Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

8 Kunsági Extra 1992. OKTÓBER 29. Társadalmi megbízatásban Győri Sándort szeptemberben választották meg Tiszagyenda polgármesterévé. A képviselő- testület úgy döntött korábban, hogy ezt a tisztséget társadalmi megbízatásban kell ellátni. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy a fel­adatok nem töltik ki egy főállású tisztségviselő munkaidejét.- A jelenlegi munkaidő-beosz­tásom mellett a lényegre kell összpontosítanom - jegyzi meg a polgármester. - A részletkérdé­seket az apparátus szakszerűen oldja meg. Kedden és pénteken tart foga­dónapot, de amennyiben szüksé­ges, máskor is a lakosság, a hiva­tal rendelkezésére áll. Elődje lemondását követően ketten jelentkeztek erre a poszt­ra. Győri Sándor függetlenként indult, és bizalmat kapott. A csa­lád eleinte nem igazán lelkese­dett, hisz a polgármesteri teen­dők az együttlét idejét rövidítik meg. 1957 óta lakik Gyendán. Főállásban építési vállalkozó, cégbíróság által jegyzett gazda­sági munkaközösséget vezet. Jobbára a főváros környékén dolgozik; a megyében Kunhe­gyesen, Abádszalókon vidékén vállal munkát.- Ha úgy határoz a testület, hogy a polgármester főállású le­gyen, akkor nem is indultam vol­na - mondja. - Talán fölösleges is említenem, hogy e megbízatás megpályázásakor nem az anyagi érdek irányított. Az október 26-i testületi ülés előtt beszélgettünk, melynek egyik fontos napirendje volt a segélyek felülvizsgálata.- Bármennyire is szegény a te­lepülés, a segélyek száma ma­gasnak tűnik - állapítja meg. - Minden tizedik állampolgárt tá­mogatunk valamilyen formában. Megítélésem szerint nélkülözhe­tetlen egy bizonyos fokú mérsék­lés. Még körültekintőbben kell eljárnunk, változtatni kell az el­oszlás rendszerén. Fontosnak denképpen biztosítani kell. En­nek meg kell teremteni az anyagi bázisát. Természetesen az előbb említett lépésekre csak akkor ke­rül sor, ha a képviselők is hason­lóan gondolkodnak. A költségvetés 8 százalékát fordítják segélyezésre. A jelenle­gi igények kielégítéséhez össze­sen hárommillió forint kellene, vagyis egymillióval több a jelen­leginél. Ez hiányzik, szűkebben kell meghatározni a jogosultak körét. A légiéin egesebb feladatokra oss/poutositok - mondja Győri Sándor Tiszagyenda polgármestere. tartom a helyi adó bevezetését, mert bevételi kiesésünket pótol­ni kell valahogy.- Eléggé népszerűtlen tervek.- Már programbeszédemben is ismertettem elképzeléseimet. Arról van szó ugyanis, hogy az intézmények működését min­A normatív támogatások vál­tozása hátrányosan érinti az ön- kormányzatot; a személyi jöve­delemadójelentős részétől esnek el. Az átengedett központi adók­ból az eddigi hárommillió forint­ból mindössze egymillió marad a településen. Megy a juhász a határban- Ide gyere, az elejire! - kiált a juhász, s kampós végű botjával mutatja Mackónak az irányt. - Az érti a parancsot, s a nyáj, mint egy higanyfolt, engedelmesen odébbhömpölyög. Godó János ezúttal két kutyá­val terelgeti a tiszaburai termelő- szövetkezet állatait. A kisebbik, Dzsoki még csak tanuló, de úgy látszik, sikerült megteremtenie a tekintélyét; igaz, nem a Daliáson okosodott meg.- Jól van! - állítja le az ebeket, amikor már biztonságos távol­ságba terelték a juhokat a főúttól. - Egy-két autó robog el mellet­tünk. Utánuk csend, irigyelt nyu­galom. Az ősi foglalkozás a Godó csa­ládnak is tisztes megélhetést biz­tosít. A férfi tíz éve hagyta abba a traktorozást. Azóta járja a lege­lőket. Bátyja, apósa, sógora pél­dáját követte. Ok is juhászok voltak, illetve azok még most is. A fizetés itt jobb, mint a gépen. Nyugodt, kötetlen a munka, ám reggeltől sötétedésig járja nyájá­val a határt.- Ha rendben vannak, egész­ségesek az állatok, akkor a ju­hásznak pihenés a legeltetés - ál­lapítja meg. - Nem szabad elha­nyagolni őket, mert akkor meg­szaporodik a dolog. Nem min­denki van így vele, de én azt hiszem, minél többet tartózkod­nak a szabadban, annál kevesebb a baj velük. A tüdőgyulladás, a tőggyulla­dás vagy a sántaság veszélyes ellenség, gyógyításra olykor sa­ját szert alkalmaz. A görbe kör- mölőkésnek mindig a zsebben a helye. Az útról látni tanyáját, ahol feleségével lakik. Ott ötven saját birkát tartanak. Hat év alatt elké­szült tiszaburai házuk is.- Nem kártyázom, nem iszom, nem kuglizom - mondja moso­lyogva. - Nincs hobbim, csak a munkám. A jószággal hétvégén is kell foglalkozni. Ezért idegen­kednek a fiatalok ettől a foglal­kozástól. Ezeknek a juhoknak van jövő­jük. egy ideig nem kerülnek kés alá, mert anyaállatok. Tizen- négy-tizenhat kilós bárányaikat már várják külföldön; kará­csomra Itáliába. A bárányokat Olaszországba szállítják Beruházások önerőből és pályázatokból Éppen egy hete adták át Tisza- roffon a tiszasülyi komphoz veze­tő 5 km hosszú, 6 méter széles kétsávos utat, amely negyven­négymillió forintba került. A folyó másik oldalán 500 négyzetméteres kompfeljárót alakítottak ki. A ti- szaroffi, a tiszasülyi önkormány­zat, a Béke-Barátság Termelőszö­vetkezet, valamint a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkormány­zat együttműködésével készült a beruházás. A megyei önkormány­zat a jövő évre is ígért támogatást, ebből csökkentik a törlesztőrészle­teket. Két tárca, a Földművelés- ügyi Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium 16,5-16,5 millió forintot adott. Az idén nyolc utcában több ezer négyzetméter alapterületű aszfal­tozott út épült. Ennek köszönhető­en az utcák felében már szilárd burkolatú az út. Jelentős fejlődés ez az öt évvel ezelőttihez képest, amikor az arány mindössze 15 szá­zalék volt. A fejlesztések 230 tel­ket, ugyanennyi családot érinte­nek. A beruházások lakossági kez­deményezésre indultak; a példák követőkre találtak, újabb utcákban kezdték el az építés szervezését. Közeledik a varroda átadásának időpontja - tudtuk meg Szász György polgármestertől. Két mű­szakban 36 nőnek adnak munkát. A közhírelésekre eddig negyvenen jelentkeztek, csak néhányan léptek vissza. Először azt a 18 személyt foglalkoztatják, akik már dolgoz­tak varrodában, akiket már koráb­ban betanítottak. A Tisza-parti faluban 282 mun­kanélkülit tartanak nyilván. Nagy­jából hasonló a férfiak és a nők száma. A legtöbben segédmunká­sok voltak, 78 szakmunkás, 47 be­tanított munkás van közöttük. A TIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a munkaerő­szolgálati iroda gondoskodik a ja­nuár végén induló második szala­A rászorultsági elv A héten a tiszaburai önkormányzat bizottságai a jövő évi költségvetés irányelveit és a település szociális helyzetét vizsgálták meg. Nyilvánva­lóan szűk mozgástere marad a képvi­selő-testületnek. Nincs ez máskép­pen más önkormányzatok esetében sem. Az intézmények kiadásai a két­kulcsos áfa bevezetésével megnőnek, hiszen zömében olyan árucikkeket vásárolnak, melyek eddig nulla kulccsal adóztak.- Szerencsére nincs áthúzódó beru­házás - mondja Szekeres János pol­gármester. - Az alapellátásban szük­séges fejlesztéseket befejeztük. Az idén kapcsolódtunk be az országos crossbar-hálózatba, a felvett hitelt visszafizettük. A következő nagyobb feladat egy új hulladék-lerakóhely építése. Meg­gondolandó, hogy mikor kezdjenek neki. Az idén észrevehető változás fi­gyelhető meg a segélyezettek össze­tételében. Beindult egy szélesedő, negatív szociális spirál - fogalmazza meg a polgármester. A korábban hát­rányos helyzetűnek nevezett réteg mellett megjelennek a fiatalok, a nyugdíjasok. Félezer tiszaburai túl van a nyugdíjkorhatáron. A mező- gazdaságból mentek nyugdíjba, mi­nimális az a pénz, amit kézhez kap­nak. El kell mozdulnunk a jogosultsági szemléletről a rászorultsági elv felé. Célszerű továbbá a támogatásokat természetben, és nem pénzben adni. A helyi adó kivetésének itt nincs sok értelme. Ezerkétszáz cigány él a faluban, ötszáz nyugdíjas, és kettő- százötvenen munkanélküliek. Ilyen körülmények között ugyan ki fizetné be, és mennyi gyűlne össze? gon dolgozók betanításáról. Egy kihasználatlan iskolaépületben rendezik be a Karcagi Népi Ipar- művészeti Szövetkezet roffi varro­dáját. Két tantermet használnak fel. Mivel a gépek ipari árammal működnek, át kell alakítani a villa­moshálózatot. E munkákkal nem­rég végeztek. Az első munkanap november 9-én lesz. Mivel a köz­ség gazdasági szempontból elma­radott településnek számít, és a je­len esetben munkahelyteremtő be- nih;i/:ÍM'ól t: ........ó - Fo* S okféle hatás formálta Sági Tímeát, míg végül körvonalazó­dott benne, mi is szeretne lenni. Az idő múlásával vágyai egyre jobban igazodnak majd a lehető­ségekhez. Az újszentgyörgyi ál­talános iskolás lány is több min­dent figyelembe vett, amikor ki­jelölte magában a számára leg­többet jelentő foglalkozást. Leg­szívesebben rendőr lenne vagy katona. Talán naivnak tűnik az ötlet, ám megismerve a fiatal hölgyet, végül is érthető. Bátyja néhány évvel ezelőtt még kék egyenruhát hordott. Volt tehát kiről venni a példát. Másrészt ugyan mihez kezdhet­ne a kis településen vagy a kör­nyéken? Tomajmonostorán - itt nyolcadik osztályos - minden ötödik lakos munkanélküli, a munkaképes emberek hatvan százaléka maradt állás nélkül. Természetesen a fiatalok sem ki­vételek. Éppen ellenkezőleg, a kezdőket sújtja legjobban a munkanélküliség. Az uniformissal anyagi biz­tonság párosul - vélekedik ő is, és szülei is. Ok csodálkoztak ele­inte a lány tervén, aztán elfogad­ták elképzelését. Mint az egyik hirdetésből megtudták, Győrben működik egy szakközépiskola, ahol rendőrnek képzik ki a tanu­lókat.- Tételezzük fel, hogy túl nép­szerű ez a dunántúli iskola. Mit jelölnél meg másodikként? - kér­dezem Tímeától. lesztési Intézetnél pályáznak pénz­ügyi támogatásra. A szerződés szerint ’93 áprilisá­ban adják át az új tornatermet. A 13 millió forintba kerülő beruhá­zásra az idén 7 milliót költöttek. A költségek 60 százalékát az önkor­mányzat állta, a másik részt pályá­zaton nyerték. Tíz jelentkező kö­zül a Metalbau ajánlata volt a leg­kedvezőbb. A könnyűszerkezetes technológiával készülő csarnok alapterülete majd’ 400 négyzetmé- !,.v ,- Katonai iskolát - kapom azon nyomban a meghökkentő vá­laszt. Mi lehet még a tarsolyban? Ezek a legfontosabban, ám szí­vesen járna olyan intézménybe, ahol testnevelést tanulhat vagy külkereskedő lehet. Ha nem is osztályelső, azért a legjobb tanu­lók köze tartozik. Mindennap jár edzésre. Mondjak, szoknya talán még nem is volt rajta.- Ha felvesznek, s elvégzed az iskolát, visszajössz-e?- Nem.- Nem zavarna, ha itt kellene hagyni megszokott környezete­det, szüléidét, ismerőseidet?- Talán egy kicsit igen, de mi­hez kezdhetnék itt? Az oldalt készítette: Szurmay Zoltán \z útépítéseknek kiisziinlielcieli ki uun ebi> a lelkeket illetik«izelilcili \ arhutoan áprilisra készül el a tornaterem Mosolygó amazon

Next

/
Oldalképek
Tartalom