Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
1992. OKTÓBER 1. Azt beszélik Kétpón... 9 A polgármesteré a szó Kétpó - sok gond A község konyhája A helyi téesznek van egy étkezdéje, amelyet sokan vesznek igénybe a téesztagokon kívül is. így például, itt főznek a harminc óvodásnak, a hetven diáknak és kollégistának, nyugdíjasoknak és bárkinek, aki igényli. A nyáron például 250 főre is főztek. A konyhában és környékén terjengő illatokból sejthetően ízletes lehet a kínálat. Hogy miből és mennyiért lehet ezt manapság előállítani? - erről Farkas Já- nosnét, a konyha vezetőjét kérdeztem.- Saját vágásból oldjuk meg a sertéshúsokat - válaszolta elsőként -, így sokkal olcsóbban jövünk ki. A zöldségfélével van most a legnagyobb probléma, hiszen a piacon nagyon drága lett minden. Egy példa: tavaly még tíz forintért vettem az almát, az most húsz forint. Mezőtúrról szoktam zöldségfélét, gyümölcsöt vásárolni, mert ott nagy- keráron adják. A tojással mindenhol gond volt egy időben, nálunk nem, mert szerződésünk van a mezőhéki téesszel, minden hónapban onnan hordjuk. Kon- zervekért, fűszerekért Karcagra szoktam járni a Füszérthez... Talán csak az tudja, aki minden nap vezeti ezt a könyvelést, hogy a legtöbb árut szinte minden nap más-más áron adják. A baj az, hogy mindegyre fennebb mennek az árak. A felvágottakat a szolnoki Húsipartól szerzem be...- Ezek szerint nemcsak ebédeltetéssel foglalkoznak ?- Nem, nem. Naponta ötszöri étkeztetést biztosítunk azoknak, akik ezt kérik, például a kollégiumba. Itt csak az ebédet készítjük, de a reggelihez és a vacsorához a beszerzés itt történik, és innen küldjük át az iskolába.- Miből áll az ebéd?- Minden nap van húsétel. Ma pirított leves van és szárazbabfőzelék ripp-roppal, vagyis ezzel a csirkevagdalttal. Aztán lesz paradicsomleves, hurka-kolbász..., gyümölcsleves, csirkepörkölt nokedlivel. Az iskola 37,50-et fizet egy ebédért, a téesztagjaink 45 forintot, ebből kell nekem kijönnöm... Szóval, ez a konyha nem valami jó gazdasági vállalkozás. Vagy ahogy a vezetőnő mondta; kimondottan egy jótékonysági intézmény. ban. A családok ellátottsága a létminimum alatt van, ezt nekünk kellene finanszírozni, de nincs miből. Ebben az évben községfejlesztésre majdnem semmi nem jutott; míg előző évben több mint hárommillió forintot fordíthattunk vízhálózat- és közútépítésre, az idén százötven méternyi gyalogjárdát építhettünk... Megpróbálunk takarékoskodni ahol lehet, a művház például csak heti egy nap lesz nyitva (ez félmilliós megtakarítást jelent éves szinten), viszont a többi egységet üzemeltetni kell, nem szeretnénk a diákotthont megszüntetni.- A diákotthon fenntartása miértfontos?- Kétpó egy szórt terület, a községen kívül van három komolyabb településünk és a tanyavilág. Az ottani ötéves, iskolai előkészítőn részt vevő óvodásgyerekek és azok az iskolások vannak a diákotthonban, akik nem tudnak hazajárni. Igaz, hogy ezeknek a gyerekeknek a száma már harminc alatt van, de ezek a gyerekek nem veszhetnek el. Mi 62 ezret kapunk egy diákotthoni gyerekre, s kerül nekünk 86 ezerbe...- Mégis, honnan lehetne pénzt szerezni?- Esetleg az alapítványokból, a pályázatokból?... Közadót nem tudunk kivetni. Az emberek fő kereseti lehetősége a termelő- szövetkezet; állami gazdaságunk is van, de sajnos a tendencia az egész agrárszakon a leépítés, azt is csak a Jóisten tudja, hányféle fog szakadni és hogyan az állami gazdaság.- Más foglalkoztatási lehetőség nincs?- Vagy 80-100 fő volt, aki eljárt Szolnokra dolgozni. Viszont az a probléma, hogy a városokban is először a bejárókat küldik el, mert így az ingázási költségeket is meg lehet takarítani. Csak akkor foglalkoztatnák őket tovább, ha maguk állnák az útiköltségeiket, viszont ez az amúgy is alacsony jövedelmeket jól megharmadolná. A téesznek és az állami gazdaságnak is voltak segédüzemágaik, de ezek tavaly november-december óta nem működnek, a keleti piac megszűnt, nyugatra pedig nem igénylik. Ez is vagy 60 ember munkalehetőségét jelentette, ami nagy dolog egy ilyen kislét- számú községben. Az év végén 26-27 százalékra várható a munkanélküliek aránya.- Saját teendőinek végzését gá- tolja-e valami az önkormányzatban?- A testület összetétele nem mondható kifejezetten jónak, ugyanis a mezőgazdaságot szinte egyetlen képviselő sem képviseli, miközben ez a község alapvető és meghatározó területe. Ez a probléma jelentkezik is a testületi üléseken. Erre a következő választási ciklusban nagyon ügyelni kell.- A következő választásokon indul-e a polgármester úr?- Én biztos nem. Egyrészt a korom miatt, másrészt túl sokat dolgoztam már a mezőgazdaságban is, az államigazgatásban is közel negyven évet, ez már éppen elég.- Csalódott, mint polgármester?- Az 1990-ben meghirdetett körülmények egészen másképp festettek, mint az 1992-es állapotok. Amiről a föld nem tud...- Az önkormányzatnak egyik legnagyobb problémája - mond- ja Gyarmati László polgár- mester -, hogy nem vagyunk a hátrányos helyzetű községek közé sorolva, bár véleményünk szerint oda tartozunk. A község létszáma kicsi (911 fő), s a különböző feladatokat az önkormányzat igen nagy problémaként tudja kezelni az erőforrások miatt, ezek között van az iskola, az óvoda, a diákotthon, a művház, a temető, a közút stb. A tavaly kétmillió-hatszázezer forint volt a forráshiányunk, ez ’92-ben is jelentkezik. Sajnos, a pályázatok útján nem nyertük el a különböző összegeket. Központi forrásból ezekre egyelőre egy fillért sem kapunk. Ha helyi erőforrásból vagy valamilyen árbevételből nem tudjuk megoldani, akkor ez azt jelentené, hogy például a diákotthont fel kell számolni. A község erőteljesen halad az elszegényedés felé, tizenhat százalék felett van a munka- nélküliek száma, a termelőszövetkezet most van átalakulás- Ez mit jelent ?- Új tulajdonviszonyok alakulnak ki. A földtulajdon, illetve a vagyon is nevesített tulajdonba kerülne, és az egyéni vállalkozásokat kell előre léptetni.- Valami garancia van arra, hogy nem marad föld parlagon? Vagy még bizonytalan?- Bizonytalannak nem mondanám, mert pontosan 800 hektár föld van felszántva, több, mint tavaly ilyenkor.- Rebesgették a községben, hogy nehezen megy majd még a , ,szlntentartás’ ’ is a téeszben. Ön ezt hogy látja?- Az biztos, hogy így, ebben a szerkezetben ekkora létszámot nem tudunk foglalkoztatni, tehát mindenképpen szerkezetváltozás kell. Itt vagy a sertéstelepet kell rehabilitálni, mert ez öt-hat éve nem dolgozik, vagy pedig a baromfit vagy nyulat, mert mindenképp az állattenyésztést fejleszteni kell. De ehhez megfelelő reorganizációs hitel kellene, mert saját erő nincs. Nagyon nagy erőfeszítés kell ma a tal- ponmaradáshoz... Itt most csak feltételezések meg elképzelések vannak csak. Konkrét lépéseket majd csak november 30-a után lehet tenni, addig kezünk-lábunk meg van kötve.- Hallottam, van a téesz tulajdonában egy kastély, ami a téesz tulajdona. Ezzel nem kezdenek semmit?- Igen, 1880-ban építette az Al- másy-család. Igen, ez is egy megoldás lenne, tudnánk pénzt szerezni az állattenyésztéshez, ha ezt a kastélyt el tudnánk adni 8-10 millió forintért. Két évig azért nem keltei, mert a tulajdon- viszonyok nem voltak rendezve, pedig volt rá vevő. Most már lassan a tulajdonviszonyok renda- ződtek, el lehetne adni, azóta meg vevő nem jelentkezett. Tehát, figyelem: céljainak megfelelően alig használt, amúgy kisebb-nagyobb rekonstrukcióra, illetve tatarozásra szoruló nemesi kastély eladó változó, de csendes természeti környezetben. (x) Az oldalt írta: Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán A kétpói téesz elnöke, Varga Kálmán rengeteg elfoglaltsága közepette szakít annyi időt, hogy elmondja, éppen mi a velük kapcsolatos helyzet:- Kétszázötvennyolc tagja van jelen pillanatban a termelőszövetkezetnek, kiválási szándékát eddig ötvenkét fő jelezte. A vagyonmegosztás most van folyamatban, október 30-ra van kitűzve ä vagyonmegosztó közgyűlés éi # zárómérleg pedig november 30-ra. Úgyhogy akkor átalakulnánk, két szövetkezet lenne, mert a szövetkezeti típust választanák a másik oldalon is a kiválók. Új típusú szövetkezetre gondoltunk mi is... Bejárat: a kirakat A közbiztonság helyzetéről sok rosszat nem hallottunk a községben, igazán „véres ügyek” nincsenek, a házakba se törnek még be, tyúkokat sem lopnak. No de nem annyira rózsás a helyzet mostanság itt sem. Mint több helyen is mesélték, a gázpalacktelepre az utóbbi időben háromszor is betörtek, palackokat vittek el. A község két élelmiszerboltját egyszerre törték fel nemrég egy éjszaka. A 35-ös bolt vezetője, Bátori Lajosné elmondta, hogy őket kétszer is „meglátogatták”, egyszer tavaly ősszel, másodszor augusztus elején...- Cigarettát és italt vittek el - meséli a boltvezető - olyan százezer forint értékben. Pedig tettünk rácsokat, de hát ki gondolta, hogy a kirakaton keresztül jönnek be? Jöhettek volna a tetőn, a hátsó ajtón..., erre betörik a kirakatot..., pedig itt állandóan mászkálnak.- És nem hallotta senki?- Csak hallották, mert aztán szóltak... De nem akkor, amikor kitörték, hanem amikor a gyerekek jöttek haza és látták... Állítólag aztán megkerült a tettes is.- Azt hallottam, hogy egy fővárosi banda vetette ki a hálóját többek között Kétpóra is. Igaz ez?- Én is így hallottam... Pedig nagyobb értékaz üzletben nincs, a pénzt meg úgy tartjuk, hogy azt nem tudják elvinni, le van zárva páncélba... De higgye el, elég kellemetlen számunkra ez a cigaretta- és itallopás is, mert ilyenkor rögtön kell jönni leltározni. Anyagi felelősséggel nem tartozunk az elvitt holmikért, de az a három nap, amíg ey ilyen betörés után leltározunk, elég jelentős forgalomkiesést jelent. Meg ez az idegesség. Harminc éve itt dolgozom, de még nem volt ilyesmi... Pedig rendőrség van, mint hallottuk, járőröz- nek is. De ritkán. Mert kevesen vannak, mert kevés az üzemanyag. Mivelhogy drága...
