Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

2 Körkép 1992. OKTÓBER 5. Grúz mozgósítás Moszkva.Grúzia moszkvai képviselete szombaton este kö­zölte: teljes harckészültségbe he­lyezték az ország tartalékosait, mintegy ötvenezer embert. A hivatalos indoklás szerint a lépésre azért került sor, hogy „megfelelő választ adhassanak a szeparatista abházoknak,,. A _ jgrúz vezetésnek az a döntése, hogy lefoglalják a köztársaság te­rületén található orosz katonai lé­tesítményeket, fegyverzetet akár katonai összeütközésekhez is ve­zethet - közölte Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter vasár­nap. Az orosz védelmi miniszter parancsot adott az orosz hadsereg Grúziában lévő alakulatainak, hogy ne engedjék a birtokukban lévő katonai és polgári objektu­mok erőszakos elfoglalását. Szórványos lövöldözések Szarajevó. A főváros térségé­ben uralkodó rossz időjárás meg­akadályozta, hogy szombaton az első külföldi segélyszállítmány megérkezése után újabb repülő­gépek szálljanak le Bosznia fővá­rosának repülőterén. Horvát és bosnyák rádiójelentések arról számoltak be, hogy a szerbek a légi szállítmányok felújítása elle­nére vasárnapra virradóra támad­ták Szarajevó egyik külvárosát, az óvárosban csak szórványos lö­völdözések voltak. A szerb légierő bombázta Bosznia északi részeit is. Növekszik az ózonlyuk Washington. Az Antarktisz feletti ózonlyuk tovább növeke­dett - állapították meg a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal tu­dósai. A múlt héten elvégzett mé­rések szerint az ózonréteg elvé- konyodása már több mint 23 mil­lió négyzetkilométerre terjed ki, amely csaknem akkora terület, mint az egész észak-amerikai kontinens. Döntés a privatizálás ellen Montevideo. Az uruguayi la­kosság döntésének hatására a montevideói kormány kénytelen volt felfüggeszteni az állami ja­vak magánkézbe juttatását. Az uruguayiak többsége ugyanis a hétközi szavazáson arra az állás­pontra helyezkedett, hogy tartsa­nak népszavazást a privatizációs törvény hatályon kívül helyezé­séről. Az Ausztria Lottó nyerőszámai A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint a <10 AncytriaT rütnnvp­***** ** . o. UVM i VV« x«; . rőszámai a következők: 3,7,10,24, 36,39, a pótszám: 35. A Jokerszám: 756306. KERÉKPÁR- ÉS ALKATRÉSZVÁSÁR kezdődik a SPRINT KERÉK­PÁRBOLT ÉS -SZERVIZ akciójá­ban a Mária út 15-17. sz. alatt.- minden típusú kerékpárra 5 - 9 %,- alkatrészre, tartozékra 15%,- szervizszolgáltatásunkra 33% kedvezményt adunk - mától 1 hónapig!. Szeretettel várjuk! Kossuth emléke ma is él Tudományos ülés Jászkiséren Erőteljesebb küzdelem a feketevideózás ellen (Folytatás az 1. oldalról) pította dr. Szabad György, hogy ezek is azt bizonyítják, hogy Kossuth emléke él népünkben. Ám az is igaz, Kossuth tisztelete, becsülete, pályájának megítélése sok próbát kellett hogy kiálljon. Történelmünk során többször is próbálkoztak a ráemlékezés be­tiltására. Akkor azonban, mint például a tardi asszonyok, a Kos­suth bankó mintáit beleszőtték hímzéseikbe. Amikor Kossuth- ról nem volt szabad szólni - nép­rajzi kutatás igazolja -, az emlé- kezők, akik azt se tudták, él-e, hal-e, gyászt öltöttek. S idézhet­nénk a nép megemlékezésének más spontán módjait. A tilalom­mal nem sokra mentek. Más, ha­tékonyabb, s veszélyesebb mód­szerekhez folyamodtak; Kossuth kisajátítását választották, még­pedig eltorzított vagy meghami­sított formában. A különböző diktatúrák egyes megjegyzéseit felnagyították, fontos, néha lé­nyeget adó nézeteit elhallgatták. Féloldalassá tették Kossuth mondanivalójának a lényegét. Ezt követően az akadémikus felidézte Kossuth Lajos életútját, munkásságának azokat az állo­másait, amelyek végeredménye­ként nemzeti demokrata politi­kussá vált. Mint a történelmi ku­tatások bebizonyították, Kossuth egészen fiatalon felismerte, hogy Magyarországnak a megújhodás jegyében reformokra van szük­sége, s ehhez elengedhetetlen a nép jóindulatának megnyerése, s a nem kiváltságosok millióinak alkotmányos úton be kell kerül­niük a hatalomba. Dr. Szabad György szólt Kos­suth külpolitikai elképzeléseiről, s az 1848-as forradalomról és szabadságharcról is, amelyben á1 nép tudta, hogy kinek és minek a zászlaja alá áll, s ugyan többször is járt toborzókörúton, igazából nem okozott gondot az utánpót-" lás. 1848-49 ugyan tragikusan zárult, de az utólagos történelmi megítélés szerint nem bukott el, hanem inkább csak csatavesztés­nek számít. Dr. Szabad György előadása után a megye muzeológusai, s helytörténeti kutató pedagógu­sok tartottak korreferátumokat az egyes településeken található Kossuth emlékekről, s toborzó- útjairól. Az üléshez kapcsolódó­an kiállítás is nyílt egykori doku­mentumokból, emlékekből. S ugyancsak a tanácskozás kereté­ben adott át Nyéki József, a Kos­suth Alapítvány elnöke emlék­plaketteket azoknak, akik az év­forduló alkalmából indított moz­galomban kimagasló munkát vé­geztek. A Kossuth-emlékérmet első­ként dr.Szabad György vehette át, aki egyben egyik megterem­tője is az alapítványnak. Ugyan­csak emlékéremmel jutalmazták di;. Füstös Jenőt, Cs.Kiss Imrét, szolnoki, a törökszentmiklósi városi önkormányzatot, valar mint a tiszafüredi Kiss Pál Mú­zeumot. Megjegyezzük, hogy hasonló elismerésben a megy? több kutatója, testületé is része­sült a Monokon, Kossuth szülő­falujában tartott országos ünnep­ségen szeptember 19-én. (Folytatás az 1. oldalról) Félő, hogy a vonzerejükből egyébként is rohamosan vesztő mozik sorsa sokféle bizonyta­lanság következtében tragikussá válik: á filmszínházak nagy ré­sze egyszerűen eltűnik az ország kulturális térképéről. Néhány év alatt - a folyamat évekkel ezelőtt kezdődött már - számuk 300 alá esett. Az eszmecserén nagy hangsúllyal szerepelt a súlyos anyagi gondok enyhítésének kérdése. Mit tesz például, mit te­het a hazai mozgóképkultúrát, a filmszakma egészét képviselő szakmai önkormányzat, a Moz­gókép Alapítvány? Vajon az egy esztendőre szánt 800 milliós tá­mogatásból például miért csu­pán 40 millió jut a terjesztés fel­adataihoz? Holott mit ér a film­alkotás is akkor, ha méltó módon nem juthat el azokhoz, akiknek szánják? Határozottan megfo­galmazódott a mozisszakma ér­dekképviseletének erőteljesebb érvényesítése. Kritika érte az ér­tékes filmek támogatását célzó pályázati rendszert, nehézkessé­ge, homályossága, netán „titok­Polgárőrség Kétegyházán Kétegyházán - ahonnan a ren- r dőrkarhatalmi erőt néhány napja i visszavonták - szombaton a késő esti falugyűlésen megalakult a polgárőrség. Az Orzságos Pol­gárőr Szövetség (OPSZ) szóvi­vőjének beszámolója szerint - a zsúfolásig megtelt művelődési házban, mintegy 400 falubeli la­kosnak a közbiztonság hiányát bíráló éles vitája után - az OPSZ képviselőinek jelenlétében - 26- an, (köztük férfiak és nők, romá­nok, magyarok, cigányok) írták alá a jelentkezést az önkéntes polgárőrségbe. A bűnmegelőzés­ben a rendőri szervekkel együtt kívánnak fellépni. Kinyilvánítot­ták szándékukat, hogy bárki ré­széről jelentkezzék is, a jövőben megelőzik mind a vandalizmust, mind az önbíráskodást - mondta az OPSZ szóvivője. (MTI) zatossága”miatt, kellő informá­ciók hiányában nem mindig mű­ködik közmegnyugvásra. A most zajló átalakulási folya­matok egyáltalán nem a közpon­ti támogatás, és nem is holmi recentralizációs törekvések irá­nyába mutatnak, a megoldás a szakma teljes autonómiájában, a piaci viszonyokhoz is alkalmaz­kodó, új szemléletre épülő gya­korlatban keresendő. Szorosabb kapcsolat a települések önkor­mányzatával, különböző társa­dalmi szerveződésekkel, alapít­ványi formákat is alkalmazó gyakorlat, ily módon teremtheti meg a filmszínházak többsége saját jövőjét. Hogy ehhez forgalmazók és terjesztők eddiginél nagyobb megértésű együttműködése is szükségeltetik, sőt, hogy a ter­hek viselésében közös érdekeik is lehetnek, ez is körvonalazó­dott a sistergő gondolatokban gazdag vitában. Az eszmecsere tárgyához szervesen illeszkedett a Magyar Mozgókép Alapítvány titkársága vezetőjének, Kőhalmi Jószerével egyetlen témával foglalkozott szombaton az MSZP megyei szövetségi taná­csának ülését követő sajtótájé­koztató: Füle István, a párt me­gyei elnöke egy nyilatkozatot is­mertetett az újságírókkal, melyet a testület fogadott el. A nyilatko­zat címzettje az MDF megyei ve­zetése - pontosabban Tóth István megyei elnök. A dokumentum azokat a sajtónyilatkozatokat bí­rálja, melyekben az MDF me­gyei elnöke aktuális politikai kérdésekben mondta el vélemé­nyét a közemúltban. A nyilatkozat szerint a megyei Ferencnek tájékoztató előadása, illetve az olykor élesen felvető­dő kérdésekre adott válasza. Többek között maga is elismer­te, hogy napjainkban a filmszak­mán belül legsanyarúbb helyzet­ben a mozik vannak, de azt is aláhúzta, hogy a kialakult mai nehéz helyzetnek a gyökerei messzebbre nyúlnak, néhány év­re is visszamutatnak, amikor először vetődött fel a moziháló­zat tulajdonviszonyainak meg­változtatása. Akkor a reformter­vek elvettettek, s most annak is isszuk a levét. Megy-e előbbre e tanácskozás által a filmterjesztés és filmforgalmazás világa? - ve­tette fel nem is egy vitázó az égető szükségben valami gyors, mielőbbi konkrét segítséget is remélve. Ez a jövő dolga, ezt szorgalmazzák a konkrét lépésre tett ajánlások; de már az is ered­mény - jegyezte meg az egyik felszólaló, hogy a mozisok végre jól kibeszélhették magukat, hisz régóta nem volt erre megfelelő alkalom. szövetségi tanács „sajnálattal vette tudomásul, hogy az MDF megyei vezetője, Tóth István az Új Néplapban írt cikkében még a megye gondjairól való beszél­getés lehetőségét is kizárta pár­tunkkal. Ezt a kirekesztő politi­kát, a megye gazdasági helyzetét figyelembe véve - tekintettel a munkanélküliség méretére is - igen nehezen lehet megindokol­ni. Az MDF megyei vezetése to­vább mozdult abba az irányba, amelyet egyetlen demokráciá­ban gondolkodó párt sem hagy­hat Szó nélkül.” BI. T.G. NATO-főparancsnok Budapesten Szolnokra is ellátogat Henning von Ondarza tábornok, a NATO-Európai Szövetséges Erőinek főparancsnoka, Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének meghívására - hivatalos látogatásra - tegnap délelőtt ha­zánkba érkezett. A tábornok háromnapos magyarországi tartózkodá­sa során megbeszélést folytat Deák János altábornaggyal. A főpa­rancsnokot - előreláthatólag - fogadja Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, valamint Lőrincz Kálmán vezé­rezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Ondarza tábornok ellá­togat Ceglédre, a 3. Katonai Kerület Parancsnokságra, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolára, valamint a pilisszentlászlói légvédelmi ra­kétabázisra. (MTI) Nyilatkozat a nyilatkozatokról MSZP-kifogások az MDF elnökéhez Több, mint harminc év után Ki fizet nekünk, és ki nem? Ismét vásár Tiszaroffon Kormányhitelek törlesztése A korábbi években nyújtott, és még vissza nem fizetett kormány- hitelek értéke meghaladja a 28 mil- liárd forintot. A Pénzügy­minisztérium kimutatása szerint a volt szocialista országok tőke- és kamattartozása 11 milliárd forint körül alakult, amiből 2 milliárd fo­rint értékű tartozás járt le. A fejlődő országok 17 milliárd forint értékű hitelt kaptak hazánktól, s az esedé­kessé vált, illetve lejárt tőke- és kamattartozás 8 milliárd forintot tesz ki. Ezeket a hiteleket a magyar kor­mány hosszú távú pénzügyi meg- állapdások keretében - lOkCPit 2 magyar termékek piacra jutásának elősegítése érdékor, . nyújtotta, mégpedig úgy, hogy finanszírozási könnyítéseket biztosított a hitelek felvevőinek. A volt szocialista or­szágoknak rubelben folyósított hi­teleket időközben a kétoldalú ke­reskedelemben a transzferábilis ru­belt felváltotta a dollár, ám a hitel- tartozások átértékelése nem történt meg, s az esetek többségében to­vábbra sincs megállapodás a tör­lesztésekről. A kétoldalú tárgyalá­sok alapján - várhatóan 1993-ban - Vietnam és Mongólia törleszti adósságait. A tejlődő országok közül jövőre előreláthatólag Peru, Algéria, In­donézia, Tanzánia, Egyiptom és Törökország törleszti kormányhi­tel-adósságait. Az bizonytalan, hogy a partnerek 1993-ban mekko­ra összeget fizetnek Magyaror­szágnak. (MTI) Ha nem tanulsz, te kis fehér, olyan leszel " " mint az í>íiyád! Égj korabeli vezetői döntés értelmében Tiszaroff a hatvanas évek elejétől nem tarthatott vásárt. Tegnap végre ismét vasárnapra ébredt a község. évtized szünet után tegnap ismét V’ásáfimpra virradt a Tisza-parti te­lepülés. Reggel hat körül jószerével még csak a tartós álmatlanságban szen­vedők kínálgatták portékáikat, de tízre, aki nem vigyázott, a tyúksze­me bánta. Volt itt minden, ami szemnek- szájnak ingere: hathónapos csődör 40 ezerért, teknő háromezerért, nyolchetes malacok kétezerért, üveg sör 40 vagy 65-ért. karsáv onn *■ __ z .uu-ert, Kerékpárjánc 320-ért, la­kótelem Tüeretű bundabugyi 230- ert, apró, ugyanerre a célra hasz­nálható lélekmelegítő 840-ért. Le­hetett itt kapni visszapillantó tük­röt meg nagykabátot, játékpisz­tolyt és kazettát, bakancsot, hozzá való nyakkendőtűvel. Sőt, egy abádszalóki árus jóvoltából még édességet is. A legtalálóbb kiszó­lást a lópiacon örökítettük meg:- Komám, ne menj közel a kan­cához, mert nem szereti a szama­rat! A választ zsengébb életkorú ol­vasóink miatt nem idézem, de gon­dolhatják, hogy a felelet nem tan­anyagként szerepel az általános is. isoiai tantervben. Helyette fogad­ják szeretettel e rövid tudósítást, a harmincegynéhány esztendő után haló poraiból újraéledt tiszaroffi vásárról, amely képeit Tarpai Zol­tán készítette.- D.Szabó ­Az ötvenes esztendők végén elég volt egy tanácselnöki rende­let, ha úgy tetszik vezetői állásfog­lalás arról, hogy a vásárok a szo­cializmusra nézve szerfölött feles­leges passziók. Veszélyeztetik a közbiztonsá­got, esetenként kétes elemek is fel­bukkannak ezen eseményeken, nem beszélve arról, hogy aki bár­mit vásárolni szeretne, ne holmi maszek árusnál élje ki ezirányú najlwTimt, hanem a földmfivesszö- vetkezet arra érdemes boltjaiban. Mindez egykoron Roffon tör­tént. Azóta más szelek fújdogál- nak, és a helyi önkormányzat, pol­gármester, jegyző közel kétéves fáradozása eredményeképpen pár

Next

/
Oldalképek
Tartalom