bármilyen reá emlékező tárgy vagy emlék található, küldje el címére (1047 Bu­dapest, Ambrus Z. u. 28.). Az alapítványra befolyó adományokat, amelyhez tisztelettel kér mindenkit, hogy nyújtson anyagi támo­gatást, a magyar ifjúság érdekében használja fel. Az elszámolási számla száma: 021- 27187 Postabank Rt. 219-98636. Elnevezé­se: Szűcs Sándor Alapítvány. (pataki) Ezen a pályán futballozott Szűcs Sándor. Balról Hollóy Tamás, Horváth La­jos egykori játszótárs, ifj. Szűcs és dr. Szűcs. (Fotó: Novák) ■:yvvvvvv”-vv\y Fontos döntéseket hozott legutóbbi ülésén a Vízilabdázók Alapítványának Kuratóriuma. Dr. Donát I^o-arany gyűrű­vel ismeri el dr. Bodnár Andrásnak, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének és Princz Gábornak, az MVSZ legna­gyobb támogatója, a Postabank és Taka­rékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatójának, a szövetség társelnökének sokéves ered­ményes sportvezetői munkáját. Kiváló edzői munkájukért elismerést szavazott meg Dömötör Zoltánnak és Pék Gyulá­nak a KSI, továbbá Kovács úúk és Bá- thori Györgynek, az UTE szakvezetői­nek. Jutalomban részesíti a soproni Euró- pa-bajnokságon kiválóan szerepelt junior válogatott szövetségi kapitányát, Ke­mény Ferencet és két segítőjét, Wolf Pé­tert és a szolnoki Urbán Lajost. Barátságos labdarúgó mérkőzésen ta­lálkozott egymással a német VfB Stuttgart és az olasz Intemazionale együttese. Az összecsapás abból az al­kalomból jött létre, hogy az idény ele­jén Matthias Sammer a Stuttgartból a milánói gárdához igazolt. A német baj­nok szinte „legázolta” ellenfelét, ugyanis 5-0-ra diadalmaskodott az olasz bajnokságban negyedik helyen álló csapat fölött. Az Inter edzője, Bagnoli a „szégyen estéjének” minő­sítette a találkozót. Góllövők: Buch- wald (30. és 36. perc), Gaudino (39.), Knup (58.), Buck (66.) Moszkva: Garri Kaszparov elméleti­leg lehetségesnek tartja a párosmérkőzést Bobby Fischerrel, bár Fischer játékerejét nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy a ta­lálkozó megfelelően attraktív legyen. A világbajnok két feltételhez köti a találko­zó létrejöttét. Az egyik, hogy a pénzdíj abszolút le­gális legyen, a másik pedig, hogy a hely­színt egy civilizált, az ENSZ által elis­mert államban jelöljék ki. Kedden megújul a Magyar Öttusa Szövetség: befejezi munkáját az 1989 óta hivatalban lévő elnökség, s a tiszt­újító közgyűlés küldöttei megválaszt­ják az új vezetőséget. A jelenlegi el­nök, dr. Török Ferenc mandátuma is lejár, de a tokiói olimpia aranyérmese újból harcba indul a posztért. - Nem ti­tok, az öttusa nehéz helyzetben van, az a veszély fenyegeti, hogy lekerül az olimpia műsoráról - így Török Ferenc. - A nemzetközi szövetség november végi közgyűlése új vezetőket választ, akiknek késlekedés nélkül cselekedni­ük kell. A sportág megérett az átalakí­tásra, a közönség és a TV számára lát­ványosabbá, eladhatóvá kell tenni. Mindenki azt hangoztatja, hogy a jövő útja a váltóverseny, ennek ellenére pél­dául az idén a világbajnokság kivételé­vel csak két ilyen viadal volt. Más Vi­lág Kupa-rendező szövetség a stafétá­ról „megfeledkezett”. Pedig ha a vál­tóval akaijuk „megváltani” az olimpi­án a hagyományos viadalt, be kell já­ratni ezt a formát. Harmincezer márka büntetést kell fi­zetnie Piene Littbarskinak, az 1. FC Köln csapatkapitányának. A 32 éves labdarúgó még 1987-ben reklámtevékenységéért az Adidas cégtől 80 000 mátka jutalomban részesült, ezt az összeget azonban elfelej­tette feltüntetni adóbevallásán. A 73-szo- ros válogatott középpályás a bíróság előtt jóhiszeműségét hangoztatta: - Én minden papírt odaadtam a pénzügyi tanács­adómnak, aki valószínűleg elfelejtette el­könyvelni az összeget. Természetesen hi­báztam, mivel aláírtam az adóbevallást, anélkül, hogy átnéztem volna. A bíróság nem fogadta el Littbarski védekezésést, akinek az összeg után még a 40 000 már­ka adót is be kell fizetnie. •A büntetés nagy részét egyébként az orosz gyermekek javára utalják át. Hu­moros lezárása volt a tárgyalásnak, ami­kor a bíróság elnöke autogramot kért a sztártól kislánya részére, aki, mint mond­ta, évek óta a Köln csapatának nagy ra­jongója. Mit hoz a Hozam? Néder István megkérdezte Ondrék Andrástól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom