Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31 / 257. szám
I 4 Szolnoki Extra 1992. OKTÓBER 31. i r Az emberiség felnőtt: ennél ostobább közhelyet keresve sem találni. Pár lépés az utcán, s itt van erre az ezeregyedik cáfolat. A fekete bőrű férfi a lámpa zöld jelzését várja. Fehérbőrű ismerőse mellé ér, szóba elegyednek. Nem sejtik, hogy pillanatokon belül heves veszekedésbe bonyolódnak a 4-es főút túloldalán ácsorgó sápadtarcúval. Pedig az már készül valamire. Nézi őket. Látás útján szerzett ingerei gondolattá alakulnak át. Eléggé szerencsétlen módon. Vált a lámpa, s két különböző jelű pólus közeledik egymáshoz, mígnem a feszültség kisül.- Miért nem mentek már haza? Jól érzed itt magad mi? - veti oda a szembejövő alak. Kitör a csetepaté.- Mi közöd hozzá!? - csattan fel a sértett helyett a magyar ismerős, áttérve a helyzethez illő közvetlenebb stílusra. Egyre vaskosabb sértések röpködnek. A néger férfi szinte sóbálvánnyá válik. Mi baja van ennek a jóembernek? A zebra két oldalán közben türelmetlenül püfögnek a kocsik, a rögtönzött autósmozi nézői elementáris elejű pantomim előadást láthatnak. "tényleg, mi a baja a jóembernek? Gyermekkorában ráijeszthetett egy szeneslegény vagy a kéményseprő, s a megrázkódtatás kitörölhetetlen nyomot hagyott benne; lehet, hogy otthon az értelem, a megértés, a türelem helyett a pofon volt a mérvadó. Talán bűnbakot keres, mert az élet rózsájából csak a tövisek jutottak neki. Ez az europid gyanakszik, fél, meg mit tudni mennyi kínja van még, de az bizonyos, eddig soha nem látta a kiszemeltet. Másodpercek alatt felforrósodik a levegő. A Éizjátékot a villogó zöld lámpa unja meg először. A Pirosat mutat a hülyeségnek. A legkényesebb másodpercben választja ketté a feleket. A két ismerős hátra-hátrapillantva odébb araszol, a kö- tözködő harmadik tétovázik. Látszik, szeretné „lerendezi a dolgokat”. Hunyorogva a távolodók után néz. Ilyenkor nem árt egy kicsit sietni. Hátha meggondolja magát, és tett követi a szót. Két embernek tönkretették a napját. A magyarnak torkában dobog a szíve. A sötétbőrű magyarnak is. Csakhogy ő nem először él át hasonló kalandot. Máshol is találkozott olyanokkal, akik soha nem kaphattak napszúrást a szellem napvilágánál. Lényegében mindegy mi a gyűlölet tárgya. A céltáblák kicserélhetőek. Színesek, idege - najkúak, hallgatagok vagy a nagyszájúak; ma ő, holnap ti. S így tovább, ahogy a hangulat diktálja. Nem csak két embernek rontották el a napját. Az agresszió mindannyiunknak szól. Fittyet hány képességekre, hasznosságra, belső tartalomra. Pedig szinte semmit nem tudnak azokról, akik valami miatt ellenszenvesek, akik különböznek tőlük. Az ilyen hadat üzenő emberek eleven tintafoltokat látnak, melyekbe az képzelhető bele, amit éppen akarnak. Kiélhetik jelentéktelenségüket. Normális körülmények között beleolvadnak a szürkeségbe, de mint a kórokozók egyből előteremnek, mihelyt gyengül a szervezet ellenállóképessége. A szóváltás egyik szemtanúja nem tudta türtőztetni magát: „te meg mi a fenét véded ezt? ’ ’ - szólt a felháborodott baj-társnak. Elég rossz arány. Tizennégy lépés alatt két inzultus. Na most kinek és kikkel szemben lehetnének előítéletei? Szurmay Feketén, fehéren Az önkormányzat lakáspolitikai stratégiája 2. Annak van esélye, ha a költségfinanszírozású lakbér (a jelenlegi 2-3-szorosa) bevezetését célozzuk meg. Ezt a mértéket azonban több év alatt, jól kidolgozott támogatásirendszerésész- szerű lakásfenntartási költségek mellett lehetséges elérni. Milyen módon? Nézzük meg az egyes ütemeket, az elfogadott lakáspolitikai stratégia alapján. Lakbérek és a lakók támogatása Az önkormányzati lakások bérének 1993. január 1-jén átlag 100 százalékkal, majd 1994. januárjában további 50 százalékkal való felemelése javasolható, majd évente az aktuális inflációnak, a működtetési költségek és a lakásárak, illetve a piaci lakbérek változásának megfelelően folyamatos változtatása. Az új lakbéreket a lakások minőségének megfelelően kell kialakítani, hogy tükrözzék azok értékét a lakáspiacon. Kezdetben ezek a minőségi mutatók egyszerűek lennének - csak a komfort- fokozatot és a városban való elhelyezkedést vennék figyelembe - a későbbiekben egyre összetettebbekké válhatnak. Lakástámogatások Rászorultságon alapuló támogatási programot kell kidolgozni, amely szerint a város azoknak az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújt támogatást, amelyek nem tudják megfizetni a családnagyságuk alapján normatív módon számított magasabb lakbér és a közüzemi számlák teljes összegét. A támogatási program legfontosabb vonása az, hogy a segítséget a legrászorultabb családok kapják. A támogatás mértéke a család nagyságának és jövedelmének megfelelően változik. Annak érdekében, hogy a leginkább rászorulók jussanak hozzá ehhez a támogatáshoz, az igénylőknek jövedelmükről és vagyoni ^helyzetükről nyilatkozniuk kell. (Hasonlóképpen azokhoz az információkhoz, amelyeket a távfűtési támogatás igénylésekor kell szolgáltatni.) Annak biztosítására, hogy az igénylők valós információkat nyújtsanak jövedelmi és vagyoni helyzetükről, a program lehetőséget ad az igénylő által nyújtott információk részletes ellenőrzésére, és valótlan adatok közlése esetén komoly büntetést helyez kilátásba (az illető elveszti jogát a lakástámogatásra és az egyéb önkormányzati juttatásokra, és vissza kell fizetnie a kapott támogatás összegét). Annak meghatározására, hogy egy család mekkora támogatásra jogosult, számos normát kell megfogalmazni. Ezek a normák a következők lehetnek:- A lakásban lakók jövedelmének a lakásköltségek fedezésére szolgáló hányada (általában a teljes lakásköltség a családi jövedelem 30-40 százaléka körül kell alakuljon).- A „standard lakásegység”, amelyre a normatív lakbér és a rezsi kiszámolásra kerül. Például a négyfős családoknak járó támogatás megállapítása 65 négyzetméteres, összkomfortos lakás költségeinek alapulvételével javasolható.- A „lakbémorma” és a „köz- műdíjnorma”, melyek átlagos lakásra vonatkoznak, s megalapozzák azt a lakbér- és rezsimaximumot, amihez képest a támogatást kiszámítják. Ha a normák kialakításra kerültek, a támogatás összege az adott bérlői háztartásra (taglétszáma alapján) érvényes lakbérnorma és rezsinorma és a lakásköltségekre fordítható maximális jövedelemhányad különbsége. így egy négyfős háztartás esetében a lakbér és közüzemi- díj-norma (65 négyzetméteres nem távfűtéses átlaglakással, negyven forintos négyzetméterenkénti lakbérrel és 3150 forintos havi rezsivel számolva) 5750 forintot tesz ki' havonta. Ha ä lakástámogatási' szabályozás szerint a család jövedelménekmaxi- mum 35 százalékát fordítja lakásra, akkor egy négyfős, havi 12.000 forintos jövedelemmel rendelkező család havi 1550 forint támogatásra lesz jogosult. A 16.430 forintot meghaladó havi jövedelemmel rendelkező családok azonban nem kapnak támogatást. Mind ez ideig a bérlakásokban élő családokra összpontosítottunk. Az önkormányzat azonban tisztában van azzal, hogy a saját tulajdonukban lakó családok költségei is magasak (ez főleg abból adódik, hogy nemrégiben a rezsiköltségek nagyon megemelkedtek). Ezért a lakástámogatási programnak az a része, amely az alacsony jövedelmű családoknak segítséget nyújt a rezsiköltségek fedezésére, a saját tulajdonukban lakókra is vonatkoznak. A lakások eladása, privatizáció A privatizációs politikát a következő megfontolások figyelembevételével célszerű kialakítani:- sok bérlő szeretne tulajdonossá válni,- az önkormányzat anyagi forráshoz jut, amelyet a lakáshelyzet javítására tud felhasználni (pl. a megmaradt önkormányzati lakásállomány jobb karbantartása, a lakástulajdonosoknak nyújtott segítség, a nem adekvát lakáskörülmények között élőknek nyújtott támogatás),- lehetővé váljon a privatizált épületek további jó karbantartása azáltal, hogy biztosítja, hogy a potenciális vevők képesek legyenek a tulajdonossá válás költségeit fedezni; segíti az újonnan privatizált épületekben a hatékony társasházi szervezetek létrehozását; minimalizálja a vegyes tulajdonlást egy épületen belül,- az eddigi privatizáció eladási feltételeiből származó egyenlőtlenségek- minimalizálására tett erőfeszítések. (Folytatás a jövő heti Szolnoki Extrában) „Nem maradhat szó nélkül! Fidesz válasz az MDF-nek Bevezetőmet azzal kell kezdenem, hogy a Tisztelt Újságolvasók már bizonyára észrevették, hogy a Fidesz az MDF Új Néplap-beli, többnyire provokatív cikkeire nem, vagy csak nagyon ritkán szokott válaszolni. Tesszük ezt annak érdekében, hogy a politikai kérdéseket sikerüljön abba az irányba és arra a helyre terelni, ahová valók, s mert azt szeretnénk, hogy városunkban a politizálás ne ideológiai síkon folyjon, ne nyílt levelekkel bombázzuk egymást, ne a lényeget elkerülő ügyek foglalják el az időnket, hanem beszéljünk arról, ami fontos (a költség- vetés, lakásstratégia, az oktatás, szociális kérdések stb.), s vitáinkat azon a helyen folytassuk le, ahová a mandátumunk szól, tehát a közgyűlésen. Az, hogy most kivételt teszünk, szintén érthetővé válik akkor, ha leszögezzük azt is, hogy soha nem fogunk szó nélkül elmenni amellett, ha egy embert zavaros politikai célok miatt személyiségében aláznak meg. Ezt soha nem fogjuk szó nélkül tűrni, défkülönösen akkor kell a hangútikat felemelnünk, ha ezt a legnagyobb kormánypárt helyi szervezetének vezetősége teszi. Problémáink közül az egyik, hogy°'az MDF ellentmondást nem tűrően kinyilatkoztatja. Király Béla országgyűlési képviselő úr a történelemben betöltött szerepe miatt alkalmatlan az ’56- os forradalom és szabadságharc ünnepi szónokának lenni városunkban. A másik, hogy amikor ezen véleményüket mondják „csak” a Legfelsőbb Bíróság ítéletét hagyják figyelmen kívül, mely a Király Béla képviselő úr által kezdeményezett perben az ő (mármint a képviselő úr) igazát támasztotta alá. Alelnöki vezényszóra nem számít az Alkotmánybíróság, s most már tudjuk, nem számít a Legfelsőbb Bíróság sem. Az csak részletkérdés, hogy bár a város vezetése sohasem zárkózott még el egyetlen politikai párt, önkormányzati képviselő csoport kérése elől sem, az MDF mégsem szervezés közben mondta el külön véleményét, nem a kölcsönös megértésre apellált, hanem az ünnepség után a sajtóban vádlóan teszi közzé kifogásait. Részlet csupán az is, hogy az ünnepséget megelőző beszélgetésen, mely végig a konszenzus keresésről, a megegyezésről szólt, ott voltak a kisgazdák, a kereszténydemokraták, az SZDSZ-esek, a Fidesz-esek, az MSZP-sekt csak éppen az MDF nem. A 't, Az is hagyján, hogy a cikk már megjelenésével is párhuzamot von a Kossuth Lajos téri események és a szolnoki ünnepség között. Hagyján, hisz mi nem gondoljuk azt, hogy a polgárok ne tudnának különbséget tenni a náci ruhába öltözöttek és egy szerencsétlen sorsú ember megjelenése között. De az már nem, hogy egy családi tragédia során sajnálatos károsodást szenvedett embert használjanak fel bárgyú politikai célok érdekében, hogy a teljes nyilvánosság előtt, városunk egy segítségre szoruló polgárát tisztes neve helyett a kormányzópárt helyi szervezetének elnöksége „lekukulyázzon”. Nem számít, hogy a szegény ember évtizedekkel ezelőtt vasúti szerencsétlenség következtében vesztette el családját és roppant össze? Nem számít, hogy milyen fájdalmat okozunk politikai céljaink érdekében, gázoljunk mindenen és mindenkin keresztül? Az erkölcs, a morál, az emberség... Ami pedig a levelükben szereplő illuminált állapotot illeti, arról csak annyit, hogy jól figyel- mezzenek a népi bölcsességre, amely a szálkáról és a gerendáról szól. Uraim! Mikor jártak utoljára Szandaszőlősön? Bállá György Fidesz frakcióvezető” Száz szobás is lehetne a Hotel Tisza A szolnoki Tisza Szállót jó ideje korlátolt felelősségű társaság vezeti. A szálloda eredménye a privatizáció előtt is pozitív volt. Az eladás oka az országos vállalat, a Hungarhotels átalakulása volt. Ezzel egyidőben szerették volna adóságállományukat is csökkenteni, végrehajtani a profiltisztítást. Ezért adták el száz szobásnál kisebb szálodáikat.- Van-e valamilyen jelentősége annak, hogy elsőként adták el a szállodát? - kérdeztük Sonyák Bélától, a volt vezetőtől, aki a jelenlegi Hotel Tisza Kft. egyik ügyvezető igazgatója.- Az égvilágon semmi. Csupán arrof volt szó, hogy jelentkezett egy komolynak látszó német vevő. Később ázonban meggondolta magát. 1- Ekkor gondoltak arra, hogy maguk veszik meg?- Igen. Hosszú tervezgetés, számolás után kilenc munkatársammal összefogva pályázatot nyújtottunk be.- Ilyen tőkeerősek voltak?- Dehogy. Találtunk egy olyan bankot, aki hajlandó volt személyenként ötmillió forint hitelt adni, ha megnyerjük a pályázatot.- Ennek mi volt a lényege?- Aktívabb piacpolitikát és 40 százalékos létszámleépítést ígértünk. Úgy tudom, rajtunk kívül egy pályázó és három-négy érdeklődő volt.- Minek tulajdoníható az Önök sikere?- Úgy gondolom, hogy a pénzen kívül - ami nem volt kevés - az is közrejátszott, hogy magyar tulajdonba került, és olyanok vették meg, akik korábban is ott dolgoztak, ismerték a hely jellegét. Ez szerintem egy egészséges privatizációs politika.- Tulajdonképpen mennyiben változott meg a munkájuk? , 3 Először is jóval többet dolgozunk, é$ sdkszor más jellegű munkát végzünk mintrégen. A munkakörök kibővültek, így mindenki ott dolgozik, ahol éppen szükség van rá. A régi munkaköri elhatárolásokat megszüntettük. Ennek oka az is, hogy 20-25 százalékos létszám- leépítést hajtottunk végre.- Nem szült ellentéteket az a rendkívül sajátos helyzet, hogy a szálloda egyik vezetője ugyanakkora tulajdonrésszel rendelkezik, mint beosztott dolgozója? sának a következménye. Szállodai árakat azonban nem akarunk emelni.- Kik látogatják a szállodát?- Szállóvendégeink nyolcvankilenc százaléka nyugati, főleg osztrák és német üzletember, turisták vagy vadászok. A vendéglátó- helyeinket pedig általában cégek üzleti ebédjére, rendezvényekre A Hotel Tisza Kft. bérbeadta bárhelyiségét. Délelőtt 10 órától cukrászdaként üzemel, ahol mint régen a Tisza süteményeit szolgálják fel. Csütürtökön, pénteken és szombaton este bárzene szól. A hajnal háromig nyitvatartó vendéglátóhely azért nyit már délelőtt, hogy a szálló vendégein kívül, az üzletembereknek is színvonalastalálkozóhelye legyen.- Eleinte rengeteg gondot oko- veszik igénybe. A szállodát fejzott, ma már azonban egyre kevesebbet. Az alkalmazotti és a tulajdonosi tudat néha nem szerencsésen keveredik. Természetesen lehetősége van minden tulajdonosnak, hogy ha a kétharmados többség támogatását élvezi egy problémában, taggyűlést hívhat össze.- Milyen gondokat „vettek meg’ ’ a házzal együtt?- A gondok, örömök még nem sokban változtak. A szálloda árbevétele, haszna óriási lenne, de csak 29 szobánk van. Rengeteg az érdeklődő, akiket sajnos elég sokszor helyhiány miatt el kell utasítani . A, vendéglátás árbevételinek nyereségtartalma lényegesen kisebb. Ez egyrészt az emelkedő költségek, illetve a színvonal tartáleszteni szeretnénk. Jelenleg is tárgyalunk olyan befektetőkkel, akik hajlandók lennének finanszírozni egy komolyabb szobabővítést. Úgy gondolom, hogy 60-100 szobáig fejleszthető a mai huszonkilenc szobás szálloda.- És a vendéglátóhelyek?- Tudom, hogy egy jelentős rétegnek elég drágák vagyunk ma is. A jövőre tervezett kétkulcsos Áfarendszer sajnos még jelenlegi árainkat is emelni fogja. Azért biztos vagyok benne, hogy még nagyon sokáig fog örömet és kellemes élményt szerezni az embereknek. i ji k )( 3 u íi ' Pálya Árpád- í: C . : -a r .f ír in ' If Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán
